Dunántúl, 1930. április (20. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

Kedd nti NANt n Kidd-szerda, április 1­2. 3u(iapc’Hel egyidötco! BILLIE DOWE és BERT UTTEL kitüoó együttese! AZ ÉJSZAKA LOVAGJA! Izgalmas bűnügyi fimregény. Főszerepben: B LL1E DOWE és BERT L1TTEL tVOADASOK: %5i 6,1-S és 9 o a<0J A két utolsó előadás teljes zenekarkisérettel. PARKMOZI: SZÜNET. ki igazán, hogy ez a kör világnézeti ne­velő, régi eszményiségü­nket felújító, nagy ihlet­forrás volt. — S a Katolikus Kör épen, mert örök­világnézeti áramokból táplálkozik, nincs egly korhoz, egy időhöz lekötve. Oszto­zik a katolicizmus nagyszerű erejében, abban, hogy rugalmas marad minden kor igényeinek értékelésében és szolgá­latában. A Katolikus Kör is megérzi, hogy­­ m­a egy más Péccsel áll szemben, mint a háború előtt. A városok is fej­lődnek, változnak, akárcsak az egyes emberek s épen úgy új típust jelente­nek az idő új eszmekörében, mint az emberek. A mostani Pécs belső alkata elváltozott. A menekültek, a háborús viszonyok, a megszállás, mindenek fö­lött pedig az egyetem megváltoztatta Pécs szellemi arculatát, nagyobb igényt nevelt fel benne s hatalmasabb távla­tot nyitott tekintete elé. A Katolikus Kör ezt a Pécset is tudja és győzi szol­gálni. S ha a háború előtti Pécset szol­gálta azáltal, hogy világnézeti szellemre nevelte lelkiségét, a mostani Pécset az­által tudja segíteni, hogy városi öntu­datában erősíteni óhajtja azokat a tör­ténelmi elemeket, melyeknek legjobb megőrzője és fenntartója a katolicizmus konzervatív és megszentelő ereje Azaz mindenképen azon van ,hogy kultúrája abból a gyökérzetből hajtson ki to­vábbra is, amely Pécs múltját a keresz­tény és magyar hagyományokban tar­totta és tisztelte. Így, csakis így tud Pécs megállni a nemzetfejlődés ama fe­nyegetően közeledő válságában, mely el akarja majd szakítani a hagyomá­nyokat a fejlődéstől, a múltat a jövő­től, a holtakat az élőktől. Pedig soha­sem volt olyan igaz az a finom mondás mint ma, hogy az élet élőkből és holtak­ból áll, de a hatottak többen vannak. — Jubileumi ünnepedhez elhozom vissza azt a rajongást,­­amelyet ezelőtt negyven éve annyi szeretettel adtam íreked oda, azt a hűséget, amellyel a jubiláns 250 ünnepi estből 125-öt sze­reztem. Sok minden megváltozott körü­löttem és bennem. Csendesebb is lettem, a magyar jövő­ miatt talán szomorúbb is lettem, de a szívem, a lelkem hűsége most is oly töretlen hozzád, mint mikor először léptem át küszöbödet. Hálát adok az Istennek, hogy lángodnak, mely oly sokaknak világított és melegített, én is hevítője, élesztője, ápolója lehet­tem. Ajándékul neked elhozom Clara Vallis lelkét­, lupere et ardere — a vi­lágosságot és a melegséget! Vigyázz a lángodra, a szívedre,­­ a melegségedre! Ma erre van szüksége a világnak! Mert ma gazdátlan a világon a láng, nincse­nek pásztorok... az eszmék elvéreztek az embereken s az emberek elvéreztek az eszméken. Mindenki és minden nél­külözi ez otthont. Légy és maradj, Pécsi Katolikus Kör, ezentúl is az,, ami vol­ nu Le­­tál: Otthon, öröm, békesség, világosság, erősség és hűség! Legyen áldott az a püspöki kéz, amely fölötted virraszt! L­egyen áldott az a vezetőség, amely irá-t nyit és segít! Legyen áldott mindenki, aki betér hozzád, aki csak egy pilla­natra is a tied! Legyenek áldottak ha­­lottaid, akik kitartottak , melletted , a sírig! Feledhetetlen pécsi testvéreim, örüljünk az ünnep reánk omló verőfé­nyében, de igazán jubilálni­ akkor­­ fo­gunk, amikor valóra válik a magyar jóslat: Lesz m­ég egyszer ünnep a vilá­gon! Micsoda harangzúgás lesz az az öreg Miseken! Zongora, hegedű, ének A jubileumi est zenei műsora is igazán jubiláló volt. Olyan elő­adóművészek szerepeltek mint Hegyi Emánuel és lovag Kül­lemné Bárány Sziszi. Hegyi Emánuel zongoramű­vész osztatlan elismerést aratott művészi Liszt játékával, amely a fehérhajú művésznél szembeöt­lően az ifjúság üdeségével hatott. Színezőképessége bámulatos, kan­­tilénái mélyek és magvasak, s a legféktelenebb tempókban is kristálytisztán gyöngyöztek a fu­tamok. Bárány Sziszi kiváló hege­dűs, hangszerének tökéletes ura. Tónusa aranyos, különösen a mé­lyebb regiszterekben, de a felső hangjai is tökéletesek. (Szép és egészséges flageolet-kat hozott ki.) Technikai készsége teljes, le­nyűgöző ereje hat. A közönség még két ráadás után sem akarta kiengedni a kiváló művésznőt. Zongorán Bán János zongoramű­vész kísérte, művészi alkalmazko­dással. A Pécsi Karének Egyesület produkciójáról is a legteljesebb elismerés hangján számolhatunk be. Két kórust adtak elő olyan tökéletes precizitással és olyan klasszikus előadásban, amely igazán méltó a karmesterhez V­a­­d­a­s Gáborhoz. Scarlatti polifo­­nikusan felépített Exultátéja va­lódi örömujjongás volt; a szóla­mok pontosan mozogtak, a művé­szi felfogás kidom­borításának tel­jessége mellett. Haydn: Teremté­­sének dicsőítő kórusa is szép volt, szinte magával ragadta a hallga­­tót. A szólisták: Chin­czányi Kornélia (szoprán), Rihmen Zoltán (tenor) és Fodróczi Vilmos dr. (basszus) kiválóan al­­kalmazkodtak a karhoz. Valóban örült a jelenlévő, ha végignézett az illusztris énekkaron, amely már a szemnek is vonzó volt. Ott lát­­­tuk működőként városunik legje­lesebb énekeseit és a kiváló kari mestert Vadas Gábort. Amit nyújtottak az szép és rokon­szenves, de főként művészi volt. Az egyes számok után percekig tapsorkán tombolt és a zsúfolt nézőtér lelkesen ünnepelte a sze­­replőket. Este társasvacsora volt a kör­ben, amelyen rés­zvett Virág Ferenc megyéspüspök is, Im­re­f­i Imre dr. a kör elnöke szép beszédben üdvözölte a szereplő művészeket, S­c­í­p­i­a­d­e­s Ele­mér professzor pedig a hölgye­ket köszöntötte fel. A pápa Szilvek Lajos dr. prelátust a pécsi székeskápta­laa nagyprépostévá nevezte ki Pécs, márc. 31. — Több mint három hónapig volt betöltetlen a Wurster József dr. nagyprépost halálával karácsonyestén elárvult nagypréposti szék. Már-már kó­sza hírek jártak, hogy valamely másik egyházmegye kiváló em­bere kerül a pécsi székesegyház élére. Róma bölcsesége azonban ezúttal is közmegelégedésre ol­dotta meg a kérdést. XI. P­i­u­s pápa a megyéspüs­pök előterjesztésére a pécsi szé­ke­skáptalan nagyprépostjává Szil­­vek Lajos dr. prelátuskanonok, pécsi olvasókanonokot nevezte ki. A k­inevezés a teológiai tudo­mányok nagytekintélyű kiváló művelőjét érte. S­z­i­­­v­e­k Lajos dr. nagyprépost azonban nemcsak a dogmatika és a filozófia régi ne­ves tanára, hanem széles látó­körű, világot járt, nagy művelt­ségű férfiú is. Társadalmi körökben mindenütt szívesen látott vendég a szipor­kázó szellemű tudós pap, aki be­járta egész Európát, beszéli az összes műveit nyelveket és tudo­mányának, olvasottságának szé­leskörű tárházából mindig készsé­gesen és keresetlen, közvetlenség­gel szórja frappáns elmésségű kin­cseit. Szilvek Lajos dr. 1854-ben született és teológiai tanulmányai végeztével 1878-ban szentelték pappá. A nagyte­hetségű fiatal papot Dulánszky Nándor, akkori pécsi püspök tanulmá­nyai folytatására a bécsi Augusztine­­umba küldte további két esztendőre. In­nen visszatérve 1881-ben néhány havi káplán, működés után 1881-ben a pécsi papnevelő intézet tanulmányi felügyelő­jévé és egyúttal helyettes tanárrá ne­vezték ki. 1885. óta teljes három évtize­den át a legnehezebb tárgyakat taní­totta az ágazatos hittant és a skolasz­tikus filozófiát. Az egyházmegyei pap­ságnak töb­b mint fele az ő nagyszerű előadásait szívta magába a szeminá­riumban. 1891-ben a király udvari káp­lánná nevezte ki, a következő évben szentszéki bíró és zsinati vizsgáló, újabb két év múlva a szentszéknél a szegények ügyvédje lesz és e tisztségét is 17 éven át nagy tudással viselte. 1898-tól 1906-ig ő a püspöki könyvtár őre is. 1906-ban Zichy Gyula gróf megyéspüspök elő­terjesztésére kanonokká nevezték ki. Három évvel később egyházmegyei cen­zor, 1915-ben a szent Miklósról neve­zett szepeslandeki préposti címmel tün­tették ki. 1923-ban a pápa házi főpapjai sorában iktatta, a püspök pedig a pécsi papnevelő intézet prodirektorává ne­vezte ki. Közben a kanonoki rangsorban is mind előbbre jutott és 1924. óta a székeskáptalan második méltóságát, az olvasó kanonokságot viseli. Kettős pré­­postsága van, az említetten kívül a ke­resztelő szent Jánosról nevezett pécs­­váradi prépostságot is viseli. A hittu­dományoknak bekebelezett tudora, a plébánosokat vizsgáztató bizottság és a középiskolai hittanár vizsgáztató bizott­ság tagja, a pécsi ciszterci reálgimná­zium és a leánygimnázium püszpöki biz­tosa. Tudományos munkásságáért a Szent István­ Akadémia is tagjává vá­lasztotta. Nagy tudásával és olvasott­ságával gyakran találkoznak lapunk ol­vasói a Dunántúl hasábjain is. A Dr. Ve­terán aláírású sokoldalúságról tanúskodó érdekes cikkeknek­­ az illusztris szer­zője. Legbálásabb húsvéti ajándék "* ottomán átcsakih­aló 2 agg*», finom ruganyos k­ad­accal és ágyneműtartéval, RÓZSA nagy búsorraktár. Telefon 14­85. 3, Qilai. A Mecsek pécsi kutatójának országos sikere Szabó Pál Zoltán pécsi tanársegéd előadása Budapesten Pécs, márc. 31. — A Dunántúl mindenkor büszke örömmel ad szá­mot pécsi tehetségek sikeréről és munkájáról Ezúttal Szabó Pál Zoltán dr.-nak, a pécsi egyetem földrajzi intézet tanársegédének, a Mecsekkel kapcsolatos kutatásainak sikeréről és a Magyar Földrajzi Társaság legutóbbi szakülésén tar­tott nagy­ elismeréssel fogadott elő­adásáról számolunk be. Szabó Pál dr., a pécsi földrajzi intézet tanár­segéde, a Mecsek-hegység morpho­­lógiai feldolgozásához kezdett hozzá. Munkaprogramjának első pontja szerint a geológiai újkor tengerének­ partváltozásait vette kutatás alá. A Mecsek oldalán ugyanis három új­kori időszak tengerének partvonala helyezkedik el egymás mellett. E tengerek üledékeiben talált csigák­ból és kagylókból Vadász Elemér geológus az üledékek korát állapí­totta meg, Szabó dr. pedig a hegy süllyedésével kapcsolatban előnyo­­muló tengeri partvonalát kereste a tengervíz mozgási törvényeivel ösz­­szefüggésben keletkező formák alap­ján. Megállapítható volt, bár táj­képe nem mutatta meg a mai for­mákat. A geológiai újkor közepén szigetek állottak ki a Mecsek he­lyén, melyeknek területe a tenger visszavonulásával egyre nőtt. Me­­csekháton a tenger homokja alól a mai völgyek vizei egy ősi, a maival nem egyező irányú völgyhálózat romjait mossák elő. A Mecsek fel­emelkedése következtében a legidő­sebb tengerpartok helyenkint ma már átag 450—500 m. magasan álla­nak a mai tenger színe felett és vonaluk már félrebillent, nem pár­huzamos a mai tengerszínt partjának vonalával. A szakülést Cholnoky Jenő úr. egyetemi tanár, a Magyar Föld­rajzi Társaság elnöke vezette és zárta be, kiemelve Szabó­ Pál Zoltán dr. kutatásának nagy tudo­mányos fontosságát. SALVATORFORRfiS i vese, hólyag, reuma gyógyvize • caapadélitot feloldja és ilyenek kipződését m­esin­kadályozza A ti roumd# f^rOrumakat megszüntuni i vese- «&« Aótya«homokot eltávolit cukorbetegre­? Lerakat Deimä^tir spar es rteresKetJe­ mi r. Üzletme­nőség: Budapest, Irasébet t£rln, !» «*—»■ »a 1»— ~v SéLBi'i'it m~itw

Next