Dunántúl, 1922. jűlius (12. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-01 / 146. szám
2. oldal. Csontos Jenőt halálra, Barhauert életfogytiglani és Poflhammert 15 évi fegyházra ítélték * Pécs, június 30. — A kir. törvényszék büntető tanácsa ma délelőtt folytatta a háromszoros rablógyilkossággal vádolt Csontos Jenő, Barhauer József és Pohlhammer Antal bűnügyének, a múlt hetekben elnapolt főtárgyalását. A három elvetemült alak, mint arról már több ízben beszámoltunk, a demarkációs vonal mentén meggyilkolta és kiraholta özv. Szalay Jelenét, Mittich Miklósnét és Stein Ellát, valamennyien pécsi lakosokat. Özv. Szalayné Elek nevű fiát is fejbe vágták vasbottal, ez azonban elmenekült. A biróság elsőnek Csontos Jenőt hallgatta ki. Elismeri a bűnösségét és a Pakson elkövetett lopást is, Illaváról 1919. január 6-án szabadult ki s rá két hónapra már főápoló volt az elmegyógyintézet. Igen. Itt ismerkedett meg Szalay Elek ápolttal és az őt gyakran meglátogató édesanyjával. Szalayné egyszer elmondta, hogy eladta a házát és a szőlejét . Budapestre szeretne költözni, de fiát is szeretné magával vinni az elmegyógyintézetből. Szeretné, ha a fiát megszöktetné, mert a főorvos nem engedi el. Csontos vállalkozott a szöktetésre, sőt arra is, hogy Szalayékat átlesén a demarkációs vonalon. Csontos azután rábírta Ápoló társait, Borhauert és Pohlhammert, hogy Szalaynét és a fiát tegyék el láb alól és rabolják ki. Azt hitte Csontos, hogy Szalayné magával fogja vinni a szőlő és a ház árát is. A rablógyilkosság minden egyes apró részletét napokkal előbb megbeszélték. Az utat jól ismerő Borhauer és Pohlhammer a rablógyilkosság napján ásóval és a Csontos által a műtőteremből szerzett vasdarabbal kimentek az úgynevezett ördögárokhoz, ott megásták a sirt és egy bokorba elrejtették a vasdarabot. Özv. Szalayné, Mittichné ésStein Ella aznap este útrakészen várták a három jó madarat a Bajor sörözőbe. Mielőtt elindultak, Csontos Jenő a kerítésen keresztül megszöktette Szalay Eleket az elmegyógyintézetből s azzal útnak indultak a demarkációs vonal felé. Hogy történt a rablógyilkosság? Elől ment a sötétben Borhauer Stein Ellával, utánuk Pohlhammer Mittichnével, leghátul pedig Csontos Jenő Szalaynéval és fiával !A terv az volt, hogy mindegy végez a magáéval. Amint az ördöárokhoz értek, Csontos és Borhauer bizonyos ürügy alatt félre mentek és előkeresték a vasdarabot. Csontos azután hátulról fejbe vágta Szalay Eleket, akit azonban az ütés nem ért teljes erővel és pár perc múlva elmenekült. Csontos ekkor Szalaynét verte agyon .A sikoltásra odafutó Mittichné az agyonvert Szalayné láttára elájult és összeesett és Csontos ilyen állapotban verte agyon. Stein Ellát Csontos Jenő ragadta torkát és Bertsauer verte agyon. A leány földön fekve még könyörgött: ^Főágojában|L bántson, _ Csontos azonban rákiáltott Borhauerre: — Csak üsd! Ezután az áldozatokat kifosztották és az előre elkészített sírba temették. A rabolt pénzből Csontos és Borhauer ezer koronát, Pohlhammer alig 80 koronát kapott. A rablógyilkosság után Pécsre jöttek. Pohlhammer visszament az elmegyógyintézetbe, a másik kettő a Három varjú vendéglőben vett szállást. Mire Pohlhammer az elmegyógyintézetbe ért, Szalay Elek már ott volt és mindent elmondott, Pohlhammer azonban mindent letagadott. Két nap múlva Borhauer felment Jüngling Kálmán dr. főorvoshoz, hogy ki kérje munkakönyvét. Jüngling dr. figyelmeztette, hogy mindent tudnak és ezért jelentkezzék a rendőrségen, mert ott már keresik. Erre a három jó madár megszökött Pécsől Budapestre. Ott elmentek a meggyilkolt Szalayné gyermekeihez Edithez és Lóránthoz és azt hazudták, hogy édesanyjukat elfogták a szerbek, de sok pénzzel ki lehetne őket szabadítani. A gyermekek át is adtak 600 dinárt erre a célra, amit a rablógyilkosok aztán egy vendéglőben egy este elmulattak. Később mind a három a rendőrség kezére került. Gyilkossági kísérletek Csontos Jenőnek állandóan a munka nélkül való megélhetésen járt az esze és erre csábította Borhauert és Fohlhammert is, így együtt és közösen tervbe vették, hogy meggyilkolják és kirabolják özv. Kristóf Ferencné Petrezselyem utcai vendéglősnét. Meg is próbálkoztak kétszer, de nem sikerült. Meg akarták gyilkolni Liebling Jánosné barcsi lakost is, akiről tudták, hogy gazdag. A terv csak azért nem sikerült, mert nem volt utazási igazolványuk. Érdekes, hogy Csontos Jenő a vizsgálóbíró előtt csak Szalayné agyonütését ismerte be, míg most Mittichnéét is. — Először — mondotta — nyomni akartam Borhauert, hogy egy gyilkosságot elhárítsak magamról, de most már látom, úgyis mindegy. Arra vonatkozólag, hogy miért követették el a rablógyilkosságot, ezt felelte: — Pénzt nem láttunk, csak gondoltuk, hogy lesz, de később annyira belénk rögződött a gyilkossági gondolat, hogy nem tudtunk szabadulni tőle. Borhauer és Pohlhammer vallomása Borhauer, aki szintén elismeri bűnösségét, elmondja, hogy különféle bűnök miatt összesen hatszor szimulálta már az elmebajt. A katonaságtól háromszor szökött meg. Elmondja hogy Csontos többször ajánlott előtte gyilkosságot, egyszer Lieblingnét is, akinek Csontos szerint 30 000 frankja volt. Szalayné és társai meggyilkolására is ő beszélte rá. A sírt azért ásta meg Pohlhammerrel, mert mint ártatlan gyermek jól ismerte az ördögárkot, ahol játszadozni szokott. A gyilkosság lefolyását úgy mondja el, mint Csontos. Érdekes, hogy Borauer hat hónapig egyírva szót nem beszélt és őrültséget szimulált. Ma azután a főtárgyaláson legnagyobb meglepetésre megszólalt és vallott. Pohlhammer nem ismeri el bűnösségét, csak annyit ismer be, hogy segédkezett. Azt állítja, hogy a vasdarabról mit sem tudott, és a sírt csak azért ásta meg, mert Csontos azt mondta neki, hogy abba az utasoktól elrablandó csomagokat, fogják i ideiglenesen rejteni. Csak útközben tudta meg, hogy Csontos és Borhauer mit akart, szabadulni is akart, de azok kényszerítettek, hogy velük menjen. Tagadta, hogy ő is ütötte az asszonyokat. A rablásban se vett részt és a pénzből mindössze 60—30 koronát kapott. Később úgy vallott, hogy azért egyezett a gyilkosságba, mert Csontos tartozott neki és így remélte, hogy pénzét visszakapja. A gyilkosságot Csontos eszelte ki és ő beszélte rá őket azzal, hogy munka nélkül is lehet élni. Tanu vallomások Sajgó Péter, a meggyilkolt Stein Ella sógora, aki a hullákat megtallta, nem tudta, hogy Csontos a kisérő, mert vele nem engedte volna el az áldozatot. Kéri a vádlottak megbüntetését, kártérítést nem. Sajgó Péterné, Stein Ella húga elmondja, hogy Stein Ellánál egy ezüst óra lánccal, 1 pár ezüst függő, 1—2 gyűrű és körülbelül 550 kor. készpénz volt. Kéri a vádlottak megbüntetését. Szalay Lóránt, a meggyilkolt Szalayné fia előadja, hogy Csontos Pécsett többször megfordult náluk, fevérbelüli Voló -Ifőszöktetés tervét megbeszélni. Részletesen elmeséli, hogyan csalták ki tőlük a 600 dinárt a gyilkosság után Budapesten a vádlottak. Kéri a megbüntetésüket. Özv. Hafner Károlyné, Szalayné barátnője elmondja, hogy a végzetes napon este 6 órakor távozott el tőle a három áldozat s azóta nem látta őket. Miklós Gyuláné, a meggyilkolt Mittichné nővére szerint Mittichnénál 300 kor, készpénz, egy karika és egy gyémántköves gyűrű volt. Kéri a vádlottak megbüntetését. Szigeti György elmegyógyintézeti portál szerint a vádlottak az utóbbi időben mindig együtt voltak. Csontos és Borhauer gyakran ittak. Az utolsó napon d. e. 11—12 óra között mentek ki a gyógyintézetből. A vád- és védbeszédek A tanúvallomások után D e .- 1 e v a Dénes kir. ügyész tartotta meg vádbeszédét. Az ügy — úgymond — méreteiben oly nagy és elvetemült tett, amelynél nagyobbat itt eddig aligha tárgyaltak. Szalayné az anyai szeretet áldozata lett s a gyilkosok a tett után még a mit sem sejtő gyermekeket is becsapták. Az egésznek fő mozgatója Csontos volt, aki két társát könnyen befolyásolta. Pohlhammernek is tudnia kellett, hogy mi készül, mert ő is segített vinni a vasrudakat. A tett iskolapéldája az előre megfontolt, szándékos emberölésnek, amelyért a törvény szerint halál jár. Borhauernál enyhítő körülménynek tartja büntetlen előéletét és korlátait beszámítható Pohlhammernál pedig fiatrát és könnyen befolyásolját. Balassa Miklós dr. védője az erkölcsileg züllöttan találja a bűn fő okát.Iosnak a fegyházban eltölt öt év alatt el kellett még jó julnia. Jogi argumentuma csak a szivekhez szól. Érzi, hog védence felett a halál lebeg, kér a bírákat könyörületességre. Szuly Jenő dr., Borhaus védője csak a beismert bűnökbe kéri bűnösnek kimondani, a mellékbűncselekmények alól felmertést kér az enyhítő körülményetrá való tekintettel. Kisfaludy Imre dr. nagy hatású, kiválóan felépített védőbeszédével nem akarja az igazságszolgáltatási sajtó kezét megállítani, de kötelessége az enyhítő körülményeket tőle telhetőre kidomborítani. Bizonyítja, hogy Pohlhammer a dologban csak statiszta volt. A másik kettő befolyásolta, itatta. Legrosszabb esetben is csak bűnsegédi minőségben kéri elítélni. Az ítélő kihirdetésére zsúfolásig megtelt tárgyalóterem. Mozdulni is alig lehetett. Különösen sok asszonyyolt jelen. Mintegy másfél órai tanácskozás után hirdette ki Vásárhelyi elnök a bíróság ítéltét, amely Csontost kötél álta halálra, Borhauert életfogytigla fegyházra, Polhammert 15 év egyházra ítélte. Csontos kegyet kért, a másik két vádlott f lebbezett. Az utolsó halálos ítélet 1893-ban hozta a pécsi törvénszék, amikor a rablógyilkos Bed ín myrigyöt föl is akasztotta DUNANTUE Szombat, 1922. az Indemnität Budapest, jún. 30. — Ga Gaston elnök 11 órakor nyitot meg az ülést. Jelenti, hogy a következő képviselők mandátui ellen érkezett be panasz: Pake József, Nagy Ernő, Rakovsz István, Haller István, Berki Gy. Apponyi Antal gróf, Luka György, Poidl Gyula, Szeder Frenc és Urbán Péter báró. Ez megbízó leveleit a C. osztály teszik át. Ivády Béla előadó ismerteti indemnitási javaslatát, Bethlen miniszterelnök kitért kormány munkaprogrammjára. A ország jövője a parlament mánkképességétől függ. Lassan megszüntetik a kivételes intézkedéseket. A pénzügyi egyensúly ösreállításában a kormány szoldál a pénzügyminiszterrel. A feremi házi és közigazgatási rajont meg kell teremteni. Elmondja, melyen javaslatok készülnek még. Kállay pénzügyminiszter szerint az államháztartásból kel hagyni a fölös kiadásokat és i® hozni a bevételeket, Friedrich István a romkaalkalmák megteremtését sürgeti. Így kormány építtessen hidakat, lakássokat. A javaslatot nem fogadja el, mert abba politika is van is is lekapcsolódva. Temesváry elfogadja a javaslatot. Az ülés 3 órakor ért véget. A tárgyalást faolaa£ folytatják*e