Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)
1945-04-01 / 74. szám
« tik.^vik termelése, valamint a kéziművelési burgonya termeli*. * Nagy kérdése a földreformnál, a szövetkezés, gépek, igás állatok és nagyobb berendezések közös használatára Erre a kérdésre nézve is igen sok terv született békében és most is különféle javaslatok hangzottak el. Itt sem segít ben minkert más a helyes megoldáshoz, mint az adott szükséghelyzet tárgyilagos felfogása és az ehhez mért számvetés Most mi a helyzet a számításba vett birtoktípusok mellett? Olyan kisüzemek létesülnek amelyek a kézimunkát családi nemben külön-külön végzik el Az ilyen munkákranézve tehát semmi értelme a szövetkezésnek, sőt valamilyen szervezet erőltetése csak csökkentené a munkateljesítményt Ezt a kézimunkát a legjobban minden család külön tudja elvégezni A szövetkezés és a társulás értelme ott kezdődik, amikor olyan eszközök használatára kerül sor, ami nincs mindenkinek, s amit minden kisgazdaság maga gazdaságosan ki sem tudna használni. Ehhez tehát szövetkezet kell De itt sem mehetünk bele valamilyen romantikus szövetkezeti elképzelésbe, mert az adott helyzet nagyon világosan megadja a lehetőségeket. Nagyjában a következő esetekről lehet szó: Egyik másik kisbirtokosnak lehet teljes fogata, akár az éj, akár a régi gazaik közül. Ezt nyilván nem lehet közös tulajdonná tenni, viszont nyilván közösen kell használni, hiszen sokaknak nem lesz ilyen felszerelése. Itt nem lehet és nem is kell ,mást tenni mint valamilyen formát adni annak, hogy más is hozzájusson a használathoz, mint tulajdonos. A legegyszerűbb forma a bérhasználat, azonban ez kihasználásra ad alkalmat és ez nem szövetkezés. Tehát az a megoldás, hogy a bérhasználatot valamilyen intézményes formába kell foglalni Meghatározni a bér mértékét és meghatározni a használat rendjét Bizonyosan önkéntesen is kialakulnak ilyen társulások, de ott, ahol ez valamin megakadna, községi beavatkozással, illetve törvényes rendelkezéssel kell segíteni. Ugyanez a helyzet az olyan traktorok, vetőgépek és cséplők használatánál, amelyek a régi tulajdonosaik kezén megmaradtak. Más a helyzet, ha olyan eszközökről és olyan igásállatokról vanszó amelyek a felosztandó nagybirtokon maradtak meg Ezeket kétféleképen lehet közös használatba juttatni. Vagy megkapja valamelyik új gazda és ez az előbbi formában köteles másoknak is bér fejében használatba engedni, vagy — s ez a nagyobb gépek esete — a földhözjuttatottak közös birtokába kerül és ezek azután a szövetkezés törvényes formái közt használják közösen. Mindkét spegoldán keresztülvihető, valószínűen nem is lehet mást tenni mint a kisebb gépeket és igásállatokat egyéni birtokba adni, a nagyobbakat pedig közös birtokban hagyni Azzal, hogy a földreform ilyen helyzeteket teremt, önkéntesen is megindul a társulás erre a kényszerűség megtanítja az embereket. S az olyan esetekben amikor egyiknek is másiknak is egy-egy igaz vonó állata van, vagy egy-egy kisebb gépe, nem is lehet mást tenni, mint önkéntesen összefogni, s az ilyen összefogásokat rábízni az érdekeltekre Majd csak valamelyes tapasztalat után lesz szüksége az intézményes szabályozásnak . A földreform végrehajtásának rengeteg egyéb részletkérdése merül még fel, mint például a dűlők kiosztása,a művelés falusi, vagy tanya rendszere, amikre nézve szintén jóelőre tisztázni kell a kivitel módozatait A legelső azonban a pirtoktípusoknak és a termelési eszközök használatának a megállapítása Az idei termelés mindenesetre főpróbája lssz a földreform után meginduló termelésnek mert ezen a tavaszon haszonbérleti alapon megindul mindenütt a kísérletezés a termelés új feltételei között. Egy bizonyos: a földreform küszöbén állunk, s felmerülnek előttünk a végrehajtás összes részletkérdései s ezek éppen olyan fontos problémák, minrt a földreform általános nagy kérdései Hogy a parasztság földhöz jusson és hogy a nagybirtok felszámolhassék ez azt követeli, hogy a földreform haadéktalanul végrehajtásra kerüljön De az hogy a parasztság valóban új fejlődésnek az útjára lépjen és hogy a föld valóba teremben ez azon múlik, hogy hogyan hajtjuk égre a földreformot Ezért foglalkozik mert már ezekkel a kérdévek•• a Nemzeti Parasztpárt és ‘árt kell minden demokratikus ft4rtnaflQUHm,‘-d~n *»' most már ezeket a kérdéseket vitatni, . mtgfitt tz elsősorban érdekelt szegény Vasárnsp, 1945 április 1. ÚJ DONÁHTÚI A földreform és a Magyar Kommunista Párt írta: Dr. Boros István Az ideiglenes nemzeti kormány földreform rendelete, de főleg annak gyors végrehajtására vonatkozó intézkedései komoly bizonyítékai annak, hogy az ország demokratikus átépítésének programját a kormány nemcsak hirdeti, de valóban végre is hajtja Akik azt hitték, hogy a szavakat tettek aligha követik, — mert Magyarországot eddig legalább sohase követték, — akik azta számították, hogy a reform végrehajtása késlekedik s esetleg valami tessék-lássék -megoldással majd elintézést nyer, most megbizonyosodhatnak, hogy a hitbizományok és latifundiumok országában nem látszatváltozás megy végbe, hanem gyökeres átalakulás A reakciósoknak bizonyára nem kis bánatára! Annál nagyobb örömére azonban a magyar nép millióinak és azoknak a pártoknak, melyek az új Magyarország felépítésének nehéz munkáját kezükbe vették és vállalták. A Magyar Kommunista Párt különösen szívügyének tekinti és nem titkolja, hogy felfogása szerint nem s az általa képviselt Programm megvalósítását jelenti, mégis büszke rá, — anélkül, hogy a többi demokratikus párt érdemet a legkisebb mértékben is kétségbevonnni akarná, hogy az ideiglenes nemzeti kormány kommunista földmívelésügyi miniszterinek sikerült tető alá hoznia és ebben a formában is örömmel üdvözli, mint a demokratikus átállítás leglényegesebb biztosítékát, ez időszerint tökéletesen megfelelő és egyedül lehetséges megoldásának nagyszerű cselekedetét . Mert mi határozza meg a kommunista párt állásfoglalását a földkérdéshez?" Az, amiben annak értelmét látja, fértelmét pedig abban látja, még tudományosan is, tehát tényekkel bizonyítja, hogy a demokrácia üres frázis mindaddig, mig a népnek hatalom nincs a kezében Szabadsága tisztán csak látszatszabadság, akarata nem érvényesülhet, mig a hatalmat meg nem szerezte és nem gyakorolja Szidhatja a kormányt, átkozhatja szabadon politikai ellenfeleit, titkosan képviselőket is választhat, de valójában akkor válik nemcsak címmel, de hatalommal is rendelkező, saját sorsát is irányító és meghatározó tényezővé, tehát ténylegesen uralkodóvá, ha a termelőeszközök felett, vagy legalább is annak legnagyobb része felett ő, a nép rndelkezik. Ennek, illetve ezeknek birtokában és a birtokba vett termelőeszközök és erők ésszerű felhasználásával jegosak a társadalom igazában demokratikus, alakul át egyedeinek gondolkodásában, szellemében is úgy, hogy az embercsinálta egyenlőtlenségeket, — nem a természeti éiet ! — a nyomorúságot, a kizsákmányolást, az elnyomatást, az emberi életből kiküszöbölheti, szüntetheti meg a kisebbségek, — kiváltságosok és klikkek uralmát a töttség felett, és lehet a szó legigazibb értelemében szabad. Másszóval: a gazdasági változásnak társadalmi átalakulás és politikai változás is következménye és így végsőtokön a demokratikus átállítás elsősorban demokratikus gazdasági intézkedéseket követel. Miután a kommunista párt az őszintén demokratikus népszabadság megalkuvás nélküli harcosa, s tudatában van annak, hogy az utolsó negyedszázad politikai és gazdasági életének története az ő politikáját igazolták, politikait éleslátásának és érettségének döntő erejű és elvitathatatlan bizonyítékaként, minden hangos s szemérmetlen fasiszta állítás és áldemokrata propagandával szemben, — semmit sem akarhat sürgősebben, semmit sem tarthat elodázhatatlanabb feladat nak, mint a földreform haladéktalan végrehajtásai. Az elkobzandó és megváltásra kerülő földterületek mielőbbi kicövekelését és felosztását. A földesúri befolyása vele a feudalizmus, szellemiségének mielőbbi teljes likvidálását. Gyors megmozdulását dinamikus lendületét, sokak előtt érthetetlen aktivitását ezért fejti ki s ezért akarja napok alatt, — még a tavaszi munkálatok kezdetén, — huza-vona halogatás és fecsegés nélkül annak juttatni a földet, aki annak eddig csak mint kiuzsorázott munkása, tengődő rala, vagy gondokkal küzködő gazdája a saját tőidről, vagy a nagyobb darab tőldről csak álmodozott Tisztában azzal hogy csak tettek, csak cselekedetek, nem pedig szép szavak és prédikációk alakíthatják át a világot, változtathatják meg sorsunkat, a loninvinista párt ezért fajt ki aktivlás és ezért van minden erejével azon hogy a kormány rendelete 100% ban mielőbb valóra is váljon A fasizmus és mindenfajta reakció oly szörnyű bűnöket köve Wnel az emberiség, köztük a magyar Semmit se érthetünk meg igazán, ha annak történetét legalább némileg nem ismerjük. Földreformunknak is van története. A földreform szó sokféle jelentése közül itt az aktuális jobb földbirtokmegoszlásra törekvést, akciót értjük. • Ilyen volt 1848-ban, amikor gr. Széchenyi, Kossuth, Deák, Petőfi, Táncsics, stb. nemesek és szabad polgárok agitációjára s a francia eszmék és események hatására a főpapok, majd más földesurak megszavazták a jobbágyoknak az általuk mivelt jobbágytelkeiket (1 telek 24—36 khold). Ez után kb. 40 év múlva Darányi Ignác a kincstári birtokokon községek telepítésével járult a földreformhoz. Ismét kb. 20 év múlva, 1917-ben jött a W ekereféle hadi földreform-rendelet. A Károlyi Buza-féle 1919 : XVIII. néptörvény az 500 khold fölötti birtokrészekből—20 kholdas birtokokat kezdett létesíteni Ezt leállította a proletárdiktatúra kormányzótanácsi rendelete, mely a közép- és nagybirtokok köztulajdonba vételét írta elő. Az 1920: XXXVI. tc. szerint a földnélküliek tulajdonába juttatható föld maximuma 600 négyzetös házhely,1 3 khold törpebirtok, a törpebirtokos kérheti földjének 15 kholdra egészítését, nem földmíves 1 kholdat igényelhet, hadiérem előnyben. Az 1924: VII. s az 1928 : XLI. tc. tartalmaz még földreform-intézkedéseket. Már maguk e törvények se voltak megfelelőek, végrehajtásuk még kevésbé: végtelen lassú volt és sok „juttatottnak” többet ártott, mint használt a „proletárföld", melyről sokan le is mondtak, még többet „kimozdítottak". A Független Kisgazda, Munkás és Polgári Párt nagy küzdelmet folytatott a „juttatottak" helyzetének könnyítéséért is, komolyabb földreformért is. Erre némileg meggyorsult az ütem ,a terhek is némileg enyhültek. A Kisgazdapárt további ostromára a Gömbös kormány meghozta az erősen beharangozott hitbizományi törvényt: az eredmény, mint minden nagy lármánál, sok hűhó — semmiért. 15 év alatt, 1935-ig kevesebb, mint 1.000.000 (egymillió) khold. 1935-ben a püspöki kar határozatilag kimondta, hogy az egyházi birtokokra nem kíván földreform-mentességet, csak azt óhajtja, hogy a többgyermekes családok előnyben részesüljenek. A sajtó erről a 48-as elődökhöz méltó gesztusról alig vett tudomást. A Kisgazdapárt nyilvánosságra hozta alapos szakértői munka után a 3 év alatt végrehajtandó 3.000.000 (hárommillió)" kholdas" földreform-tervét. Lett nagy megrökönyödés! A kormány és pártja kényszerült a cselekvés némi látszatát adni: ismét szőnyegre került a földreform, de a végrehajási utasítás sohse látott napvilágot. Sőt — nehogy valamelyik nagybirtokos „rossz példát" adhasson — kimondta, hogy a reformot csak a kormány indíthatja meg valamelyik nagybirtokon. A Kisgazdapárt további fáradhatatlan küzdelmének hatása alatt jött Imrédy „csodaszarvasa" és „csodálatos forradalma" is. Az ékes szavakba, nagy mondatokba bujtatott és igen körülírt földreform-tervéről elhitették, hogy nagyobbszabású, mint a Kisgazdapárté. Még a statisztikai szaklapokból is kicenzúrázták a kimutatást, mely szerint a Kisgazdapárténak a I. Imrédy-féle csak negyedrésze. Hetek múlva, többszöri átszámítás után végre kiszorították, hogy az Imrédy-féle földreform 1.500.000 (másfélmillió) kholdra terjedne ki. Ez időben már a kormányzat erős német befolyás alatt állt s valószínű, hogy ez is háttérbe szorította a a földreform ügyét: a nácizmus u. i. otthon se csinál földreformot s a befolyása alatt) területeken se akart, mert a mezőgazdaság® is nagyiparszerűen, nagybirtoki r«B®" szerben kívánta. A Kisgazdapártot és jelöltje ezért is kellett az 1939-es választás®' kon legázolni s velük szemben a küld*' féle náci pártokat a parlamentbe sérteni, így bukott el a háború előtt és *l,!l a komoly földreform. És mit szólunk mi kisgazdapártiak mostani földreformhoz? Röviden és a talánosságban ezt: 1. Hálával gondolunk a hatalmas győzelmes orosz hadseregre, nagyszerű marsalljára, Sztálinra, hogy közelebb segítette a magyar földmíver népet régi vágyának teljesedéséhez 2. Esetleges ellenfeleinknek Pe£*j figyelmébe ajánljuk, hogy: ha ®'’ j. Kisgazdapárt a régi reakciós lapban 3.000.000 (hárommillió) khold földreformot akartunk, a mostani P®0 • a volksbundistákéval és hazaárulóké' „közel" 5.000.000 (ötmillió), a'l''or L*. legfényesebb bizonyítéka radikali*1® suliknak. A demokratikus Franciaorsz* Svájc, Hollandia, Dánia, Svédország P®,dójára — az életképes, önálló ,szisztenciák szaporítását és erősíten kívánjuk. 3. Akik pedig e földreformot túl kálisnak találnák, azoknak azt mondj® ha ti annak idején segítettetek vol® programmunkat megvalósítani, ■'‘^t már rég bennülhetne a magyar p3*4^ a birtokában, régen átjutott voln* ^ araitól ti állítólag féltek — a torm«1^ zökkenőn ,sőt talán még e háborút»3, kerültünk volna így bele, mert anyagilag függetlenebb s ezáltal ®|Vj| dalosabb és erősebb nép páriám®*1 j és kormánya nem a fasiszta, hao®^,,« demokratikus államok mellé v«f volna hazánk hajóját. halálosan vétkes mulasztás saját magnnk ellen Az összeomló Németországgal együtt omoljon össze végleg a magyar fasíztus* és feudalizmus is. Aj? ezer és tíze*** holdasok Magyarországa-''változzék át » dolgozó munkásság, a munkájának gyűlmölcsét nyugodtan élvező parasztság s * végleges 'kiirtását magunk odázzuk el, velük együtt menetelő dolgozó értelminép ellen is, hogy minden perc, mellyel a még Magyarországává, gyalázatos életét mi hosszabítjuk meg. Ez a kommunista párt álláspontja is minden pillanat, mellyel eltiprását és akarata a földreformmal kapcsolatban. A földreform és a Kisgazda Párt Ina: Perr Viktor A földreform az ipart újjáépítis szükségeségét is jelenti írja. Rhenold Antal pártvez. tag A Szociáldemokrata Párt programjában lényege* helyet foglalt el a radikális földreform végrehajtására vonatkozó követelés A párt a maga részéről tudatában van annak, hogy a földreformot minden körülmények között, még a jelenlegi különben nem a legkedvezőbb időszakban is, de feltétlenül meg kell valósítani mert a földreform nélkül Magyarországon nem mehet végbe az a társadalmi átlakulás, amely nélkül el sem képzelhető a magyar politikai élet belső éss fefüggéseinek átrendeződése. A földreform .» na egy történelmi igazságtétel egy hamis irányba kényszerített történelmi fejlődés tényei fölött. A Szociáldemokrata Párt, ugyanakkor szorosban, amikor legteljesebb mértékben a J»^* I* a földreform megvalósítása fölött ■ országos örömben, komolyan figy*^^)t tel arra is, hogy földreform Snnxaá . ^ nem oldhatja meg a magyar gazdaS^IV, szociális problémákat, hanem c*sk nagyarányú ipari újjáépítési progr^., és annak megvalósításával reméi h. az ország életének igazi megerősödj, és úgy külső, mint belső viszony* .. megszilárdulását. A párt az ipari atépítés nagy ügyét éppen olyan egéssséggel fogja szorgalmazni, mint a*^ ne! a földreformot is »körre »