Dunántúl, 1922. május (12. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

Vasárnap, 1922. május 14. DUNAIT­C­E Megalakult Pécsett a mubar­átok köre Pécs, május 13. — Jelentős lé­­pés történt ma délután Pécs kul­turális életének fellendítésére. A művészeknek és a művészetnek a divatból kiment mecénásait igyek­szik pótolni az az egyesülés, amely tömörít­eni igyekszik a művészet lelkes barátait. Ez a nemes cél megértésre talált délután 6 órakor a jogakadémia dísztermében élénk érdeklődés mellett alakult meg a pécsi műbarátok köre. Az értekezletet Késmárky István dr. nyitotta meg. — Mindent elvesztettünk, csak 6 kultúránk maradt meg — idézte Késmárky dr. Bethlen István gróf­nak egy Pécsett elhangzott kijelen­tését. — És íme állítólag még ebbe a kultúrába is bele akarnak avatkozni ellenségeink, ők akar­­jják megállapítani hány iskolát ,tartsunk fenn. Ha már földrajzilag leszorítottak, a kultúránkat is a Balkán színvonalára akarják le­­szorítani. Ha már erőszakkal elve­hették határainkat, de az erőszak nem akadályozhatja meg a magyar szellem szárnyalását. — Képzőművészetünk olyan magasra lendült, hogy versenyzik a külfölddel s amíg nálunk a tudo­mányt­ és szépirodalmat erőnek erejével központosítani akarták Budapesten, addig a képzőművé­szet utat tört a vidékre, amelyek meleg otthont nyújtottak a magyar Géniusznak. Két festőiskolánk lett hontalanná s megnehezült a képző­művészet fejlődése, pedig hány magyar ifjú van, akit a Teremtő gazdag tehetséggel áldott meg, hogy alkothasson, csupán az alkal­­­mat kell hozzá megadnunk. Pécs város ősi kultúrája, természeti szépségei kijelölték Pécset alkal­mas helyül s nekünk kötelességünk még áldozatok árán is a művészi fejlődésnek lehetőséget nyújtani. — Ha mi pécsiek lehetővé tes­- Szük ennek a festőiskolának nyári letelepedését, nem csak a magyar kultúrának használunk, hanem lel­ki szükséget elégítünk ki a szépnek ápolásában. A Balkán felé határ­páros vagyunk a művészet itt fel­lobogó lángja átlobog és megerősíti bennük a vágyat: vissza az édes­anyához, Magyarországhoz, ahol még van kultúra.­­ — Egy uj Magyarországot kell építenünk s ez is egy mód, egy tégla lesz hozzá. S ha az itt mun­kálkodó generációból nagy művész támad, elmondhatjuk, hogy nem­­csak­ téglát adtunk a nemzet kiépí­tésére, de építőmestereket is ne­veltünk. Azzal zárja beszédét, hogy fe­lesleges bizonyítani a műbarátok köre megalakításának szükségét, mert meg van róla győződve, hogy Pécs város méltó lesz az ezred­éves magyar kultúrához. P­é­­­c­h Andor műépítész rámu­tat azokra a körülményekre, ame­lyek a műbarátok körének meg­alakítását kiváltották. Ismerteti még a szerb megszállás alatt meg­indult pécsi mozgalmat, amely a hontalanná lett nagybányai mű­­vésziskolát Pécsnek akarta meg­szerezni. A keresztülvitelt a szerb megszállás lehetetlenné tette. Köz­ben az egységes vidéki városok : Szuly János, Tausz Dezső dr.,­­ Nendtoich Andor polgármestert versengtek ennek a művészeti is-­ Tedesco Viktor, Tolnai Jenő dr., és Szenge Ferenc alispánt a­kólának megszerzésére, de Csóki Fó­a Ferenc, Tyószits Sándor Vcs.­­ Végül Sikorsky Zsolnay Miklós Istvánnak és Lyka Károlynak váry Ferenc dr., Vértan Emil dr.,­bejelenti, hogy az iparművészeti Visy Imre dr., Visy László dr., társaság pécsi fiókjának megalap. Walfisch Pál, Wessely Antal,­akítása már munkában volt, de az Az értekezlet elhatározta, hogy egységesség szempontjából hat­ Pécshez való ragaszkodása lehe­tővé tette, hogy a főiskolává át­szervezett művésziskolát a nyári időre Pécsre kössék le. A lefoly­tatott tárgyalások eredményre ve­szettek. A képzőművészeti iskola pécsi centrumának legalkalmasabb helyül a szemináriumi szőlő kí­nálkozott. Ezt sikerült is megsze­rezni. 4—5 tanár jön le a legjele­sebb magyar művészek, s mintegy 50 növendék, akik közül 30 saját költségén vesz részt a három hó­napos pécsi iskolán, 10 növendék féldíjas, 10 növendék ingyenes lesz, ezeknek elhelyezése és el­látása jelent csupán költséget, az iskolával járó egyéb kiadásokkal. A költségvetés 300.000 korona kö­rül mozog, mely összeg már biz­tosítottnak mondható, most már csak­ a társadalom jóindulatát kell megszerezni a műbarátok köre út­ján. Ismerteti az alapszabályokat, a kör működésének távolabbi kon­túrjait rajzolja meg, amely a kul­túrpalota akciójába lesz hivatva majd belekapcsolódni. Az értekezlet ezután megalakít­ja az előkészítő és szervező bi­zottságot, amelynek elnökévé Kés­márky István dr.-t, titkárává Bö­­röttffy Károlyt, tagjaivá Linder Ernőt, Pilch Andort, Sikorsky Zsolnay Miklóst, Tausz Gyulát és Visnya Ernőt választották meg. A nagy bizottság tagjai lettek: Arn­­hold Nándor, Angyal Béla dr., Baumann Emil, Balla Adolf dr., Benyovszky Móric gróf, Bolgár Tivadar, Biedermann Rezső báró, Barankay Lajos dr., Bőhm Emil, Breuer József, Bruck Arnold, Bú­zás­sy Ábel, Benkő Mihály, Bors Emil, Cholnoky Ferenc dr., Csukás Zoltán, Deutsch Zsigmond dr., Decseva Dénes, Dusbaba Vilmos, Engel Alfréd, Engel József, Eizer János, Erreth Ede, Erdélyi István, Eötvös Jenő, Faluhelyi Ferenc dr., Fehér Imre, Félix Antal dr., Fe­­niczy István dr., Fischer Béla, Fodor Leó dr., Fonay Lajos,­­For­­bát A­rnold, Förster Jenő, Gebauer Ernő, Gosztonyi Gyula, Greiner József dr., Grosz Imre dr., Gün­ther Mihály dr., Halász Antal, Hamerli József, Igaz Béla dr., Im­­rofi Imre, Inzelt Jenő, Jicinszky Jaroszlav, Justus Miksa, Justus Vladimir, Kápolnai Zsigmond dr., Károlyi Emil, Komócsy István, dabasi Kovács Gyula, Kovács Jó­zsef, Krasznay Miklós dr., Lauber Viktor, Littke Jenő, Littke József, Madarász István dr., Makay Ist­ván, Marovits Andor, Mattya­­sovszky Zsolnay Tibor, Mattya­­sovszky Zsolnay Zsolt, Mayer Jó­zsef dr., Messik Béla, Mihálffy Ernő dr., Miskovszky Emil, Módly Dezső, Mosonyi Dénes dr., Nagy Mihály, Neumann Ignác, Nikelszky Géza, Oberhammer Antal, Paunz Lipót, Piatsek Virgil, Piatsek Zol­tán dr., Radnai Emil dr., Reék György, Róth Sándor, Sárkány Ármin dr., Schaurek Ráfael dr., Schmidt Antal dr., Sikorsky Tádé, Sommerfeld Oszkár, Stein Lajos dr., Szabó Gyula dr., Szabó János dr., Szarvas Imre, Szegő Pál, Szegő Sándor dr., Szigeti Frigyes, Szilvek Lajos dr., Szily Tamás, landók csatlakozni, illetve vadni a műbarátok körébe. bedl. felkéri fővédnökül Zichy Gyula gróf megyéspüspököt, s dieszelnö­­kül. Fischer Ferenc dr. főispánt, Örvendetes fordulat a pécsi egyetem ügyében Nem lakoztatják ki a főreáliskolát — Máskép helyezik el a nevelőintézetet Pécs, máj. 13. — Nendtvich Andor polgármesterrel ma délben Mészáros Károly dr. minisz­teri tanácsos Tóth Lajos dr., val­lás- és közoktatásügyi államtitkár megbízásából telefonice közölte a miniszteri értekezletnek eredmé­nyét, amelyet tegnap Heim Pál dr. orvosprofesszornak, a pécsi egyetem rektorának bevonásával a pécsi egyetem elhelyezése körül támadt nehézségek elhárítása ér­dekében tartottak. Ezen értekezleten résztvettek V­a­s­s József dr. kultuszminiszter, Belicska Sándor, honvédelmi miniszter, Klebelsberg Kunó gróf, belügyminiszter, K­á­ll­a­y Tamás, pénzügyminiszter és Ber­­nolák Nándor népjóléti minisz­ter. A nehézség onnan eredt, hogy a volt hadapródiskola épülettömb­je egy részének az egyetemnek történt átengedése ellenében a kultuszminiszter átengedte a pé­csi állami főreáliskola új épületét ,a katonatiszti árvák nevelését cél­zó állami reáliskolai nevelőintézet céljaira. Ez az intézkedés azonban akkora bonyodalmat okozott, hogy ennek következtében magának az egyetemnek elhelyeztetése is ké­tessé vált. Az állami főreáliskolát ugyanis egyáltalán nem lehetett volna régi, a város tulajdonát ké­pező Hunyadi­ utcai helyiségeiben elhelyezni, hisz annak kereteit ez az iskola már rég túlhaladta és az ottani elhelyezés ennek a nagy, hetven éves múltra visszatekintő kultúrintézmények, Magyarország, — még­pedig nem Csonka­, hanem Nagy-Magyarország — egyik leg­régibb és legnagyobb reáliskolájá­nak határozott visszafejlesztésével lett volna egyértelmű. De még képtelenség is lett volna az ott működő két virágzó városi kultúr­intézménynek, a Kun Kálmán agilis­ igazgatása alatt oly egészsé­ges irányban fejlődő polgári fiú­iskolának és a z­eneiskolának má­sutt való elhelyezését biztosítani. Erre abszolúte semmiféle megol­dási lehetőség nem kínálkozott. Nendtvich Andor polgár­­mester az egyetemi bizottságnak ezzel a lehetetlen tervvel szemben elfoglalt s a fentiekben körvonala­zott felfogását elreferálta a kul­tuszminisztériumban és egyszers­mind a város azon határozott és feltétlen méltánylást igénylő állás­pontját is nyomatékosan körvona­lazta, hogy mi az egyetemhez igenis minden körülmények között ragaszkodunk és így annak elhe­lyezésére módot kell találni. Az ő energikus és céltudatos fellépésének köszönhetjük most azt az igazán kedvező hírt, ame­lyet a kultuszminisztériumból kap­tunk. Eszerint ugyanis a pécsi fő­­reáliskola megmarad a helyén, az egyetem ez épület feláldozása nél­kül is megkapja a már eddig is az egyetemnek szánt volt hadapród­iskolas épületeket, a nevelőintézet elhelyezéséről pedig a kormány, más módon fog, gondoskodni. Az majd valamely más honvéd,kincs­­tári épületbe kerül, vagy pedig el­­ helyezik Pécsről. A polgármester nyomatót­ csak kérte az egyetem részére­ a volt hadaprósiskola eddig még át nem engedett melléképületeit is, mert az egyetemi professzorok lakás­kérdése másképen szintén meg­­oldhatlan. Ebben a kérdésben azonban még határozat nincs. Mi mégis hisszük, hogy a kormány­ méltányolni fogja most már ennek a szerencsétlen és oly sokat szen­vedett városnak méltányos sőt jo­gos kultúrigényeit és a mi egyete­münk elhelyezésének ezen utolsói akadályát is el fogja hárítani.­­ ! 3 prat. Május 22-től június 13-ig tilos politikai gyűléseket tartani — A politika hírei Budapest, máj. 13. — Gróf Bethlen István ma este 10 óra­kor elutazott és csak hétfőn éjjel tér vissza. A dunántúl több váro­sába és községébe látogat el, köz­tük Szombathelyre is, ahol az or­szág jelenlegi belpolitikai viszo­nyairól, gazdasági helyzetéről és a kormány programmjáról fog be­szélni. Útjára több politikus kí­sérte el. Ma délelőtt a miniszterelnöknél fontos tárgyalás volt Hegyes­­h­a­l­m­y Lajos kereskedelmi mi­niszter, Szomjas Gusztáv, V­a­­­k­ó Lajos államtitkár és T­er r­e­s­z­k­y János bevonásával. Aj konferenciáról Valkó és Teleszky­ referáltak, ismertették a gazdaság­­i és pénzügyi bizottság munkála­tait. Azok a hírek, amelyek szerinti a Friedrich-párt dunántúli üléseit a kormány betiltaná, nem felelnek)* meg a valóságnak. Budapest, máj. 13. — Aj­ kormány ma rendeletet adott ki,­ mely szerint május 22-től június 13-ig az egész ország területén el­tiltja a politikai gyűlések tartását. „GAMBRINUS“ étterem és sörcsarnok kerthelyisége a legkellemesebb szórakozóhely, vidékiek találkozóhelye. Kitű­nő konyha és faiborok, kőbányai világos és barna sör állandóan frissen csapolva. — Naponta GYAP­GY FERI zenekara bankversenyei. Figyelmes kiszolgálás. Százalék felszámítás nincs. — Számos látogatást kér, tisztelettel: TÓTH FDF vendéglős.

Next