Dunántúl, 1924. április (14. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

*. oldal Il francia katolikus egyateaiekről A kát Cilimé két böjti estje Pécs, márc. 31. — A katolikus tördfeterme vasárnap délután 6órára ismét zsúfolásig megtelt előkelő közíró seggel, hogy meghallgassa a második böjti felolvasó est gazdagon összeállított műsorát. Az est előadója ezúttal Birkás Géza dr. egyetemi tanár volt, aki a francia katolikus egyetemekről tartott mindvégig; érdeklődéssel kísért előadást. . . A tudós előadó elsősorban azokról a nehéz küzdelmekről tett említést, amelyeket a francia katolicizmus 150 éve folytat a szabadkőműves és szabad gondolkodó állammal, amely minden eszközt megragad, hogy a katolicizmuselőrejutását megakadályozza. A katolicizmus azonban a tengernyi akadályok dacára is rohamlépésekkel halad előre kitűzött célja felé és ma már iskolákat és egyetemeket is tart fenn. _ 1 Franciaország öt városában van már katolikus egyetem: Párisban, Angeseben, Lillében, Tuniszban és Lyonban. Bár az állam megvonta tőlük a diplomaadás jogát, gazdag eredményeket ért el és különösen a lyllei egyetem világhírnévre emelkedett. Majd részletesen ismerhette a lyllei egyetem szervezetét és a katolikus öntudat fejlesztése körül kifejtett nagy munkásságát. Az előadást mindvégig nagy érdeklődéssel figyelte a közönség ésa tudós előadót zajosan ünnepelte. A műsort egyébként a Budapesten tanuló Graef Tildi hegedűjátéka nyitotta meg. Goldmark hegedűversenyművének Áriáját, a Wieniawsky Valse Caprice-ét s ráadásul Field Valzerjét adta elő. Biztos intonálása, erőteljes, színes tónusa, finom előadásmodora nemcsak nagynevű mesterének, Mamphrini tanárnak kitűnő módszeréről tesz tanúságot, hanem elsősorban saját nagy muzikalitását és művészi rátermettségét dicséri. Reméljük hogy zenei tanulmányai befejezése után főerőssége lesz városunk zenei életének. Zongorán bátyja ifj Graet János kísérte finom alkalmazkodással és színezéssel. P. Ludwig Vilma szokszor méltatott művészete ismét teljes élvezetet szerzett a hallgatóságnak. Egy Strauss Richard dalt, Goldmark Sábájának nagy áriáját adta elő befejezett művészettel, de műsorát meg kellett toldani két ráadással is. Zongorán Petrovics István kísérte kifogástalanul. A szép műsort Vitéz Bede Ödön csellójátéka fejezte be egy Lokatelli, egy Moskowsky és a ráadásul játszott Popper művel. Szélesen zengő tónusa, stílusos, komoly előadása egy új, kitűnően képzett tehetséggel gazdagítja zeneéletünket Zongorán Lukács Nóra kísérte finom megértéssel, szabatosan. Győzelem. Irta: Zöldné F. írnia "A férfi, az elkényeztetett gavallér, idegesen sétált dolgozószobájában és türelmetlenül nézte az óráját. Az íróasztalához lépett, felvett egy levelet és ujra elolvasta,azután ingerülten visszadobta az asztalra. I ... Minek jön ide? Mit akar még tőlem? Heteikig elkerültem és azt hittem megszabadultam tőle és íme most ide jön. Bizonyára azért, ■hogy elsírja nekem a bánatát, hogy szemrehányja a boldogtalanságát, vagy talán meg akarja mondani, hogy még mindig nagyon szeret, nem tud elfelejteni. Aha lehetetlen teremtések ezek a nők és milyen unalmasak a nagy ragaszkodásukkal. Nem lehet őket lerázni. Nemakarja megérteni, hogy nincs értelme az egész dolognak, hogy már unalmas, ... Hiába minden, ami elmúlt, azt nem lehet visszahozni. Hangulat volt. Elmúlt. Egyszerű az egész, nagyon egyszerű. Tetszett nekem, szép volt, kívánatos és buj. Idővel megszokott lett és unalmas, ezt nem akarják megérteni, hanem ragaszkodnak tovább. is. Elvégre is tudhatná, hogy nem maradhat az ember hű, minden Szép nőhöz* aki az útjába akadt* ha elmondotta is neki: örökké foglalt szereink Nevetséges! hogy ilyen tragikusan fogja fel ezt a kis flörtöt, hogy belesápad és vörösre sírja a szemeit, ha találkozik vele az ember, társaságában kényelmetlenül érzi magát, mert feltűnő a hallgatása és bosszantó az erőltetett nevetése, ha szól hozzá az ember. De csaló fejjön ide! meg fogom neki magyarázni, hogy ez egy lehetetlen állapot, ez így nem mehet tovább, legyen már okos, hogy nincs mit mondanunk egymásnak. Különben is utálom a síró nőket a könnyeket és ... Nem folytathatta, mert halk kopogás zavarta meg gondolataiban. Az ajtó kinyílt és könnyed lépéseivel, kissé zavartan belépett a nő. Mintha a tavaszt hozta volna magával, a világos ruhája, a szeme, a kipirult arca, a kalapja alól kiszabadult hajfürt, minden ragyogott a tavaszi napfényben. A szoba levegője megtelt a jól ismert parfümjével és a férfi meglepetten bámulta ezt a nem várt képet. Milyen szép! gondolta önkéntelenül és amíg udvariasan kezet csókolt és hellyel kínálta meg, elrepült a bosszúsága. — Ugye csodálkozik, hogy ide jöttem? De mivel nem találkoztam magával már rég és nem volt alkamara, hogy máshol mejtmondhassam amit akarok, kénytelen voltaim eljönni, — csacsogott a nő és a hangja csilingelt, közben az arcához emelte kecsesen a kezében levő ibolyát és úgy beszélt tovább, ■— tartozom magának és azt jöttem leróni. Megint az arcához emelte a virágot és gyengéd pillantással simogatta. A férfi ismerte ezt a nézést és a fejébe szökött a vér, arra gondolt, hogy számon kéri kitől kapta a világot, hogy oly kedvesek, de eszébe jutott idejekorán, hogy ő szabadulni akar és mi köze hozzá kitől kapta. — Milyen tartozást óhajt leróni? — kérdezte aztán szertartásos, hangon. — Tulajdonkép már elavult dolog, de mégis meg kell mondanom, de előbb egy kérésem is volna!. — Parancsoljon! — mondta a férfi olyan hangon, mely közömbös akart lenni. —• Én egyszer régen, —• kezdte a nő némi zavarral, — adtam magának egy kis képet, talán emlékszik rá, azt szeretném visszakapni, magának úgy is értéktelen. — Kérem! ahogy óhajtja —a válaszolt fagyosra vált arccal és amíg az íróasztala fiókját kizárta arra gondolt: minek neki a kép? Másnak _ akarja adni! ezt nem fogom tűrni! de nemi sokkal jobban szeretett. Csado is faggodtan, udvariasan átnyújtotta a képet. A nő átvette és gépiesen a nélkülébe tette, de látszott rajta, hogy valamin gondolkozik. A férfi élesen figyelte minden mozdulatát, nézte a kipirult arcát, a remegő f ajkait, a napsugárban fürdő szép,, gyöngyházszínti, formás, telt nyakát és a szeme megtelt régi vágy-’ gyal. " — Minek kell a kép magának? — kérdezte meleg hangon a férfi. A nő felnézett rá és ijedten!: kapta el a fejét. — Kell! — mondta Jusse idegesen, — de most már megyek is, — tette hozzá nyugtalanul és felkelt a helyéről. — Már menni akar? — kérdezte a férfi és a nő keze után nyúlt, — ne menjen el, — könyörgő! behízelgő hangon és a szemei kézőn fúródtak a nő arcába. Mondani is, akart még valamit... •• — Igen — mondani is akartam még valamit — válaszolt az bizonytalan, fátyolozott hangon és egy pillanatra lehunyta a szemét, de aztán hirtelen elhatározással kivonta a kezét a férfi forró kezéből, s nagyot lélegzett, a fejét felemelve, kiegyenesedett és úgy beszélt: — Őszinte akarok lenni! Én makigát sohasem szerettem... — Az nem igaz! — kiáltott fel DUNXNTE KIÜBTfnt. iprffia fi ›wMww»ftft^?iwft›wifto«?taB»o«ie«M‚flog}›!‚pespeepeeaoostogee)ie8»ft A muzeum egyesület közgyűlése Előadás Pécs régi házairól __ Pécs, mire. 31. — A Muzeum- egyesület, amellyel szemben Pécs város és a vármegye lakossága mindig legmostohábban viselkedett, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza közgyűlési termében. A közgyűlést, amelyen elég sokan jelentek meg Removszky Móric gróf vezette, Fejes György titkári jelentésében megdöbbentő képét festette annak az érthetetlen közönynek, amellyel a Múzeum-Egyesületnek különösen a felszabadulás óta küzdeni kell. Csak a múlt év mutat örvendetes javulást ezen a téren. A múlt évben tartott felolvasásokat már valamivel többen is látogatták és a rendes tagok száma 100, az alamzőké pedig ha szaporodott. Mindezekkel egyt azonban még mindig legszegényebb tagokban a Múzeum-Egyesület, amely iránt még ma is oly kevés az érdeklődés, hogy annak életét a legkomolyabb veszély fenyegeti. Elég csak rámutatnunk a következő adatokra: Az egyesületnek mindössze 196 rendes és 15 alapító tagja Van és a tagsági díj eddig mindössze évi 200 korona volt. A pécsi közönség értékezetten közönyére vall, hogy amíg a legutóbb megalakult mohácsi II. Lajos múzeum egyesületbe 25.000 koronás megváltással lépnek be Sorba az alapító tagok, addig a pécsi Múzem-Egyesületnek mindössze 15 alapító tagja van 5000 koronás megváltással. A Múzeum-Egyesület a, megfelelő múzeumi középület, a kultúrpalota létesítését is tervbe vette, amely azonban még ma is csak ábránd, különösen a mai gazdasági viszonyok mellett. Pedig mily pompás lenne, ha a városi múzeum 61 darabra rugó gyűjteményét, a püspöki múzeum világra szóló kő- és éremgyűjteményével egy otthonban egyesítenék. Zichy Gyula gróf megyéspüspök ezt a rendkívül értékes gyűjteményt már 1907-ben átengedte letéti énen a városnak a ktlltúrházban Megnyílt 1 Megnyílt 1 alampasztáros bútorraktára PÉCS, DEÁK-U. 3. (fókás-tér sarok) volt JARDIN-BAR helyiségben. Nagy választék kész bútorokban. Vállalok megrendeléseket mérsékelt árak mellett. Telefon 600. való elhelyezésre. Azóta 16 év múlt el, de a kultúrpalota még mindig csak ábrándkép. A tartalmas és a lelket felrázó jelentés után a pénztári jelentés következett. A választmány javaslata alapján a közgyűlés elhatározta, hogy a rendes tagsági díjat évi 5000, az alapító tagsági díjat 25.000, az örökös tagsági díjat 50.000 koronára emeli. A közgyűlés végül tudomásul vette a pénztáros lemondását és a tisztséget ideiglenesen Fejes György titkárra ruházta. Ezután Cserbán Adolf városi főevéltáros tartotta meg mindvégig érdekes felolvasását Pécs régi házairól. A közel egy óráig tartó felolvasás lelkes és fárasztó munkáról tett tanúságot, amellyel a nagytudású előadó a hatalmas anyagot összegyűjtötte. Zajos taps jutalmazta ezt a fáradozását. PARKMOZI e ddtől-péntekig, április 14-ig Szünet v tfj* a 111 a takarékkorona Budapest, márc. 31. — A te'&'af rékkorona mai árfolyama 111, Zürichben ma este a magyar Korona 0.0067K Zürich, márc. 31. —« Az est! zárlatban Budapest 0.006711*t ráfca K magyar-török szerződés Budapest, márc. 31, s a (MTI) 'Magyarország *',a török köztársaság között kötött barátságos szerződést megerősítő primtot márc. 20-án cserélték ki Angolában. A szerződés a kicserélést követő 15 nap alatt lépt életbe, vagyis április 4-én. Ennek következtében Tahy László Magyartország rendkívüli meghatalmazott könyvete április 5-én utazik Törökországba, hogy új állomáshelyét elfoglalja. "