Új Dunántúl, 1946. szeptember (3. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-01 / 196. szám

IHtáty fMtdáifed egyed UseUkf DUNÁNTÚL A M­AGYA­R II. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM „A múlt hibáinak, bűneinek őszinte és kíméletlen felho­zása nélkül nem tudjuk felépíteni a jobb magyar jövőt/* Rákosi Mátyás: A magyar jövőért NI N I S T mPART l! É L ö ü N Á N T U L I L A P .1 A­ PÉCS, 1946 SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP &SLSL m fillér Szombaton délután a magyar és román bizottságok közösen tárgyalták meg az erdélyi határkérdést Meghallgatják a magyar küldöttséget is . Hétfőn a magyar-csehszlovák határ ügye kerül napirendre Pak­sból jelenti az AFP. A békeértekezlet magyar politikai és területi bizottsága szombaton délután 4 órakor a román politikai és területi bizottsággal ülést tartott, hogy meghallgassa a két ország­­képviselőinek előterjesztését Magyarország és Románia felfogásáról a közös határ kérdésében. A magyar bizottság hétfőn délután 4 órakor a magyar-csehszlovák határkérdést vitatja meg.­Egy má­sik ülésen, amelynek időpontját később állapítják meg, a magyar bizottság folytatja a kisebbségi biz­tosítékok vitáját. ( ÍMég megváltoztatható az első döntés A Magyar Távirati Iroda diplo­máciai különtudósítója jelenti: A -— —„J—--- -------------A magyar területi és politikai bizott­Láboskávét szürcsöl hófehér ka­rság péntek délutáni ülésén a bi­­z­tosal, elmerengve 25 éves pályabizottság visszatért a szerdai ülésnek arra a határozatára, hogy Magyar­n. Igen, az, akinek legnagyobb szerbországot nem hallgatják meg szó­belileg. Megállapították, hogy a múlt ülésen egyrészt félreértés történt a meghívás elutasítása körül, másrészt a román bizottság csü­rege volt abban, hogy Magyar­ság a párisi Luxembourg palota tanácstermében ilyen súlyos bé­kefeltételeket kénytelen elfogadni, wilheimben éldegél intim családi környezetben, még régi inasa is. .­­ , , ...... »­ellette van, nehogy valami zök-'j tortaki ülésén úgy döntöttek hogy L - - ■ — meghallgatják a magyar békekül­dötséget, és ezért elhatározták hogy Magyarországot a magyar bi­zottság is meghallgatja, még­pe­dig a román bizottsággal együt­tes ülésen. Az elhatározás egy­hangú volt, bizottság elnöke ezután közölte, nem változtatja kene álljon be életrendjében. Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország 25 éven át volt kormányzója az udvarias ameri­kaiak által rendelkezésére bocsá­tott wilheimi luxusvilla kertjében sétálgat. Bizonyíték erre a Jöven­dő július 18-i számában megjelent­ ...... . ... Helyszíni riport Horthyról. Sétál­!* bizottság­kát semmi gondja nincsen Igaz, a hogy a megóvás fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges megváltoztatására valamelyik bizottsági tag külön javaslata szükséges. A bizottság egyébként a békeszer­ződés tervezetének második és harmadik cikkelyét tárgyalta, amelyek az alapvető emberi jo­gok biztosítására vonatkoznak. A cikkely tekintetében döntés nem történt. A bizottság végül elhatá­rozta, hogy a magyar—román együttes bizottság ülését szomba­ton délután 4 órakor tartják. A magyar álláspontot Auer Pál pá­risi magyar követ ismerteti ezen az ülésen az erdélyi problémával kapcsolatban. Három magyar levél bejelentette, hogy a magyar bi­zottságtól három levél érkezett Az első kiemeli, hogy a magyar küldöttség természet­szerűleg sohasem mondott le arról a jogáról, hogy szóbeli­leg kifejtse álláspontját az I. cikkely 2. szakaszával kapcso­latban, amely a román—magyar határra vonatkozik. Kéri a magyar kül­döttség, hogy hívják meg e célból. A második levél azt kéri, hogy Magyarország megbízottját hall­gassák meg az I. cikkely 4. sza­kaszával kapcsolatban annak a csehszlovák pótindítványnak a tárgyában, amely 200.000 szlo­vákiai magyar kitelepítésére vo­natkozik. A harmadik levélben a magyar küldöttség azt kéri, hogy Magyar­­ország megbízottját hallgassák meg minden olyan politikai és területi kérdés tárgyalása alkal­mával, amellyel kapcsolatban más küldöttségek pótindítványokat terjesztettek elő. A szerződéstervezet második­ cikkelyének tárgyalásánál az el­nök közölte, hogy Jugoszlávia és Ausztrália részéről pótindítványt nyújtottak be. A jugoszláv pót­indítvány kéri, hogy vegyék be a szerződésnek­ ebbe a részébe azt a jogot, hogy az oktatás az illető nemzetiség nyelvén történ­jék. Ausztrália indítványa arra vonatkozik, vegyék be a magyar állam alap­vető törvényei közé azt, hogy biztosítsa minden állampolgár számára faji, nyelvi és feleke­zeti különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadsá­gok teljességét. A bizottság elhatározta, hogy a második cikkely első szaka­szának vitáját későbbre halasztja. Pak­sból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. A magyar kékeszenződésterve­szírintha°Zb­zolág­­zettel foglalkozó területi bizottság hogy a M­T­I 1938. évi magyar román határt­­ péntek délutáni ülésén az elnök Hol az igazi bűnös ? Párisban Magyarország jövő sorsáról folynak a tárgyalások. L­egjobb politikusaink, szakembe­reink, újságíróink ülnek a tár­gyalóasztalnál, bizonyítják szóval és dokumentumokkal, mit tett Magyarország a demokrácia meg­teremtése érdekében, a demokra­tikus intézkedések egész sorában elért eredményeinket, azonban változatlanul kitartanak amellett, hogy jóvátehetetlenül bűnösek­­aagyunk a háborúban. Az egész magyarság szeme Pá­­rison függ. Mindenki annak okát kutatja, miért éppen mi vagyunk a bűnösök. Mindenki a másikat okolja a súlyos békefeltételekért és közben elfeledkeznek arról, hogy az igazi bűnös ezalatt villá­ból Bajorországban az amerikaiak gondos­­és figyelmes őrizetében Star béketárgyalások idején, mint­­ ország legnagyobb bűnösének, írái előtt volna a helye, neki azonban nem kell félnie. Az ame­­rikai hatóságok úgy sem hajlan­dók kiadni sem Jugoszláviának, **m­ Magyarországnak. Nyugodtan é*«et, mint detronizált uralkodó, semmi bántódása nem esik. Itt­­honi hívei pedig szabadon sétál­ónak és hangosan hirdetik, hogy Horthy nem bűnös. Hirdetik róla, hogy nem bűnös, j°Sy a baj csak Szálasiékkal kez­­dődött, s közben tökéletesen igye­keznek elfeledkezni a 25 éves m­ultról. Nem jutnak eszükbe az ellen­­forradalom megindulásának árulói , amikor a francia és szerb ki­­rálypárti csapatokkal tört rá az Jószágra, hogy kezébe kerítse a hatalmat. Az uralma legelejéhez kapcso­ló borzalmak, a tiszti különit­­®ónyek, Héjjas, Prónay, Osten­­ing Gömbös Gyula és a többiek "‘megmészárlásai, amelyektől még 82 őket támogató külföldi hatal-­maak is elborzadtak. Siófok, Or­­­vány, a Britannia pince, ame­­ly?k rémségeinek megszüntetésére «alföldi vizsgálóbizottságot ren­ditek ki a nagyhatalmak talán r®z sem volt, már nem is emlék­­**5­ rájuk. És ki emlékezne annyi év után arra, hogy a gyászos emlékű tria­­noni békét, amely a világtörténe­­lm egyik legigazságtalanabb szer­­ződése volt, és amely ellen a ma­gyar Vörös Hadsereg annyi sike­res harcot vívott, Horthy írta alá. Egyedül a Szovjetunió tilta­kozott ellene a nyugati imperia­lista hatalmak nem törődtek az­zal, jogosult-e erre Horthy a ma­gyar nép nevében. De nem jutnak eszébe közelebbi dátumok sem. Ugyan hogyan is tarthatná eszéb­e az 1926-os frank hamisítást, amikor az akkori ma­gyar kormányelnök, Bethlen Ist­ván gróf segédletével hamis fran­kot nyomatott, ezzel a szélhámos­sággal igyekezvén betömni karri­erje süllyedő hajóján a réseket, nem törődve azzal, hogy ezzel a világ előtt az egész ország becsü­letét aláássa. És elfelejtette régen azt is, hogy amikor a langyos bethleni poli­tika és csendőrszuronyok már nem tudták fékezni az elnyomatás és a kizsákmányolás miatt lázongó munkás és paraszttömegeket, az ő felhívására foglalta el a minisz­terelnöki bársonyszéket előbb gróf Károlyi Gyula, akinek „erős kéz“ politikája a már nyilt ter­ror, majd Gömbös Gyula, a „ten­gely atyja" akinek fanatikus hit­lerimádata lökte tovább az orszáá­got a fasizálódás útján. De vannak közelebbi dátumok is bűnlistáján amikről most sze­retne megfeledkezni. A jugoszláviai háború három héttel az örökbarátsági szerződés megkötése után, — az újvidéki és zsablyai vérengzés mind az ő bűneit gyarapítják. És végül a hadbalépés Hitler oldalán a Szovjetunió ellen, — egészen a meggyőződéstelen, el­késett október 15-ig döntően be­bizonyította a demokratikus ha­talmak előtt azt, hogy Horthy és a vezetése alatt álló ájult ország a demokrácia, a haladás ellensége, az egész világot fasizálni akaró hitleri Németország alázatos ki­szolgálója. Igen, itt kezdődik a bűnsorozat, amit Pánsban most a fejünkre olvasnak. És ha az amerikaiak nem is hajlandók kiadni, ha egye­lőre el is kerülte jól megérdemelt bűnhődését, az egész magyarság­nak tisztában kell lennie azzal, hol van az igazi bűnös, ki a fele­lős a most tárgyalás alatt álló súlyos békefeltételekért. Rózsai Katalin. Elhangzott a magyar állásfoglalás az erdélyi határok kérdési­ben Lapzártakor jelentik: A magyar és román politikai és területi bizottságok közös ülése tegnap délután 4 órakor kezdetét vette. Az ülésen meghallgatták Auer Pál párisi magyar követnek szó­beli észrevételeit a magyar-román határ kérdésében. A magyar küldött beszédének elhangzása után a román küldöttet is meg­hallgatta a két bizottság. Tekintettel arra, hogy lapzártáig az ülésről jelentés még nem érkezett, az ülés lefolyásáról ré­szletes beszámolót legközelebbi számunkban adunk. A pécsvidéki bányászok maximális teljesítménnyel köszönik a forintot Rákosi elvtársnak A pécsvidéki szénmedence, az I. bányászkörzet bányászsága a Magyar Kommunista Párt kon­gresszusi versenyének keretében termelési versenyt hirdettek, amelynek célja a napi száznyolcvan vagonos termelés volt. Bányászelvtársaink példát moutató kommunista öntudattal láttak a termelés fokozásához és mint az Új Dunántúl arról már beszámolt, a termelést valóban napról-napra emel­ték is.­­ Most az I. bányászkörzet bányászai büszkén jelentik, hogy a kongresszusi versenyben előírt maximális teljesítményt elérték. A már ismertetett termelési adatok óta, augusztus 27-től a termelés fokozása így alakult: 26-án 170, 27-én 172, 28-án 176 és 30-án 180 vágón. Az előírt maximális teljesítmény elérése alkalmából az I. szénmedence bányászai köszönetüket fejezik ki a stabilizáció megteremtőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak a Jó forintért, amelynek életre­­hívásával lehetővé tette számunkra, hogy a kongresszusi versenyben vállalt kötelezettségnek öntu­datos kommunistához méltóan eleget tehessenek. Ígérik, hogy a vállalt kötelezettségen túl is tovább fokozzák termelésüket, hogy ezzel is közelebb hozzák minden maggyar dolgozó céljának, a demokra­tikus, népi Magyarországnak felépítését. Rákosi Mátyás elvtárs a stabilizá­ció eddigi eredményeiről Rákosi Mátyás elvtárs tegnap este rádióbeszédet tartott, amely­ben összefoglalta a szanálás első hónapjának eredményeit és meg­jelölte azokat a feladatokat, ami­­ket a következő hónapokban el kell végezni. Tekintettel arra, hogy a be­széd lapzárta után hangzott el, arról részleteket csak keddi szá­munkban közölhetünk. MINDE­N­K­I községpolitikai gyűlésünkre, aki városa barjain segíteni akar, akit fejlődése és sorsa érdekel, jöjjön el hétfőn d. u. 6 órakor a város öt helyén megtartandó HI. K. P.

Next