Dunántúl, 1920. október (10. évfolyam, 198-224. szám)

1920-10-02 / 199. szám

u. 4«sförips«­Szomitsi «920. október . Szerkesztőség: Lyceum­ utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint. Nyilttér soronkint 4 kor. Előfizetési ár: «sin ttikit egész év 18 . 240 300 Félévre .120 150 Negyedévre . 60 75 Egy hóra . . 20 25 Egy szám ára helyben 1*4© fillér esy sacáru ára vidéken 1*59 miér KfMM hivatal: IfKDDi-utca 4. szám. Kiadó telefonja: 2.7.2.. % Szidjuk az életet, ezt a mai csúf életet, amely csupa gond és keserűség. Még élni sem érdemes a mai világban hangoztatja a legtöbb ember- A politika bölcsei pe­dig, akik azt állítják magukról, hogy az övéké a jövő — és ezt a legellenté­tesebb pártállású politikusok is állít­ják, — aláhúzottan hangsúlyozzák, hogy a reakciós múltnak­ nem szabad visszatérni. Minden bajnak, bűnnek,­­elégedetlenségnek eredő forrásaként a múltat jelölik meg és a hiszékeny em­berek már évről-évre vakon rohannak az ígért jobb jövő felé. Magukba szív­ják a­ mai­­ktor divatos szófiguráit, hal­lani vélik az utcai szónokok, szuggerál­­ta jövő zenéjét és hisznek, bíznak az emberi szavak tehetetlen politikájá­ban. Azt hiszik, hogy a nemzetközi szocializmus általános diadala lesz az em­beri szenvedések, az életterhek meg­váltója. És míg a múltat szidják, és a szebb jövőt ígérik az alatt rohamlé­pésekkel közeledünk a teljes gazdasá­gi csőd felé. Az alatt mind jobban és jobban elviselhetetlenebbé válik az élet. Mind többi és több okot találunk arra, hogy szidjuk az életet. Pedig nemi az életben van a hiba. Az élet ártatlan. A hiba az emberekben van. És hiába szidjuk a múltat, nem a múlt ad okot arra, hane­m a jelen. Ha visszanézünk, a múltba azt talál­juk, hogy az a múlt volt az élet eldorá­­dója. Ebben­ az agyon szidalmazott múltban nem­ csak olcsóságot, megér­tést találhatunk, hanem egyebeket is. Megtaláljuk a becsületet, a tisztessé­get, az erkölcsöt, a kötelességteljesí­­tést, a vallás és haza szeretetét. Ebben a múltban férfiakat találunk, jelle­meket, kimagasló emberi nagyságokat, aiküket a jelenben lámpával kellene talán hiába keresnünk. És ez a reak­ciós múlt, amely gondosabb volt eré­nyekben, mint hibákban, nem volt a hanyatlás, hanem a fejlődés korszaka. De ne a letűnt korszakot sirassuk vissza és legfőképpen ne azt a mi rossz­­ volt abban, hanem a jót plántáljuk át­­ a múltból a jelenbe. Ne csalogasson a­­ nemzetközi szocializmus vihar utáni­­ szivárványa. Nézzük nyitott szemmel­­ az életet, az embereket. Ne a pártem­­­­berek gyűlölködő elfogultságával akar­juk megjavítani az életet, hanem a tények, a tettek, az események szigorú megítélésével. És ha ezt tesszük, ak­kor a hibát nem a múltban, nem a mai életben, hanem a ma embereiben ta­láljuk meg. Az embereknek kell meg­javulni, a telkeknek kell felfrissülni és a jellemeknek megszilárdulni, ha jobb életet akarunk. Amíg ez be nem kö­vetkezik a­ szocializmusnak minden igazsága belesüpped az alap nélküli talajba. Ennek a sokat szidott életnek meg­javításához, az általános emberi elé­gedetlenség megszüntetéséhez nem a pártszenvedélyek fűtése, nem pilla­natnyi uralmak vagy sikerek vezetnek, hanem az emberek erkölcsi újjászüle­tése. Ez a késlekedő reneszánsz nem lesz párttulajdon, hanem általános emberi, mert egyedül csak ez lesz ké­pes az ellentéteknek, a nyugtalanság­nak, a bizonytalanságnak és az átme­neteknek kiküszöbölésére és a mai élet megjavítására. SHS. hírek Belgrád, okt. 1. — Péter király Aranygyerovácról Belgrádba érkezett. — Az SHS. katonai küldöttség a na­pokban Prágába érkezik, hogy Benes dr. külügyminiszterrel tanácskozzék. — A horvát bán a Grazban megjelenő Korrespodenz Lu­d című lapot Horvát- Slavonország területéről kitiltotta. A bécsi magyar követség állítólagos vesztegetései Bécs, okt. 1. — Göndör Ferenc Bécs­ben megjelenő lapja Az Ember már hónapokkal ezelőtt harcot indított a bécsi magyar követség ellen és ezt kü­lönböző vesztegetésekkel vádolta­ Szeptember 26-án megjelent legutóbbi számában ezt a harcot azzal folytatja, hogy állítólagos aktákat közöl a Bécsi Magyar Újság megvásárlásáról. Ez ak­táik szerint Jonesch Sándor a Bécsi Magyar Újság volt tulajdonosa ez év júniusában három millió koronáért át­játszotta a laprészvények többségét Breun Márkusnak, illetőleg Lázár Je­nő dr. és Barna Sándor Az Est volt munkatársai kezére, akiknek háta mögött a bécsi magyar követség áll és a lap megvásárlására a pénzt Reich Árpád ezredes,­miniszteri taná­csos, e­ bécsi magyar követség saj­­főosztályának főnöke adta.. Az Ember szerint Reich ezredes előzőleg abban állapodott volna meg Szabó István dr.-ral a Bécsi Magyar Újság felelős szerkesztőjével, hogy a lapot ,­telje­sen tárgyilagos, pártpolitikától vagy bármiféle tendenciától mentes, a ma­gyar érdekeket semmiben sem s­értő szellemben vezeti és főleg a jelenlegi magyar kormányzattal szembehelyez­kedő szociaista-kommunista propa­gandát a lapban megszünteti.‘‘ Ezen kívül opciót szerez 30 napon belül az összes­ részvények többségét kitevő mennyiségre, amiért megmarad to­vábbra is a lap élén és hat hónapon keresztül havi 20­ 000 koronás támoga­tásban részesül. Az Ember első támadásaira annak idején Gábor Andor reflektált a Bé­csi Magyar Újságban. Beismerte, hogy folynak tárgyalások a lap részvénye­inek eladásáról, de szó sincs a lap irá­nyának megváltoztatásáról, mert ez a szerkesztőség tagjainak teljes ellen­szegülésével találkoznék. Gábor An­dor azután megtámadta Göndör Fe­rencet és lapját­. Majd megvédte Gratz Gusztáv bécsi követet a lapvásárlási tárgyalás folyamán Az Ember részéről ért támadások ellen. Az Ember szerint a lap új tulajdonosai nem is kivántak mást a laptól, csak ne kövessen cseh­szlovák-barát politikát, kánoni­ ehe­lyett burkolt irredenta politikát csi­náljam. Az Ember e legutóbbi számá­nak támadásait jó részben magukévá tették: a bécsi Arbeiter Zeitung és a prágai Pravo Lidu. Ezek cikkeire Gratz Gusztáv bécsi magyar követ vá­laszolt a Neue Freie Presse szeptem­ber 28-iki esti számában. Gratz Gusztáv sajnálattal állapítja meg, hogy az Arbeiter Zeitung téve­dett úgy a „Hasonló gondolkozású osztrák ezrek egyesületéről valamint a bécsi magyar követség aktakezeléséről írt cikkeiben, sőt a tudósító nem­ lehe­tett más, mint ezeknek az aktáknak eltulajdonítója és egyúttal meghami­­sítója. Igen fontosnak tartja annak megállapítását is, hogy amint magától az Arbeiter Zeitungtól értesül, úgy ez a lap mint pedig a Pravo Lidu cikke ugyanabból a hamis forrásból táplál­koztak. Megállapítja, hogy ez akták kezeléséről szóló közlemény nem fedi a tényeket és részben teljesen hamis közléseket tartalmaz. A követségnél sem a követi levéltárban, sem a siffe­­osztálynál nincs olyan akta, amely szó szerint vagy tartalmilag megegyez­nék a lapban közölt okmánnyal. A követség sajtóosztályának levéltárá­ban szeptember 19-ig a legmagasabb aktaszám 383 volt, tehát: 387. számú akta amire a tudósító hivatkozik, nem is lehetett még. Éppen így, csak hami­sítványok lehetnek a sajtóosztály ira­tainak tulajdonított azok az akták, a­­­melyeket mint magasabb számokat - említ a közlemény. A hasonló gondol­­kozású osztrák ezrek egyesüléséről szóló állítólagos, 476. számú akta­­ ugyancsak nem található a sajtóosz­­­­tály levéltárában. Csupán a politikai levéltárban van egy ilyen számú akta,­­ de az a magyar érdekeknek Brazi­■ fiában való érvényesítéséről szól és az adminisztrációs levéltárban, amely vi­­­szont a magyar állami adóssági kötvé­­­­nyek szelvényeivel követendő eljárás­­­ról szól.­­ ■­­ A cseh-szlovák propagandáról szó­­l­­ó cikk maga bizonyítja leginkább,­­ mennyire távol áll a követség ettől az­­ állítólagos propagandától, minthogy­­ nemi is volt szüksége rá, hogy hiteles­­ részletek alapjául erről a propag­an­­­­dáról túlontúl bizonytalannak hangzó­­ értesüléseket szerezzen. Ezért a Pravo Lidu számaiban megjelent közlések az utolsó betűig hamisak- A teljesség ked­véért meg kell még jegyezni, hogy az itt számszerűit hivatkozott akták is egész más tárgyakról szólnak.­­— Lehetetlenségnek tartom — írja végül Gratz — amit az Arbeiter Zei­tung felhoz, hogy a szövetségnek bár­melyik alárendelt tisztviselőjének olyan ismeretei volnának, akár a bécsi politika egyes tényeiről ami az új­­ságközlem­ény hamisított okmányának bizonyítékául szolgálna, akár általá­nos nemzetközi viszonylatainkról, ami­vel a csehszlovák propagandáról árul­kodhatnék, de minden­esetre olyan körülmény, amit érdemes kinyomozni a hamisító személyére és körére vo­­ntkozólag is, amelyből származik. Ezt a körülményt többféleképpen is magyarázhatom, de nem az újságköz­­lemények­et tartom megfelelőknek pusz­ta feltevések nyilvánosságra hozatala céljából. — Az a körülmény, hogy a hamisít­ványok a követségi sajtóosztály író­­gépje alól kerültek ki, csak azt bizo­nyítja, — ami előttem­­ egyébként is kétségtelen volt, — hogy az aktatolvaj és az aktahamisító egy és ugyanaz a személy volt, aki bizonyos ideig a kö­vetség alkalmazásában állhatott. Drágább lesz a kenyér Pécs, október 1. — Az utóbbi idő­ben alig múlik el nap, hogy a megél­hetés fokozatosan ne drágulna. Egyik nap a gáz, másodikon a villanyégő, azután a különféle élelmi és közszük­ségleti cikkek ára emelkedik, míg ma azt a hírt kapjuk, hogy a mindennapi kenyér lesz drágább­ A pécsi sütőipa­rosok ipartársulata tegnap tartott ér­tekezletén elhatározta, hogy október negyedikétől kezdődőleg a kenyér árát úgy emeli fel, hogy az egyenlő legyen a mindenkori lisztárakkal. Eszerint ha a lisztárak emelkednek, vagy csök­kennek, aszerint lesz drágább vagy olcsóbb a kenyér is. A sütőiparosok azzal indokolják az áremelést, hogy a kenyérsütéshez szükséges fa és az élesztő megdrágul­tak és a régi árak mellett ráfizetnek. Az új árak tehát a következőkép ala­kulnak. A fehér kenyér ára most 26 korona, ezentúl olyan drága lesz mint a nullásliszt, vagyis 30 korona. A fél barna kenyér, amely egy rész barna, és egy rész főzőlisztből készül 24 koro­nába fog kerülni. Ugyanennyi lesz a félbarna liszt, ára is. A barna kenyér ára 20 korona lesz, vagyis annyi, mint a barna liszté. A kenyér újabb drágulása a csaló­dás mellett érzékeny terhet is ró a fogyasztókra, akik úgy látszik hiába várnak segítségre. gyek szám­ára helyben 1*40 K, vidéken Hifi is. A pécsi események a magyar nemzetgyűlésen Budapest, okt. 1. — A magyar nem­zetgyűlés keddi ülésén Perlaki György képviselő sürgős interpellációt terjesz­tett a miniszterelnökhöz a pécsi bi­zottsági választások és a városi köz­igazgatás átvétele ügyében. Teleki Pál gróf miniszterelnök ki­jelentette, hogy csak pár hete van ab­ban a helyzetben, hogy a jugoszláv kormánnyal a m­egbí­zott útj­án éri­ntkez­­hetik. Első dolga volt a diplomáciai megbízottnak, hogy a jugoszláv kor­mány figyelmét felhívja a pécsi ese­ményekre. Az erre vonatkozó egész anyagot rendelkezésre bocsáj­totta. A követ a dologra vonatkozólag senkitől nem kapott felvilágosítást. A minisz­terelnök kijelentette, hogy a békeszer­ződésben Magyarországnak ítélt bara­nyai területek kiürítése ,a békeszer­­ződés ratifikálásával áll szoros ösz­­szeköttetésben. A miniszterelnök vá­­­­lasz­át tudomásul vették. íl0P'üh£ íG3> íhj *. öl í%­ Budapest, október 1. — A magyar­ népbiztosok püntörében szerdán folytat tatták a tanúkihallgatásokat. Nagy István községi bíró a Dunapatajon elkövetett gyilkosságaik­at írja le. Her­­czog István főhadnagy, aki az elhunyt Fehér ezrede­cek volt a segédtisztje azt vallja, hogy a már kivégzett Pros­ser nevű terrorista több polgárt elfo­gatott és valamennyit fel akarta akasztatni, de Fehér ezredes szabad­lábra helyeztette őket. Szamuelly Ti­bor ezért Dömsödön, ahol találkozott Fehér ezredessel brutálisan neki tá­madt, amiért a parasztokat szabadláb­­ra engedte. Szamuelly Kun Béla által aláírt meghatalmazást mutatott fel, amelyben Kun Béla megbízza az ellen, forradalom teljes leverésével. A tisz­tikart Szamuelly megfenyegette. Ez­után rátér Szamuellynek Kunszent­­miklóson, Solton, Hartán véghez vitt kegyetlenkedéseire. Szamuelly Solton minden ok nélkül elfogatta a jegyzőt, tanítót, két tartalékos tisztet és több gazdálkodót, akiket kihallgatás nélkül halálra ítélt. A jegyző felesége, aki áldott állapotban volt esdekelve kö­­nyörgött az uráért. Szamuelly azt mondotta leveteti az urát a kötélről, ha ő, a felesége rántja ki az ura alól a zsámolyt. A­­kétségbeesett asszony teljesítette ezt a kívánságot, de Sza­muelly még­se vetette le a jegyzőt a kötélről. A tárgyalást folytatják. Merénylet egy angol tábornok ellen London, okt. 1. — Az in­országi Corkban merényletet követte­k­ el Strickland angol vezénylő tábornok ellen. A tábornok nem t­újik­ meg, csak az autó vezetője, aki rálőtt a me­rénylőre, de nem talált. Új balkán szövetség alakulása London, szept. 30. — Take Ionescu és Sztambulinszki, valamint Kaklamar­os görög követ Londonban tárgyalásokat folytatnak a balkáni szövetségről. ­ Francia tanács Lengyelországnak Moszkva, okt. 1. — Rigai jelen­tések szerint a francia kormány azt tanácsolta Lengyelországnak, hogy a béketárgyalásokon területi kérdések­ben engedjen, de szigorúan ragaszkod­jék a szovjet hadsereg számának csök­kentéséhez. A lengyel külügyminisz­ter azt válaszolta, hogy a tanáccsal egyetért.

Next