Dunántúl, 1922. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
X??* Évfolyam 11.szám. Pécs Előfizetési ár bárle .: áliíTi vagy postán Egész évre . . 600 . Félévre ...» 300 , Negyedévre . . 150 , Egy hír a ... 50 , Egyet . óra 3 K. Kéziratost arra adunk vissza. BKáiSSS 1922. Január 14. SiemSurt.í Szerkesztőség: Lyceno.ulca 4. számg Szerkesztőség telefonjai, ' 650. szám. Kiadóhivatal, Ajctoro-utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja, *•232. szám. Hirdetés d kiszabás szerint."; Kérdéséhez kívánunk Hozzászólni mi bevándorlók, kik azonban Pécs kulturális és anyagi előrehaladását épp úgy szívünkön viseljük, mint a törzsökös bennszülöttek. (Megdöbbenve olvastuk azt a hírt, hogy a volt hadapródiskola épületének egyéb célra leendő felhasználása miatt elestünk attól, hogyaz Erzsébet Tudomány Egyetem Pécsre helyeztessék. Nem akarom itt fejtegetni azt, hogy mily nagy érdek fűződik ahoz, hogy az egyetem az eredeti terv fenntartása mellett idehelyeztessék, mert hisz az köztudomású, hogy városunk kulturális, közegészségügyi, népesedési szempontjából az egyetem kérdése létkérdés mely alkalmas arra, hogy városunkat több évtizedes stagnálásából kiemelje és Dunántúl szellemi középpontjává tegye. Éppen ezért bámulom azt a lanyhaságot és nemtörődömséget melylyel ezen kérdést ultra maros kezelik. Mint távoli szemlélője ezen ügynek, a balfordulatot nem is annyira a budapesti titkos kezek ellenséges fondorlatának, hanem saját indolenciánknak tudom be. Mert mit tettünk eddig az idehelyezés érdekében? Az őszi vendéglátás alkalmával kormánykörök előtt tolmácsolt kérelmek és polgármesterünk budapesti útján levül tudtommal semmit. Hiszen még az egyetem idehelyezésének gondolata sem Pécsről, de Budapestről indult ki, sőt a pécsi egyetem barátainak egyesületét sem pécsiek, hanem budapestiek alakították meg. Kicsinyes szempontoknál se fontos kérdést nem lehet alárendelni. A Pécsre helyezendő iskoláknak más épületet kell keresni. Hogy egyebet ne mondjak, itt van négy hatalmas kaszárnyáink melyeknek valamennyiére a mai leszálitott katonai létszám mellett a katonaságnak nincs szüksége. Ha a hadapródiskola épülete alkalmas az egyetem céljára, nem (látom be, hogy kellő átalakítással) a honvédlaktanya vagy Ferenc József laktanya miért ne volna megfelelő az ide helyezendő iskolák céljaira? A fő azonban, hogy «»z ügyben szervezkedjünk és ne engedjük e kérdést elposványosodni és mi engedjük, hogy Nagy Lajos egyetemének városát az egyetemtől elüssék. Az első teendő, hogy hívjon a Város vezetősége összes Egy értekezletet, melyen a egyes Intézmények a nagy közönség hatóságok és vezetőin kívül is rsémszíven ne Alakuljon itt meg a pécsi Tudomány Egyetem Barátainak egyesülete, mely a budapesti barátaink bevonásával tűzte ki célul az Erzsébet Egyetem mielőbbi idehelyezését és minden, az egyetem sorsával összefüggő és annak javára váló társadalmi kérdést. E célból kell hogy a megalakítandó Egyesület egy szűkebb körű, intézőbizottságot szervezzen kebelében, mely a kérdést a felszínen tartja és az ezzel kapcsolatos akciókat vezeti. Ugyanezen egyesületnek lesz a feladata, hogy a sajtóhadjáratot szervezze. _ Szükségesnek tartom továbbá, hogy egy monstre küldöttség utazzék Budapestre, mely az illetékes helyeken járjon el az egyetem mielőbbi idehelyezésének kérdésében. _ Ne várjuk azt, hogy a gesztenyét, mások kaparják ki számunkra a parázstól. Ragadjunk meg minden eszközt, hogy a kérdést javunkra döntsük el, mert félő,h hogy ha e kitűnő alkalmat elhalasztjuk, az egyetemtől örökre elesünk. Merten Dénes, főfelügyelő. Lapunk mai szó ma 8 oldalt. C3 ■ CD ■ ‡=‡ a O S O ■ C» 1 CO «Q ■ C5 a ‡=1 S C5 B CD B ‡=‡ ■ Q » C3 « CD « C=‡ BO Még mindig az indemitás Budapest, jan. 13. — A nemzet- t esetleg bármely októl megfreső gyűlés mai ülésén Rassay Károly szólalt fel elsőnek az indemnitáshoz. Erkölcsi lehetetlenségnek tartja, hogy a nemzetgyűlés továbbra is együtt maradjon. A nemzetgyűlésnek az lett volna a feladata, hogy a nemzetet visszaadja önmagának. Huszár Károly már 1920-ban azt hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés első feladata a földreform megoldása.Kérdi, végre van-e már hajtva? Úgy vallja, hogy pénzügyi nehézségek gátolják. Az akadályokat a nemzetnek kell elhárítani, akár földtehermentesítési kötvénnyel, akár mással. Utal arra, hogy a kormány nem valósította meg a közigazgatási reformot, nem írta ki a törvényhatósági választásokat és még mindig van megye, amely három falubóláll. Az 1921: XVII. törvénycikkben kifogásolja, hogy abban a nemzetgyűlés az államfővel szemben túlságosan lojálisnak, sőt szolgalelkürnek mutatkozott. Úgy érzi, hogy a Habsburg restauráció elutasítása meg fogja hozni a nyugalmat és a békét az országnak. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben utasíttatni kéri a kormányt, hogy a Habsburg-L’otharingiai ház tagjainak, valamennyi trón várományosának kizárása iránt javaslatot terjesszen elő. Az államforma kérdésével foglalkozva kifejti, hogy olyan államformát kell választani, amely a nemzet érdekének a legjobban megfelel. Az államfő kérdését mindenesetre rendezni kell. Az államfő hatalmi jogainak gyakorlására nézve Határozati javaslatot nyújt be. Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy Haladéktalanul terjesszen javaslatot a Ház elé, amelyben a jövőben is választandó államfő hatalmi jogainak gyakorlása meghatározott főhöz legyen kötve, valamint rendelkezzék aziránt is, hogy az hő államfői,szék milyen módon töltessék..-íjé. Ezután Rassay a kormánynak a munkássággal való kibéküléséről és az amnesztiarendeletről szól. Kívánja, hogy az új országgyűlés csakis az új választójog alapján legyen összehívható. Az általános, titkos és községenkinti választás mellett áll. Hive a lajstronos szavazásnak. Az indemnitást csak három hónapra szavazza meg. Friedrich mentelmi jogának megsértése tárgyában kér szót. Előadja, hogy Pesten 48 óra óta izgalmas hangulaturalkodik. Elterjedt az a hír, hogy új puccs készül. A terv az, hogy Zita királynét és Ottó fiát Sopronba hozzák. Ezzel a sajnálatos jelenséggel öszszefüggőnek találja azt, hogy különböző új faktorok kezdenek mutatkozni egyes laktanyákban és Nyugatmagyarország felé nagy csapateltolások történnek. Épen most hívott ki egy volt képviselőtársam, aki azt közölte velem, hogy ő együtt volt a Hadsereg főparancsnokságának vezérúri főnökével, hol azt a kijelentést tették volna, hogy a hadsereg főparancsnoka szívesen látna egy Ottó megoldást és vállalná ez esetben a régenséget. Ezután Sréter szólal fel és reflektál Hornyánszky beszédének arra a részére, amelyben a vitézi telkekkel foglalkozott. Megállapítja, hogy a vitézi telkek adományozásának elbírálása nem egyszerű dolog és hogy itt csak az érdemeket veszik tekintetbe. Ezután Pallavicini György őrgróf december 3-án elmondott beszédével kapcsolatban szóvá teszi azt, amit Pallavicini mondott, hogy a csehek nem tudnak mozgósítani és a mozgósítás szükséges eredménnyel nem járt. Sréter a kérdéshez csak két szempontból szól hozzá. Csak két uton haladhatott a kormány. Vagy elfogadja a kész helyzetet, vagy a másik utat, amit a király vissza térése teremtett, amely, a casus, bellit megszünteti. Kérdés, hogy a kormány rálépett volna-e az első útra. Azonban egy, harmadik szempont is, amelyet mindenkinek figyelembe kellett venni- Ez, után foglalkozik Pallavicini beszédének azzal a kitételével, hogy a nemzeti hadsereg a trianoni szerv,ződés hadserege. Ezzel szemben, Széfer részletesen elmondja a nemzeti Hadsereg keletkezésének történetét, amelyből kiviláglik, hogy ezt a hadsereget a nemzeti élet szükséglete hozta létre.Ez új hadsereg nem a régi tradíciókon alapul. Az indemnitást elfogadja. Legközelebbi ülés holnap 1é1 órakor lesz, amelyen először Simonyi S e m a d a m Sánder és képviselőtársai által a 8 órás ülések megtartására benyújtott indít-vány feletti határozat, továbbá új képviselői tiszteletesak felemelése, az indemnitási vita folytatása és a külügyminiszter válasza szerepel. Ezután Rakovszky internet-irái a kultuszminiszterhez a Veszprém megyei megüresedett katona-síri szék betöltése tárgyában. Kik sejti, hogy összeférhetetlennek tartja a kultuszminiszter tárcajá'*i val, hogy azt bármilyen felekezetűi pap töltse be. Vass kultuszminiszter kijelenti erre a kérdésre, hogy bármely felekezet papja alkalmas-e a kultuszminisztérium vezetésére, ezzel magát nem tartja illetékesnek ifi válaszadásra. Annyit jelent idy hogy ő a nemzetgyűlés, a kormányzó, valamint az egyházmegyég bizalmát élvezi, m megállapítja, hogy a veszprémi püspök eddig őt sem- miféle javadalomban részesíteni nem akarta. . A nemzetgyűlés fél 4 órakor ért végett. Sopron megye és a toborzás Budapest, mrafi. 13. — (MTI. Sopron megye újtól tanulságot tett a magyar Haza iránti hűségéről. Sopron megyében Sopron várprros kivételével összesen 2264 az önként jelentkezők száma, azok közül 1044 jelentként avattak a Honvédséghez, Az angol-francia viszony elmérésedle Centrét, jan. 13. — (MTI.) Katonai angol körök súlyosan in halommal tekintenek az angol- raji, cia viszony, jövő kialakulása és a3 jövendőberti általános űrlághelyzet elé. Ara 3 korona. •1