Dunántúl, 1922. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

y?, évfol­yam,140.szám. Pécs 1977. jjunius 23. Pénté Szerkesztőség: Lyceum-utca 4. szám Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal, líceum-utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja 322. szám.. Hirdetés díjszabás szerint Előfizetésiár házhoz szállítva vagy postán Egész évre . . Félévre . . . , Negyedévre . . Egy hóra . . Egyes szám­ára 3 K Kéziratokat nem adunk vissza. .1 Felejteni gyorsan tudunk. A rohanó élet­­gondjai között elmerül a feledésbe a múlt. Ha az emlékek olykor fel is rajzanak, a tanulságnak vagy tájának nyomait hiába keressük is a jövőben. A feledésnek fátyola borult a megszállásnak szomorú idejére is. Elmerült ez is a felszab­­­badulás boldogságában.­­ Itt Pécsett és Baranyában most,­­amikor már tempót tartunk politi­kában, gazdasági helyzetben a csonka ország életével, szomorúan­­kezdjük tapasztalni a könnyen fe­lejtésnek jeleit. Tapasztalni kezd­jük azt, hogy a három esztendős m­egszállás vagyoni és erkölcsi szenvedései mellett nemcsak azt ivesztettük el, amit ellenséges és törvénytelen hatalom ragadott el­­tőlünk, de elvesztettük azokat a­­forrásokat is, amelyek állami, me­gyei, városi és egyéb közintézmé­nyeink segítségére szolgáltak. A három esztendő alatt várjon mi­­mindentől estek el iskoláink, kór­házaink és szegény középosztá­lyunk? Az országnak mostoha gyermeke volt mindenkor Pécs és Baranya, de a legmostohább ma lett, amikor még adott ígéretek­ből sem válik valóság. Az egye­tem vajúdó kérdése mellett, a íj közalkalmazottak természetbeni járandóságának késlekedő és sé­relmes megváltása, a megszenve­dettek következetes mellőzése csak egy-egy kiszakított részecs­ke a sérelmek tövises csokrából. S mi lenne még, ha a kormánynak nem­ az a helyi képviselője lenne,­­aki együtt szenvedett velünk, aki­­együtt érez fájdalmunkban, aki­nek minden sérelem ép egy sére­lem,­rtűnt nekünk, s akinek egész férfiúi energiáját meg kell feszíte­nie, hogy enyhülést, gyógyulást hozzon a fájdalomra, hogy repa­­trálja az ismétlődő sérelmeket?­­ Hogy most meglibbentjük a fele­désnek fátyolát, nem azért tesz­­szük, mintha a megszállás alatti idők hazafias kötelesség teljesíté­sének jutalmát akarnánk. Nem. Ennek jutalma a lelkiismeret nyugodtsága, a borús, de mégis­­magyar levegő. De emlékeztetni­­kívánunk azokra az időkre, ami­kor egyfelől a megszálló hatalom,­­másfelől az erőszakos törvényte­len városi uralom fosztogatta anyagi és erkölcsi értékeinket. Rá akarunk mutatni arra, hogy ez a felszabadult terület, elnéző megér­tésre, megbecsülő méltánylásra kell, hogy találjon. Jutalmat ígér­nék akkor, de mi nem jutalmat ké­rünk a felszabadult területeknek, hanem azt, ami megjár intézmé­nyeinknek és embereinknek. Azt kérjük, hogy ne felejtsék el a múlt szenvedéseit, jelen gyötrődésün­ket, mert a mostoha Pécsnek, Ba­ranyának és az egész megszállott területnek, ha anyagilag ki is fosz­tották, még mindig gazdag és hasz­nosítható erkölcsi értékei vannak. Lapunk mai wair.si­k oldal Meg­válasz­to­t­ták a nemzetgyűlés Gaál Gaszton elnök• Szcitovszky és Huszár a­lelnök lett Az új elnök elparentálta a királyt Budapest, jan. 22. — A mai nemzetgyűlést­­ 11 órakor nyi­totta meg Apponyi Albert gróf korelnök. Nagy Ernő a keddi ülésen tett inparlamentáris kifejezéséért meg­követi a Házat. A mandátumokat igazoló bizott­ságok előadóinak jelentése szerint tegnap 243 mandátumot nyújtot­tak be, amelyek közül kifogás alá esik 6, igazoltatott 237. A nem igazolt mandátumok között van Wild József villányi képviselő, ezt a B. osztályba utalták. Az iga­zoló bizottsának tagja volt Szily Tamás sásdi és póttagja Muszty István szalántai képviselő. Ezután az elnökválasztásra tér­tek át. Leadtak összesen 185 sza­vazatot. Ebből Gaál Gaszton 145 szavazatot kapott, így Gaál­ Gasz­ton lett a nemzetgyűlés elnöke. Az alelnöki állásokra összesen 160 szavazatot adtak le. Alelnökök lettek Szcitovszky Tibor 135 és Huszár Károly 108 szavazattal. A 6 jegyzői állásra leadtak 161 szavazatot. Jegyzőkké megválasz­tották: Bak­os Jánost, Bodó Já­nost, Forgách Miklóst, Héjj Imrét, Perlaky Györgyöt és Petrovich Györgyöt. A háznagyi állásra Ka­­raifiáth Jenőt választották meg Kállay Tamással szemben. Apponyi korelnök megköszönte az elnökségében való támogatást és felfüggesztette az ülést. Szünet után Gaál Gaszton él­jenzés és taps közben elfoglalta az elnöki széket, megköszönte a har­madszor megnyilvánuló bizalmat s kijelentette, hogy az elnökség a házszabályokat a legliberálisabban fogja kezelni. A múlt nemzetgyű­lésen módosított 1908. évi házsza­bályok lesznek az irányadók. A parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit kívánja követni még akkor is, ha azok nincsenek kódexbe foglalva. Köszönetet mond a korelnöknek és körjegy­zőknek. Az elnök ezután a királyt pa­rentálja el. Amikor beszélni kezd, a Ház minden részén felállanak helyükről. Gaál elnök ezeket mondja: — Tisztelt nemzetgyűlés! Gyász­esemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratából április 1-én fiatal korá­ban idegen földön a halál kira­gadta az élők sorából IV. Károly őfelségét, Szent István koronájá­nak egykori viselőjét. Mint király­nak, tragikus és emberileg mélyen megindító sorsát a történelem táv­latban tárgyilagosan méltatni a ké­sőbbi kor feladata lesz. Ma, ami­dőn, mint törvényesen megválasz­tott képviselők itt egybeegyülünk, kötelességünk megragadni az első alkalmat arra, hogy a gyászbabo­­mfi családnak a nemzetgyűlés őszinte, mély részvétét fejezzük ki. Javasolom tehát, hogy a nem­zetgyűlés IV. Károly őfelségének elhunyta felett érzett gyászának közvetlen adjon kifejezést és bíz­za meg­ a nemzetgyűlés elnökét, hogy erről őszinte, mély részvé­tünk nyilvánítása mellett gondos­kodjék. (Élénk helyeslés.) Az indítványt elfogadják. Az el­nök határozatként kimondja. Ezután az elnök megemlékezik Bernáth Bélának a múlt nemzet­gyűlés korelnökének e hő 14-én történt elhunytáról és indítvá­nyozza, hogy a nemzetgyűlés rész­vétének adjon kifejezést jegyző­könyvileg. Az indítványt elfogad­ják. Ezután felolvastatja a távozó és újonnan kinevezett miniszterek névsorát, melyet tudomásul vesz­nek. Bethlen István gróf miniszterel­nök indítványozza, hogy a megvá­lasztott 6 jegyzőhöz még 2 újabb jegyzőt válasszanak meg. Az in­dítványt elfogadják. Az elnök napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés pénteken délelőtt 10 órakor lesz s ezután a jegyzőkönyv hitelesítése megtör­téntével fél 2 órakor a gyűlés vé­­get ért. A kereskedők és iparosok turákom gyűlése Budapest, június 22. — IV-a dél­­előtt 10 órakor Budapest minden­ üzlete bezárult. A Vigadóban új kereskedők és iparosok nagy gyű­­lést tartottak. Főleg a kiskereske*­dők és kisiparosok jelentek meg. A­ nagyterem zsúfolásig tömve volt* B­a­r­c­z­e­n Gábor ,a Baross Szö­­vetség elnöke ismertette a gyűlés­ célját, állást foglalni a háztulajdo­­nosok szövetségének ama határo­zata ellen, mely az üzletek, irodák, műhelyek szabadforgalmát akarja­ helyreállítani. Az izgalmas gyűlés határozati javaslatot fogadott el mely szerint az egyoldalú szabad a­dátétel súlyos válságba sodorná a kereskedelmet és a vásárló közön­­séget, azért kérik a kormánytól, hogy az üzlet, műhely, iroda bérei, az 1917. évi bér hatszorosában díj lapíttassék meg, vitás kérdésekben választott bíróság döntsön, a rekru­rálások szűnjenek meg és a lel­­mondás jogát korlátozó renndelet fentartassék. Felszólaltak Balkányi Kálmán, Vázsonyi Vilmos, Pikletfi Emil szocialista képviselők, akik csatlakoztak a határozati javaslat­­hoz. Több háztulajdonos is jelent volt, akik élénk ellentmondássá® kisérték a felszólalásokat. A hatá­rozati javaslatot átadták dél­utánt a miniszterelnöknek, a belügyi, pénzügyi, kereskedelmi és népjó­léti miniszternek. * Meghosszabbítják a cseh-szerb­­ katonai egyezményt Bécs, június 22. — (MTI, gánjeremtés.) A Neues Wiemn Abendblatt jelenti Belgrádból: Ali Pravda jelentése szerint Pasic a legközelebb Prágába utazik s a­ Csehország és Jugoszlávia között megkötött katonai egyezmény meg­hosszabbítását szorgalmazza. " A délutáni tőzsde Budapest, jan. 22. — (Dél­l utáni magánforgalom.) Az érték-:­ papírpiac teljesen üzlettelen volt­! Rima 3325—75, Salgó 10500, Ál­­­lamvasut 16600 névleg. A valuta- és devizapiac ingadozás után ide­ges hangulat mellett meglehető­­sen élénk volt, bár egyik piaci sem volt egységes. Dollár 969—86^1 márka 300—1, sokol 1880—900-i dinár 1300, lej 628—33, 6. korona); 645—50. A nemesfémek piaca tel­­­jesen üzlettelen volt. Ezüst koro­­na 78, forint 207, 5 koronás 407­ névleg. Bécs 610—40, Berlin 3­­1 —02, Prága 1882—905, Zágráb 320—25, Bukarest 620—27,5. Zü­rich 185—88. Paris 85—86.25. Ara 3 korona !

Next