Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

effiwiUieték És BiOlIK­ HL ÉVFOLYAM* 27. SZÁM. ARA: ^ENGO ESS­­HE BUM Milyen természetbeni já­randóságot kapnak a dolgozók? — A szov­et álláspont győzött a per­zsa kérdésben — Az fiz­ietek mai zárórája A MAGYAR K­OH MUHI­S­TA PART DELŐ UN AKTUS 1 LAPJA PÉCS 1946 FEPRK­A* 1 rÖKK Ünnepélyesen kihirdették a magyar köztársaság életbeléptetéséről szóló törvényt Meghiúsultak a reakció ünneprontó híresztelései­­ Lelkesen ünnepelte a nemzetgyűlés az 1946. év I. cikkét —a magyar köztársaság kimondását se érdekében hozott intézkedő A nemzeetgyűlés mai ülésén nagy lelkesedéssel megszavazták az 1946. évi I. törvénycikket. A demokra­tikus választások által megválasz­tott magyar nemzetgyűlés első ténykedése végetért. Magyarország köztársasági A magyar nép négy­­százéves álma vál valóra a mai napon és ez alkalommal — két, tragikusan balsikerű kísérlet u­tán — immár megváltoztathatatlanul és visszavonhatatlanul. Nem vál­­­toztál többé ezen a tényen az­ sem, hogy magában a nemzetgyűlésben Budapestről jelesíti a MTI. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél 10 órakor nyitotta meg Nagy Ferenc elnök. Folytatták a köz­társasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Schlachta Mar­git volt, aki a húszas években a botbü­ntetés bevezetését kérte a magyar népre. Szerinte a királyság és a köz­társaság „nem képezheti ellen­tét tárgyát“, mert lehetőség egyike is és másik is. Azt fej­ts akadtak egyesek, akik korainak í­tegette, hogy a magyar királyság tartották ezt a lépést, vagy akikdvanki alapon állt. Idézte Szent annyira nem értették meg jelente­ a IstVyri intelmeit, majd Mária cégét és annyira ki akarták íór­a Teré­zia egyik törvényének in­gatni lényegéből, mint a botban-I­soklását Felsorolta II. József­­tdlés egykori apostolnője, aki azt«,*!. h jobbágyok sorsa enyhíté­­eddigi koronázatlan királyságot «W«gk.rouázeU köztársasággal ak­ar­ta tejcserélni. A magyar nép nea­ korainak, hanem igenis régen idő­­serűnek érezte és tudta a fejlő­désnek ezt a követelményét és tel­jes mértékben megértik lényegét. Megérti és önmagát ünnepli, ami­kor a mai napot Ünneppé avatja, ür­nepli a Rákóczik, Petőfik és a Kossuthok gondolatának győzelm­­m­ét, ünnepli az 1919-es vértanukat és ünnepli a haladás és nemzeti összefogás mai hősi harcának dia­d­alát A Magyar Kommunista Párt ott alá­sz első sorban a köztársaság ért vívott harcban; vezette, irá­­nyította és tartalommal töltötte meg ezt a diadallal végigvitt és a nemzet egyetemes érdekelt min­, etenkor szemelőtt tartó munkája­] Szabó Imre a Magyar Kom­munista­­Párt nevében hangoz­tat­ta, hogy a magyar népnek mindig mostoha sorsa volt ebben a házban, mégis szerette ezt a lóidőt. De nem szerette azt a királyt, aki legtöbbször idegen volt a magyar néptől és két kézzel osztatta a földet azok­nak, akik kiszolgálták a mo­narchia érdekeit és gyilkol­­tatták a parasztságot. Hát. Céltudatos, becsületes és a] A reakciós időkben 20 millió mgyarról beszéltek, de semmit sem tettek, egy szavuk sem volt ,ak oroszlánrésze van abban, hogy ami ellen, hogy másfélmillió ma­­i köztársaság kikiáltására ilyen­ gyár kivándoroljon Amerikába, hamar sor kerülhetett és hogy ezt A parasztság tudja, hogy­­ napot valóban a» magyar »östéne- )szok, akik „ királyságot wi­fe» n) és boldogabb fázisának első vitáját vissza, tízezer holdas lépéseként fogadja az egész ma-t birtok­aikra gondolnak. Ily2nvar nép sokat, nagyon?A nagyar parasztság megfogad­­sokat küzdött a köztársaságért és’*J“, hogy ha harcosa tesz a de­­most, hogy elérte, nagyon sokat mokrankus köztársaságnak, is vér tőle. Várja elsősorban ősi Kisházi Ödon a Szouáldemok­­m­indenekelőtt a demokrácia vég- rata Párt nevében mondott kéz­­leges megerősödései, várja a re-; s*°»«tel a javaslatért, hajat bo­­akció végleges eltiprását, hogy ne? fül? tapasztalhatta az ipán mám lehessenek többé olyanok, akik, Kassa* a monarchia népellenes régi emlékeken élősködve vissza )­bu­ndit. •karják állítani a magyar nép* A munkásság szerint a demok­­szolgaságának kimúlt rendszerei* ratikus köztársaság a legmeg- és ezzel együtt saját kiváltságos felelősd) államforma a kultu­­rhelyzetüket. Ebben a köztársaság-: ralis és szoialis haladás ele­m­ nem lesz, nem szabad hogy­­ résere, helye legyen a kiváltságoknak, a' A köztársaság az az államforma, magyar köztársaság nem lehet más, amelyért érdemes dolgozni és mint népi köztársaság a szó teg-ig amelyben érdemes élni. tisztább, legnemesebb és maradék- Maian értelmében. A nép akaratá ■ak kell érvényesülnie az állam­élet minden terén a mai naptól és az államgépezet a leendő köztár­sasági elnöktől és a nemzetgyűlés­től egészen a legkisebb falu jegy­zőjéig nem szolgálhat mást csakis a nép érdekelt nem fejezhet ki ,iárt csak a nép akaratát. Ez a népi köztársaság igazi ér­telme. Tudjuk, hogy a köztársaság kikiáltásával még nem értük el ezt a célt, csak egy hatalmas lépí­tést tettünk tele, egy csatát nyer­tünk meg a magyar népnek. De a harc tovább folyik, amíg a célt valósággá nem váltjuk és ebben a harcban, úgy mint az eddigiek. •"én is. ott lesz, vert Iványit ben­­jiisch«*» a Magyar Kommunista V­­r. gy. M seit. (Erőss János kisgazdapárti képviselő: 400 esztendős Habs­burg uralom után nem lehet Habsburg propagandát csinálni. Nagy taps.) Schlachta Margit ezután kifogásolta, hogy a köz­­társasági javaslatban nincs szó a szent koronáról. (Múzeumba tesszük.) Ismertette milyen ér­tékes a magyar korona. Koroná­zó nemlét vagyunk. (Voltunk.) Magyarország a szentkorona or­szága. (Kossuth országai) Azt kérte, hogy koronázzák meg a köztársasági elnököt (Élénk derültség a ház min­den oldalán..) A­mikor lemondunk a királyság­ról, saját fejünkről vesszük le a koronát. (Általános felháboro­dás a ház minden oldalán.) Ja­vasolta, hogy a nemzetgyűlés halassza el az alkotmány meg­változtatását a békekötésig. (El­halasztjuk a királyságot végleg.) Schlachta Margit határozati javaslatait a ház elutasította, majd az elnök bejelentette, hogy a részletes vita első szónoka Parragi György kisgazdapárti képviselő a következő felszólaló. Parragi György általános fi­gyelem közepette rámutatott­ ar­ra, hogy azzal a törvényjavasl­attal a demokratikus pártok és a nemzet minden polgára szá­mára biztosítják, azokat a jo­gokat, amelyek hiányában a demokratikus érzésű férfiakat az elmúlt rendszer meghur­­colta. Felemelő emberi gesztusnak te­kinti, hogy a tegnap üldözött­jeit nem a bosszúvágy hajtja, hanem a­ legnemesebb emberi érzés tölti el őket: az emberi testvériesség érzése. Erős demokráciát akarunk, hogy le tudjunk számolni bel­ső ellenségeikkel. A magyar demokrácia el akarja kerülni a demokratikus pártok egyenetlenkedését, amellyel a reakciót támogatnánk. A de­mokratikus pártok együttműkö­dése történelmi szükségszerűség. Akik a királyságot kívánják vissza, tízezer holdas birtokaikra gondolnak Olyan magyar demokráciát valósít meg a köztársaság, amely létrehozza a dolgozók közösségét és a dunamedencei népek baráti összefogását. A javaslatot részleteiben is el­fogadta. Hegy­esi János a Nemzeti Pa­­ra­szpárt szónoka Eckhardt Sán­dor felszólalására válaszolva megállapítja, nem áll meg az az érv, hogy a nemzetgyűlés nem jogosult a köztársaság törvény­­be iktatására, hanem a nemzetet kellene megkérdezni. Ezt a nemzetgyűlést a nép vá­lasztotta és a választó gyűlé­seken egyhangúlag nyilvánul­ meg a nép akarata a köztár­saság mellett. A javaslat bevezetésének vi­tájában Drozdy Győző kisgaz­­d­ippárti képviselő a párt reak­ciós részének hangját kívánta megütni akkor, amidőn felszó­lalásában megegyezés ellenesen azt a kérdést kezdte feszegetni, kik fogják Magyarországon tu­lajdonképen a főhatalmat gya­korolni­­,s a demokratikus pár­tok ellen nyilatkozott. A sruz natív többsége élénk ellentmon­dásokkal és zajjal kísérte a reakciós felszólalást, amelyre elsőnek Faragó László a Szociál­demokrata Párt szónoka szólalt fel és megállapította, hogy a tör­vényjavaslat tárgyalásának ün­nepélyességét nem a Szociálde­mokra­ta Párt zavarta meg. Be­jelentette, hogy pártja nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az 1918-as forradalom eszményei elsikkadjanak. Révai József elvtárs a Kommunista Párt nevében válaszol a reakciós felszólalásra Révai József elvtárs hangoz­tatta, hogy a kommunista párt most is kötelezőnek ismerte el magára nézve azt a pártközi megállapodást, hogy a törvény­­javaslat­ tárgyalása ünnepélye­­­sen és egyhangúsággal folyjon le. Sajnálja, hogy Drozdi képvi­selő más hangot ütött meg és megsértette ezt a megegyezést. Drozdi kifogásolta, hogy párt­uralom és pártrendszer van. Ma­gyarország romlásáért kollektíve felelős a Horthy-rendszer és an­nak minden támasza. Idézte Lincoln Abraham­ pél­dáját, aki kardot rántott a rabsz­olgatartók ellen és Pető­fit, aki kötelet kért a nép el­lenségei nyakára. A felszólalásokra Sulyok De-T módosításokkal elfogadta. Zsó, a javaslat előadója vála­szolt. Hangoztatta, hogy a maga részéről a kisgazdapárti felszólalóknak egyes észrevételeit nem tudja helyeselni, mert azok a szen­vedélyek felkorbácsolására voltak alkalmasak. Utalt arra, h­ogy az ország egy pártjainak kölcsönös engedé­kenység útján kell előre vinni az ország ügyét. Kérte a módo­sító indítványok elutasítását. A ház az indítványokat elvetette. Ezután a szakaszonkénti rész­letes vitára került sor. Révai József elvtárs felszólalására Su­­lyok Dezső válaszolt, majd a ház a javaslatot kisebb stiláris Ezután Kossa István alelnök bejelentette, hogy a javaslat 19. szakaszának rendelkezései sze­rint mint 1946. I. tc. kerül ki­üi­rdetésre. A ház tagjai helyeikről fel­állva lelkes éljenzéssel és tapssal ünneplték a Magyar Köztársaság életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat rikkelhe­­lyezését A ház­ legközelebbi ülését pén­teken délelőtt fél 12 órakor tart­ja, amelynek napirendjére a köztársasági elnök megválasztá­sát tűzte ki. MAGYARORSZÁG EZZEL KÖZTÁRSASÁGGÁ VÁLT. A nemzetgyűlés ma megválasztotta a magyar köztársaság elnökét Budapestről jelentik. A nemzetgyűlés pénteken elnökválasz­tó ülést tart. Az elnökválasztás után a köztársasági elnök vezetésével megindulnak a kormányalakításra vonatkozó tárgyalások. Jelek szerint nem lesz jelentős változás. Az új kormánynak a nemzetgyűléstől felhatalmazást kell kérni a Gazdasági Főtanács további működésére nézve, mert a felhatalmazás csak a Tildy kormány részére szólt. A pécsi bányászok küldöttsége leltárta a bányászság panaszait a miniszterelnöknek jelentik. A pécsi rol­raft Budapestről bányász­ok nyolctagú küldöttsége felkereste Tildy Z­oltán minisz­terelnökül, aki Rákosi Mátyás és Szakasits árpád miniszterelnök­­helyettesek jelenlétében fogadta a bán­yászküldöttséget. Fodor Kálmán, a küldöttség vezetője előadta, hogy a pécsi bányászok állandó késéssel kap­ják meg fizetésüket, így például a január első hetére járó béreket január 22-e után kapták meg. Élelmiszerjuttatásként az egész hónapra másfél kiló lisztet kap­tak. Követelte a nyugdíjas bá­nyászok fizetésének haladéktalan rendezését. Lehetetlen állapot, hogy a nyugdíjas bányászok 18.000 szengőt kapjanak. Végül kérte a miniszterelnököt, a l leg­­sürgetebben intézkedjen a köz­­úton falóknak a reakciót tisztel­tetektől ontó m­egtisztítássíró, Tildy Zoltán miniszterelnök válaszában megígérte, hogy­­ a bányászság panaszait orvosolják. Utasítást ad a Gazdasági Főta­­nácsnak, a bányászok ellátásá­nak feljavítására, a pénzügymi­niszternek pedig arra, hogy a bérfizetéshez szükség­ összegek mindig idejében a rendelkezésre álljanak.

Next