Dunántúl, 1923. június (13. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-10 / 129. szám

Vasárnap, 1923. június 19.­ DUNANTUE Mussolini a magyar jóvátételről Róma, jan. 9.­­— Mussolini sze­­feátusi beszédében kiterjeszkedett a­­­agyar jóvátételre is, amelyről ezt m­ondotta: — A magyar jóvátétel összegét, amelynek nagyságát a trianoni bé­keszerződés nem határozta meg, se jóvátétel! bizottság még nem álla- Jpítot­ta meg. A magyar kormány nem­­rég kifejtette súlyos gazdasági hely­zetét avval, hogy ennek­­következté­ben külföldi kölcsönre van szüksé­ge. Olaszország elengedhetetlennek­­tartotta azt, hogy Magyarország egyes jav­aira meg kell­­adni a zá­­logjog alól való időleges fels­zaba- ldítást, hogy az így felveendő külföl­­­di kölcsönnel előmozdítsa gazdasági s talpraállását. Ennélfogva Olaszor­szág Angliával egyetértésben elvben hajlandó volt az erre irányuló ma­gyar kérésnek megfelelni.­­ A jóvátételi bizottság ,a franciák­­és a kisantant felfogását tette ma­gáévá olyanformán, hogy nem ellen­­zi az angol javaslatot, amely ideig­lenesen felfüggeszti a zálogjogokat, hogy így Magyarország külföldi köl­­­csönt felvehessen, ezt a könnyítést azonban csakis azzal a feltétellel adja meg, hogy a kölcsön egy része jóvátételre fordíttassék, é­s Olaszország és Angolország nem voltak azon a véleményen, hogy eh­hez a feltételhez hozzájáruljanak, mivel ennek eredménye az lett vol­na, hogy a külföldi hitelezők nem egyeztek volna bele ilyen hitelmű­veletbe, hanem előreláthatólag csak­is úgy adtak volna kölcsönt, ha az összeg teljes egészében az ország gazdasági fölsegítésére szolgál. A jóvátételi bizottság elhatározta, hogy Magyarországra bizottságot küld, a­mely a helyszínen fogja ennek az or­szágnak gazdasági és pénzügyi hely­zetét megállapítani. Nincs kizárva, hogy a jóvátételi bizottság időköz­ben ne vizsgálhasson meg egynéhány kiegészítő tranzakciót. ► - A magyar cégek ruhrvidéki vársjár­­u­lásai­ ­ Budapest, jan. 9. *— (MTI.) A meg­szállott ruhr­vidéki szövetségközi bizott­ság közlése szerint a megszállott terüle­teken levő német polgároknál magyar cégek által történt megrendelésekre vo­natkozólag a kiviteli kérelmeket legké­sőbb folyó évi június 30-ig kell beter­jeszteni. Később érkezett kérvényeket a fenti bizottság nem fogja figyelembe ven­ni. Ezeknek a párisi m. kir. követséghez terjesztendő kérvényelmek kiállítására és felszerelésére vonatkozó felvilágosítá­­sokat a külügyminisztérium gazdaság­politikai osztálya adja meg. A pénzügyi bizottság szerdán tár­gyalja az in­demnitást Bu­d­a­p­e­st, jan. 9.­­A nemzet­gyűlés a keddi ülésen a pénteken napirendre tűzött kisebb fontosságú törvényjavaslatokat tárgyalja le. Szerdán a pénzügyi bizottság tár­gyalni fogja az indemnitási törvényt, hogy néhány nap múlva sürgősségi indítvány alapján 8 órás üléseken kerüljön a Ház elé. A felhatalmazási törvény ugyanis július 3-án jár le s ha nem akarunk ex-lexbe jutni, az indemnitást a hét végéig le kell tár­gyalni. * A franciák eltitkolják a pfalzi áldozatok számát Berlin, jan. 9. — A Lokalanzeiger je­­entése szerint Pfalzban a robbantással okozott két súlyos vasúti szerencsétlen­ig áldozatainak számát a francia kor­­mány eltitkolja. A halottak száma igen ittjú, legalább hatvan vagi­, hetven,, A gyüdi férüzarándokla­t Pécs, jan. 9. — A falragaszo­kon és az újságokban június 17-én reggel 16 órára jelzett külön­vonat indulási ideje­ némi eltoló­dást szenved. Technikai okokból Vs6 helyett reggel 5 órakor indul el a kü­lönvonat Pécs állomásról. A gyülekezés reggel 4 órakor lesz a belvárosi templomban, az indu­lás le az állomásra 1 5 órakor lesz. Este Gyüd állomásról V­ 6 órakor indul a különvonat vissza Harkány—Pécs irányában. A zarándoklatot m­egelőzőleg 16-án, azaz szombaton este fél 7 órakor Kipper Károly jézustár­sasági atya csak férfiak számára, vallási előadást tart a belvárosi­ templomban a férfi zarándoklat jelentőségéről és céljáról. Vasárnap, június 17-én Gyüdön 9 órakor lesz a szentmise a kegy­templomban, melyet Zölchy Gyula megyéspüspök mond szent­beszéd kíséretében. Lesz azonkí­vül több szentmise. Délután a kai­ egyesületi szervezkedésekről beszélnek a felkért szónokok. , A zarándoklaton ré­szvenni szándékozókat felkéri a vezető­ség, hogy a különvonat kocsiszá­mának megállapítása végett a részvételi igazolványt lehetőleg június 10-én, vas­ár­na szívesked­jenek kiváltani,1 JEGYZETEK Gaál Gaszton a sok-sok holdas „kis­gazda“ még mindig nagyon haragszik a köztisztviselőkre. Okát nem tudjuk. Nem is kutatjuk. Mellékes. A fődolog, hogy haragszik és haragjának után-útfélen ki­fejezést is ad. Rendben van. Legutóbbi parlamenti közbeszólása azonban, amel­- lyel a földbirtokreform kérdésével kap­csolatban megint rájuk mordult: „Egy' holdat sem a nadrágosoknak", célját té­vesztett elszólás. Mert boldog Csonka- Magyarországban ma még az utolsó pa­raszt is nadrágban jár. Ellenben igen sok köztisztviselőnek — épen a Gaál Gasztonok jóvoltából — nemsokára nem lesz nadrágja. Sebaj! Akkor majd ők is földhöz jutnak. Talán éppen a Gaál Gaszton latifundiumából. • Megtapsolták a magyar asszonyokat a nemzetgyűlésen. A köztisztviselők asszo­nyai aratták a tapsot Megérdemelték. Éppen olyan nagy művészek ők ma kis­ded világukban, mint a vidéki színészek a világot jelentő deszkákon. És éppen úgy nyomorognak, mint ezek. Ezt az ara­tást talán még Gaál Gaszton sem irigyti tőlük, ám Édesett is tilos az éjjeli csendháborítás. Ez azt jelenti, hogy éjnek évadján nem szabad az utcán és egyéb nyílt helyen akkora zajt ütni, amitől fölébrednek az alvók. Még énekszóval sem. Mégis, hogy van az, hogy a város kellős közepén, előkelő társaskör kertjében és a nyitott folyosón igen gyakran — főleg szomba­ton — éjfél után 2 órakor is harsog még a nóta? Legtöbbször fület­sértő, hátat borzongató összhang­zás nélkül. Ezt bizo­nyára nem hallotta és nem tudja az ál­lami rendőrség. Szíveskedjék érdeklődni és rendet teremteni, hogy legalább éjjel nyugodtan alhassanak azok, akik­ nappal nem érnek rá mást csinálni, mint csak dolgozni. Tibullus. ­ Siófoki Szanatórium és Üdülőtelep r. t. Battyányi­ utca 16. Gyönyörű balkonos szobák, Kitűnő konyha. ,,Orvosi felügyelet". Hl Soós Károly altábornagy Pécsett. Bádoki Soós Károly altábor­nagy, ma este Pécsre érkezett. Holnap, vasárnap a kormányzó képviseletében részt vesz a botokai emlékoszlop ün­nepélyen. — Nagyatádi Szabó földmivolési talafoz Ster Pécsváradon. A Fakt és Földműves Szövetség kerületi ala­kuló gyűlését június­­ 17-én tartja Pécsváradon, amelyen Nagyatádi Szabó István földművelési minisz­ter is megjelenik. A minisztert és kíséretét délelőtt 9 órakor ünnnepé­­­lyesen fogadják, a pécsváradi vasúti állomáson. A nap programmja az­után így alakul Délelőtt fél 10 óra­kor istentisztelet lesz a katolikus és református templomban. Fél 11 órakor kezdődik a nagygyűlés. Dél­után 1 órakor közel ód. 4 órakor mű­soros népünnepély a Lutz-kertben. Este irredenta szavalatok és éne­kek. ~~ A belvárosi egyházközség képviselőtestülete vasárnap d. e. 11 óra­kor tartja közgyűlését a városház köz­gyűlési termében, amelyre úgy a képvi­selőtestület összes tagjait, valamint min­den érdeklődő katolikus férfit ezennel meghív az elnökség. A gyűlés keretében ifj. Késmárky István, c. apát, egyetemi tanár előadást tart a canonica visszáról és a kegyúri jogról.­­• Névváltoztatás, A belügymi­niszter K­o­l­e­p­p János pécsi állam­rendőr a saját valamint Zoltán nevű fia családi nevének Kardos névre, továbbá P­r­e­n­n­i­s György pécsi honv. őrmester valamint gyermekei családi nevének Gyümölcsfa­l­­vai névre, Ambruszt József pécsváradi tiszthelyettes és Tibor fia családi Aradi névre kért átvál­toztatását megengedte.­­ A pécsi esperes-kerület tanító köre a napokban Somogyon tartotta meg tavaszi gyűlését. A kerület tanítói teljes számban megjelentek. A DGt­T bánya­­gazgtasága részéről Szoboszlay Kornél bányafőmérnök vett részt a gyűlésen. Reggel 9 órakor Bariinai Ferenc, a kerü­let tanfelügyelője csendes misét mondott, amely alatt az iskolásnövendékek és a tanítók énekeltek. Utána Henits Elvira S­omogybánya telepi tanítónő gyakorlati előadást tartott. A kortársak jegyző­könyvben szavaztak köszönetet a tanul­ságos előadásért. Azután Bartinai Fe­renc, a kerület tanfelügyelője szólt szív­ből tanítóihoz az elemi iskolás növen­dékek erkölcsi neveléséről. Fűszerezte előadását németországi missióútján szer­zett tapasztalataival, amelyek a jelenle­vők lelkét megragadták és tetterőre ser­kentették. Majd Koleszárits Károly ma­­gyarsarlósi tanító tartotta meg szabad­előadását a tanító hibáiról az iskolában. Kálóczy Mihály romonyai tanító a fiata­lok nevében köszönte meg az előadó kántortanító útmutatásait. Zábory Alajos püspök­ pogádi tanító munkáját 1000, Kol Icszárits Károly magyarsarlósi kántor­tanitó kidolgozását 500 koronával jutal­mazták. Az őszi gyűlésre e tételt tűzték ki: „Elválasztható-e a család az iskolá­tól és mennyiben kell a családnak az iskolával együttműködnie, mikép bizto­sítja a tanító a családnak eme közre­működését?" Az őszi gyűlést Magyar­­sarlóson fogják megtartani. Végül elhatá­rozták, hogy az egyházmegyei hatóságtól a temetési búcsúztatóknál a díjazás te­kintetében a kántoroknak szabad kezet kérnek.­­ A Baross Szövetség felhívja mindazokat, akik a Baross mintavá­sáron résztvenni óhajtanak, jelent­­kezőlapért a mintavásár vezetőségé­nél. Nőegylet, naponta 3—6-ig d. u. jelentkezzenek. A mintavásárra vo­natkozó részletes felvilágosítással is itt szolgál a vezetőség . •— A gyermekszövetség jubileuma. Lélekemelő, kedves ünnepe volt a szigeti­ külvárosi elemi iskola növendékeiből ala­kult eucharisztikus gyermekszövetség pé­csi csoportjának. A szövetség a napok­ban tartotta fennállásának tíz éves jubi­­leumát. A helyi igazgató, P. Vazul szent Ferenc-rendi áldozat, hitoktató, fáradsá­got nem ismerő buzgalommal s a gyerme­kek segítségével 160.000 koronát gyűjtött össze, ezen az összegen a szövetség ré­szére egy zászlót készíttetett. A jubi­leumi ünnepség a zászlószenteléssel kez­dődött. Reggel 8 órakor a püspöki tem­plomban szentmise volt, amelyen a mos­tani és a régi szövetségesek áldoztak. Utána ii. Szenczár Péter szent Ferenc­­rendi házfőnök-plébános felszentelte a zászlót. A zászlóanyai tisztet Sziebert Annus, a szövetség régi tagja vállalta. A zászlószentelés után 50 új tagot avat­tak fel. Este fél 7 órakor a legényegylet­ben műsoros estély volt, amelyet a szö­vetségi induló hangjai nyitottak meg. Majd Dani Laci szavalta el a Tíz éves jubileumra című alkalmi verset. Az ün­nepi beszédet P. Jagicza Juvenal, a he­lyi szövetség megalapítója tartotta. Majd Szingstein Gizi énekelt, Kristi Ilona sza­valt, M­asin Gizi pedig monológot adott be. A szövetség tagjai előadták a Néró barátnője című 3 felvonásos színművet, amely után elénekelték a pápai himnuszt. A nagysikerű műsort egy alkalmi élőkép fejezte be, amelyet Petrovics 1. rende­zett. Minden szereplő legjobb tehetsége szerint játszott. A jubileumi ünnepség sokáig fele­j­tse­tetlen marad.­­s A pécsi 48-as jótékony egyesü­let június 10-én tartja zászlószentelő ünnepélyét a következő programmal: 10-én reggel 9 órakor gyülekezés az egyesület helyiségében (Siklósi­ utca 32. sz.), egynegyed 10 órakor indulás a székesegyházba ünnepélyes szent­misére, amelyet Komócsy István tb. kanonok fog celebrálni. Mise alatt a katonazenekar és a pécsi pol­gári­­ daloskor adnak elő egyházi énekeket, 11 órakor díszközgyűlés, amelyet a szegek bevetése követ. Délután 4 órai kezdettel a katona­zenekar hangversenyez az egyesület kerthelyiségében. Este 8 órakor tár­sasvacsora étlap szerint, utána tánc reggelig. 1ó Kecske és liba legelő a pécsi utcákon. Engedje meg igen tisztelt szerkesztő úr, hogy a Dunántúl június 7-iki számában ily címen megjelent köz­leményre csak pár szóban reflektáljak. Annak a hirecskének a beküldője aligha érzi azt a súlyos anyagi terhet, amelyet iá mostani viszonyok különösen reánk, kis pénzű városlakókra rónak s amelyek ellen minden erőnket megfeszítve kell küzdenünk. Most, amikor a tej megfizet­hetetlenül magas ára mellett még besze­­rezhetetlen is, mert hisz az üzérkedés a sokkal jobban értékesíthető sajt és vaj­­termelésre magához kaparintja, egy-egy ilyen gúnyosan emlegetett kecske való­ságos áldás nemcsak arra a családra, amelynek tulajdonát képezi, hanem az egész­­ környékre is, mert a tejfeleslegből jut bizony a szomszédos családoknak is olykor-olykor. Egy bizonyos, hogy azok a kecskék és libák semmi esetre sem a város szívében legelésznek, az aszfalton és makadámon ugyan nem sok legelni valót találnának, de a város szélein, a szőlőkbe vagy az erdőbe vezető úton, nem csak hogy higiénikus szempontok nem követelik az eltávolíttatásukat, de még aesthetikai szempontból sem eshet­nek kifogás alá, azok között a­ kisebb épületek, mondhatnám gunyhók között és gyeppel borított útszéleken a kecskék is gidáikkal, vagy a pelyhes tollú libák is egész stílszerűen hatnak. Ezek helyett a legelésző, megkötözött kecskék helyett, amelyek gidáik miatt nem mehetnek ki a legelőre, vagy az útszéli gyepen lege­lésző libák s más baromfiak helyett ta­lán sokkal több okkal és joggal lehetne felszólalni a belváros közepén is ólak­ban tartott disznók ellen! Ámbár a mai gazdasági viszonyok mellett ez is arról tanúskodnék, hogy a felszólalónak sem a nyomorról, sem annak leküzdésére szükséges küzdelem kétségbeejtő voltá­ról fogalma sincs! A többtermelésnek minden téren való erős sürgetésével se­hogy sem lehet összhangba hozni azt, hogy kedvezőbb anyagi helyzetben levő sétálók szépértékének a kevésbbé ked­vező helyzetben levők létfeltételei áldo­zatul essenek! Még akkor sem, ha a vá­ros belterületéről van szó, pláne akkor, amikor a város legéjszakibb — vagy dé­libb széléről esik szó — vagy panasz (?) — A Mecsek-egyesület értesíti a tagtársakat, hogy a Kardos-úti me­nedékház telef­onszánta 77, a­­G­u Jttzsil kilátóé pedig ISO. . 3. d­íja T."

Next