Dunántúl, 1929. június (19. évfolyam, 122-145. szám)

1929-06-02 / 122. szám

5. oldal. A mohácsi­ lengyel emlékmű írta: Patacsi Dénes ország­­gyűlési képviselő, az emlékmű bizottság alelnöke Úgy hiszem vármegyénk közön­sége a sajtó útján már értesült ar­ról, hogy a mohácsi csata­­helyén az ott elesett lengyel légió hősei­nek emléket akarnak állítani. Nem kell magyarázni azt hiszem hogy a mai Csonka-Magyaror­­szágnak, mily fontos, hogy a tria­noni bört­önőreink csoportja ne szaporodjon az általuk csalogatott lengyel nemzettel, amelyet évszá­zados testvéri együttérzés, küz­delmes szenvedés fűz össze ve­lünk magyarokkal, akikkel a nagy Báthori fejedelemtől fogva sok­sok érzelmi és személyi kapocs, valamint szabadságharcunk dicső harcosai Bem apó, Dembinszky, Woronyecky­ herceg és sok-sok dicsőség és szomorú napok kö­zös szenvedése tette közössé sor­sunkat. Most amidőn mi magyarok Trianon folytán régi dicsőségből a meg nem érdemlétt sorsba ta­­szíttattunk a zsarnokság alól fel­szabadult lengyel testvérekkel keresni kell azt a kapcsolatot, amely minket a nyugati kultúra védelmezőit vissza fog vezetni az ezeréves régi határok közé. A mohácsi emlékmű is ilyen ügyet szolgál, amelynek ünnepélyes fel­avatására megjelennek a lengyel testvér nemzet küldöttei és ne­künk ezek előtt is igazolnunk kell, hogy: „Magyarországnak he­lye van a nap alatt". Úgy tudom az emlékbizottság meg­kereste a vármegyei jegyző egyesület elnökét, hogy az em­lékmű felállításához szükséges költségeket közadakozás útján se­gítsék, összehozni, miután a len­gyel-magyar baráti egyesületben kiváló művészek felajánlották a közreműködést, így nem sok áldo­zattal nagyobb gyűjtés nélkül ösz­­sze lehet hozni a szükséges ösz­­szeget, ha csak valami kisáldoza­­tot hoz Baranya társadalma. Azért felkérem tisztelettel én is a bara­nyai társadalmi egyesületeket és járási jegyző egyesületeket, hogy a néppel való érintkezés folytán ismertetve e nemes célt a gyűjtési körzetükben szíveskedjenek meg­indítani, mert ez mutatja meg a magyar becsületet és régi dicső­séget és ha barátokat szerzünk össze fogja törni trianoni rablán­cunkat. Az adományok Mohács város polgármesteréhez küldendők, de azok közvetítését szívesen vállal­ja a Dunántúl szerkesztősége is. A belgrádi per Belgrád, jún. 1. — Funisa Ra­­csics és társai elleni per ma dél­előtti tárgyalásán Ljubics dr. védő befejezte tegnap megkezdett védő­beszédét. A védő Punisa Racsics fel­mentését kívánta, mert a vádlott be­számíthatatlan állapotban és ön­maga, valamint az állam védelmében követte el tettét. Ljubics után Nova­­jovics védő szólalt fel. A tárgyalást délután folytatták. Pécsre érkezők vegyék meg a Pécsi Útmutató! DUNANTUE Vasárnap, 1929. június 2. Ma választották meg a pécsi egyetem új Jogi ás bölcsész­­kari dékánjait Molnár Kálmán és Holub József a Jogi és böl­­csészeti kar dékánjai a Jövő tanévben Pécs, jún. 1. — Ma volt a dé­kánválasztások napja a pécsi Er­zsébet tudományegyetemen. A jogi kar délben, a bölcsészeti kar pedig a délután 4 órakor tartott kari ülésén választotta meg a jövő tanév új dékánjait. Az orvoskaron is mára tűzték ki a választást, amely azonban közbejött akadá­lyok miatt a jövő hétre halasztó­dott. A választások eredményéről a következőket jelenti a Dunántúl munkatársa: A jogi kar egyhangúlag Mol­nár Kálmán dr. professzort vá­lasztotta meg új dékánjává. Mol­nár Kálmán professzor először viseli ezt a díszes méltóságot. Az új dékán személye közszeretet­nek örvend professzortársai köré­ben, az ifjúság pedig rajongó tisz­telettel övezi körül Mecénását- A választással kapcsolatban a rek­tor elektorokat is kijelölték Schaurek Ráfael, Molnár Kálmán, B­o­z­ó­k­y Géza és Dambrovszky Imre profesz­­szorok személyében. A bölcsészeti kar új dékánja a kiváló fiatal történelemprofesszor Holub József lett, akinek meg­választását mindenki örömmel vette tudomásul. H­o­d­i­n­k­a An­tal, Holub József, T­hi­ene­m­­a­n­n Tivadar és Vargha Damján professzorok delegálták. Értesülésünk szerint a rektor­választás a jövő hét folyamán tör­ténik meg s ezúttal a bölcsészet­­karból kerül ki az új rektor. Apponyi Albert grófot félórás kihallgatáson fogadta a pápa Róma, jún. 1. — A pápa ma dél­után félórás magánkihallgatáson fo­gadta Apponyi Albert grófot, aki utána Gasparri államtitkárnál tett látogatást. Apponyi gróf ma este el­utazott Rómából. Magyar világkongresszus Budapesten Budapest, jún. 1. — Nagy hord­erejű akció indult meg a tegnapi napon azzal a meghívással, ame­lyet az augusztus 22-én kezdődő és több napon át tartó Magyar világ­­kongresszus küldött szét. A kon­gresszus rendezőbizottsága élén báró Perényi Zsigmond, a Magyar Nemzeti Szövetség országos elnöke és dr. Ripka Ferenc főpolgármes­ter, az Országos idegenforgalmi ta­nács végrehajtó bizottságának el­nöke áll. A meghívó többek között a következőket mondja: A magyarság érdekei parancsol­ják, hogy megvessük alapját az összes külföldi magyarokat össze­fogó hatalmas szövetségnek. Buda­pesten 1929 augusztus 22-én há­rom napon át tartandó magyar vi­lágkongresszus lesz hivatva az egész világon szétszórt magyarság összetartozásának és együttérzésé­nek dokumentálására. A meghívót a kongresszus össze­hívói és szervezői több mint ezer külföldi magyar egyesületnek küld­ték szét. Már eddig is több kül­földi magyar egyesület és szerve­zet jelentette be csatlakozását és részvételét a kongresszuson. A kon­gresszus szervezésére vonatkozó előmunkálatokat a Magyar Nem­zeti Szövetség az Országos idegen­forgalmi tanáccsal karöltve ren­dezi. Románia fél az angol választásoktól Bukarest, jún. 1. — (MTI.) A Dimineata írja: Bizonyos politikai körök meglepődéssel és aggoda­lommal tekintenek az angol válasz­tások eredményei elé. Aggodalom­mal azért, mert egyesek Románia helyzetét kevésbbé látják biztos­nak egy labourista kormány kezén, ha a békeszerződések revíziója szóba kerülne. Bizonyos körök hangsúlyozzák, hogy még abban az esetben is, hogyha az új angol kül­ügyminiszter Thomson ezredes lenne, aki­ jóbarátja Romániának, ez a veszedelem mégis fennállhat. A kormány egyik igen jelentős tagja a Mimineata tudósítója által szerzett tudomást a politikai körök ez aggodalmáról és a következőket mondotta: Egy labourista kormány eshetősége a legkevésbbé sem ejt­heti Romániát aggodalomba. A je­lenlegi kormány az előzőtől eltérő­­leg nemcsak hogy semmit sem tett, hogy a nyugat, de különösen Ang­lia közvéleményét maga ellen han­golja, hanem ellenkezőleg igen so­kat tett azért, hogy azt magának megnyerje és a leghatározottaban kijelenthetem, hogy az angol köz­vélemény ma a mi részünkön áll. ■ OIOIOIOIOIOIOIOIOIOTOIOIOIOIOIOIOIC J-' "" ^1 1 TM"1* [1 Jó szemüveggel jól lát. Cégünk 1801 óta a specialista jó szem­üvegek készítésében. A Magyar Nemzeti Szö­vetség pécsbaranyai köré­nek békerevíziós évkönyve Pécs, jún. 1. — A magyar nemzeti szövetség pécs-baranyai köre tartalmas évkönyvet adott ki, hogy egyrészt nem pihenő tevékenységéről beszámoljon, másrészt hogy a szövetség eszméit, a revízió gondolatát terjessze és mind­ a magyar lelkéből lelkezett vallomásév­á tegye. Az évkönyv a legkiválóbb tollú avatott szerzők cikkeit sorakoztatja egymás mellé és ízléses csokorba köti mindazokat az eszméket és tudnivaló­kat, amelyekben ma minden magyar embernek hajszálnyi eltérés nélkül egynek kell lennie. Mindjárt a címlap Perényi Zsigmond báró v. belügyminiszter, országgyűlési képviselőnek, a szövetség agilis orszá­gos elnökének arcképét hozza. Az első és második cikk és azonkívül még kettő Krisztics Sándor dr. pécsi egye­temi tanár, a szövetség pécs-baranyai köre ügyvezető elnökének ismert mé­lyen szántó tollából került ki. Cikkei: A békerevizió útja, Bethlen István gróf és a békerevizió, Rothermere lord ak­ciójának csodálatos mérlege és Nyu­­gatmagyarországért. Készséggel siettek a szövetség eszméinek támogatására a pécsi egyetem többi tanárai közül Vo­­dinka Antal dr.: Mi történt és hogyan történt északkeleti megyéinkben 1919- ben. Molnár Kálmán dr.: A magyar szent korona országainak egysége és te­rületi épsége. Schaurek Ráfael dr.: Ma­­gánjogi kodifikációnk és a békerevizió. rk Albert dr.: Apponyi Albert gróf és a magyar-román optánsper, Tolnai Vil­­mos dr.: Amiért a szívünk fáj! A ma­gyar irredenta irodalom című kiváló értekezéseikkel. Itt találjuk még egy­­egy érdekes cikk homlokán a pécsi szerzők közül a következő neveket: Komócsy István prépostkanonok A ma­gyar szent év, T. Ssallósy Márta A ma­gyar nőhöz, Barankay Lajos dr. A ma­gyar nemzet kulturális megerősítése, Asztalos Miklós dr. Erdély és revizió című tanulmányaikon. Míg az országos nevű vezérférfiak közül Ajtay József dr. ny. közigazgatási bíró, az országos szövetség ügyvezető alelnöke, Neubauer­ Gyula dr. egyetemi magántanár, Ud­­vardy Miklós az országos szövetség osz­tályigazgatója, Berkes József írtak ta­nulságos értekezéseket. Az évkönyvet és a szövetség múlt évi jelentését Székely György dr. főtitkár állította össze. A szövetség pécs-bara­nyai körének 40 alapító, 1189 rendes és 2297 pártoló tagja van, de ez a szám máris tetemesen emelkedett, azmint a szövetség munkája a falvakig is elhat. Rothermere lord üdvözlésére 7000 alá­írást gyűjtött a kör Pécsről és Pécs­­bányatelepről. A farsang folyamán ren­dezett Láthatatlan Bál 5451.52 pengő bevételt eredményezett a felmerült 629.75 pengő kiadással szemben. A kör összes bevételei 17.229.60 pengőt tettek ki, amiből a központnak 10.524.62 pen­gőt továbbítottak, 2290.51 P. a pécs­baranyai kört illette, a többit a kiadá­sokra kellett fordítani. Az évkönyvet minden tagnak meg­küldték, de 5 pengőért minden könyv­­kereskedés is árusítja és akiben a reví­zió gondolata csak egy kevés áldozat­­készséget is vált ki, feltétlenül vegye meg és járuljon hozzá ezáltal is ezer­éves határaink mielőbbi visszaszerzésé­nek munkálásához. hétköznap az első előadás 6 órakor kezdődik

Next