Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)
1919-11-21 / 246. szám
H InfoSgi m S46. Mm. génnek ft«*, 1M9. november ti ^^>WVVW»VWV<WW(»WWMt iWW<W >¥W,WW.<»W¥W»KW<W>¥WW>WW*WyWW Előfizetési ér: Kgfez évre . . . 120— Miévre .... IX)'— Sfe^fyedévre . . . 30— B» hóra .... LO— Etsr szám ára 50 fillér. Kiadóhivatal: Lfetauni utca 4 szám. Kiadó telefonja: 221. Szerkesztőség: 5 .yeeum-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetésisszanás szerint Nyiktér soronkint 2 kor A szerb sajtóiroda közlése / A Kormánybiztos Főispán távolléte alatt felelőtlen elemek oly híreket terjesztenek, hogy a szerb hadsereg és szerb hatóságok ki fogják üríteni Pécs várost és Baranya, Somogy és Tolna vármegyék megszállott részeit, kivéve a dárdai járást. Fel vagyunk hatalmazva arra, hogy ezeket a híreket megcáfoljuk, mert ha annak ideje megérkeznék, hogy bármilyen megszállott terület kiürítéséről legyen szó, úgy azt hivatalosan fogja a Kormánybiztos Főispán közölni a közönséggel. Felhívjuk ennélfogva a közönséget, hogy az ilyen igen gyakran felbukkanó híresének hitelt ne adjon bármily oldalról jönnének is azok és kérjük, hogy bizalommal viselkedjék mindenki a Kormánybiztos Főispán kijelentéseivel szemben, aki semmit sem fog eltitkolni a közönség elől. Friedrich lemondott Huszár Károly a dezignált miniszterelnök előkészíti a koncentrációs kabinetet — Apponyit a keresztény egyesülés pártja nem támogatta Pécs, november 20. (A Dunántúl értesülése.) Kedden délután a magyar politikai helyzet jelentős fordulathoz ért. A 4 órakor megtartott minisztertanácson Friedrich István miniszterelnök az antant kívánságára lemondott és miniszterelnöknek Huszár Károlyt dezignálta. A lemondás története és a mai magyar politikai helyzet a következő: A kormány lemond, ha az antant az új kabinetet elismeri Kedden délután 4 órakor minisztertanács volt amelyen Friedrich István miniszterelnök kijelentette, hogy az antant határozott kívánságára levonja a konzekvenciát és visszalép a miniszterelnökségtől. Az antant képviselőjével szemben az a kikötésük volt, hogy az új kormányt az antant hivatalosan is elsimerje, meghívást kapjon a béketárgyalásokra és a választásokat a kitűzött időben megengedje. Ellentétek a pártközi konferencián A minisztertanácsot Sir Clerk lakásán pártközi konferencia követte. Sir Clerk kijelentette, hogy Huszár Károly személye ellen a békekonferencia kifogást nem emel. A pártközi konferencián Apponyi Albert gróf elnökölt. Nagyatádi Szabó István pártja nevében kijelentette, mert nemzeti és keresztény alapon álló párt, támogat minden kormányt, amelyet az antant a béke megkötésére alkalmasnak tart. Huszár kormányát is hajlandó támogatni, ha az antant elismeri. Garami Ernő básó felszólalásában kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt bizalmatlan Huszár Károllyal szemben. Későbbi felszólalásában Garami kifejtette, hogy bizonyos tárgyi biztosítékok esetén hajlandó Huszár Károly kormányát támogatni. Bárczy István a nemzeti demokrata párt nevében nem tartja alkalmasnak Huszár személyét. A pártnak Apponyi felé fordul a bizalma. Giesswein Sándor Apponyi mellett foglal állást, de a béke kedvéért hajlandó Huszárt is támogatni. Andrássy Gyula gróf szintén Apponyi mellett nyilatkozott. — Elvégre — mondotta Andrássy —, Apponyi a keresztény nemzeti gondolat legjelentékenyebb embere Magyarországon, amit be kell látniuk a keresztény pártoknak is és erkölcsi kötelességük, hogy Apponyi miniszterelökségét támogassák. Ereky Károly miniszter erre kijelentette, hogy Apponyi kormányzata részére nem garantálhatja a keresztény nemzeti egyesülés pártjának támogatását. Erre mélységes csönd és megdöbbenés, támadt. Apponyi felkelt helyéről és távozóban ennyit mondott: — Nos hát ez világos beszéd. Ezt megmondhattátok volna előbb is, ahelyett hogy napokon keresztül harcoltatok. Utánna felállott Horthy Miklós is és távozott, őt követték Andrássy, Rakovszky István, Hadik János gróf és Bethlen István gróf. A kínos helyzetet Hegedűs Lóránt törte meg aki ezeket mondotta: Folytasuk tovább a tanácskozást! A pártközi értekezleten Sir George Clerk beszédet mondott, amelyet más helyen közlünk. Végül a pártközi konferencia abban állapodott meg, hogy Huszár megkezdi közvetlen tárgyalásait a pártok képviseőivel. A távozás után Horthy Mikóst egy újságíró meginterjúolta a konkonferenciáról. Horthy jellemzően csak ennyit mondott: — Esik a hó . . . Éjjeli minisztertanács A Friedrich kormány a pártközi konferencia után éjjeli minisztertanácsot tartott, amelyen állást foglaltak az Apponyi kombináció ellen és kifejezetten hangoztatták, hogy az új miniszterelnöknek a keresztény blokk tagjai közül kell kikerülni. Huszár Károly nyilatkozata Huszár Károly a dezignált miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: • Holnap megkezdem tárgyalásaimat a pártok vezetőivel s remélem, hogy a tárgyalások sikerrel fognak járni. Azt hiszem hogy az országos nemzeti párt és a szociáldemokrata párt részt fog venni a koncentrációs kormányban. A kabinetalakítás Huszár Károly miniszterelnök kultuszminiszteri tárcáját átadja Friedrich Istvánnak, aki egyben helyettes miniszterelnök is lesz. A kabinet további kiegészítése a párttokkal történő megállapodástól függ. Ma vagy holnap talán már sikerülni fog a megalakult kabinet teljes listáját hozni. Clerk beszéde a pártkonferencián Ha nem lesz megegyezés elhagyja Budapestet Pécs, nov. 20. (A Dunántúl értesülése.) Sir George Clerk az antant budapesti teljhatalmú megbízottja a pártközi konferencián angol nyelven beszédet mondott. Kifejtette, hogy amilyen tisztán csak lehet kívánja tárgyalni a magyar nép előtt azokat a problémákat, amelyek a népet foglalkoztatják. Magyarország is és a szövetségesek is áhítoznak a béke után, de a békét csak úgy létesíthetik, ha annak tartósságát biztosítják. Nem szabad többé sem egyénnek, sem pártnak, sem államférfinak olyan politikát követni, mely egy hasonló konflagrációhoz vezetne. Majd így folytatta: — A szövetségesek azt mondják, ha Magyarország békét óhajt velük, nekik biztosaknak kell lenniük, hogy az az ideiglenes kormány, akivel a tárgyalásokat megkezdik olyan amelyben nemcsak az összes nagy politikai osztályok vannak képviselve, de szintúgy az ország összes életbevágó anyagi érdekei is kéviselve vannak. Oly kormánynak kell lenni, mely a választások teljes szabadságára és tisztaságára nézve magában bírja a biztosítékokat, amely választások eredményétől függ Magyarország leendő alkotmánya. A szövetségesek nem akarnak Magyarországra ráerőszakolni olyan kormányt, amely ellenkezik a magyar nép általános akaratával. Azon feltevés, hogy ellenséges álláspontot foglalunk el a nemzeti keresztény eszmével szemben, mely Magyarországot jelenleg lelkesíti, teljesen alaptalan. Az antant csak ahoz ragaszkodik, hogy az egész népnek egyformán legyen alkalma kinyilvánítani és megszavazni azt a véleményét, amelyet vall. Röviden: a kormánynak alkalmasnak kell lennie, hogy biztosítsa a szabad pártatlan és demokratikus választást. Bármilyen legyen is egyetlenegy pártnak a többsége az országban, a szövetségesek ragaszkodnak hozzá, hogy a kisebbség épen úgy legyen képviselve abban az átmeneti közigazgatásban, amely a hidat képezi, melyen át Magyarország a mocsárból, amelyben mostan van, egy nehéz, de egészséges és tartós alapokon épülő útra jusson, amely után előhaladhat a békéhez, a viruláshoz és a jóléthez. Ezután két félreértést oszlat el. Az egyik, hogy Magyarországnak van nagyobb szüksége a békére s nem a szövetségeseknek. A másik, mintha a szövetségesek Magyarország belügyeibe kivánnának avatkozni Majd így folytatja: — Ha önöknek a békére szükségük van, úgy ezek azok a feltételek, amelyek alapján a tárgyalások megkezdhetők, egy ideiglenes koncentrációs kormány, mely nekünk biztosítékot nyújt a szabad, pártatlan és demokratikus választások tekintetében. Teljességgel felismertem a magyarországi nagy nép érzületét s én volnék bizonyára az utolsó, aki harcot viselnék az ellen, mi keresztény és nemzet az önök érzületében. Csakhogy országuk történetének ezen kritikus órájában önöknek a legtökéletesebben kellene megadni a „keresztény" és „nemzet" fogalmak interpretációját. Ez némely esetben személyi áldozatokat jelent, de nem jelent semmit oly férfiaknak, akik csupán hazájuknak óhajtanak szolgálni és egy lesújtó felelősség fekszik azokon, akik áldozatokat nem akarnak elviselni. — Nincs semmi személyi éle annak, hogy ők visszautasították a mostani kormány elismerését. Ez a visszautasítás nem azért, történt, mert ő a keresztény nemzeti blokk vezére. Hadd jöjjön vissza, mint a nemzet vezére, egy szabad nép esnek szabad szavazata által ennek kikiáltva és az ő jogai el lesznek ismerve. — Ha a bekövetkezendő években valami szemrehányást tehetek magamnak viselkedésemért arra az időre nézve, amelyet önök közt töltöttem, úgy ez az, hogy én túlságos rokonszenvvel viseltettem az önök vágyai és szenvedéseivel szemben. Amit egész itt tartózkodási időm alatt cselekedni törekedtem, nem volt más, mint támogatás, amit egy tiszteletreméltó ellenség újra fölemelkedésénél nyújtok. Ám ha a kezet, melyet kinyújtok, nem ragadják meg, ha az én erőlködésemet gyengeségnek tüntetik fel és ha ezt alkalmul tekintik az alkudozásra, akkor elhagyom Budapestet. Elhagyom tiszta lelkiismerettel és azzal a gondterhes megismeréssel, hogy Magyarország saját sorsát kihívni törekszik. Remélem, önök tudják, hogy mindez mit jelent. Ez nem csupán azt jelenti, hogy én hagyom el Budapestet e hét végén, hanem azt is, hogy a szövetségeseknek Magyarországgal minden relációja megszűnik, mert a szövetségesek Magyarország magatartását egyedül úgy értelmezhetik, hogy Magyarország nem akar békét és azt hiszi, hogy segítség nélkül is magához térhet. Ez azt jelenti, hogy Magyarország minden szimpátiát elveszít a szövetségeseknél. A szomszédos országokat, amelyek mint a nagyhatalmak szövetségesei küzdöttek és szenvedtek a háborúban, segíteni fogják, hogy újonnan szerzett területükön konszolidálják a viszonyokat. Magyarországot azonban magára hagyják, hogy fűtőanyag, pénz, szállítóeszköz és nyersanyag nélkül nézzen szemébe jövőjének. — Csak azzal a kívánsággal jöttem ide, hgy országuknak segítségére legyek. Teljesen ártatlan voltam. Nem volt semmiféle politikai előítéletem, nem támogattam semmiféle pártot vagy egyént. A román választások — A Dunánál értesülése — Budapest, nov. 20. A romániai választás eddig iséretes eredményei szerint Bratíu miniszterelnök 111 kivé került . Az egyesült ellenzék 108 mandtumot kapott, köztük 59-et a rasztpárt. Megválasztottak ezentiit 24 függetlenségi pártit 7 nzervatívot és 3 szociáldemoktól Első ízben történt, hogy szeildemokratát választottak Romiában. Erdélyben és a Bánságn az eddig ismeretes 154 eredény közül 125 esik a román nemzeti pártra. Hat magyar képviselőt is választottak. Ezek: Veszekode Károly dr., Fáy József, Pethi Mózes, Szabó Gábor, Maurer Ödön és Lengyel Béla. Garbai eltűnt — A Dunántúl értesülése — Budapest, nov. 20. Mikor a diktatúra bukása után megindult az eljárás a kommunista bűnösök ellen, Garbai Sándort a románok védelmükbe vették. Most hogy a románok kivonultak, Garbait keresték, de még idejében eltűnt Budapestről. Most körözik.