Dunántúl, 1929. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
2. oldal. szére 16 lakást építünk, amivel felszabadul és rendelkezésre áll az egyetemi internátus és egy iskola. 5. Befejezzük a szakirányú ipariskola és otthon építését. 6. Az Ispitaaljában és az Ullmann-telepen egy-egy iskolát építünk államsegéllyel és a gyárvárosi iskolát kibővítjük és egy új óvodát építünk. 7. Megépítjük az anya és csecsemővédelmi központot. 8. A város nagy anyagi áldozatával megépül a fa- és fémipariiskola épülete. 9. Folytatjuk az utcák végleges burkolattal való ellátását, figyelemmel a külvárosokra. 10. Elkészül a város általános szabályozási terve. 11. Kiterjesztjük a városi autóbusz közlekedést Rácvárosra és Gyártelepig és új autóbuszokat szerzünk be. 12. Remélhetőleg megkezdjük a központi vásárcsarnok létesítését, amelynek következtében jórészt megszűnnek a piacok. 13. Amennyiben a magántőke, nem mozdul meg, a város további új lakásokat épít. 14. Elő kell készíteni az egyetem által elfoglalt kereskedelmi iskolák építési ügyét, hogy az, legkésőbb 1930-ban megvalósíttassák. 15. Megvalósítjuk a nagy hősi emléket. 16. Újjászervezzük és modernizáljuk az utcák tisztaságát. Ezekhez a tervekhez hozzácsatolom még: elő kell készíteni a régi temetőnek nyilvános parkká leendő átalakítását és a Balokányi tó mellett modern uszoda és strandfürdő létesítését. Erre, valamint már a békeidőben tervezett múzeum és kultúrpalota előkészítésére is sor kerül, ha a pénzviszonyok kedvezőek lesznek. — Amint látszik, tervekben nincs hiány. Azonban a megvalósítás pénzkérdés. Vajha úgy lenne, hogy a tervek elé ne gördüljön akadály. Ha az Ispitaalja fejlődése ilyen rohamlépésben halad, úgy elkerülhetetlenül szükség lesz az új rendőrőrszobára. A képzőművészek és műbarátok pécsi társasága részéről szintén Török Lajos rendőrfőtanácsos nyilatkozott a jövő évi munkaprogramra vonatkozólag. Ez a nyilatkozat így hangzik: — A jövő évben két kiállítást rendezünk Pécsett, mégpedig tavasszal és az őszre. Szerettem volna felállítani a nyári festőiskolát is, de annak egyelőre akadályai vannak és így annak megvalósítása későbbre marad. Tervbe vettük felolvasó estélyek rendezését is, amelyeken művészi kérdéseket tárgyalunk. A társaságnak egy-két tagjai valószínűleg részt vesz a budapesti képkiállításon is. rr« *«« f * Torök Lajos rendőrfőtanácsos a pécsi kapitányság vezetője az alábbiakban ismertette a pécsi rendőrség jövő évi munkaprogramját: ' — Mi zárt szabályokkal állunk szemben és így ezek keretén belül kell dolgoznunk. Igyekezni fogunk a jóviszonyt a hatóságok és a polgárság között minél jobban elmélyíteni. Az Ispitaaljában új városrész keletkezett. Itt a rendőri szolgálatot a vasúti és a szigeti külvárosi őrszobák látják el. DUNÁNTÜD Kedd, 1929. január Vitéz Felszeghy János a pécsi kir. ügyészség elnöke a következőket mondotta munkatársunknak: — Az új esztendő küszöbén az ügyészség munkájáról nem mondhatok semmi különösebbet. A fogház modernizálása már esztendők óta vár megoldásra, de sajnos a jövő esztendőben sincs kilátásunk építkezésre. —A foglyok fizikai foglalkoztatása mellett továbbra is nagy súlyt helyezünk az analfabéta tanfolyamokra és a továbbképző előadásokra. Vitéz Rácz Jenő munkája már eddig is bámulatos eredménnyel járt és a jövőben még nagyobb sikerekre van kilátás. — Igazságügyi szempontból érdeklődéssel várjuk az új sajtótörvényt, amely előreláthatólag az új esztendőben már életbe lép. A nyilatkozatokból örömmel állapítjuk meg, hogy tervekben a jövő évre sem lesz hiány. Az élni akarás és a fejlődés vágya nagy erővel mutatkozik minden vonalon. A tervek előakadályokat gördíthetnek a nehéz pénzügyi viszonyok és a súlyos megélhetés. De a város lakosságának lelkes támogatása sok nehéz akadályon átsegítheti a várost a továbbfejlődés útján. (sz. g.) 59 90S® e 8890< 0933 3®9S9©00889 OLGACSEMOVA ragyogó filmje PAAYSI legközelebb A PARKMOZIBAN i»s®3©3«ssa6®©ee«ee®©8©ß3s©ss0oesöse<s®eeo5®©©6e©ee»e®oei a ....................................................... íe Ii tí> 3 £i sár Újévi ajiniltípgyali Tw szenzációs olcsó árban kaptatok, megíj || Q T' . | g nagyobbitott üzlethelyiségembesi. flpill, uOZSGI © órás, ékszerész és fJ^szerész Pécs, Király utca 20. Telefon 564. © A kivitel megszervezést írta: Hermann Miksa m. kir. kereskedelmi minisz Az exportlehetőségek kiszélesítése ma a legfontosabb feladata a kormány gazdasági politikájának. Rá kell mutatnom azonban arra, hogy különösen, ami a mezőgazdasági exportot illeti, nagy akadályokkal kell megküzdenünk, egyrészt az európai államok autarkiája, önellátásra való törekvése miatt, másrészt azért, mert Európa nagy iparos államai élelmicikkekeiket és nyersanyagszükségletüket mindinkább a tengerentúli országokból igyekeznek beszerezni, ami az európai agrárországok helyzetét mindjobban megnehezíti. Ily körülmények között a kormány figyelmét fokozott mértékbenkötik le az ipari export-kérdések. Az önálló magyar vámpolitika, nálunk, egyes iparágak jelentékeny megerősödésére vezetett és így az ipari export megszervezése mindinkább időszerűvé válik. A kormány előtt fekvő tervezet, amelynek még egyes részletkérdései letárgyalásra várnak, aként óhajtja megoldani a kérdést, hogy a kereskedelmi kormány az ipari export megszervezését egy részvénytársaságra bízná, amely részvénytársaság állami támogatásban részesülne. A „Magyar Külkereskedelmi Intézet“ azonban nem foglalkoznék üzletkötéssel, hanem kizárólag csak az exportüzletekközvetítésével. V.az intézet a főbb külföldi piacokon ügynököket,,levelezőket, sőt a különösen fontos helyeken, külön kiküldött tisztviselőt is tartana s ez a széles körben kiépített, igen mozgékony hírszerző hálózat volna hivatva azonnal tájékoztatni a központot minden felmerülő kiviteli lehetőségről, valamint arról is, hogy a külföldi közszállításoknál esetrőlesetre nyilik-e lehetőség a magyar ipar részvételére. Az intézet külkereskedelmi hírszolgálatának ellátásába, minden valószínűség szerint, bevonatik a budapesti kereskedelmi kamara jól bevált hírszolgálata, amely a külföldi export piacokról már eddig is állandóan tájékoztatta a magyar kereskedelmet. Felmerült már most az a kérdés: miért van szükség a földművelésügyi minisztérium kebelében működő exporthivatal mellett arra, hogy az ipari export megszervezése ettől a szervezettől különálló intézményre, a külkereskedelmi intézetre bizassék. A magyarázat az, hogy az ipari export megszervezése nálunk egészen speciális feladat, s annak az intézménynek, amely e feladat elvégzésére hivatott, sok tekintetben igen eltérő kérdéseket kell megoldani és más természetű nehézségekkel kell megküzdenie, mint amily nehézségek felmerülnek az ország mezőgazdasági exportjánál. Az új intézmény életrehívása főként azért vált szükségessé, mert iparunknak eddig éppen elég gondot okozott a belső piac megszervezése és az, hogy a termelést a belföldi fogyasztás kívánalmaihoz alkalmazzák és nagy időbe és fáradságba kerül aműszaki személyzetinek, valamint a tanult munkásoknak beállításával kapcsi nehézségek leküzdése. Ezek mint igen sok, teljesítőképes vállalatunk számára, a két üzlet egészen új terrénymód lent. A legtöbb ily vállalt nincs külön szervezete, sőt külön vezetője sem az expolet tanulmányozására és lebonyolítására, hanem mindezek a súlyos gondok azok vállára nehezedne akik a belső piac lehetőségeink felkutatásával, sőt sok esetbe magával a műszaki irányítással el vannak foglalva. Világos, hogly körülmények között, jelentékeny eredmények az exportüzle terén csak úgy várhatók, ha téren ipari vállalatainkat oly organizáció támogatja, amelynek kiviteli lehetőségek állandó felérítése, az exporttal összefüggő hitelviszonyok és tarifakérdések tanulmányozása végeredményben a export egyetemes megszervezése a kizárólagos feladata. A magya kivitel jelentősége, a háború előtt viszonyokhoz mérten, már erőse emelkedett és a világszerte kiélesedett versenyben, amiko minden ország termelni és eladn akar, kétségtelen, hogy a magya kiviteli törekvéseknek is új módszereket, új eszközöket kell találnia és kihasználnia. Az e célt szolgáló külkereskedelmi intézetr fontos feladat fog hárulni, mind a valószínűség szerint, az export hitelbiztosítások körültekintés igénylő megszervezésével is. A külkereskedelmi intézet ne csak az ipari termelőt, de az exporszeletekkel foglalkozó kereskedőt is hathatós támogatásba akarja részesíteni s a vezető bankokkal való összeköttetés révén a hitelt kereső exportőr — legye az gyáros, avagy kereskedő, kétségkívül erős támaszt fo nyerni a kiviteli üzletek lebonyollításánál, az állami irányítás és felügyelet mellett működő magyar külkereskedelmi intézetben. 1929. Filmszínházaink ! Azon reményben, hogy a beköszöntő újévmeghozza a várva-várt fellendülést filmszínházaink is nagy lendülettel nyitják meg ez idei rét perionjukat a filmek színe-javával. A PARKMOZI Pola Negrivel startolva bemutatja a Paramount ezidei legnagyobb attrakcióját: „A szeplőtelen asszony, mely ismét Vajda Ernő kiapadhatatlan bőségszarujából ered! E filmre azt lehet igazán mondani, hogy a filmjátszás és rendezés tökélye. A cselekmény lüktet, libilicsel és izgatva gyönyörködtet. A PARKMOZI ezen grandiózus filmet mától kezdve három napig mutatja be, hogy helyet adjon Olga Csehova pazar kiállítású filmjének a „PARYSIA“-nak! Az APOLLO sem maradhatván el riválisa mögött, bemutatja Lilian Gish ezidei egyetlen filmjét: „GALAMB A VIHARBAN". Lilian Gish leheletszerű, finom játékát nem kell külön kiemelni. A szerep egyéniségére van szabva. Fájdalmas szemei beszélnek. Ezen film holnaptól kezdve lesz az, Apollóban bemutatva.