Új Dunántúl, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-03 / 98. szám

lyet a kormány vállalt és amelynek érdekében a koalíció létrejött. Hogy mi munkálok, teljes erőnket és odaadásunkat adjuk ennek a programnak a végrehajtására, mutatja abányászok, a vasutasok, a hídépítők munkája, akik még a nélkülözés és rossz ellátás ,a nyomor idején is megfeszítik erejüiket. A munkások parasztok dolgoznal, a nemdolgozók tömege ebben az országban azokból az urakból és csatlósaikból áll, akik a múltból még ittmaradtak. I 3 j Ml rvt*w«#TVk! igazságos határokat követelünk E három kérdés, a közállapotok rosszasága, a munkásegység elégtelensége és a reakció kérdése azok, amelyek leküzdése után bizton remélhetjük a demokrácia felépítését, megerősödését, véglegesítését. Ha peddig megerősödik a demokrácia, ez annyit jelent, hogy megerősödikaz ország. Hogy ez mennyire igaz, bebizonyította a moszkvai út. A moszkvai utazás igazolja az ország erejét. Két moszkvai utazás volt, az első, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs tett meg, aki Moszkvában a Kommunista Párt erejével és összeköttetéseivel előkészítette azt a sikert, amelyet a második utazáson a miniszterelnök, Szakasits elvtárs és több miniszter rögzített le és amelynek nagyságát csak a közeljövő fogja teljes egészében kidomborítani. Ennek a moszkvai útnak eredménye egy szóban úgy foglalható össze, hogy a magyar állam egyenrangúállam lett aöbbi tárgyaló felek sorában. A magyar államot nem úgy fogják kezelni, mint legyőzött, mert tiport másodrendű országot, hanem mint olyant, amelynek hangját a tárgyalások során mint egyenrangú félét méltányolni kell. Fontos ez a küszöbön álló béketárgyalásoknál. A legközelebbi jövőben meghívják a magyar kormány küldötteit, hogy megállapítsák a kötendő magyar béke feltételeit. Egy évvel ezelőtt még azt kellett hinnünk, hogy ezta békét Azt akarjuk,hogy azok a magyarok,akik az ország területén vannak, függetlenországban lakjanak, az ország sterilletén kívül lakók pedig szabad emberek maradjanak. Felvethetjük-e a békekonferencián a területi kérdést, a határok kérdését? Igenis követeljük, hogy a békekonferencia szabjon a mi országunknak igazságosabb határokat, mint Trianon. Bízunk abban, hogy a demokratikus megítélés a demokratikus megió Erdély egy részét vissza kell kapnunk. Tehát a területi kérdést igenis felvetjük. Amikor errőlbeszélünk, nem soviniszta szempontokvezetnek bennünket, de igenis hazafiak vagyunk és úgy járunk el, mint igaz hazafiaknak kell. Azt kérdezem, hi asazafi, ők, akik elpusztították az országot, vagy mi, akik felépíteni akarjuk? Ők, akik 1919-ben külső ellenséggel paktáltak, vagy mi, akik hadsereget állítottunk fel az ország területének megvédésére? Ők, akik a demokrácia ellen folytatott harcuk folyamán ellenünk sorakoztatták fel a szomszéd államok gyűlöletét, vagy mi, akik a demokrácia szolgálatában a szomszéd államok együttműködésével megvalósítani akarjuk és fogjuk a magyar érdekeket? Hogy a magyar urak a németek mellé álltak, annak oka az volt, hogy a revízió követelésének teljesítését remélték a német támogatástól. Erről azonban szó soha nem esett. Hitler nem volt annyira gavallér, hogy a magyar segítségért magyar területtel fizetett volna. Miért szolgáltatták ki tehát mégis a magyar földet, a magyar katonákat, magyar értékeket Hitler hadseregének? Jól tudták,hogy ha Hitler bukik, akkor bukik fel egész uralkodórendszer szerte a Világban, buknak ők is, a félfeudális magyar rendszer sorai. Ők azt gondolták, ha Hitler mégis győz, akkor fennmaradnak, ha nem, akkor nekik nem érdekül ennek az országnak fenntartása. A helyzet az, hogy ők saját uralmukat akartákfelépíteni ahaza romjain, kik a hazát akarják felépíteni azon romjaikból. Lerontani a reakciós uralmat, megtörni minden erejét; ez a hazafiság, ez a haza szolgálata, ez a nemzet védelme. A reakciós urak azt mondják, hogy május 1-e a nemzetköziség ünnepe. Igen, a május 1-e a nemzetköziség ünnepe. A nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi összetartás, a kölcsönös megértés ünnepe. Annak ünnepe, hogy ne legyen gyűlölködés, ellenségeskedés, hanem a nemzetek összefogásán keresztül az összes nemzetek boldogulása. Ez a mi nemzetköziségünk. Ez a május 1-e és ha ezt szolgál, jure, akkor hazafias szolgálatot végzünk, mert ez minden népnek és a magyar népnek is éredeke. Munkások vagyunk, öntudatos, osztály-öntudatos munkások. Koalícióba léptünk, becsületes koalícióba minden demokratikus párttal. Ennek a koalíciónak célja az ország demokráciájának kiépítése. Ezt hirdetjük, ezt akarjuk, de a tető, a csúcs még messze van előttünk. Még csak egy pihenő fennsíkra értünk el. Még tovább kell haladnunk. Lesznek olyanok, akik elfáradnak, akik lemaradnak, de a többi öntudatos munkássalelérjük végső célunkat, a szocializmust. Amikor ezt a célt kitűztük, akkor, nem azt mondjuk, hogy győzni akarunk, hanem, hogy győznünk kell. Kell azért, mert mi a társadalmi fejlődés felismert útját járjuk. Ez az út az Igazság útja, ez az út tehát a mi utunk. Azzal, hogy május 1-én a világ minden részében az összes dolgozók összejönnek, kifejezik azt az akarást, hogy a nemzetközi szolidaritáson kérészetül a saját országuk üdvét megvalósítsák. Kis mi magyar dolgozók, ilyen tömegben megmozdultunk ,hogy célunknál, kifejezést adjunk ezzel: ez az út a mi útunk, az igazság útja, ez az út a győzelem útja lesz. Cvetkov tábornok is részt vett a pécsi ünnepségen Még Kaján elvtársbeszéde közben érkezett meg Cvetkov tábornok, az átvonuló szovjet haderők főparancsnoka, aki néhány szóval szintén belekapcsolódott apécsi munkásság május 1-e ünnepségébe.Rámutatott arra, hogy ezt a napot velünk együtt aSzovjetúnió népe, dolgozói,munkásai, a parasztság és értelmiség is ünnepli, mint a nemzetközi szolidaritás megnyilvánulását A szovjet népa világ legbékeszeretőbb népe és a Vörös Hadsereg katonái nem azért jöttek Magyarorságra, hogy leigázzák, hanem hogy segítsék az ipar és mezőgazdaság helyreállításánaknehéz munkájában. A Vörös Hadsereg tisztjei és katonái nevében meleg szeretettel üdvözölte a május 1-e megünneplésére összegyűlt dolgozókat, azt a magyar népet, amely évszázadokra vett meg a szebbb és Ibolyább Magyarország jövőjét. megsemmisítjük az osztályaik utolsó maradványait és felépíti helyébe a dolgozók nemzeti államát. Még nincs demokrácia Magyarországon, még csak a közéven tartunk, de ígérjük, hogy 3 esztendő múlva, 1948 május 1-t már be fogjuk jelenteni, hogy következő cél az, hogy Maqy® ország szocialista legyen. A munkásegységről szólva b jelentette, hogy ■ a demokrácia legnagyobb bizosítéka az esztéry öntudatos sztorimaf címlán ö vezett munkásság. Sok kiállott szenvedésünk a legagyobb ok arra, hogy ne engdjük még egyszer uralomra jutó reakciót. Ha előbb következne az egyesülés, mint a történés* szükségszerűség elkerülhetetlen) megköveteli, éppen olyan hiba lehetne, mint az, hogy a két rád káspárt egymással szembenálló. De ha sor kerülne arra, hogy nem lenne más menedéke a magyar demokráciának csak az, hogy a mátkáspártok egyesüljenek, akikt igenis azt az elvet valljuk, hogy eddig volt két munkáspárt és egy munkásosztály, ezután pedig legyen egy munkásosztály és eg munkáspárt. ránk diktálják, most pedig beszAz országot csak az mentheti meg, ha hátra megy hatunk abban, hogy támogat . Igazien az egyesített munkásdabennünket a mi hatalmas szomszédunk, aSzovjetúnió, az a Szovjetunió, amelynek letiprása, megalázása volt Hitlerek hadicélja. Ez a Szovjetúnió most talpraállásán dolgozik olyan tempóban és olyan sikerrel, amely példátlan a világ történelmében. Az ötéves terv folyamán az orosz ipar hatalmasabb lesz, mint Európa bármely ipara, az orosz nép erősebb lesz, mint Európa bármely népe. Ezt a Szovjetúnió a mi barátunk, mert bízik abban, hogy a magyar demokrácia átformálja, átképzi ezt az országot és nem lesz többé a reakciósok martaléka. A Szovjetúnió más nemzetek szabadságának is szószólója, más nemzetek függetlenségének is bajnoké. Azért, hogy mi az orosz barátságot megnyerjük, távolról sem kérik azt, hogy mi függetlenségünket feláldozzuk. Ellenkezőleg, azt akarják, hogy függetlenek legyünk elsősorban a múlt reakció bűnöseitől. Amikor tehát mi a Szovjetunió támogatásának tudatában meg fogunk jelenni a békeértekezleten, akkor bízunk abban, hogy Magyarország érdekei lehető kielégítést fognak nyerni. Első érdekünk az ország gazdasági létének biztosítása. Magyarország nem tud egzisztálni külkereskedelem, nyersanyag-behozatal, külső országokkal való kapcsolat felvétele nélkül. Nem tud egzisztálni, ha nem adják viszsza elhurcolt javainkat. Gazdasági létünket biztosítani kell, ez a mi békénk első feladata. A második a magyarság létének biztosítása, függetlenségének biztosítása hátrányban vagyunk, mert utolsó kiszolgálói voltunk a fasiszta reakcióinak. Ezt a csorbát ki kell köszörülnünk azzal, hogy bizalommal és hálával fordulunk azok felé, akik felmentettek bennünket, az orosz nén felé és annak nagy vezére, Sztálin generalisszimusz felé. Hazaáruló az aki azt hirdeti, hogy külpolitikát lehet csinálniaz oroszok nélkül, vagy éppen az oroszok ellen. Az egyetlen helyes út, ha olyan politikát folytatunk, amely megfelel a demokrácia követelményeinek. Külpolitikai céljaink: Békesség mindenkivel az ország határain kívül és az ország határain belül. TV békében csak aT-okkal tudunk élni, paik demokráciát akarnak. A demokrácia fenntartásának formája a koalíciós kormányzati rendszer A koalíció testvérpártjához, a . m./ ur. o. pp. • az Iszrue azonossága, mert aszociáldemokratái, éskommunisták egyanyának a gyermekei, a szocialistagondolatnak, két munkásdalt adott elő, majd a Szociáldemokrata Párt nevében dr. Kis Roland elvtárs, belügyi államtitkár mondott beszédet. Beszéde elején tolmácsolta a Szociáldemokrata Párt vezére, Szakasits Árpád elvtársnak üdvözletét a kommunista testvérpárt tagjainak, a kisgazdáknak és a koalícióban résztvevő minden jó magyarnak és ígéretet tett arra, hogy a reakciót, amely eddig akadálya volt, hogy testvéri kezet foghassunk a Szovjetúnió szocialista népeivel, az utolsó csirájáig kiirtjuk. Beszéde további során Kis elvtárs méltatta május 1-e jelentőségét, kifejtve, hogy ez az ünnep (olyan nekünk (szocialistáknak, mint a kereszténységnek a pünkösd, mert ezen a napon t teszünk hitet » «szocializmus igazságaimellett. Az Isten akarata az volt, hogy ne legyen különbség ember és ember között Azt akarjuk, hogy a munkás, a földműves magának dolgozzon. Azt akarjuk, hogy a munka szent legyen. Ne legyen a munkaárti, hanem ez ország alapja, hogy Mégis szét akarnak választani benn minket azok, akiknek érdekük volna, hogy megismétlődjék 1919. A reakciónak azt üzenjük, hogy a mába üt rajtunk a maga gyengülő erejével, mert minden ütése után tömörebbek leszünk. Most sokan jönnek hozzánk, akik el akarnak valahol helyezkedni. Figyelmeztetem a konjunktúra embereket, hogy nálunk nem lehet átmenteni kispolgári nézeteket. Mi szocialistái vágynál, és csak balra mehetünk. Más nem mentheti meg ezt az országot, csak, ha balra megy. Az értelmiség pedig ne üljön fel a reakciónak és ne álljon szolgálatába, mert hamarosan vele pusztul. Mit akar tulajdonképpen a reakció? Mindent vissza, vissza a fölesét, a gyilkosságot, az országrombolást. Ezekre mi már kimondtuk a halálos ítéletet. Ezután még kíméletlenebbül lépünkfel új reakció ellen, hogy a munkásság nyugodtan dolgozhasson. Ki fél a B-listától és miért? Csak országunk becsületesen helyezked, e?M.kinek oka van rá. Ez igazolhessék el a demokratikus népek, j.3 azt, hogy meg kell csinálni a soraiban. J S-listát. Mi egy évi türelmi időt A környező népekkel szemben adtunk a reakciósoknak a megváltozásra. Most ez azidő lejárt. Akit nem változtatott meg a demokrácia, annak mennie kell. A B-listánál nem a szakszerűség lesz az első szempont, a főszempont az, hogy ki megbízható politikailag. A pótlásra közigazgatási tanfolyamokat szervezünk, paraszt- és munkáséyermekeketkenézünk ki arra, hoggy tisztviselők legyenek. Beszélt ezután Kis elvtárs a reakció másik mesterkedéséről, az új antiszemitizmusról. Amunkásság üldözött volt sok éven keresztül — mondotta — és testvérének ismer el minden üldözöttet, tehát a zsidóságot is. Az infláció is a reakció eszköze, ezért igyekeznek pénzünk vásárlóerejét megingatni. Az első világháború után csak 1925 januárjában lett értékálló pénzünk, most pedig csak egy éve, hogy felszabadultunk, de nagy szomszédunk elég garancia arra, hogy előbb lesz értékálló pénzünk, mint az első világháború után. Ehhez azonban szükséges, hogy elhurcolt javainkat visszakapjuk-Beszéde további részében Kis elvtárs foglalkozott azokkal az új kapnányintézkedésekkel, amelyek megvalósitása most van folyamatban. A törvényhatósági választásokat a közeljövőben megtartják, de a hazafias mértéktartás megköveteli, hogy jól meggondoljuk, milyen akciókat kezdeményezünk. Közigazgatási reform készül, olyan, hogy az egyszerű ember is el tudjon igazodni a közigazgatásban készült gyámügyi törvény és rendelettel szabályozzák a törvénytelen gyermekek helyzetét is. Az összeférhetetlenségi törvény már készen is van, amely biztosítani fogja, hogy azok, akik exponálva vannak, ne lehessenek a korrupció martalékai. A címertörvény is a közeljövőben a parlament elé kerül, mert lehetetlen, hogy a demokratikus Magyarországnak olyan címere legyen, amelynekminden része akirályság uralmáraemlékeztet. Készen áll a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvény és a szakszervezeti törvény is. Ezután foglalkozott az egyházak politikai szereplésével. Tiltakozott minden olyan tanítás ellen, minden olyan próbálkozás ellen, amely az egyházakat és a kereszténységszt és hirdesse a rendíthetetlen fi magyar alkotó és újjáépítő unilta érdekek védelmére a munkás-...az 1 . osztály érdekeivel szemben. Az egyház ne engedjen teret olyan törekvéseknél, amelyek ellenkeznek a demokrácia érdekeivel. Nem fogunk államsegélyt adni ahhoz, hogy a demokratikus államrendet tan szószékről,vagy iskolákbólbuktassákmeg. Magyarországot csal: a szocializius« fogja felszabadítani a kapitalista iga alól — mondotta a továbbiakban — és teszi független szabad állammá. A szocialista Oroszország az első nagyhatalom, amely egyenrangú félként ült le velünk tárgyalni és érdek nélkül akarja Magyaország függetlenségét csak azért, hogy lejális szomszédja legyen. Ezt az ígéretet küldi a szocialista Oroszország nekünk május 1-ére. Mi azt ígérjük, hogy kásság diadalát. A győztes és mod már diktáló nagyhatalmak eldöntötték azt, hogy" Krisztus vett Hitler, eldöntötték, hogy Mg18 Kampf, vagy a Biblia, eldöntötte a horogkereszt és a kereszt kelését. Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm újra Pécs város és Baranya vármegye dolgozó seregét Az ünnepi szónoklatok után egyesített munkásdalárdával egV® az egész üneplő közönség lelkesen elénekelte az Internacionálét és 8 magyar Himnuszt, majd fegyelmezett rendben elvonult a Széchenyi' bárról. A bányászok zárt menüjében egyenesen a Tettyére von«1' tak, mig a többi csoportok fel°s8' lettak és tagjaik egyénileg von»1' tak fel a népünnepély színhelyére. A záróbeszéd Az ünnepséget Szécsey Béla a Nemzeti Bizottság elnöke zárta be. Hangoztatta, hogy minde eredmény, amit az emberiség a múltban elért, a munka eredményeis a jobb jövőbe vetett m ménységnek újra csak ez lehet e alapja. Aki ennek a törekvésnél útját állja, az a dolgozók esküd ellensége. A dolgozók munkájá ki kell emelni a porból, széppé kell tenni, hogy örömmé váljon alkothasson. A demokráciánál amely lényegében véve nem forradalmi gondolat, kétségtelen érdeme, hogy a tömegekben erősebbé tette az emberi méltóság érzetét. A világ javainak új és igazságos elosztása legyen fő célja azoknak, l akikaz emberiség ügyeit ,sa béke ügyét is intézik, különben a történelem legnagyobb fékezőereje is tehetetlenlesz, hogy százezrek belül verjék azt avékonyüvegfalat amely a szegénységet és a gazdaságotelválasztja. Május 1-e a dolgozó munkások a munka hőseinek ünnepe. Ezen a napon egy pillanatra megáll 1 a kalapács a munkás kezében, leteszi a bányász a csákányt, a földműves megtörli verejtékező hoffi lokál és a szellemi munkás is pihenteti a tollat. A múlt évi üítgépre emlékezünk, amikor első szárnypróbálgatásait tette az újonnan kapott szabadság, ünnepeiben: tűk és bizakodóan néztünk a jövőbe, de nem olyan bizakodva mint ma. Ma együtt ünnepük 8 dolgozódra május 1 -ét és ez a munkaegység bizonysága a jobb jövőnek- Május 1-e a győzelem,8 munka győzelmének napja. Zugi08 hát a jövőben a dolgozókbank’ A Fekete Gyémánt megnyitása A nagygyűlés után meghitt hangulatban zajlott le a Bányász Fogyasztási Szövetkezet részérül a Munkás Kultúrház udvarán berendezett vendéglőnek, a Fekete Gyémántnak megnyitása. A megnyitáson részt vettek: Münnich Ferenc dr. főispán, Krancz Pál megyei titkár, Hajdú Gyula nemzetgyűlési képviselő, I Kss Roland belügyi államtitkár és Tolnai József polgármester elvtársak is A Fekete Gyémánt első napja a teljes siker jegyében zajlott le. Már a déli megnyitáson megnyilvánult az az új szellem, ami ezt az Intézményt, mint a demokrácia alkotását jellemzi. Ugyanannál , asztalnál, ahol a felsorolt elvtársal ültek, foglaltak helyett a márkások, bányászok is. Münniche K társsal éppen szemben egy idősek falusi nénike ült, kisgyerekkel és jóízűen falatozta a magával bort kolbászt és hagymát és talán ujjja is tudta, hogy ki az a szembeni»ember, akivel jó félóra hosszat egy beszélgetett faluja helyzetéről , saját problémáiról. Várjon két illendővel ezelőtt lehetségesnek ta tolta volna-e az idős parasztas szörny, hogy a Méltóság:« Főisp.