Dunántúl, 1924. május (14. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-01 / 100. szám
Csütörtök, 1924. ttílus 1. DUNÁNTUE Az új lakbérrendelet A fizetésnél egy aranykorona tizenhatezer papirkorona Pécs, ápr. 30. — A hivataloslap szerdai száma közli a kormánynak 3333/1924. M. E. számúrendeletét a lakásügy ideiglenes rendezéséről. A hivatalos lap e példánya még nem érkezett meg Pécsre s igy nem a hiteles szöveget ismertetjük, de azt hisszük az itt közöltek egyeznek a rendelet szövegével. A rendelet első része a szabad rendelkezési és szabad bérbeadási jogról intézkedik. A második rész a lakásügyi közigazgatásnak a bérletváltozásokra vonatkozó eljárását szabályozza. A harmadik rész a lakásügyi közigazgatás ellátására hivatott hatóságok szervezetét tárgyalja. A negyedik rész intézkedik a lakbérek megállapításáról és pedig a következőképen: Alapbér és esedékes bér . A tulajdonos szabad rendelkezése alá nem eső épületekben vagy épületrészekben levő lakások és egyéb helyiségek bérét az 1924. évi május hó 1. napjától kezdődőleg az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. törvénycikk 2. §-ához tartozó a) mellékletben részletezett intézkedéseknek a lakásbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó rendelkezései szabályozzák, annak kiemelésével, hogy a törvény rendelkezései értelmében a bérek, a szabad rendelkezési jog teljes helyreállításáig, más megállapodás hiányában az1917. évi november hó 1. napjánérvényesen kikötve volt évi tiszta bér aranyértékének 50%-án felül nem emelkedhetnek. E törvény alkalmazásában alapbérnek, amelynek alapján az esedékes bér kiszabandó, azt azaranykoronaértékűnek tekintett [összeget kell venni, amely megfelel . 1. Az 1917. évi november hó 7. napján érvényesen kikötve volt [[évi tiszta bér egy bérnegyedre leső részének, ha a lakás vagy [egyéb helyiség ebben az időben bérbe volt adva; vagy f 2. az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy egyéb [helyiségért az 1917. évi november hó 1. napján általában fizetett évi ttiszta bér egy bérnegyedére eső részének, ha a lakás abban az időben nem volt bérbeadva, vagybérbeadva volt ugyan, de az értekikötött bérösszeg aránytalanul több vagy kevesebb volt annál, amit az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért abban az időben általában fizettek. Az esedékes bér pedig az alapbérnek százalékszerűen megállapított hányada után papírkoronában fizetendő összeg. Ennek kiszámításánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénzügyminiszter az egyenesadó-tartozások fizetésecéljára arra a hónapra megállapít,amely hónapban a bérlő az esedékes bért tényleg megfizeti. Az alapbér aranykorona-értékű hányadának megfelelő esedékes bért a bérlő más megállapodás hiányában a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag köteles megfizetni. Az 1924. május 1. napján esedékes bért azonban a bérlő május hó 15. napjáig fizetheti. Albérletbe adott lakások és lakásrészek bérének megállapítása Azalbérletbe adott lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegben megállapítani annál az összegnél, amely az albérletbeadó által az egész lakásért fizetett tiszta bérből és annak járulékaiból és pótlékaiból aránylagosan az albérletbe adott lakásrészre (szobára) esik. Az arány kiszámításánál a mellékhelyiségek (előszoba, konyha, fürdőszoba stb.) számításba nem vehetők. A konyhának vagy fürdőszobának kizárólagos vagy közös használatra albérbeadása esetében az albérleti összeg nem lehet magasabb a lakás egy szobája után követelhető albérleti összeg felénél. Ha a lakásrész bútorozottan adatott albérletbe, bútorhasználat címén az albérletbe adott lakásrészre eső bérösszegnek 100%-át lehet felhasználni. Nagyobb utcai vagy különös kényelemmel vagy fényűzéssel berendezett szobák után az albérbeadó az első bekezdés szerint követelhető albérleti összeghez, illetőleg a bútorhasználati díjhoz még 20—50 százalékot számíthat fel. Ha a takarítást és kiszolgálást az albérbeadó végzi, ezen a címen egynegyedét számíthatja fel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottaknak általában fizetnek. A világításért, fűtésért, mosásért az albérbeadó külön díjazást követelhet, amely az e szolgáltatások teljesítésével rendszerint felmerülő kiadásait aránytalanul meg nem haladhatja. Ha a lakásrész több személynek adatott albérletbe, vagy azt többen használják, az albérbeadó a második és a további albérlő után személyenként úgy a bitorhasználati díjnak, mint a takarításért és kiszolgálásért követelhető összegnek 20—20%-át számíthatja fel. Ezek a szabályok egész lakás albérletbe adása esetében is megfelelően alkalmazandók. . Ha a nyári lakásban igénybevétel útján elhelyezett egyén a lakást vagy egy részét nyaralásra albérletbe adja, a tulajdonos (bérbeadó) tőle a jogszerűen járó béren felül az albérleti összeg 80 százalékáig terjedhető részesedést követelhet. Vita esetében bármelyik fél kérelmére a bíróság határoz. Karbantartási és helyreállítási munkálatok költsége A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben és épületrészekben levő lakások és egyéb helyiségek bérlői a háztulajdonostól (bérbeadótól) a bérelt helyiségben felmerülő olyan karbantartási és helyreállítási munkálatok teljesítését sem követelhetik, amelyek a helyiség használhatósága végett szükségesek, kivéve azokat a javítási munkálatokat, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szerkezetében, vagy az épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Közüzemi költségek A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgáltatás, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) felmerülő költségeket a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni. A tulajdonost (bérbeadót) terhelő eme költségek megtérítésére az 1924. évi május hó 1. napjától kezdődőleg a bérlők az esedékes bérrel egyidejűleg a bérfizetés elmulasztásának esetére megállapított jogkövetkezmények terhe alatt 1. Budapesten az alapbér 3 százalékának, 2. azokban a vidéki városokban és községekben, (tehát Pécsett is) ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4%-ának, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 5%-ának; 3. vízvezetékkel és csatornázással nem biró más városokban az alapbér 2%-ának, más községekben pedig az alapbér 1%-ának megfelelő aranykorona-értékben számítandó összeget kötelesek a béren felül fizetni. Kincstári haszonrészesedés A kincstári haszonrészesedést a bérlő az esedékes bérrel egyidejűleg köteles megfizetni. Az ötödik rész a szabad felmondásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a felhatalmazási törvény intézkedéseinek megfelelően. " Bérmálisi képek és imakönyvek nagV vilaufilbin kaphatók a Dunántúl könyvkeresedésben Pécs, Széchenyi-tér 9. (Royal-kávéház mellett.) Solai. Házfelügyelők díjazása Bérházakban a bérlők a béren és járulékain felül házmesterpénz címén az esedékes bér összegének 2%%%-át, a házban tényleg üzemben levő lift és központi fűtőkészülék kezeléséért további Vár a porszívó kezeléséért pedig további 14%-át kötelesek fizetni. Ha valamely házban különösen nagy bért fizető üzlet, vagy hivatal van, bíróság az üzlet vagy a hivatal által kifizetett házmesterpénzt kérelemre megfelelően mérsékelheti. Kapunyitásért, tekintet nélkül a ki- vagy bebocsátott egyének számára este 10 és 12 óra között 500 koronát, éjfél után pedig 1000 koronát kell fizetni. A foglalkozásuknál fogva éjjeli munkát végző egyének a kapunyitásért éjfél után is csak 500 koronát köteles fizetni. A szemét gyűjtéséért és kihordásáért bérházakban a lakás első szobája után havi 100 koronát, minden további szoba után pedig havi 500—500 koronát kell fizetni. A rendelet további fejezetei a bírósági eljárásról intézkednek bérmegállapítási és felmondási ügyekben. A rendelet május 1-én lép életbe. Ugyancsak a hivatalos lap szerdai száma közli a lakásügy szabályozásával kapcsolatosan a pénzügyminiszternek rendeletét, mely az aranykorona értékben fizetendő közszolgáltatásokraés a házbérekre az 1924. évi május hóban teljesített fizetések átszámításánál minden tizenhatezer papírkorona egy aranykorona értéknek számítandó. A bpesti román követség cáfolja a román-orosz háborús híreket . Budapest, ápr. 30.. "Az Esti Hírek írja: Tendenciózus külföldi sajtó közvélemények alapján pár nap óta a legriasztóbb hírek terjedtek el a fővárosban arról, hogy Románia és Oroszország között a besszarábiai kérdés miatt megkezdődtek az elletségeskedések. A legutolsó hírek már arról szóltak, hogy a besszarábiai határon állandó csatározások folynak és ezzel Románia el is rendelte a mozgósítást. Ebben az ügyben a román követséghez fordultunk felvilágosításért, ahol kijelentették, hogy az orosz-román háborúról szóló híresztelések nem csak nevetséges minden alapnélküli kombinációk, hanem egy,úttal rossz indulatú manőverek, amellyel egyesek mesterségesen nyugtalanságot igyekeznek kelteni,és ezt a nyugtalanságot a maguk önző céljaira akarják felhasználni. Ilyen, körül- mények között a román követség még arra sem gondol, hogy ezeket a furcsa híreket hivatalos cáfolattal tüntesse ki. A hamis híreket egy sajtós kampány terjeszti Csehországból, Szerbiából és Bécsből. # ~ ef. Szabaddá tették a szén árát Budapest, ápr. 30. — Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke a hazai szénre megállapított tájékoztató árakat hatályon kívül helyezte, a szénárakat szabaddá tette. Az árak alakulását azonban továbbra is figyelemmel kíséri. A renndelet" 1924. évi május 1-én lép életbe." - LEGÚJABB tavaszi öltönyszövetek cégnél LEGNAGYOBB választékban kizárólagos posztóraktár LEGOLCSÓBBAN Király u.15. Telefon413. csm