Dunántúl, 1922. május (12. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-14 / 109. szám
2. oldal. Vasárnapi Levél Az erdélyi gyermekeit nyaraltatásának Ugye — A vagonlakók nyomora — Hiiért nincs több részvét Ki segíthet ? , Pécs, május 13. — Az Erdélyiek(pécsi) Otthona meleghangú felhivást intéz mindazokhoz, kiknek nem kellett még kiüríteniük a hontalanná létei keserű poharát, hogy az egyre növekvő számú vagonlakók gyermekeinek, a nyári vakáció hónapjaiban nyújtsanak vendégszerető otthont és tegyék lehetővé, hogy e kicsinyek, kikre nézve messze kiható jelentősége van az egészséges lakás és ebből következő, megfelelő táplálkozás nélkülözésének, legalább a nagy vakációban gyűjthessenek erőt, a majdan megkezdődő új tanév még nem ismert terheinek elhordozására. Meggondoltuk-e, hogy mit jelent hontalanná válni? Mit jelent a családapának elvesztenie a jövedelmet biztosító állást és a családi fészekből kiüzennie az édesanyának s a gyermekeknek? Mitjelent neki indulni a demarkációs Vonalnak, melyen túl szabadon tolmácsolhatja ugyan a magyar lélek minden keservét és egybeölelkezhetik a nagy megépíttetés reménységét tápláló magyar testvéreivel, de lehetetlen hamar észre nem vennie, hogy ebben a sos országban „sok az eszkimó és kevés a fóka“. A kenyérkereseti alkalmak megkeveskedése talán még nem is az elsők közé tartozó hiány, sokkal kiáltóbb a szükséglakások tekintetében. Tudjuk-e azt, hogy hány család él városunkban szükséglakásokba, ideiglenes hajlékokba zsurfoltan, várva a jobb jövőt, az állandó fedél alá jutás boldog napi íját? Tudjuk-e mit jelent ez az át-meneti, ideiglenes állapot a csft-ládtagok lelkivilágára, a gyermekeik nevelésére nézve? Egyiknek konyhája nincsen és méregdrága áron vehet kész kosztot, amivel nem lakik jól sem ő, sem az övéi, s a másiknak egyetlen helyiségében lál a láda tetején és képtelen szorosságban kerülgetik egymást a családtagok. Hát a vagonlakók nyomoráról van-e fogalmunk? Hideg-meleg ellen nem védekezhetnek kellőleg. Mikor a hőség gyötri a rendes lakóházban élőket is, mit szenved az a vagonlakó a pokoli hőség miatt?! Kitéve „lakása" egész napon át a nap égető hevének, vagy szélvészben, hideg esőben, a tél fagyában a dermesztő hidegnek! Benn a vagonban minden padlósúrolás a deszkába erődött illatot váltja ki, félreismerhetetlen jeleként annak, hogy a vagonban azelőtt lovak tanyáztak. Kérdezzük meg azokat, akik vagonokban laknak, vagy laktak azelőtt és szerzünk olyan benyomdásokat, melyek teljesen ismeretlenek voltak előttünk ezelőtt. Azért tapasztalunk annyi részvétlenséget az emberek között, mert kevesen hajlandók megállni és mérlegelni, súlyos keresztet hordozó felebarátaik helyzetét. Az a baj, hogy a hontalanok ügyét-baját is táncmulatságokkal kurálgatják nálunk. Maholnap ott leszünk, hogy a közélet valamely halottjának a temetési költségeit is úgy táncoljuk össze. Hát van még kedve mulatni annak, ki nemcsak hazáját, de szülőföldjét is, házát is, mindenét elveszítené? ... Talán jobban megindulna a társadalom szíve, ha hontalanná lett testvéreink, táncnélküli, irredenta estélyeken próbálnának zörgetni a hazafiai szeretetre kötelezett szívek ajtaján!?... Az a „vigasságot" nélkülöző honfiúi fájdalom hatalmasabb megindító eszköznek bizonyulna, mint a pénzszerzésnek ez a letaposott útja. Mindezeket azonban csak közbevetve jegyeztem meg! Álljunk meg részvéttel és megértő testvéri szívvel az Erdélyi Otthon felhívása előtt Hányan vannak városunkban is, nagy jövedelmű családok, talán még hozzá gyermektelenek is, kiknek nem jelentene megerőltetést megnyitni házaikat azok előtt a legtöbbet nélkülöző gyermekek előtt, akik szintén álmodnak puha ágyacskáról, foszlós kalácsról, pirosló cseresznyéről, „csengő barackról“ és „szóló szőlőről“. Ott van a jómódú falu népe. A legtöbb házban az „egyke“, néhol meg az „egy se”, ezeknek körében erőteljes mozgalmat kellene indítani a menekültek gyermekeinek nyaraltatása érdekében. Lehetetlen, hogy süket fülekre találjon a magyar népnél a magyar gyermekek súlyos helyzete. Ha Hollandia, ha Svájc idegen népe meg tudja nyitni vendégszerető családi házait a mi gyermekeink előtt, ha évekkel ezelőtt otthont találtak Baranyánkban a kiéhezett osztrák gyermekek, akkor ez a felhívás ma sem maradhat visszhang nélkül. Én azonban szeretném, ha a nehéz viszonyok között élő tisztviselő és munkáscsaládok gyermekeinek is részük lehetne ebben a falusi nyaralásban. Utóvégre elég nagy ez a mi vármegyénk, még a jelen csonkaságában is ahhoz, hogy városunk sáppadt, csenevész gyermekei a nyári vakációra falusi levegőt és ellátást kapjanak, mert az amerikai étkeztető akció is lezárul a tanév végével, a drágaság meg kétségbeejtően növekedik. És még egyet: Mi az oka annak, hogy Hollandia és Svájc gyermeknyaraltatási mozgalmaiból a pécsi és más vidéki városi gyermekek ki vannak zárva, holott a fővárosból ezrek és ezrek élvezték már és élvezik egyre e mozgalom áldásait? Nem lehetne valamit tenni abban az irányban, hogy Pécsre ne csak a gyermekeket fenyegető járványok jussanak el még Bergengóciából is, hanem eljusson a Holland és más népek testvéri meghívója is és a mi gyermekeinknek is legyen részük a szeretet munkáit gyakorolni kész külföld vendégfogadó jóvoltában. Az erdélyiek kiáltására pedig jöjjön mielőbb bőséggel a megértés válasza, Dunamenti. •ALtoxim Férfizarándoklat Máriagyüdre Június 11-én lesz a XIII. férfizarándoklat Pécs, máj. 13. A PécsMáriagyüdi férfizarándoklat állandó előkészítő bizottsága a pécsi akadémikus urak kongregációjának vezetésével szorgalmasan dolgozik a június 11 s ikere vasárnapra tervezett nagy arányú férfizarándoklat részletein. A tervezet szerint június 8-án, 9-én és 10-én este kizárólagosan férfiak részére Van órakor három vallási előadást tart P. Ripper Károly Jézustársasági atya a belvárosi templomban. Ezen nemcsak a zarándoklat tagjai, hanem minden érdeklődő katolikus férfi részt, vehet. Vasárnap kora reggel ugyancsak a belvárosi templomban gyülekezik a közönség. Innét közösen vonulnak le a pécsi főpályaudvarra és külön vonaton mennek Siklós- Vókány állomásig. Onnét egy órai gyaloglással a kis erdőn és kellemes utószőlővidékeken keresztül gyalog mennek Gyüdig, ahol Zichy Gyulagróf, püspök fogja a zarándokokat fogadni. Nincs azonban kizárva, hogy Schopp al Lőrinc, érsek, pápai követ is részt vesz a zarándoklatban. Mikor ugyanis a napokban Pécsett járt , hallotta a tervbe vett férfi zarándoklatot, ez annyira tetszet a nunciusnak, hogy óhaját fejezte ki az iránt, hogy részt vehessen. Ha tehát más irányú elfoglaltsága meg nem akadályozza jönni is fog. Ez esetben a szabadban bemutatandó szent misét a numeius mondja, mig a megyéspüspök prédikálni fog. Délután a Katolikus Népszövetség pécsegyházmegyei szervezete fog gyűlést tartani. Ez alkalomból a katolikus közélet országos nevű vezető férfiait kérte fel a helyi vezetőség beszédek megtartására. A zarándoklat kereteinek szélesítése végett már most fölkéri a rendezőség az egész megye plébánosait, hogy híveik figyelmét a tervezett zarándoklatra hívják föl. Amint a részleges tervek készen lesznek plakátokat küldenek szét, amelyek részletes fölvilágosítással szolgálnak. A külön vonatra igazoló jegyek szolgálnak, amelyek majd az összes pécsi plébániákon, a katolikus szervezetekben és a Dunántúl könyvkereskedésben lesznek elővételezhetők. A részvétel ára elővételben 60 K, induláskor 70 K. Kívánatos, hogy az egyházi énekek impozáns vezetését begyakorlott énekkar vezesse. E végből kérjük katolikus férfiközönségünket, hogy katolikus köreink és a katolikus legényegylet elnökségénél már most jelentkezzenek. Az egy-két próbának idejét és helyét később tesszük közzé. DUNXNTÜC Vasárnap, 1922. május lí. ■»«II» I ■ I — ,mm r iiu»H' in>cwr-iwil»»r-» '- " \S3ttn5zoppan. 1 ?amér kaphatói Magyar fiuk! Pécs, máj.3. — Pécs várostestnevelési bizottsága ezzel a felhívással fordul az iskolába nem járó 12—21 éves ifjúsághoz. Hozzátok szólunk, kik a Magyar Jövő reményei vagytok, hozzátok, kik az elemi iskola padjai közül kikerülve elfelejtettétek tovább arra gondolni, ami legdrágább kincsetek: egészségiekre. Fiúk, lépjetek be a Levente-egyesületekbe! Megértjük eddigi magatartásaitat. Reggeltől-estig lefoglalt benneteket a munka, a kenyérkereset, s legfeljebb ünnepnapokon juthattatok ki a sportpályákra, hogy a testnevelés gyönyörű kultuszának legalább szemlélői, tanúi lehessetek. De csillogó szemeiteken, lelkes, kipirult arcotokon láttuk hogy minden vágyatok, ambíciótok odavont a porond közepére, ahol százak, ezrek tekintete tapadna rátok a győztesekre . . . Nos fiuk, az alkalom itt van, a lezárt kapu kinyílt. Az állam megadja nektek a módot vágyatok teljesülésére. Megalakította az Országos Levente Egyesületet, melynek 12—21 éves kor között bármelyiktek tagja lehet. A Levente Egyesületek az egyes sportklubokon belül alakulnak s kiki tetszése szerint választja ki az egyesületet, melynek keretei közt működni akar. Sportolhattok, tornászhattok, edzhetitek a testeteket. A város sporttelepet, uszodát, pályákat ad, nyit, épít nektek, az állam pedig ellát mindennemű sportcikkel, fölszereléssel. Pénzetekbe nem kerül, ruhátokat nem koptatjátok, még egységes levente-sapkát is kaptok. Szórakoztok s amellett a magatok erősítésével a nemzetet erősítitek, mert egyedek alkotják a nemzetet. Tekintsétek a külföldet, a hajlékony testű svédet, a gerinces töretlen lelkű németet s ha úgy érzitek, hogy van rajtuk mit irigyelnünk, álljatok közénk! Magyar Anyák és Apák! Ha meggondoljátok, hogy egész Európában Magyarországon s egész Magyarországon Baranyában pusztít legjobban a tüdővész s ha nem akarjátok, hogy gyermekeitek a gyár kattogó gépei, a fülledt levegőjű munkatermek után a kocsmák pálinkagőzös atmoszférájában gyilkolja magát, hanem az Isten kék ege alatt igya magába a napfényt, a levegőt, hogy vezessétek őket hozzánk. Legyetek szövetségeseink* Munkaadók! Ti se aggódjatok! Hetenként egy-kétszer, legfeljebb 1—2 órára foglaljuk le magunknak a fiukat. De ennek is ti látjátok bőséges kamatját alkalmazottaitok felfrissült erejében, hatványozott munkabírásában. Rátok is szükségünk van nagy munkánkban! Fel tehát fiuk, fel leventének! Tárt karokkal várunk benneteket, íjertek, nyújtsátok a kezeteket fris fias kézszorításra! Mert ép testben az ép lélek! A klasszikus igazság reneszánszát akarjuk megteremteni! Jelentkezés naponként déelőtt 9—12-ig, délután 3—5-ig Váradi Géza vármegyei testnevelési felügyelőnél, Deák utca 3. szám I. emelet. Jobb nincs már ma, mint a terpentines Pyram cipőkrém. ““l