Dunántúl, 1942. december (32. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

Ladd, 19. ■L DUNÁNTÚL APOLLO «TeUfon 20—«AJ — f___m. URANIA Keikii-szerda. 'tetefon­ 28 O0«) december 12. PARKMOZI Csütörtök-péntek. i'ele­ft«« 19—81 december 3-4. Nevettető, csoda-vit bonyodalom, valóságos kacagó verseny! NÉGYLOVAS HINTÓ Főszerepben : Haj­tássy Miklós, Turay Ha, Szemere Vera, Mály Geri, Vixváry Mariska ám a két Pethes, Világhíred­ó. Előadások Apollo és Parkmoziban hétköznap, 5 és 7 órakor. Urániában hétköznap VIS, VS 7, órakor. Antal István: a mostani gigászi küzdelemben magunkért harcolunk J­á­szó, nov. 30. — Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter vasárnap Jászón megjelent és beszé­det mondott a helyi MÉP új székhá­zának felavatásán. Beszédében rámu­tatott arra, hogy a mai páratlan történelmi méretű gigászi harcban magunkért, a szentistváni magyar közösségért harcolunk, amely a békét és az őszinte egyet­értést biztosítja az összes itt élő né­pek között. A magyarság ezeréves történelme során semmit sem ka­pott ingyen, most sem fog kapni, keményen meg kell verekedni a legkisebb eredményért is, de az így kivívott eredményeket so­ha sem fogja kiragadni a kezünkből az idők forgandósága. Brazília prrotektorátus alá helyezi az Azori-szigeteket ? Róma, nov. 30. — A Giornale d Italia a Times Herald Tribune ame­rikai lap jelentése alapján arról szá­mol be, hogy az Egyesült Államok felszólították Brazíliát: helyezze pro­tektorátusa alá a portugál Azori­­szigeteket­ Ma­gnem félezer ember bennégett egy bostoni mulatóban Lisszabon, nov. 30. — Ideérkezett jelentések szerint egész Amerika egy borzalmas szerencsétlenség hatása alatt áll. A bostoni Cocoanut Grove mulatóban tűzvész tört ki vasárnapra virradó éjjel, amikor a mulatóban 750 ember tartóz­kodott. Az eddigi megállapítások szerint cigarettavéget dobtak a délszaki növé­nyek közé, amelyek kigyulladtak s a mulató, mely egy épület két emeletét foglalta el, pillanatok alatt lángokban ál­lott. A tűz terjedéséhez hozzájárult, hogy a falakat faburkolat fedte. A meg­rémült emberek akkor vesztették el tel­jesen a fejüket, amikor az éjszakai mu­lató egyik énekesnője végigszaladt a he­lyiségen s egyre kiáltozta: Égek, égek! Az estélyiruhás énekesnő haja ugyanis lobogó lánggal égett. A vendégsereg rémülten tódult a vész­kijáratok felé s ott csakhamar olyan tor­lódás keletkezetett, hogy senki sem tu­dott a szabadba jutni. A bejáratnál el­szenesedett holttesteken és téglatörmelé­keken át a tűzoltók csákánnyal törtek maguknak utat. A legtöbb holttest felis­­merhetetlen. Azt hiszik, hogy az áldoza­tok között sok katona van. Eddig 463 holttestet találtak. 200 em­ber sorsáról még semmit sem tudnak. A bostoni kórházak is szán-'-v ’imok zsú­­fuldoklókkal és súlyos sebesültekkel. PAAKMOZI Kattmrli. derewber 1-t. URANIA (Tcleion 28 00.1 GsütürtSk-péntek dec. 3—4. Rákosi Viktor örökszép regénye, az erdélyi végek küzdelméről Ülnémuil harangok Főszerepben: Nagy István, Lukács Margit, Kiss Ferenc, Greguss Zoltán. Világhírad­ó. Előadások: Park­moZiban: 5, 7 órakor Urániában:’ 25, i­ sz ó. Apollóban szerdán vadnyugati história a legjavából: Kanadai rend Hans Söhnker, Alexander Golling, Annie Markart. HIRDESSEN N DUNGNTULBflN! Összefoglaló jelentés az Afrika északi partjai előtt elsüllyesztett és megrongált angolszász hadi- és kereskedelmi flottáról Berlin, nov. 30. — A német véderőfőparancsnokság jelenti: November 15 óta, amikor különjelentésben számoltunk be az olasz és német légihaderő, valamint az olasz és német haditengerészet nagy eredményeiről, Afrika északi partjai előtt, az amerikai, angol inváziós hajóhad feletti eredmények jelentősen megnövekedtek. November 7-től 25-ig összesen 165.000 bruttó regisztertonna tar­talmú, 23 kereskedelmi és szállító hajót süllyesztettünk el francia Északafrika kikötőiben és parti vizein Továbbá oly súlyosan megrongáltunk 11 kereskedelmi és szállítóhajót, összesen 100.000 tonna tartalommal, hogy ezek minden való­színűség szerint elsüllyedtek. Megrongáltunk ezen kívül 65 hajót, 398.000 torma­tartalommal, mégpedig egy részét súlyosan, hogy hosszabb ideig tartó kiesé­sükkel lehet számolni. Az ellenséges hadihajók közül megrongáltunk két csata­hajót és három repülőgép anyahajót, az utóbbiak közül az egyiket súlyosan. Elpusztítottunk öt rombolót és kisérőnaszádot, valamint öt cirkálót, megrongáltunk 28 cirkálót, rombolót és kísérő hajót. Ezekenkívül az északafrikai part kikötő­berendezéseiben úgyszólván naponkénti támadásokkal súlyos robbanásokat és nagy tüzeket okoztunk és ezáltal további értékes utánpótlási anyagot pusztí­tottunk el. " Olaszország nem ijed meg Churchill fenyegetéseitől Az angol miniszterelnök Mussolinit támadta és Olaszország fokozott légi bombázását jelentette be vasárnapi rádióbeszédében Amszterdam, nov. 30. (MTI)­­­­Churchill vasárnapi rádióbeszé­dében kijelentette, hogy Afrika ugró­deszka ahhoz, hogy közelharcba jut­hassanak az ellenséggel. A Földközi tenger újra megnyitása nagyon fon­tos a katonai forgalom szempontjá­ból. Az északafrikai part feletti ura­lom azzal az előnnyel is jár, hogy ott a lég­térben új arcvonalat lehet lé­tesíteni. A francia északafrikai hadműve­leteknek az a céljuk, hogy a szö­vetségesek a háború súlypontját Olaszországra helyezhessék. Ha elfoglalják Tuniszt, akkor egész Délolaszországot súlyos légitá­madásoknak vetik alá. Ezzel kapcsolatban Churchill heves­­ támadásokat intézett Mussolini ellen. Churchill beszéde végén­­ figyelmeztette az angolokat, készül­­­­jenek fel hogy szembenézhessenek egy komoly és szörnyű év sorscsapá­saival és problémáival. Németország nem fogja közömbösen nézni az olaszok ellen intézendő légiterrort Berlinből jelentik. illetékes német helyről közlik. Mint a német főváros politikai köreiben hangsúlyozzák, Churchill téved, ha esetleg azt hiszi, hogy Németország közömbösen néz­né az Olaszország ellen intézendő légi terrortámadásokat. A tudomá­nyos bombázás módszereit, amelyek­re Churchill hivatkozott, Németor­szágban is tovább tökéletesítették, mégpedig a tökéletesség olyan fokáig, amelyet a brit miniszterelnöknek és a brit népnek alkalma lesz megismer­ni, ha az angolok tényleg azt hinnék, hogy Olaszországon tölthetik ki mér­güket. Rómából jelentik: Rómában figyel­met keltettek Churchill angol minisz­terelnök beszédének egyes kijelen­tései, elsősorban azok, amelyek Olaszországra vonatkoztak. A beszéd — mondották olasz politikai körök­ben — nyílt fenyegetéseket tartal­mazott Olaszország irányában. Az olasz nép bátor és rendíthetetlen magatartásával megadta a választ Churchill fenyegetődzéseire. Chur­chill fenyegetődzései és felhívásai végeredményben azt bizonyítják, hogy az angolok milyen nagy fontos­ságot tulajdonítanak Olaszország há­borús részvételének és mennyire sze­retnék kikapcsolni a háborúból a döntően fontos olasz tényezőt. Ami Churchill becsmérlő kijelentéseit illeti az olasz nép vezére irányában, ezzel kapcsolatban nincs helye polé­miának háború idején, a sértegeté­sekre fegyverrel szokás válaszolni. Berlinből jelentik: Német illetékes helyről közlik: A Wilhelmstrassen Churchill rádióbeszédével kapcsolat­ban különösen kiemelték Churchill támadását Olaszország becsülete és ellenálló ereje ellen. Ezzel kapcsolat­ban kijelentik, nem újak ezek a kí­sérletek, hogy rést üssenek a tengely sorsközöségén, hiszen Churchill egy évvel ezelőtt hasonló fenyegetéssel próbálkozott éket verni a német nép és annak vezetői között. Churchill és a hozzá hasonlók azonban nem tud­ják elképzelni a nemzeti szocializmust­­ és a fasizmus szellemét és lényegét. Olyan nép, mint az olasz, sohasem­­ enged a becsületből. Pontosan tudja,­­ hogy műemlékek felégetése bármi­lyen sajnálatos is, sohasem fojthatja­­ el a politikai megújhodás lángját, amellyel Olaszország tekintélyes részt vívott ki magának Európa jö­­vőjéből tttrek M­­r­tmffit, hogy az angoloknak komoly és szörnyű év sorscsapásaira kell felkészülök Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda diplomáciai szerkesztője írja: Az a kép, amelyet a brit miniszterelnök va­sárnap elmondott rádióbeszédében vá­zolt igazi Churchill-kép. A fekete és fehér színeknek az az alkalmazása jel­lemzi, amely a tárgyilagosság látszatát akarja ébreszteni, a valóságban azonban a sötét alapszíneket nem tudja semmiféle fatamorgana színekkel elfedni. Churchill kénytelen bevallani, hogy az angoloknak fel kell készülniük, hogy szembe nézhes­senek egy komoly és szörnyű év sorscsa­pásaival. Beismerte azt is, hogy idáig nem történt semmi, ami jogossá tenné azt a reményt, hogy a háború hamarosan be­fejeződik. A katonai helyzetet Churchill igyeke­zett sokat ígérőnek feltüntetni, a­nélkül, hogy el tudta volna vitatni az ellenfél­nek, különösen az ellenséges búvárnaszá­doknak ütőerejét. Bevallása szerint az egyiptomi támadással és az északameri­­kaiaknak ezt követőleg Francia-Afriká­­ban történt betörésével azt akarták el­érni, hogy a német-olasz afrikai sereget harapófogó mozdulattal megsemmisítsék. Ez a cél nem valósult meg, így a meg­jelölt további cél, vagyis az, hogy Észak­­afrikát ugródeszkául használják fel Eu­rópa elleni előretörésre, még kiharco­landó feladat. A kiábrándulás amiatt, hogy nem sikerült egy francia zárócso­port segítségével megszerezni fontos délfranciaországi támaszpontoknak, vagy éppen a francia hajóhadnak birtokát, Churchillt dühkitörésre ragadtatja, vala­mint orvtámadásokkal való ádáz cselek­ményekre az olasz nép és vad sértege­tésre a Dace ellen. Kilátásra­all az angol­szászi katonás h helyzete Ahogyan Churchill az olasz, va­lamint a francia kérdést kezeli, érdekes következtetéseket lehet vonni a szövet­ségesek katonai helyzetének kilátásta­­lanságára, amelyet politikai küzdelmek­kel akarnak ellensúlyozni. Az angol mi­niszterelnök mindenesetre elég óvatos volt ahhoz, hogy Afrikában küzdő saját tábornokainak nem ajándékozott előre túlságosan sok babért és közelfekvő okokból a francia afrikai vállalkozás vezetését és a vállalkozásért való fele­lősséget készségesen az Egyesült Álla­mok elnökének engedte át. Beismerte, hogy az angolszász táborban mélyreható nézeteltérések állanak fenn abban a te­kintetben, hogyan alakítsák ki a jövő­ben a világot. Nem is beszélve Szovjet­­oroszország külön óhajairól. A hármas egyezmény hatalmai ismerik erőiket és hisznek egy olyan világban, amely jobb lesz annál, mint amelyet a brit miniszterelnök akár az Egyesült Ál­lamok külön óhajaival szemben elérni óhajt. Éppen ezért Churchillnek azzal az általa is idézett Kipling mondás­sal válaszolnak: Ne gondolj arra, milyen csalóka kép mind a kettő. .. Felavatták Huszár Károly síremlékét Budapest, nov. 30. — A kerepesi temetőben vasárnap kegyeletes ünnepség­gel avatták fel Huszár Károly volt miniszterelnök síremlékét, mely Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész alkotá­sa. Az avatási ünnepségen gróf Zichy János mondott emlékbeszédet. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Krisztus keresztje nem az a fa, amelyen az egyéni érvényesülés csúcsára lehet felmászni, hanem az egyedüli va­rázsszer, mely a társadalmi békét az em­berek közt biztosítja. Krisztus keresztje nem az a buzogány, amelynek nevében és amellyel embertársainkat üthetjük, hanem az égből leszállt harmat, amely a felebaráti szeretet által a perzselő éle­tet kölcsönösen elviselhetővé teszi

Next