Dunántúl, 1927. május (17. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-28 / 120. szám
2. oldal. csak a lelkileg függetlenek tudják megmenteni. Nem azért jöttünk tehát, hogy az egységet megbontsuk, hanem azt hirdessük, hogy 94 százalék küzdjön azért, amiért érdemes a keresztény Nagymagyarországért a városházán is, létesítése helyett a gazdasági egyedeket kell megerősíteni, jobb kereseti lehetőséggel és nyugdíjjal. A helyes adóztatási politika lehetővé teszi, hogy a keresztény községi politika előnyei kiaknázhatók. Aki pedig a városoknak átengedett 5 százalékos kereseti adóból nem tud kijönni, engedje át helyét másnak. A keresztények mindenütt tartsanak össze. Ne engedjenek maguk között felekezeti vagy osztálykülönbségeket kiéleztetni. A katolikusok és protestánsok Budapesten is együttműködnek, mert a magyar turulnak mindkét szárnyával kell csapkodnia a levegőt, hogy elérje a magyar feltámadást. A volt minisztert beszéde végén lelkesen megtapsolták. Ezután tudomásul vették a keresztény községi pártnak röpcédulákon kiosztott programmját, amely aktuális kérdésekkel még bővülni fog. Elfogadták a Varga Pál dr. ügyvéd által felolvasott pártszervezeti szabályokat, és megválasztották a pártválasztmányt. A párt, adót nem szed tagjaitól, de adományokat elfogad. Végül Komócsy István határozatiig kimondta a pécsi keresztény községi párt megalakulását. Majd a Himnusz eléneklése után lelkes hangulatban oszlott szét a nagyszámú közönség. Délben az Arany Hajó éttermében társasebéd volt a budapesti vezéremberek tiszteletére, amelyen ismét több pohárköszöntő és ezek keretét meghaladó beszéd hangzott el. Ezekre még visszatérünk. Elmélkedés Prohászka püspökről A beszédet sokszor szakította félbe a jetszásnyilvánítások, lelkes felzúgása. Utána Csntéry András v. népjóléti miiszter is mertette a keresztény politikának a főváros adminisztrációjában öt év alatt elért eredményeit, amelyekről még az ellenfél sajtója is elismeréssel kénytelen nyilatkozni. A nagybankokkal szemben felállították a kisipari hitelszövetkezetet, hogy a kisemberek érdekeit szolgálják. Hogy a főváros iskoláit megtisztították az oda nem való szabadkőműves, liberális tanerőktől, nem kiseprűzés, hanem a gyermeknevelés érdekében végzett üdvös munka volt. Arra a pécsi laptámadásra, hogy ami Budapesten szép és dicső, a liberális érának köszönhető, azt válaszolja, hogy történtek invesztíciók a békében is, azt elismeri, de az 57 iskola felépítésére fordított 70 millió aranykoronának csak 7 százaléka jutott keresztény vállalkozóknak. Emellett kölcsönöket vettek fel a folyó kiadásokra is. A kereszténypárt ezeket a nagy adósságokat is átvállalta és igazságos adópolitikával gondoskodik azok törlesztéséről. A villamos vasutak 427 kilométeres pályáján alig 300 tört ablakú motoros kocsi szaladgált, ma pedig 1500 hibátlan kocsi és az egész pályát kicserélték. 1200 ágyas tüdőpavillont létesítettek és 78 iskolaörvös őrködik a gyermekek egészsége felett. A szegényházak — rájött. De hiszen ő akkor még ezeknél is csodálatosabb. Mi lehet hát benne, ami őt ily csodálatossá teszi. Erre tanította őt meg Esztergom, az evangélium. Itt értette meg, hogy az a nagy művész, aki arra képesített, hogy kenyér legyen, a Teremtő s hogy az ember ezt azért képes utána csinálni, mert a Teremtő az ő Istenségének egy szikráját, a lelket beléje ojtotta. Elragadtatással gyönyörködött. Óh felséges Teremtő, óh felséges evangélium. S az elragadtatás heve itt fakasztotta fel benne a vágyat, ezt a Teremtőt dicsőíteni és pedig azzal, mint Michelangelo tette, magával, a teremtménynyel, de ennek is a legnagyobb csodájával, az emberrel magával. De váljon az-e a legjobb út, amit erre Michelangelo választott? ... E kérdésre hozta meg neki Róma a feleletet, melyben ott látta a felséges imádat symbolumaként álló apostoli székesegyházat, a San Pietrót, benne a geniek csodálatra méltó alkotásaival: Raffaello, Reni, Michelangelo s a többiek kezemunkájával. A Sixonába lépve azonban már látta annak falán Michelangelo freskóját repedezni. Elmélkedett... A Teremtő dicsőítésének e módját, tehát az elmúlás fenyegeti. Aztán felhágott a Capitoliumra. Ott látta a régi Róma gigászi alkotásaiból azon romokat, melyeket a tűz, a földrengés s az évezred óta lerakodó por abból meghagyott. Romokban látta heverni a Capitolium lábánál az egykor világhíres fórumot is, de hallotta még ekkor is, még évezred után is, tisztán és csengően Cicerónak: Quo usque tandemszavát. E magaslatról látta meg, hogy Rómát nem a háttérben maradt emberek alkotásai teszik örökké, hanem annak a világosságra kilépett tanításnak örök igazsága, melyet Krisztus helytartója őriz. Ez érlelhette meg benne azt a meggyőződést, hogy az Istent maradó alkotásokkal dicsérni legjobbat, kiállani és hirdetni, s talán ekkor érezte meg, hogy a fejedelmi megjelenés, a fascináló erejű arc, a fenkölt homlok, a nyugodt, biztos, jóságos tekintet, a lelkébe oltott állandó jókedv és derű, az optimista előrenéző képesség, — egy örök jövőbe (Bangha) őt a rút külsejű Michelangeloval szemben, egyenesen 2 másik útra jelöli ki. De milyen céllal és mit hirdetni? Erre megtanította, — mint egyik élet* írója mondja, Némety — a Collegium Germanico-Hungaricum három évszázados szelleme. ,,E szellem lelke mélyén ragadta meg, ellenállhatatlan erővel vonta magához és felébresztette szunnyadó tehetségeit. A kolostor csendje, a lélek belső ébredése lesz. A magasratörő szellemnek első szárnycsat- Vágásait csak a magános cella hallja ugyan, de itt alakul ki benne az ősi, római, tradiciós szellem, mely észrevétlenül árad a lélekbe, ott csendben működik, de szilárdan épít s mély alapot rak; finom szálakat sző és szétszakíthatatlan kötelékkel fűz szívet lelket a világegyházhoz, hogy tér és idő határain túl az eszmét szolgálja. Itt nyílnak meg előtte a belsőséges élet forrásai: mély hit, áhítat, férfias erény, önmegtagadó élet, kritikával művelt tudományok. Itt kapja meg őt az apostolnak a hitről zengett dicsőítő himnusza, itt esik örök rabságba az Egyház impozáns szépségétől elragadtatott lelke Az apostolfejedelem sirján térdelve, az áhitat hevében kigyult s reszkető ajakkal itt rebegi el: „Credo unam sanctam catholicam et apostolicam Ecclesiam"! Ezen a síron veti meg lábát, mint a forgó, nyüzsgő világ rendületlen középpontján; ezen a síron, mely a földi létbe keresztény életet áraszt, mely Róma világossága, hatalma, s rétáradó sugarainak gyújtópontja." (Folyt. köv.) BÜWANTat Szombat, 1927. júnjus 28. 150 egyetemi tanár összejövetele Szegeden Szeged, máj. 27. — Szerda délután és este a négy tudományegyetem, a műegyetem, a közgazdasági egyetem, a bányászati, erdészeti és az állatorvosi főiskola tanárai jöttek össze Szegeden baráti megbeszélésre a magyar tudományos élet emelése érdekében. Az előkelőségeket Aigner Károly főispán és Tóth Károly rektorral élén az egyetem tanári kara és ifjúsága fogadták lelkes ovációval. A pécsi egyetem tanárai közül ott voltak Ángyán János, Beck Soma, Bozóky Géza, Hodinka Antal, Holub József, Kérészy Zoltán, Krisztics Sándor, Pekár Mihály, Schaurek Rafael, Reuter Camilló, Tolnai Vilmos, Varga Damján, Winkfer János és Weszely Ödön professzorok, továbbá Bakay Lajos, Csikesz Sándor, id Imre József és sokan mások. Este emelkedő estély volt a Kass-szállóban, ahol a népszerű Pekár professzort nagy szeretettel vették körül. Csütörtökön délelőtt leleplezték az egyetem aulájában a hősi halottak emléktábláját, amelynek keretében az agilis Tóth Károly szegedi rektor mondott magas szárnyalású beszédet. Majd a felsőoktatásügyi egyesület tartott közgyűlést, ahol Tauffer Vilmos ismertette az egyetemi tanári kar feladatait. A Tisza-szállóban tartott banketten a pécsiek közül Kérészy Zoltán professzor beszélt. Délután a tanyákra rándultak ki este pedig a színházban volt díszelőadás tiszteletükre. A miniszterelnök a hidpolitika aktualitásáról Zalaegerszeg, máj. 27. — Bethlen István gróf miniszterelnök, Vass József népjóléti miniszter, több képviselő kíséretében Zalaegerszegen nagy beszédet mondott a díszpolgári oklevél átvétele után. — Elérkezett annak ideje, hogy behatóan foglalkozzunk külpolitikai kérdésekkel, amelyek a magyar nép talpraállásához és boldogulásához szükségesek és erre a feltételek adva vannak. E maroknyi magyar nép a Dunamedencének ezen a pontján vezetőszerep betöltésére van hivatva. A világ már kezdi belátni Trianon igazságtalanságait és a világ közvéleménye efelé az ország felé kezd fordulni. A lábbal tiport népek önrendelkezési joga a jövőben érvényesülni fog. Ebben az országban megvannak a feltételek ahhoz, hogy aktív külpolitikát folytassunk és ennek sikerei is legyenek. Szükség van azonban arra, hogy kerüljük a felekezeti és osztályharcot, amely sorainkat feleslegesen megbonthatja. Becsületes ember nem kívánhatja, — mindaddig — a fizetések emelését, ha azáltal minden értékéből veszítene, vagy deficit mutatkoznék az államháztartásban. «»»«(»••••••«ftiiRiuimmtiHuiiiimmiiuur Anglia kiutasította a szovjetet London, máj. 21. — Az angol alsóház 367 szavazattal 111 ellenében megszavazta az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítását. Az erről szóló jegyzéket Chamberlain miniszterelnök ma este adta át a londoni orosz ügyvivőnek.