Dunántúl, 1924. június (14. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-01 / 125. szám
2. oldal A közalkalmazottak fizetésének rendezése ! Pécs, máj. 31. - A szanálással kapcsolatosan aktuálissá vált a tisztviselők fizetésének rendezése is. Ezt a kérdést ma már gyökeresen kell megoldani. Fél meg-Saiásnak semmiféle értelme nincs. A tisztviselőket nem lehet tovább is abban a lehetetlen helyzetben tartani, amelyben jelenleg vannak .Megélhetésüket minden körülmények között biztosítani kell. A segítés ma már nem merülhet ki a jószándék hangoztatásával. Bármily nehéz megoldhatónak is látszik ez a kérdés, szembe kell néznünk vele és a megoldás elé gördülő akadályokat el kell hárítani ! Az ország érdeke kívánja ezt, mert jó közigazgatást csak akkorvárhatunk, ha erős intakt, megbízható tisztviselőkar felett rendelkezünk. Nem csúszhatunk le aBalkán baksis rendszerére. Nemcsodálhatjuk eléggé a tisztviselőkar kitartását. Türelemmel várták helyzetük megjavítását és legnagyobb nyomorúság közepette is megtartották régi becsületességüket. Ezt a kitartást és türelmet azonban nem szabad tovább próbára tenni. A túlfeszített húr elpattanhat és ennek következményei végzetesekké válhatnak". A legnagyobb megértéssel, azérzelmi motívumok félretételével kell ezt a kérdést kezelni. Nem elég az, hogy álláspontunkat apénzügyminiszterrel szemben le- !zögezzük, segítségére kell sietnünk abban az irányban is, hogya szükséges anyagi eszközöket a rendelkezésére bocsássuk. Az első kérdés tehát az, hogy vannak-e még olyan anyagi források, amelyeket igénybe vehetünk a tisztviselők illetményeinek rendezésére. Köztudomású dolog az, hogy a közterhek emelésével ennél a kérdésnél nem igen operálhatunk, mert a közterhek emelése a drágaság fokozásával jár, s amely viszont visszahat a megélhetésre. Nézetem szerint itt elsősorban a dologi kiadások apasztására kell gondolnunk. Kérdés, hogy ezen a téren lehet-e jelentős eredményt elérni. Ha a szanálási programmal nyújtott költségvetési tervezetet alaposan áttanulmányozzuk, akkor határozottan állíthatjuk azt, hogy igen. De még jobban megerősíti ezen állításomat az, ha az életet veszszük figyelembe. Az életben tapasztaltakkal nyíltan és bátran elő kell jönni, nem szabad visszarettennünk attól, hogy esetleg támadásoknak leszünk kitéve. A tapasztalat szerint a háborús mentalitás egyes helyeken még nem veszett ki. Háborús mentalitással kezelik az adófilléreket. Ennek pedig véget kell szakítani, ha az országot meg akarjuk menteni. Addig nyújtózkodj, amíg a takaró ér, elvét, az egész vonalon érvényesíteni kell. Fényűzésre és reprezentálásokra ma sajnos nem igen telik, ezekről minden téren le kell mondani. Bevételi forrásaink közül is vannak olyanok, amelyeket fokozni lehet, sőt fokozni kötelességünk. Itt van pl. az állam tulajdonát képező vagyonváltság föld kérdése. Helyes szociális érzéssel ezt birtokpolitikai célokra használta fel a kormány. Ezen cél megsértése nélkül is azok jövedelmezőségét fokozni lehet sőt, ha az utókor felelősségrevonása alól szabadulni akarunk, akkor ezt a kérdéstvégre dűlőre kell vinni A közalkalmazottak illetményeinek rendezésére kiküldött bizottságban mindezek a kérdések, sőt egyéb dolgok is felmerültek. Ezért halasztódott el a végleges döntés, ezért kellett a pénzügyminisztériumnak újabb számításokat eszközölni. Tehát az érdekelteket a késedelmes megoldás ne izgassa, sőt nyugtassa meg az a tudat, hogy az illetékes tényezők, köztük a politikusok is ma már átérzik a kérdés alapos rendezésének szükségességét és félmegoldással, foltozgatásokkal nincsenek és nem is lesznek megelégedve. Perlaki György, nemzetgy. képviselő. Plesi diákok Balatonnál Balatonalmádi — A Jó öreg Hótai néni b. Badacsonytomaj. Egy nap ■ Badacsonyon« ."A balatonudvardi kath. tanító s Marton Dénes id szives fáradozása révén csapatunk pompás szálláshoz jutott, a fiuk kettesével egy-egy jómódú gazda házához kerültek. Ez az Intézkedés úgy hatott reánk, mint a bíró előtt álló vádlottra az enyhítő körülmények, mert hátizsákjaink bizony már erősen lapulófélben voltak. A fiúkat a tanító utasítása alapján osztattam szét a vendéglátó gazdák között. Szempont: a házigada temperamentuma. Ide eleveneket, oda komolyabbakat, amoda hegedűsöket, a negyedikhez nótás fiúkat, az ötödikhez zongoristát stb. küldöttem. A napos parancsot kapott az éjjeli őrködésre, a reggeli ébresztőre és a másnapi szálláscsináló járőrök útbeindítására vonatkozólag. Minnszíriába kondult a falusi kárpina kis harangja, mindenki számásán volt. Jómagam a tanító vendégszerető Házánál húzódtam meg. Pornós vacsora után, poharazgatva csizegünk Egyszer csak félénk kopogás hallatszik az ajtón s a tanitó barátságos szavára belép egy fehér haju, jóságos arcú, kedves öreg néni. „D1 'csé,lessék!'‘-kel köszön s a karján Hozott kis kosárkát féltő gonddal helyezi el a kályha melletti sarokban. 63 Hát nem jöttek meg a pécsiek? -3 kérdi, 63 De igen, 63 feleli a tanító — már el is szállásoltuk őket. Itt van a vezető tanáruk. 63 Én vagyok az öreg Hótai néni, -3 mondja nekem 63 én is pécsi vagyok, az uram, a szegény boldogult — itt van, el is hoztam a fényképét —, a megyénél volt, aztán sokat dolgozott a Legényegyletben, tanította a színdarabokat. Egy fiam is van, az tanító, ott járt a pécsi iskolába, a Lyceumban. A Döbrössy nagyságos úr volt az igazgatója. 63 Isten tartsa, Hótai néni 33, feleltem —, igazán örülünk, hogy ilyen messzi is ismerősökre találunk! 63 Jaj Istenem, tanító úr, hát én hozzám nem küldött egy diákot sem! 63 Nem, Hótai néni, magának nem jutott, mert eggyel kevesebben jöttek, mint ahogy jelezték. 6- Hej, pedig jó kis vacsorát készítettem ám! Ki fogja azt megenni? Így siránkozik a jó öreg néni s aztán kérdezősködni kezd erről is, arról is, a pécsiekről, de főkép fiának volt tanárairól, Döbrössyről, Vörös Mihályról, s amikor megtudja, hogy bizony azok már örök álmukat alusszák, megcsillan egy köny a szemében. Talán a saját múlandóságára gondolt, talán a hála könye volt, ki tudja! — Még sokáig elbeszélgettünk a régi pécsi életről s miután megígértem, hogy másnap testületileg meglátogatjuk balatonparti kis Házában, megnyugodva elindult. És most kiderült, hogy az öreg néni miért féltette annyira kis kosarát." Tojásokat hozott benne az én számomra, reggelire. A tanító persze nem fogadta el, de ő csak hosszas beszéd és magyarázás után vitte haza a tojásokat. Távozása után a tanítóval meglátogattuk a fiukat szállásaikon. Mindenütt dúsan terített asztal s az én fiaim bizony nem szégyelték a barátságos kínálgatást. Alaposan nekiláttak a vacsorának. Minket is mindenütt az asztalhoz tessékeltek és csak sok szakódás után tudtunk egy-két pohár bor árán szabadulni. Mindenütt patyolat fehér egy várakozott a fáradt diákokra. Az egyik helyen már vígan vannak, szól a hegedű, felcsendül a baranyai nóta. Túl a Dunán Baranyában, van egy kis lány..., majd a házigazda tanítgatja prímásunkat balatoni nótára. Balatoni nyárfák alatt elmerengve állok, a Balaton tükre felett szállnak a sirályok .,, Tíz óra körül járhatott az idő, mire visszatértünk a nádfedeles tanítólakba, hogy egy rövid „szentjános" után mi is nyugovóra térjünk. Reggel, bár 7 órára rendeltem a sorakozót, már nyolc óra is elmúlt, mire összejöttünk. Úgy látszik nehezen ,tudtak szabadulni a nimír a puha ágy barátságos ölelgetéséből. Utolsónak állít be Buli, a napos és miután jelentését megtette, így fakad ki: » — Tanár úr kérem ,mi aztán megjártuk, A Sándorral voltunk égy helyen. Én, mint napos, elmentem aj szállásokat „inspicirozni” és mi is visszatértem, a Sándor már asztalos ült és vacsorázott. Én is leültem és mivel azt hittem, hogy az, ami még a tálban van, az enyém, hát kivettem] És mikor lefeküdtünk, akkor kisült^ hogy megettem a Sándor vacsoráját] így aztán se neki, se nekem 1 63 Nem baj, Buli — vigasztalom] —» mindenkit érhet baleset. A tanító, aki hallotta ezt a jelenetést, mosolyogva hívta meg reggelire az éhes napost és lakótársát és mindketten csakhamar megvigasztalódtak a párolgó kávé mellett. A fiuk kérésére csak délután fé kettőre tűztem ki az indulás idejét. (Úgy látszik, biztató ígéreteket kaptak az ebédre vonatkozólag!* Az egész délelőttöt a Balaton partján töltöttük. A parton heverő levágott nád finom fekvőhelyül kínálkozott, az áprilisi nap meleg szeretettel cirógotott bennünket. Néhányan a pad közelében himbálódzó, felforditott csónak tetején tanyáztunk s mivel a fürdéshez még a viz is, meg a leversgő is hideg volt, legalább a lábunkat Ga lódaifali bela a Balatonba. A hadadig X DUHKHTUB' fasinmp, 1924. junhi 3 Bérmálási ajándék! Órák a legjobbak Ékszerek a legszebbek HAJNAL BÉLA mOrbi és ékszerész Farenciek utca 29. Megnyílt ! Megnyílt ! Klein Sára monsztáros bútorraktára PÉCS, DEÁK-U. (Jókai-tér sarok) volt JARDIN-BAR helyiségben. Nagy választék kész bútorokban. Vállalok megrendeléseket mérsékelt árak mellett. Telefon 600. •i Magyarorsz^ Motorikus nagyüzeme PÉCSETT. Városház-épület Fölntfeet BUDAPEST. FersrtMere,) «■■■■■BffBfljgSeSSSSNtSÉ Rendőrnap a Tétlyén Pécs, máj. 31. — A tettyei fen-nsíkon minden elkészítve várja aközönséget a holnap, vasárnapi délután tartandó rendőrnapra^ Szorgos kezek napokon át tartó munkával annyi látnivalót vara-zsoltak a Tettyére, amennyi tettyei népünnepélyen még nem szórakozó tatta és gyönyörködtette a pécsieket. Sátor-sátor után sorakozni? Ízléses elrendezésben, mindenütt zászló libeg a szélben. Olyan a" fensik, mint a mesebe!" tündéri ország. A közönség bizonyára nagy tömegekben fogja látogatni holnapi vasárnap délután a Tettyét, mert ezzel nemcsak sokáig emlékezetes délutánt biztosít magának, de meg-, becsülvén az államrendőrség fonttos munkáját, támogatja annak sportalapját is. A belépődíj szemmélyenkint 10.000, a családjogi 20.000 korona. A rendőrnapon a katonazene ism '’közreműködik a cigányzenén kiívül. Tekintettel arra, hogy zárol óra nincs, a már nagyban készüfődő közönség bizonyára alaposan, igénybe fogja venni a jó talp alá való nótákat. A rendőrnap sok szenzációs látványosságai közül kiemeljük a nagyszabású pompás tűzijátékot, amely ritkítani fogja a párját. Itt említjük agy, hogy a rendőrnapon a Klein cukrászdás finom süteményeket, fagylaltot és jegeskávét fog árulni.