Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1945-04-01 / 74. szám

« tik.^vik termelése, valamint a kéziműve­­lési burgonya termeli*. * Nagy kérdése a földreformnál,­ a szö­vetkezés, gépek, igás állatok és nagyobb ber­endezések közös használa­tára Erre a kérdésre nézve is igen sok terv szüle­tett békében és most is különféle javas­latok hangzottak el. Itt sem segít ben minkert más a helyes megoldáshoz, mint az adott szükséghelyzet tárgyilagos felfo­gása és az ehhez mért számvetés Most mi a helyzet a számításba vett bir­tok­típusok mellett? Olyan kisüzemek létesülnek amelyek a kézimunkát családi nemben külön-külön végzik el Az ilyen munkákra­­nézve tehát semmi értelme a szövet­kezésnek, sőt valamilyen szervezet erőltetése csa­k csökkentené a munkatel­jesítményt Ezt a kézimunkát a legjob­ban minden család külön tudja elvégezni A szövetkezés és a társulás értelme ott kezdődik, amikor olyan eszközök használatára kerül sor, ami nincs min­denkinek, s amit minden kisgazdaság maga gazdaságosan ki sem tudna hasz­nálni. Ehhez tehát szövetkezet kell De itt sem mehetünk bele valamilyen roman­tikus szövetkezeti elképzelésbe, mert az adott helyzet nagyon világosan megadja a lehetőségeket. Nagyjában a következő esetekről lehet szó: Egyik másik kisbirtokosnak lehet teljes fogata, akár az éj, akár a régi gazaik közül. Ezt nyilván nem lehet közös tulaj­donná tenni, viszont nyilván közösen kell használni, hiszen sokaknak nem lesz ilyen felszerelése. Itt nem lehet és nem is kell ,mást tenni mint valamilyen formát adni annak, hogy más is hozzájusson a hasz­nálathoz, mint tulajdonos. A legegysze­rűbb forma a bérhasználat, azonban ez kihasználásra ad alkalmat és ez nem szö­vet­kezés. Tehát az a megoldás, hogy a bér­használatot valamilyen intézményes formába kell foglalni Meghatározni a bér mértékét és meghatározni a használat­­ rendjét Bizonyosan önkéntesen is kiala­kulnak ilyen társulások, de ott, ahol ez valamin megakadna, községi beavatkozás­sal, illetve törvényes rendelkezéssel kell segíteni. Ugyanez a helyzet az olyan traktorok, vetőgépek és cséplők haszná­latánál, amelyek a régi tulajdonosaik ke­zén megmaradtak. Más a helyzet, ha olyan eszközökről és olyan igásállatokról van­­szó amelyek a felosztandó nagybirtokon maradtak meg Ezeket kétféleképen lehet közös haszná­latba juttatni. Vagy megkapja valamelyik új gazda és ez az előbbi formában köte­les másoknak is bér fejében használatba engedni, vagy — s ez a nagyobb gépek esete — a földhözjuttatottak közös birto­kába kerül és ezek azután a szövetkezés törvényes formái közt használják közö­sen. Mindkét spegoldán keresztülvihető,­­ valószínűen nem is lehet mást tenni mint a kisebb gépeket és igásállatokat egyéni birtokba adni, a nagyobbakat pedig közös birtokban hagyni Azzal, hogy a földreform ilyen helyze­teket teremt, önkéntesen is megindul a társulás erre a kényszerűség megtanítja az embereket. S az olyan esetekben ami­kor egyiknek is másiknak is egy-egy iga­z vonó állata van, vagy egy-egy kisebb gé­pe, nem is lehet mást tenni, mint önkén­tesen összefogni, s az ilyen összefogáso­kat rábízni az érdekeltekre Majd csak valamelyes tapasztalat után lesz szüksége az intézményes szabályozásnak­ ­. A földreform végrehajtásának rengeteg egyéb részletkérdése merül még fel, mint például a dűlők kiosztása,­­a művelés fa­lusi, vagy tanya rendszere, amikre nézve szintén jóelőre tisztázni kell a kivitel módozatait A legelső azonban a pirtok­­típusoknak és a termelési eszközök hasz­nálatának a megállapítása Az idei termelés mindenesetre főpró­bája lssz a földreform után meginduló termelésnek mert ezen a tavaszon ha­szonbérleti alapon megindul mindenütt a kísérletezés a termelés új feltételei között. Egy bizonyos: a földreform küszöbén állunk, s felmerülnek előttünk a végre­hajtás összes részletkérdései s ezek éppen olyan fontos problém­ák, m­inrt a földreform általános nagy kérdései Hogy a parasztság földhöz jusson és hogy a nagybirtok felszámol­hassék ez azt köve­teli, hogy a földre­for­m ha­adéktalanul végrehajtásra kerüljön De az hogy a pa­rasztság valóban új fejlődésnek az útjára lépjen és hogy a föld valóba teremben ez azon múlik, hogy hogyan hajtjuk égre a földreformot Ezért foglalkozik mert már ezekkel a kérdé­ve­­k­•• a Nemzeti Parasztpárt és ‘árt kell minden demok­ratikus ft4rtnaflQUHm,‘-d~n *»' most már ezeket a kérdéseket vitatni, . mtgfitt tz elsősorban érdekelt szegény Vasárnsp, 1945 április 1. ÚJ DONÁHTÚI A földreform és a Magyar Kommunista Párt írta: Dr. Boros István Az ideiglenes nemzeti kormány föld­reform rendelete, d­e főleg annak gyors végrehajtására­­ vonatkozó in­téz­kedései komoly bizonyítékai annak, hogy az or­szág demokratikus átépítésének program­ját a kormány nemcsak hirdeti, de való­ban végre is hajtja Akik azt hitték, hogy a szavakat tettek aligha követik, — mert Magyarországot ed­dig legalább sohase követték, — akik azta számították, hogy a reform végrehajtása késlekedik s eset­leg valami tessék-lássék -megoldással majd elintézést nyer, most megbizonyo­sodhatnak, hogy a hitbizományok és lati­fundiumok országában nem látszat­válto­zás megy végbe, hanem gyökeres átala­kulás A reakciósoknak bizonyára nem kis bánatára! Annál­ nagyobb örömére azonban a magyar nép millióinak és azokna­k a pártoknak, melyek az új Ma­gyarország felépítésének nehéz munkáját kezükbe vették és vállalták. A Magyar Kommunista Párt különösen szívügyének tekinti és nem titkolja, hogy felfogása szerint nem s az általa képviselt Programm megvalósítását jelenti, mégis büszke rá,­­ — anélkül, hogy a többi de­mokratikus párt érdemet a­ legkisebb mértékben is kétségbevonnni akarná,­­ hogy az ideiglenes nemzeti kormány kommunista földmívelésü­gyi miniszteri­nek sikerült tető alá hoznia és ebben a formában is örömmel üdvözli, mint a demokratikus átállítás leglényegesebb biztosítékát, ez időszerint tökéletesen megfelelő és egyedül lehetséges megol­dásának nagyszerű cselekedetét . Mert mi határozza meg a kommunista párt állásfoglalását a földkérdéshez?" Az, amiben annak értelmét látja, fér­­telm­ét pedig abban látja, m­ég tudomá­nyosan is, tehát tényekkel bizonyítja,­­ hogy a demokrácia üres frázis mindad­dig, mig a népnek hatalom nincs a ke­zében Szabadsága tisztán csak látszat­szabadság, akarata nem érvényesülhet, mig a hatalmat meg nem szerezte és nem gyakorolja Szidhatja a kormányt, átkoz­hatja szabadon politikai ellenfeleit, tit­kosan képviselőket is választhat, de va­lójában akkor válik nemcsak címmel, de hatalommal is rendelkező, saját sorsát is irányító és meghatározó tényezővé, tehát ténylegesen uralkodóvá, ha a ter­melőeszközök felett, vagy legalább is an­nak legnagyobb része felett ő, a nép rn­­delkezik. Ennek, illetve ezeknek birtoká­ban és a birtokba vett termelőeszközök és erők és­­szerű felhasználásával jeg­­osak a társadalom igazában demokrati­kus, alakul át egyedeinek gondolkodásá­ban, szellemében is úgy, hogy az ember­­csinálta egyenlőtlenségeket, — nem a természeti éiet ! — a nyomorúságot, a kizsákmányolást, az elnyomatást, az em­­beri életből kiküszöbölheti, szüntetheti meg a kisebbségek, — kiváltságosok és klikkek uralmát a töttség felett, és lehet a szó legigazibb értelemében szabad. Más­sz­óval: a gazdasági változásnak társa­dalmi átalakulás és politikai változás is következménye és így végsőtokön a de­mokratikus átállítás elsősorban demokra­tikus gazdasági intézkedéseket követel. Miután a kommunista párt az őszintén demokratikus népszabadság megalkuvás nélküli harcosa, s tudatában van annak, hogy az utolsó negyedszázad politikai és gazdasági életének története az ő politi­káját igazolták, politikait éleslátásának és érettségének döntő erejű és elvitatha­tatlan bizonyítékaként, minden hangos s szemérmetlen fasiszta állítás és álde­mokrata propagandával szemben, — sem­mit sem akarhat sürgősebben, semmit sem tarthat elodázhatatlanabb feladat­­­ nak, mint a földreform haladéktalan végrehajtásai. Az elkobzandó és megvál­tásra kerülő földterületek mielőbbi ki­­cövekelését és felosztását.­­ A földesúri befolyás­a vele a feudalizmus, szellemisé­gének­ mielőbbi teljes likvidálását. Gyors megmozdulását dinamikus lendületét, sokak előtt érthetetlen aktivitását ezért fejti ki s ezért akarja napok alatt, — még a tavaszi munkálatok kezdetén, — huza-vona halogatás és fecsegés nélkül annak juttatni a földet, aki annak eddig csak mint kiuzsorázott munkása, tengődő ral­a, vagy gondokkal küzködő gazdája a saját tőidről, vagy a nagyobb darab tőldről csak álmodozott Tisztában azzal hogy csak tettek, csak cselekedetek, nem pedig szép sza­vak és prédikációk alakíthatják át a vi­lágot, változtathatják meg sorsunkat, a loninvinista párt ezért fajt ki aktivlá­s és ezért van minden erejével azon hogy a kormány rendelete 100% ban mielőbb valóra is váljon A fasizmus és minden­­­fajta reakció oly szörnyű bűnöket köve­ Wn­el az emberiség, köztük a magyar Semmit se érthetünk meg igazán, ha annak történetét legalább némileg nem ismerjük. Földreformunknak is van tör­ténete. A földreform­ szó sokféle jelentése kö­zül itt az aktuális jobb földbirtok­­megoszlásra törekvést, ak­ciót értjük. •­­ Ilyen volt 1848-ban, amikor gr. Szé­chenyi, Kossuth, Deák, Pe­tőfi, Táncsics, stb. nemesek és szabad polgárok agitációjára s a francia eszmék és események hatására a főpa­pok, majd más földesurak megszavazták a jobbágyoknak az általuk mivelt job­bágytelkeiket (1 telek 24—36 khold). Ez után kb. 40 év múlva Darányi Ignác a kincstári birtokokon községek telepí­tésével járult a földreformhoz. Ismét kb. 20 év múlva, 1917-ben jött a W e­k­e­r­­­e­­féle hadi­ földreform-rendelet. A Ká­rolyi Buza-féle 1919 : XVIII. néptör­vény az 500 khold fölötti birtokrészek­ből­­—20 kholdas birtokokat kezdett létesíteni Ezt leállította a proletárdikta­túra kormányzótanácsi rendelete, mely a közép- és nagybirtokok köztulaj­donba vételét írta elő. Az 1920: XXXVI. tc. szerint a földnélküliek tu­lajdonába juttatható föld maximuma 600 négyzetös házhely,1 3 khold törpebirtok, a törpebirtokos kérheti földjének 15 kholdra egészítését, nem földmíves 1 kholdat igényelhet, hadiérem előnyben. Az 1924: VII. s az 1928 : XLI. tc. tartal­maz még földreform-intézkedéseket. Már maguk e törvények se voltak megfelelőek, végrehajtásuk még ke­vésbé: végtelen lassú volt és sok „jut­­t­atottnak” többet ártott, mint használt a „proletárföld", melyről sokan le is mond­tak, még többet „kimozdítottak". A Független Kisgazda, Mun­kás és Polgári Párt nagy küzdel­met folytatott a „juttatottak" helyze­tének könnyítéséért is, komolyabb föld­reformért is. Erre némileg meggyorsult az ütem ,a terhek is némileg enyhültek. A Kisgazdapárt további ostro­mára a Gömbös kormány meghozta az erősen beharangozott hitbizományi törvényt: az eredmény, mint minden nagy lármánál, sok hűhó — semmiért. 15 év alatt, 1935-ig kevesebb, mint 1.000.000 (egymillió) khold. 1935-ben a püspöki kar határozatilag kimondta, hogy­ az egyházi birtokokra nem kíván földreform-mentességet, csak azt óhajtja, hogy a többgyermekes csa­ládok előnyben részesüljenek. A sajtó erről a 48-as elődökhöz méltó gesztusról alig vett tudomást. A Kisgazdapárt nyilvánosságra hozta alapos szakértői munka után a 3 év alatt végrehajtandó 3.000.000 (hárommillió)" kholdas" föld­reform-tervét. Lett nagy megrökö­nyödés! A kormány és pártja kénysze­rült a cselekvés némi látszatát adni: ismét szőnyegre került a földreform, de a végrehajási utasítás sohse látott nap­világot. Sőt — nehogy valamelyik nagy­­birtokos „rossz példát" adhasson — ki­mondta, hogy a reformot csak a kor­mány indíthatja meg valamelyik nagy­birtokon. A Kisgazdapárt további fáradha­tatlan küzdelmének hatása alatt jött Im­rédy „csodaszarvasa" és „csodálatos forradalma" is. Az ékes szavakba, nagy mondatokba bujtatott és igen körülírt földreform-tervéről elhitették, hogy na­­gyobbszabású, mint a Kisgazda­­párté. Még a statisztikai szaklapokból is kicenzúrázták a kimutatást, mely sze­rint a Kisgazdapárténak a I. Imréd­y-féle csak negyedrésze. Hetek múlva, többszöri átszámítás után végre kiszorították, hogy az Imréd­y-féle földreform 1.500.000 (másfélmillió) khold­­ra terjedne ki. Ez időben már a kormányzat erős né­met befolyás alatt állt s valószínű, hogy ez is háttérbe szorította a a földreform ügyét: a nácizmus u. i. otthon se csinál földreformot s a befolyása alatt) terüle­teken se akart, mert a mezőgazdaság® is nagyiparszerűen, nagybirtok­i r«B®" szerben kívánta. A Kisgazda­pártot és jelöltje­ ezért i­s kellett az 1939-es választás®' kon legázolni s velük szemben a küld*' féle náci­ pártokat a parlamentbe sér­teni, így bukott el a háború előtt és *l,!l a komoly földreform. És mit szólunk mi kisgazdapártiak mostani földreformhoz? Röviden és a talánosságban ezt: 1. Hálával gondolunk a hatalmas győzelmes orosz hadseregre, nagyszerű marsalljára, Sztálinra, hogy közelebb segítette a magyar földmíver népet régi vágyának teljesedéséhez­ 2. Esetleges ellenfeleinknek Pe£*j figyelmébe ajánljuk, hogy: ha ®'’ j. Kisgazda­párt a régi reakciós lapban 3.000.000 (hárommillió) khold földreformot akartunk, a mostani P®0 • a volksbundistákéval és hazaárulóké' „közel" 5.000.000 (ötmillió), a'l''or L*. legfényesebb bizonyítéka radikali*1® suliknak. A demokratikus Franciaorsz* Svájc, Hollandia, Dánia, Svédország P®,­dójára — az életképes, önálló ,s­zisztenciák szaporítását és erősíten kívánjuk. 3. Akik pedig e földreformot túl kálisnak találnák, azoknak azt mondj® ha ti annak idején segítettetek vol®­ programmunkat megvalósítani, ■'‘^t már rég bennülhetne a magyar p3*4^ a birtokában, régen átjutott voln* ^ araitól ti állítólag féltek — a torm«1^ zökkenőn ,sőt talán még e háborút»3, kerültünk volna í­g­y bele, mert anyagilag függetlenebb s ezáltal ®|Vj| dalosabb és erősebb nép páriám®*1 j és kormánya nem a fasiszta, hao®^,,« demokratikus államok mellé v«f volna hazánk hajóját. halálosan vétkes mulasztás saját magnnk ellen Az összeomló Németországgal együtt omoljon össze végleg a magyar fasíztus* és feudalizmus is. Aj? ezer és tíze*** holdasok Magyarországa-''változzék át » dolgozó munkásság, a munkájának gyű­­­­l­mölcsét nyugodtan élvező parasztság s * végleges 'kiirtását magunk odázzuk el,­­ velük együtt menetelő dolgozó értelmi­­nép ellen is, hogy minden perc, mellyel a még Magyarországává, gyalázatos életét mi hosszabítjuk meg. Ez a kommunista párt álláspontja is minden pillanat, mellyel eltiprását és­­ akarata a földreformmal kapcsolatban. A földreform és a Kisgazda Párt Ina: Perr Viktor A földreform az ipart újjáépítis szükségeségét is jelenti írja. Rhe­nold Antal pártvez. tag A Szociáldemokrata Párt programjá­ban lényege* helyet foglalt el a radikális földreform végrehajtására vonatkozó kö­vetelés A párt a maga részéről tudatá­ban van annak, hogy a földreformot min­den körülmények között, még a jelen­legi különben nem a legkedvezőbb idő­szakban is, de feltétlenül meg kell való­sítani mert a földreform nélkül Magyar­­országon nem mehet végbe az a társa­dalmi átlakulás, amely nélkül el sem képzelhető a magyar politikai élet belső éss fefüggéseinek átrendeződése. A föld­reform .» na egy történelmi igazságtétel egy hamis irányba kényszerített törté­nelmi fejlődés tényei fölött. A Szociál­demokrata Párt, ugyanakkor szorosban, amikor legteljesebb mértékben a J»^* I* a földreform megvalósítása fölött ■ országos örömben, komolyan figy*^^)t tel arra is, hogy földr­eform Snnxaá . ^ nem oldhatja meg a magyar gazdaS^IV, szociális problémákat, hanem c*sk nagyarányú ipari újjáépítési progr^., és annak megvalósításával reméi h. az ország életének igazi megerősödj, és úgy külső, mint belső viszony* ..­ megszilárdulását. A párt az ipari at­építés nagy ügyét éppen olyan egéss­séggel fogja szorgalmazni, mint a*^ ne! a földreformot is »körre »

Next