Dunántúl, 1927. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

2. oldal. * Április 1-től egész Pécs városa egy anyakönyvi kerületbe tartozik A hivatalt a főjegyző vezeti A közönséggel való érintkezés rendje nem változik Pécs, márc. 31. — A belügyminiszter az állami anyakönyvi kerületek személyi és szervezeti beosztását 1924.-ben szabályozta, de a rendelet életbe lépését akkor a városok országos kongresszusának kérelmére elhalasztották és a városokban megvolt gyakorlat nem változott. A múlt hónapban megjelent újabb belügyminiszteri rendelet mégis életbe léptette a korábban elhatározott változásokat, aminek következtében április 1-től kezdve a helyzet Pécsett is megváltozik. A közönségnek az anyakönyvi hivatallal való összeköttetésének rendje és szabályai azonban változatlanok maradnak, mert csak a hivatal belső szerkezetén módosít a rendelet. Holnaptól kezdve az állami anyakönyvezetés is a rendes városi közigazgatás kiegészítő része és annak ellátásáéért az államtól semmi hozzájárulást vagy segélyt nem igényelhetnek. Igaz, hogy már évek óta sem kaptak. Pécs városa ezután csak egy anyakönyvi kerületet alkot, ennek folytán tulajdonképen megszűnik az eddigi első és második anyakönyvi kerület. A nagyobb kiterjedésű kerületekben azonban figyelemmel van a rendelet arra, hogy a nagyobb kerületekben párhuzamos anyakönyveket vezessenek. Ennek alapján a polgármester mint anyakönyvi felügyelő hatóság úgy intézkedett, hogy az eddigi első anyakönyvi hivatal mellett a pécsbányatelepi második kerületi anyakönyvi hivatal, továbbra is mint kirendeltség működjék és párhuza *mos anyakönyveket vezessen. Esek lesznek a pécsi anyakönyvi ■kerület A jelzésű anyakönyvei, * Személyzeti téren a miniszter úgy intézkedik, hogy Pécsett mint 1r törvényhatósági joggal felruházott városban az anyakönyvvezető-helyetteseket a városi közigazgatási alkalmazottak közül a város tanácsa jelöli ki. A kijelölést hozzájárulás céljából a belügyminiszterhez kell bejelenteni. A főjegyző, mint a hivatal felelős irányítója az ügyek intézését főnöki hatáskörében akár általában, akár bizonyos megjelölt esetekben helyettesekre bízhatja. Megkívánja a rendelet, hogy a főjegyző mint anyakönyvezető házasságkötéseknél elsősorban személyesen járjon el és e célra a hivatalos idő valamely előre meghatározott óráját jelölje ki. Pécsett ez az idő: minden csütörtökön délelőtt 11—12 óra. Ez anynyit jelent, hogy aki a főjegyző közreműködésével kíván házasságot kötni, csütörtökön délelőtt ill—12 óra közt teheti ezt meg. A rendelet szerint anyakönyvvezető-helyettesekül nemcsak közigazgatási tisztviselők jelölhetők ki, hanem belügyminiszteri hozzájárulással továbbra is meghagyhatók eddigi működésükben a jelenlegi anyakönyvvezetők és helyettesek. Pécsett is így lesz. A rég anyakönyvvezetők és anyakönyvvezető-helyettesek hatásköre kiterjedhet a házasságkötéseknél polgári tisztviselőként való közreműködésre és a házassági anyakönyv vezetésére. Pécsett Haksch Lajos és Drasenovich Jenő rendőrfőtanácsos anyakönyvvezetők és Schneider Henrik anyakönyvvezetőhelyettes továbbra is mint teljes hatáskörű, tehát házasság- Legszenz crosabb színű és legjobb minőségi selyem- és fiú: harisnya hülönLegessegak a harisnyáimba,Király- Déíi 1A utca 15. Hattyu-épület. »htw,h..... Tessék a címre ügyeim Kun hatók, kötéseknél polgári tisztviselőként való közreműködésre és házassági anyakönyv vezetésére is jogosultak. Nálunk az eddigi rend betartásával a felek bármikor köthetnek házasságot. A pécsbányatelepi anyakönyvi kirendeltség az eddigi területi beosztás mellett továbbra is vezeti a párhuzamos anyakönyveket. DUNÁNTÚE Péntek, 1927. április 1. Megkezdik a rácváros- orfű-a baligeni 20 kilométeres útszakasz építését A helyszíni tárgyaláson lelkesen éltették a pécsi székeskáptalant nagy áldozatkészségéért Pécs, márc. 31. Ismeretes hogy Barany vármegye törvényhatósága a múlt év novemberében tartott közgyűlésén elhatározta a 115 kilométeres új útszakasz kiépítését és erre a közgyűlés 29 milliárd 860 milliót szavazott meg. A vármegye életében nagyjelentőségű programot megvalósítása során amellett döntöttek, hogy elsőnek a rácvárosorsit, abaligeti 20 kilométeres útszakaszt építik ki. Erre vonatkozólag az államépítészeti hivatal az összes műszaki terveket már elkészítette, az építési engedély és a költséghozzájárulási arány megállapítása, illetve megadása tárgyában pedig kedden tartottak az érdekeltek helyszíni tárgyalást. A tárgyaláson résztvettek Fischer Béla alispán elnökletével a honvédelmi és földművelésügyi minisztériumok kiküldöttei, a kultúrmérnöki, államépítészeti hivatal és a vármegyei gazdasági egyesület képviselője, valamint az érdekelt járások főszolgabírái, a községek elöljárói továbbá Pécs város képviseletében Köber-ng Nándor dr. városi tanácsnok, Papp Jenő városi főmérnök és Kolossváry Andor erdőtanácsos. A székeskáptalan és a papnevelő, intézet megbízottaiként Szabó János dr. jogtanácsos és a káptalani erdők mérnökei jelentek meg. A helyszíni tárgyaláson Fischer Béla alispán az útépítést megengedte. Az érdekeltek hozzájárulási arányának megállapításánál a székeskáptalan igazán nagy áldozatkészséget és megértést tanúsított, amennyiben készpénzben 75 ezer pengőt ajánlott fel az útépítésre, ezenkívül szükséges területeket ingyen ajánlotta fel, sőt még a területükön lévő fákat is saját maguk vágatják ki. Ezért a páratlan lojalitásért a székeskáptalan képviselőit lelkesen megéljenezték és meleg ovációban részesítették a jelen voltak. Pécs város képviselői is kijelentették, hogy biztosítani fogják az egy milliárdos készpénzhozzájárulást, azonkívül az útépítéshez szükséges városi területek ingyenes átadását is javasolni fogják a közgyűlésnek Mint értesülünk a szükséges előmunkálatok megtörténte után, az útszakasz építését a legközelebbi jövőben már megkezdik és a tervek szerint még ebben az évben átadják a rendeltetésének. Ezzel kapcsolatban sor kerül az ortagodisai útszakasz kiépítésére is. Kihágás! ügyek, szegény ügyek a városházán A város L fokú közigazgatási hatóság múlt évi statisztikája Pécs, márc. 31. — A város I. fokúközigazgatási ügyosztálya most állította össze a kihágás! ügyekről és a szegényügyekről szóló múlt évi statisztikáját, amely igen sok érdekes adatot tartalmaz. Mindjárt elsőnek szomorú képet nyerünk arról, hogy az ebtartó gazdák mennyire lanyhán veszik az ebzárlat rendelkezéseit. A múlt évben 608 esetben indult eljárás az ebzárlat rendelkezéseit megszegő egyének ellen. Iparügyekben 286, építésrendőri ügyekben 79, mezőgazdasági terményhamisítás ügyben 87, mezőrendőri ügyben 138, állategészségügyi téren 27 esetben indult kihágási eljárás. Legtöbb kihágási eljárás iskolaügyben indult meg az iskolakerülő gyermekek szülei, de főkép tanonctartó gazdák ellen. Várósi szabályrendeletbe ütköző kihágás miatt 123, mérlegügyben 24, erdei kihágás ügyben 62, járlatlevélügyben 32, különböző szabályrendeletbe ütköző kihágási ügyekben 128, útrendőri ügyben 11, vízrendőri ügyben 9, tűzrendészeti ügyben 76 és közegészségügyben 179 esetben indult eljárás. A másik statisztika Pécs szegényügyéről szól és hasonlóan érdekes adatokat tartalmaz, így például peres ügyben 1005, egyéb ügyekben pedig 1260 szegénységi bizonyítványt kértek ki. A város 187 szegényt részesített rendes havi segélyben. Elhagyottá nyilvánítottak 83 hét éven felüli és 251 hét éven aluli egyént. A város 153 esetben adott ingyen sírhelyet és 14 eset és koporsót is. A közvágóhíd kibővítése A fővárosi szakértő véleménye Pécs, márc. 31. — A pécsi közvágóhídról megállapítást nyert, hogy ha mindjárt a magyarországi vidéki vágóhidak közt a legjobb felszereléssel bír is, a mai kor igényeihez és a budapesti, valamint külföldi Pécshez hasonlítható városok vágóhídjaihoz képest nagyon is elmaradott. De nem felel meg Pécs város húsfogyasztási és exportálási igényeinek. A tárgyalások során a város elhatározta, hogy a vágóhíd kibővítés vagy egészen új vágóhíd létesítése ügyében szakvéleményt kér Krencsey Géza műszaki tanácsostól, a budapesti közvágóhíd igazgatójától, aki a napokban szemlét is tartott a pécsi közvágóhídon. Az érdekeltségekkel korábban folytatott tárgyalás nyomán elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozott egy új modern higiéniakusabb sertésvágó helyiség létesítése a hűtő átalakítása és kibővítése, valamint egy iparvágány bevezetése. Krencsey Géza a közvágóhíd épületeinek átvizsgálása és az évi üzem alapos mérlegelése után arra a megállapításra jutott, hogy a modernizálás főkellékei a következők! A mai sertésvágó helyébe egy tágasabb csarnokszerű helyiség kell, amelyhez az egyik jelenlegi istállót is felhasználják. A hűtőt kibővítik és előhűtővel látják el. A mai gőzüzem helyett váltakozó gőz és villanyüzemet vezetnek be. A többi meglevő épületet is a szükség és a lehetőség szerint modernebbé alakítják át. Végül megfelelő helyen az egyik vasútállomással összekötő iparvágányt vezetnek be. Ezekkel az új felszerelésekkel a közvágóhíd 20—25 évre teljesen kielégítené Pécs város igényeit. Az átalakítások összege mintegy 6—7 milliárd korona költséget igényelne. A modernizálásnál jelentékeny szerepet játszana a villanyerő felhasználása, úgyszintén az előhúzó létesítése, mert mindkettő nagyon is hozzájárulna a mostani magas üzemköltségek redukálásához. A villamos erő használatának olcsóbbsága a gőz felett annyira köztudomású, hogy nem szorul magyarázatra. A előhűtő létesítése pedig ugyancsak megtakarításként fog szerepelni, mert így nélküle a hűtésre fordított melegelvonás nagy része kárba vész. A városi mérnöki hivatal számításai szerint az új vágóhíd 13— 14 milliárd koronás befektetést igényelne. Eredetileg azonban kisebb 2,3 milliárdos átalakítással is megvalósíthatónak gondolta az átalakítást, most azonban a Szencseyvel folytatott tárgyalások után változott a helyzet. A tanács a szakértő írásbeli véleményének beérkezése után fog a kérdésben a mérnöki hivatal javaslatának meghallgatásával dönteni, hogy új vágóhíd épül-e vagy a gyökeres korszerűsítés mellett foglal-e állást.