Dunántúl, 1928. július (18. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

XV 1II. évfolyam, 147. szám. Ára 24 fillér pécs 1928 július 1 Vasárnap. Szerkesztőség Lyceum-utca 4. sz.­­ Szerkesztőség telefonja /7. I­S0. szám. Kiadói­datal: Lyceum-utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja: A nyolcvan kilométeres sebesség írta: Klebelsberg Kunó gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Gyakran találkozom olyanféle megjegyzéssel, hogy én nyolc­van kilométeres sebességgel haj­tok, már pedig a nemzet erői leg­feljebb negyven kilométert bízná­nak meg. Nem fejelhetek mást mint, amit Kossuth Lajos mondott „Ha a Közép- és Alduna etnográ­fiai rendszerében nem sietünk nemzetünk számára kultúrái te­kintetben a primus inter pare­ szerepét biztosítani, vagy épen túlszárnyaltatni engedjük magun­kat, veszve vagyunk.“ De nemcsak a külfölddel vak relációk, ezek a viszonylagos kö­rülmények szorítanak bennünke arra, hogy kultúrpolitikai téret cselekedjünk, hanem a hazai vi­szonyoknak abszolút analizise is Óvodai törvényünket író Csáky Albin javaslatára 1891-ben szavazta meg a magyar törvény­hozás, amely a 3-6 éves gyerme­kek gondozóira nézve kötelezővé teszi, hogy őket az óvodába küld­jék. Ennek harminchét esztende­je. Azonkívül népoktatási törvé­nyünk 1868-ban — Eötvös Józse törvénye — minden 6—12 éves gyermek szülőjét arra kötelezi hogy a gyermeket mindennap népiskolába küldje, a 12—15 éve­seket pedig ismétlő iskolába. Nem a szülő szabad belátására van te­hát bízva, hogy ezek a gyermekei iskolába fognak-e járni, hanem­­ törvény kötelezi őket erre. Mi jelent ez számokban normális időkben? Mert a háborús születé­­sek számának leszállása átmene­tileg bizonyos eltéréseket jelent bizonyos évfolyamokban, a nor­mális születési arányszámokról Normális időben óvodaköteles ná­lunk több, mint 500 ezer kisded mindennapi tanköteles nálunk több, mint millió gyermek és az ismétlőiskolai tankötelesek száma 600 ezer körül jár. Ha ezt a három­ számot összeadjuk,­­ tehát azok számát, akik kényszerülnek isko­lába járni, mert hiszen nem a szülőktől, nem a gondozóktól­lügg, hogy a gyermekeket bead­ják-e oda, hanem a magyar nem­zet törvénybe iktatta, hogy az a szülő, vagy az a gondozó köteles a gyermekeket iskolába járatni és súlyos büntetés jár ki, ha nem küldi ezeket oda be,­­ akkor kétmilliónál nagyobb szám jön ki nem is véve most tekintetbe 600 ezer leventét, nem véve tekintet­be mindazokat, akik szakiskolába, középiskolákba járnak, akik ezt a kétmilliószázezres számot még növelik. Azt látjuk tehát, hogy a nyolc­millió maradék magyarnak több, mint egynegyedrészét törvény kö­telezi arra, hogy a kultusztárca tantermeiben napról-napra he­­lyet foglajon. De amikor 60 éves és 37 éves törvényeink vannak, akkor nem egy korolláriuma, hogy viszont az állam létesítse azokat az óvodai foglalkoztató termeket és azokat a tanterme­ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kötelességnek ele­get lehessen tenni. Törvény kö­telezi, tehát, évtizedek óta, a magyar nemzetet arra, hogy nyolc millió maradék magyarnak majd­nem egyharmadát nap-nap után az ő tantermeibe befogadja. E gyermekek számára óvónőket és tanítókat kell tartani, ezeket a tantermeket takarítani, világítani, szellőztetni, fűteni kell. A többi tárca is az egész nem­zettel foglalkozik, de például az igazságügyi tárca, csak amennyi­ben bűnöznek, vagy perlekednek; a belügyi tárca csak amennyiben rendetlenkednek. Csakhogy amíg néha három-négy-öt községnek van egy körjegyzője, a kultusz­­tárca egy lelkésszel, aki majdnem mindig kongruál, és legalább egy tanítóval minden községben ott van, mert — hála Istennek — is­­kolátlan községeink már nincse­nek. Ily körülmények között lehet-e sokalni azt a 143,7 milliót, amely­ből 13,7 millió nyugdíjteher, tria­noni teher? Lehet-e ezt a magyar művelődéstől sajnálni? Nemrégiben járt itt Suzallo amerkiai egyetemi tanár, aki hal­lott arról, hogy bizonyos közgaz­dasági körök sokalják a kultusz­­tárca kiadásait. Azt mondotta ne­kem, hogy az Egyesült Államok, az egyes államok és a községek a városok budgetjének több mint 50 százalékát közoktatásügyi ki­adásokra fordítják. De, hogy, mennyire mese az, nálunk, a kultusztárca túl van do­tálva, azt a legjobban láthatják a hasznos beruházások felosztásá­ból. Mi az, amit a kereskedelem­ügyi tárca eddig hasznos beruhá­zásokra, az üzemeket is beleért­ve kapott? 331 millió pengő. Mi az, amit a kultusztárca kapott? 79,3 millió pengő ez, akkor, ami­kor a nemzet negyedét tartozik intézményeibe befogadni. A kul­tusztárca tehát a feladatához mérten túldotálva nincs­ . A pénzek felhasználásánál a legnagyobb takarékosságot alkal­maztuk, mert ennek a leszegé­nyedett nemzetnek az áldozatok minimumával az eredmények ma­ximumát kell elérni. Az állam pengéivel lelkiismeretesen kell bánni és a miniszternek arra kell törekednie, hogy azt a pénzt, me­lyet a pénzügyminiszter neki bő­kezűen odaad, a legnagyobb taka­rékossággal használja fel. Hogy, hol kell ezt a takarékosságot al­kalmazni? Nem ott, hogy keve­sebb óvodát, kevesebb iskolákat, kevesebb klinikai ágyat létesítse­nek, hanem az adminisztrációnál, felesleges irka-firkáknál, mert ez az, amit a nemzet nem akar. ss!iBBaB!«3saBnB!8a»!nDfi!SKiB(9B^?-<Bsifi5s&si£^s:fEBaarB9BfssaaBaK0nc(nBaaBBDBBir Bethlen miniszterelnök július 26-án kezdi meg szabadságát A felsőház hétfőn a Lex Vass II.-t tárgyalja Budapest, jún. 20. — A kormány tagjai közül elsőnek Hermann Miksa kereskede­­­­lemügyi miniszter kezdi meg sza­badságát és július 15-én Svájcba utazik. Bethlen István gróf miniszterelnök július 26-ika táján kezdi meg szabadságát. V­a­s­s József népjóléti miniszter fogja helyettesíteni, aki az idén sem megy szabadságra államtitkárá­val, D­r­é­h­r Imrével együtt. A felsőház hétfőn kezdi meg az öregségi és rokkantsági biztosí­­tásról szóló javaslat tárgyalását, amelynek első szónoka J­ó­z­se­f királyi herceg. Utána­­ S­e­r­é­d­i Jusztinián hercegprímás mond na­gyobb beszédet. A hétfői ülésen mondja el első beszédét R­i­p­k­a Ferenc főpolgármester is. Az idő nem kedvező az északsarki eltűntek kutatására Róma, jún. 30. — (Bécsi Táv­irati Iroda.) A Citta di Milano szikratávirata szerint az időjárási helyzet tegnap is kedvezőtlen volt a felderítő repülések szem­pontjából. A V i g­­­i e r i csoport kelet felé sodródik. Ez idő szerint 9 mérfölnyire van északra a nagy szigettől. A jégviszonyok rosszab­bodtak. Úgy látszik az idő javul. Amint a Wigliemi csoport közelé­ben le lehet szállni, a finn repü­lőgép megkísérli a leszállást, Virgobayban holnap estére várják a Kraszin jégtörő meg­érkezését. A hajó pillanatnyi sebessége órán­­ként­­5 tengernyi mérföld. A Bra­­ganza még mindig jég közé zártan áll Nordcap közelében, Soria ka­pitány, az alpesi club két tagja és a norvég vezeték a kutyaszánok­kal együtt folytatja kutatásait a Mariano csoport után. Egy hó­nap óta fáradhatatlanul folytatják kutató útjukat és igyekeznek utat készíteni, amelyen élelmiszerrak­tárakat állítanak fel Berlini jelentés szerint Norvé­gia északi partvidékén június 18- án több halász látta Amund­sen repülőgépét, amely nagyon alacsonyan haladt. Attól tarta­nak, Amundsen a tengerbe veszett. *8S3iBBaPBBBflIlflBBflBBaBlBBflBBH?9aBBHBE A magyar kötvényhamisítás ügye P­á­r­i­s, jún. 30. — (MTI) A Popu­late jelenti, hogy Gi­a­r­d vizsgáló­­bíró szembesítette a hamisított ma­gyar kötvények ügyében letartózta­tott Blumenstein Józsefet, Tor­­binit, De Falloist, Lacazet, valamint Dietz ügyvédet és Rey­­n­a­l­d szenátort. Ez utóbbi ismét ki­jelentette, hogy nem járt közbe a pénzügyminisztériumban Lacaze ér­­dekében. A Petit Bleu jelenti, hogy a szenátus bizottsága, amely a Rey­­nald ,Szénáétt­. elleni eljárás megindí­tása Tarant benyújtott kéréssel fog­lalkozott, tegnap úgy döntött, hogy elutasítja a szenátor mentelmi jogá­nak felfüggesztésére vonatkozó ké­rést. Lapunk mai száma 18 oldal

Next