Dunántúl, 1931. február (21. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

A megöregedés Gorka Sándor egyetemi tanár előadása a pécsi egyetem tudományos szövetségének Természettudományi Szakosztályán P­é­c­s, febr. 14. — Az Erzsébet egye­­tem tudományos szövetségének termé­szettudományi szakosztálya február 13- án, pénteken délután 6 órakor tartotta ülését, amelynek keretében Gorka Sándor dr. egyetemi ny. r. tanár tartott előadást a megöreg­edésről. Az ülést Aborer László dr. egyetemi ny. r. tanár nyitotta meg s a távollévő elnök nevében üdvözölte a megjelenteket és felkérte Dork­a Sándor egyetemi ny. r. tanárt előadásának megtartására. Az előadót igen nagyszámú és előkelő kö­zönség hallgatta végig. Röviden az aláb­biakban van módunkban a mindenkit érdeklő magas színvonalú előadásról be­számolni: Gór­a a professzor előadásában elő­­ször ismertette az egysejtű és a sok­sejtű szervezetek élete közötti különbsé­gekét. Az egysejtű szervezetnél maga az egyetlen sejt végzi el az összes működé­seket, ez az egy sejt mutatja az életje­­lenségeket. Az egysejtű szervezeteknél a szaporodás életjelenségével megszűnik annak egyéni élete. Az egysejtű szerve­zet életének zenitjén, tetőtökén osztó­dik, s ezzel meghal. Egysejtűeknél nincs megöregedés. Ez a soksejtű szervezetek sajátja. A soksejtű szervezetek s így az ember élete is egy jellemző pályát fut be. Ez egy görbével jellemezhető, melynek van egy felhágója, melynek csúcsán áll a teljes érettség kora. A görbe másik ága a lehágó ág, melynek a végébe az egyéni halál tesz pontot. Az élet menete bioló­giai értelemben a legigazságosabb, mert — ha az egyén élete más okból előbb be nem végződik — m­indannyiunknak az életgörbéjének idejét, a különböző idők­ben más és más időpontra helyezték. Hippokrates 70 éves kortól, a rómaiak 60 éves kortól számították az embere­ket öreg­embereknek. Gorka professzor szemléltette az átlagos életkor növeke­dését, mellyel kapcsolatban ma sokkal több az idős, öregember, mint régeb­ben. Ezek előrebocsájtása után a meg­örege­­dés­­okait, kifejlődésében szereplő ténye­zőket ismertette Gorka professzor. A víz megcsappanása a szervezetben s ez­zel a szilárd alkotórészek relatív szapo­rodása, az első és legfontosabb oka a megöregedésnek. A sejtek fő alkotóré­szében, a protoplasmában az egyes anyagok kolloidalis eloszlásban fordulnak elő. Ma már tudjuk, hogy az élettelen kolloidok is megöregszenek. A­­vízmeny­­iviség megcsappanásának és g­ kolloidok megöregedésén­ek következménye az anyagforgalom megcsökkenése. A sejtek­ben és a szövetekben atrophiás, sorva­­dásos és degeneratiós jelenségek jelent­keznek. A szervek működésének intenzi­tása is megcsökken. A kötőszöveti ele­mek, rostok túltengése, azt okozza, hogy a mirigyek elválasztó sejtjeiben a funkció csökken. A kötőszövet rugalmas rostjai ezzel ellentétben elsorvadnak. Emiatt, az erek falai megvastagodnak és csökken a rugalmasságuk s ez az elváltozások egész sorát vonja maga után. Ez örege­dés alatt különösen a porcszövet sorvad, mégpedig az izületi, végeken és a csigo­lyák között. A csontok szerves állomá­nya is megcsappan. Ezért az öreg ember váza keményebb, de merev és törékeny. Igen jellemző az öregkori elváltozások során, hogy az idegsejtekben zsíros pig­ment, tipofuscin rakódik le, a korra­ elő­­rehaladó mértékben. Gorka professzor az öregedés okai­nak ismertetése után az általuk­­előidé­zett, látható elváltozásokat, öregségi je­leket tárgyalt». A bőré» látható #l*'álto­wnik !?»»***&&* jének a következményei. Az elváltozá­sok a szabályszerűen fellépő ráncok meg­jelenésében nyilvánulnak. A huszas évek közepe felé a felső és az alsó szemhéjon sok, finom ránc jelenik meg. A harmin­cas évek elején pedig, megjelennek a fé­­lelmetes szarkalábak. Erre a korra jel­lemző a masolalialis ránc kifejlődése. Nemsokára a homlokon kezdenek hosz­­szarít­ és függőleges lefutású ráncok ki­­alakulni. Az ötvenes években a bőr pettyhüdt lesz és kövér egyéneknél a kettős áll képződik ki, soványoknál pe­dig a nyakon fejlődnek ráncok. A hat­vanas években, a tarkón mély bevágá­sok keletkeznek. A bőr színe is jelentős változásokat szenved a kor előrehaladásával kapcso­latban. A fiatalok bőre tejből és piros rózsából van összelőve. A harmincas években a bőr már sárgás árnyalatot vesz fel, majd fokozatosan barnább lesz, a, kézfejen, barna foltok, a törzsön pe­dig barna szemölcsök lépnek fel. Fiatal korban az ajakpir üde rózsaszínű, mely a harmincadik év körül és után kékes árnyalatot kap. Igen feltűnő öregedési jel a pigment, a festékanyag vándorlása. Ahol szeretnénk, hogy megmaradjon, on­nan eltűnik, s ott rakódik le, ahol a je­lenléte kellemetlen. A hajból elvándo­rol a bőrbe, az idegsejtekbe s egyéb szervekbe, s ezel a haj megőszül, a bőr pedig sárgás barna lesz. Az őszülés a negyvenes években kezdődik, s 60—70 év körül már rendesen teljesen befeje­­ződik. A testő magassága is csökken és 70 éves korban ez kb. 13 centimétert tesz ki. Nemcsak külső, látható, hanem mű­­ködésbeli különbségek is állanak elő, a kor előrehaladásával. A szervek munka­­képessége csökken. Ebből a' Szempont? ból az öregedésnek kétféle formája van: harmoniás és dyzharmonias. Harmoniás az öregedés ekkor, mikor a szervek prunknépessége a korral egyenletesen, arányosan csökken. Dysharn­­oniás öre­ gedésnél az egyes szervek működési ké­­pessége jobban, a másoké kisebb mér­tékben csökken. Ennek az okozói: egyes szervek vitalitásának öröklötten csök­kent volta,­­egyes szervek betegsége, a helytelen életmód, mely a fiatal korban annyira kimeríti az egyes szerveket, hogy azok növekedésnél nem képesek megbir­kózni a rájuk háruló feladattal. Dyshar­­moniás öregséget okoz az is, ha vala­mely szerv nem öregszik meg normáli­san, hanem működésképességét­ feltűnően jól megtartja, Egy®8 sejtek is megőriz­hetik fiatalságukat, szaporodó képessé­güket, s ezzel a daganatok képződésére adnak alapot. Betegségek dolgában is eltérően visel­kedik az öregember mint a fiatal. Ki­sebb, az ellenállóképessége a legtöbb be­tegességgel szemben, főleg azokkal szem­ben, melyek nem járnak immunitássá­. Egyes betegségekkel szemben azonban ellenállóbbak mint a fiatal szervezet. A tnegöregcdésr© jellemző jelek még: az öregkori távollátás, mely a 45. év után veszi kezdetét. Általában a szem részé­ről találjuk, a legfontosabb jele­­st, me­lyek a megöregedés fokáról adnak fel­világosítást. Az öreg ember emlékező tehetsége is megcsappan. A végtagok merevsége igen hathatósan figyelmezteti az embert öregedésre. Ehhez járul még a mozgások összerendezettségének a za­vara is. Az izomerő is megcsappan az Öregkorban. Ezekkel kapcsolatban több­féle jelenség lép még fel. Az új benyo­mások szerzésének és érvényesítésnek képessége megcsökken, s ezzel az öreg­ember szellemi látóhatára és érdeklő­dési köre folyton szűkebb lesz. Az öreg­­ember lelke a múltban él, az ifjúságot nem érti meg. Az öregember érdeklődési köre végül annyira szűkül, hogy csak önmagára koncentrálódik, tehát különc, egoista lesz. Igen jellemző az öregem­berre, hogy kezd saját értékében kétel­kedni s nagyrabecsüli az idegen elisme­rést, a dicsérést s a legnagyobb örömet valami kitüntetés elnyerése okozza neki. Mindezeken kívül még számos bélyeg és jelenség ismertetése lenne még szük­séges, de sajnos az idő nagyon előreha­ladt, mondotta Gorka professzor­­ ezért még csak egy kérdést vet fel: — Hasznos-e az öregedés a szerve­zetre? Mint az előadás elején hallottuk, az egysejtű szervezeteknél az élet tetőfo­kán az osztódással megszűnik az egyéni élet, mely igen rövid pár perc, egy-két nap. A soksejtűeknél sejtköztársaság van, melyből következik a magasabb orga­­níció, a szervezettség. Azonban ennek ára van, mégpedig az, hogy bizonyos idő múlva a sejtek elvesztik osztódóképes­ségüket és megöregednek, de ezzel kap­csolatban az egyéni élet élettartama Állandó képkiállítás, képkereskedés. Városház­ utca 2. sz. (Grael palota.) Eredeti olajfestmények, pasztelek, akva­­relek és rézkarcok neves magyar és kül­földi mesterektől. Csinos, olcsó ipar­művészeti emléktárgyak, ÁLLANDÓAN NYITVA. Megtekinthető vételkényszer nélkül, díjtalanul. Kedvező fizetési fel­tételek mellett részetfizetésre is vásá­rolhatók. meghosszabbodott A sejtek együttélésé­vel együtt jár az öregedés, az egyéni halál s ezzel az élő anyag elvesztése, a hullaképzés. A megöregedés eredménye az tehát, hogy hosszú id­eg élünk s inkább válasz­­szuk a hosszú életkort megöregedéssel, mint a pár napig tartó életet, fiatalság­gal. Az orvostudomány ma arra törekszik, hogy az öregedés harmoniás legyen, mert ilyen öregség mellett a halál olyan, mint a fáradt embernek a pihenés. Végül a je­lenlévőknek igen kellemes és boldog, ha főleg harmoniás öregséget kívánt Gorka professzor. A közel két órás előadását az illusztris előadónak a jelenlévők meleg ünneplés­ben részesítették. Az előadás után a szakosztály új ve­zetőséget választott, s elnökül egyhan­­gúlag Gorka Sándor dr. egyetemi ta­nárt választották meg. A lemondott el­­nöknek, Zechmeister László db. egyetemi tanárnak pedig eddigi eredmé­nyes munkásságáért a szakosztály jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott. Dr. K. L. DUNÁNTÜC1 Vasárnap, 1931. február 15. A kisázsiai Menemen városban egy fanatikus dervis fellázította a lakos­ságot, amely december 25-én egy lázadás alkalmával több állami fisztov ifilt­aegölt. A dernit is takasítottál le Máffei feipsgalen­ mwvvvrvvvTmvvTvwrrT­vvT­wvvvvT?? Két férfi fagyott meg az elmúlt éjjel Baranyában He egyik áldozat egy szabad­­szentkirályi gazda Pécs, febr. 14. — A kíméletlen éjszakai hidegnek a héten Baranya­­ban már három emberélet esett ál­­dozatul. Három nappal ezelőtt egy pécsudvardi gazdát találtak meg­fagyva, az elmúlt éjszaka pedig két embert ölt meg az éjszakai fagy. Id. Katona János 75 éves sza­­badszentkirályi földműves tegnap délután nyakába vette a tarisznyát és azzal ment el hazulról, hogy a szőlőbe megy borért. A hozzátarto­zói megértették vele, hogy ne alud­jon a présházban, hanem még este térjen haza. Az öreg gazda azonban az ígérete ellenére sem érkezett haza tegnap este Szabadszentkirályra. A hozzá­tartozók azért nem nyugtalankodtak, mert biztosra vették, hogy az öreg beborozott és lefeküdt a pincében. De nem így történt. Id Katona János elborozgatott, majd hazaindult Szentkirályra. Az országúton boros fejjel le­feküdt és reggelre megfagyottat­ találtak rá a falubeliek. A csendőrség az esetről jelentést tett az ügyészségnek azzal, hogy bűncselekmény nem forog fenn, így a temetési engedélyt kiadták. A másik megfagyásról a magyar­­bólyi csendőrség tett távirati jelen­tést. A távirat elmondja, hogy ma reggel 8 órakor Ilocska község hatá­rában egy ismeretlen férfiholttestet találtak. A halál oka megfagyás. A csendőrség átkutatta a tragikus­­végű ember ruháit, de semmiféle i­lyan iratot nem találtak, amelyből a­­szem­élyalaposságot n­és lehetne állapítani­ i

Next