Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 222-247. szám)

1946-10-02 / 202. (222.) szám

8^ ÚJ DUNÁNTÚL Záhonyi Twodert, a koz­­tamvsé# védelméről szó­ló törvény alapján letartóztatta a Mép­­ugyesiseg *• ; fi i A k KOMMUNISTA P a R T 0 É L 0 U NANTULI LAP 3 A «. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM PÉCS, 1946 OKTOBER 2. SZERDA unni ARA 49 fülé? Nagyjelentőségű kiit és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott az MKP kongresszusának hétfői ü­lése Budapestről jelenti a MOT. A MKP kongresszusának hétfői ülésén elsőnek Szántó Zoltán szó­­lalt fel, majd Lukács György han­­gozta­tta, hogy az értelmiségnek m­ el kell ismernie a marxizmust. "t. György bejelentette, hogy a fonokratikus ifjúság országos­­ forgalmat indított az ifjúmunká­sokért és tanoncokért, hogy ezek ifztikát, otthont, szellemi kiképzést " emberi" megélhetést érjenek el. Iftina Gachin, a francia Kom­munista Párt kiküldötte üdvözölte jarja nevében a kongresszust. A fiyar békéről szólva­­ kijelentette, hogy a magyar nép nem szenvedhet a régi vezetőinek bűneiért. A dunavölgyi népek megértése csak tiszta légkörben valósulhat meg. Vas Zoltán a stabilizációról be- és kiemelte, hogy növelni kell az ipari és m­ező­­gazdasági termelést, le kell tör­­ni az árakat ,szűkíteni az agrár­adót és emelni a dolgozók élet- Jdővonalát Állami kezelésbe venni a Rienát és a Ganzot 48 összes leányvállalatokkal •Sytttt A kisiparosokat, kiske­­reskedőket és új gazdákat állami­­delekkel kell segíteni. A csa­­ládi pótlékok folyósítására és a­z ebédmunkások túl alacsony bérésének emelésére minden ’r ° u pénzt kell találni. L.y.­hász Ferenc délpestmegyei ki­­te tt beszéde után Horváth Már­ia^ Elvetette a kérdést, hogyan­­ a magyar ügy párisi re­­szét enyhíteni. A Párisi béke nem szocialista “éke — mondotta. Demokratikus j­agyal bel- és külpolitikát kell folytatni és amilyen fokra emel­ Joásunk ebben a tevékenysé­gében, olyan­­ mértékben tep­sü­nk fel igényeinkkel. 0/* György vezérőrnagy, az el­­mozgalom katonai vona­lén* Egyik vezetője arról beszélt, gy 4 honvédségnek valóban a dol­­r ° 86 nép fegyveres erejének kell a““», amelyet soha többé nem •et a nép ellen felhasználni. lé­ dAn Rajk László belügym^ 4 A6* azzal kezdte beszédét, hogy L, ■'listázással komoly érvágást végre a reakciós büro­k Legalább 50—60.000 reak- K­h köztisztviselőt bocsátottak el Va­r 'stázás a Kommunista Párt­ig Nem­ szívügye, mert az ilyen to ^kódtatás társadalmi megráz­­^•fással jár, de a nép ügyének töjlése ha kell, fájdalmas ope- A ^..végrehajtására is köteles', egegtlen Kisgazdapárt reak- Pergőtüzet irányítanak a jiót*ég ellen. ,4d^annak 11,­59 Mla is hibák a „.'■őrségen, az éppen az, hogy 'W ®*® fl ütőképes a reakció *dásaival szemben. A Kis­­ithaaa Párt pártrendőrségnek ál­­** i«i * rendőrséget, pedig ha 0­ y ® aí volna, a rendőrség éppen •án« szolgálná a magyar C,Wt, mint a Magyar Kom- A>U, Párt. I 5». ,Politikai válság végső fokon n. érdekek összetűzése. .esen kilábolunk ebből az í In, Szakiunkra a demok­rá­­c áa. ® minél­ fontosabb a demo­­^ 4 ‘önyege. ^n'^okrácia ellenségei ellen Jó eszköz a fasiszták kire­kesztése a választásokból. De­mokratikus önvédelemből ütjük ki ellenségeink kezéből a demo­kratikus jogok fegyverét. A nép demokratikus rendjét és nyugalmát meg fogjuk erősíteni. Keleti Ferenc békés megyei ki­küldött a békési szlovákság nevé­ben tiltakozott a Szlovákiában élő magyarság üldöztetése ellen. ■ Ezután Rákosi Mátyás válaszolt a felszólalóknak. Kijelentette egye­bek között, hogy az olyan kommunistákat, akik a pártot sógorság, komaság és barátság alapján szervezik, el kell távolítani. Az üzemi bizottságok jogait eré­lyesen kell védeni. Ezeknek a szer­veknek a munkásság és termelés érdekeinek a megvédelmezésével kell foglalkozniok. Rámutatott Rá­­kosi Mátyás az úgynevezett vad sztrájkok helytelenségére, majd kijelentette, hogy olyan Magyarországot akarunk, ahol minden fontos poszton mun­kások, parasztok és a haladó értelmiség képviselői üljenek. Nem a tőkéseknek, a névnek akarunk új, boldog és virágzó országot építeni, jómódú paraszti mezőgazdaságit akarunk és sze­­retnők, ha minél hamarább el­tűnnék a régi, jómódú és az új, szegény gazdák közötti különb­ség. Mi a tömegeket azért akar­juk mozgósítani, hogy a paraszt­ és a munkás nyugodtan, a reak­ciótól való félelem nélkül élhes­sen és dolgozhasson a haza új­jáépítésénél. A munkásegységről szólva kije­­­­lentette, hogy ha a két munkás­­­ párt az egész ország jövője szem­­­­pontjából a szoros munkásegysé­­­­get tartja helyesnek, ak­kor ennek­­ az elvnek minden személyi ellen­­­­tétet, alá kell rendelni.­­ Ezután Nagy Imre, a földreform­­ minisztere beszélt. Kijelentette,­­ hogy, a n­agybirtok­i rendszer meg­­­­szüntetését, a feudális, reakciós­­ földbirtokok gyökeres felszámoló­ ‘ Gát társadalmi, politikai és gazda­sági okok tették szükségessé. A földreformnak nemzetközi je­lentősége is volt, mert az euró­pai reakció egyik oszlopának, a magyar feudális nagybirtokrend­szernek összetörésével csapást mért a nemzetközi reakcióra. A magyar földreform a legtelje­sebb mértékben demokratikus volt, de minden radikalizmus ellenére sem tudta valamennyi jogosult igényét kielégíteni, ezért rendkí­vül fontos a svábkérdés megoldása és a nincstelen mezőgazdasági munkások tervszerű telepítéssel való földhözjuttatása. A földreformot nyomon kell kö­vetnie a mezőgazdasági termelés reformjának ,a sokoldalú, belter­jes gazdálkodásra való áttérés­nek. Fokozatosan át kell térni az ipari növények és takarmányfélék ter­melésére, a mezőgazdaság iparo­sítására. Termékeink feldolgozására a kormánynak támogatnia kell a dolgozó parasztság szövetkezeti m­o­zga­lmát. A Mi­?­­ óbb foly­tatja a küzdelmet a dézsám­ mér­sékléséért, az iparcikkek árának csökkentéséért és elsőrangú kö­vetelései közé tartozik a jó érté­kesítés és a hatóságilag megál­lapított áraknak a parasztság számára való biztosítása. A mal­mok­­ községesítésének törvény­javaslata országos népmozgalmat indított el A földreformból kirekedt mun­kanélküliek megsegítésére hasz­nos közmunkát kell meghattani, szociális védelmükről gondos­kodni kell. A Kommunista Párt meg akarja könnyíteni a közép­parasztságnak, hogy a munkásosz­tály, a szegény parasztság mellé, a demokrácia őrei közé 41Mon és minden erejével azon lesz, hogy a parasztság ne jobbra, forduljon, hanem a munkásosz­tállyal együtt a népi demokrá­ciát valósítsa­ meg az országban. Krancz Pál elvtárs a pécsvidéki bányászok munkáját méltatta kongresszusi felszólalásában Ma délelőtt K­­r­a­n­c­z Pál me­gyei titkár elvtárs szólalt fel a kongresszuson. Beszéde elején a baranyai, pécsi és komlói bányá­szok üdvözletét tomálcsolta a kongresszusnak, majd beszámolt arról, hogy a reakció éppen abban az idő­pontban, amikor a pécsvidéki bányászok elérték a kongresszusi versenyben kitűzött 180 vagonos termelést, kihasználta a helyze­tet. Hogy a sztrájk nem öltött nagyobb méreteket, azt a Rá­kosi, Farkas, Nógrádi és a „Sza­badság-brigádok" öntudatos ma­gatartásának köszönhető. Később maguk a szrájkolók is belátták, hogy a provokációnak ugrottak be és ismét felvették a munkát. — Nagyon örvendetes számunk­ra, amit Rákosi elvtárs mondott, hogy az alacsony segédmunkás és ipari munkás fizetéseket fel kell emelni és családi pótlékot kell adni a munkásoknak. Bizonyosra veszem, hogy ezután a munka fokozódik majd, mert a ronohé«­ság az eddiginél is jobban fogja majd érezni, hogy a Kommunista Párt küzd életszínvonaluk fel­emeléséért a leghatározotabban. Ezután az újhegyi dolgozók munkáját emelte ki, akik máris bevezették az akkord rendszert, majd be­­­számolt az újhegyi, vasasi, kom­lói és közüzemi elvtársak kiváló patronázs munkájáról és értelmi­ségi csoportunk részvételéről pártunk életében. Beszéde végén Rajk elvtárs segítségét kérte, hogy a svábok kitelepítését mi­nél gyorsabban foganatosíthas­suk és felszólította a pártot a reakció kiseprésére, hogy a nemzetgyűlésben csak demokra­ták ülhessenek. TOLBUHIN MARSALL TILDY ZOLTÁNNÁL A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tildy Zoltán köztársasági elnök hétfőn délben fogadta Tolbuhin mar­sallt, hogy átadja neki a ko­rábban adományozott magyar sza­­badságrend ezüstérmét, 4 nagy per­e­rgei Gerleget és 10 társát kötél általi halálra ítélték Nürnbergben Nürnbergből jelenti a MTI. A nürnbergi tárgyalóterem az utolsó felvonás legutolsó jelenetére ismét­­ zsúfolásig megtelt. A délelőtti ülé­­sen csak a vádlottak minősítését, tehát azt a tényt közlik, hogy a különböző vádpontokban bűnös­nek, vagy nem bűnösnek mon­dotta-e ki a bíróság a 21 jelen­lévő és egy távollévő vádlottat. A vádlottak ellen általánosságban az a vád merült fel, hogy közö­­­sen részt vettek egy összeesküvés­ben, illetve a terv kidolgozásában és hogy 1945 május 8-a előtti idő­ben részt vettek egy összeesküvés­ben, amelynek­ cél­ja bűncselekmé­nyek­ elkövetése volt. A bűncse­lekményeket a bíróság statútumai részletesen felsorolják. A vádlot­takat felelősségre vonják saját cselekedeteikért és azokért a cse­lekedetekért, amelyeket rendele­tükre, illetve tudatukkal és bele­egyezésükkel mások elkövettek. Gröning láthatóan magára erősza­kolt közönnyel és nyugalommal áll a bírósági emelvény elé. A fegyőrök egyenként vezetik a vádlottakat a bíróság elé. Lawrence elnök angol nyelven közli az ítéletet az egyes vádlot­­takkal Göring kötél általi halálbünte­tést, Hess életfogytiglani bör­tönt, Ribbentropp, Kelter és Ro­senberg kötél általi halálbünte­tést kapott. Frank, Frick, Strei­cher, Kalterbrunner és Sauckel kötél általi­­ halálbüntetést, Funk és Raeder életfogytiglani fegy­­házat, Speer 20 évi, Dönitz 10 évi fegyházat kapott, Dormant távollétében ,kötél általi halálra, Seyss-Inquartot és Jodlt kötél általi halálra, Baldur von Schi­­rachot 20 évi fegyházra, Neu­­rathot 15 évi fegyházra ítélték, A szovjet bíró nem ért egyet Nürnberg­ből jelenti a Reuter. A nürnbergi főtörvény­­szék szovjet bírája jegyzőkönyvbe vétette, hogy nem ért egyet Schacht, Papen és Fritsche felmentésével. Lawrence bíró ismer­­tette a szovjet véleményt, amely szerint ezeket a vádlottakat is el kellett volna ítélni. Hasonlóképpen n­em ért egyet a szovjet bíró a Hessre vonatkozó ítélettel sem. Szerinte Hesst halálra kel­lett volna ítélni, nem pedig életfogytiglani fegyházra. Diplomícia Olaszéi A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az olasz és magyar kormány kö­zött lefolyt táviratváltás eredmé­nyeként a két állam október el­sejével újra felvette a diplomá­ciai kapcsolatot és ennek folytán a kapcsolat­ozással mindkét államban az eddig is mű­ködő missziók követségekké ala­kultak át. A budapesti olas­z kö­vetséget Auguszto Assettati ügy­vivő vezeti. Általános mesey nemzetközi zí Budapestről jelenti a MTI. A genfi nemzetk­özi versenyeknek most vannak a döntő napjai. Ked­den délelőtt érkezett genfi jelen­­tés szerint a magyar Végh vonós­négyes megnyerte a 4000 frankos első díjat. Cserfalvi Eliz kedden játszik a döntőben. Egyébként a­ siker a genfi me-versenyen négy magyar gordonkás jutott a döntőbe, ami azt jelenti, hogy úgyszólván egymás között döntik el az eredményt és így általános magyar sikerre van kilátás. Ked­den 35 nemzet versenyében kilenc í­ magyar haladt az élen, Hazajöttek a nyaraló­s Budapestről jelenti a MTI. Hétfő délután 6 órakor érkezett Budapestre a Keleti pályaudvarra 960 magyar gyermek, akik Romá­niában voltak május óta. Az ér­kezett gyermekek barnák lesül­tek, meghíztak. Olyan is van nem Romániában v­er­m­ekek egy, aki 8 kilót hízott. A befo­gadó szülőktől cipőt, ruhát kap­tak, mindennel ellátták őket az útra. Minden gyermek hatalmas csomagot cipelt. Legtöbben a Szé­kelyföldön üdültek. Szigorú re a gabona rejtege Négymillió forintja van a föld­­mű­velésügyi minisztériumnak, mégsem tud nekikezdeni a­ vető­maghitel lebonyolításának, mert a nagygazdák nem hajlandók a ga­bonafeleslegeiket hivatalos áron 40 forintért eladni. Legutóbb fel­vetődött annak a gondolata, hogy az újgazdák és aszály sújtotta pa­rasztok megsegítéséhez szükséges adszabály­zó gazdák ellen vetőmagot a közellátás készletei­ből veszik igénybe. Ezt a tervet a közellátásügyi minisztérium el­lenzése miatt a legutóbbi értekez­leten elvetették. Mivel a gabona összegyűjtése már nem halaszt­ható, elhatározták, hogy a gabo­narejtegető gazdákat szigorú rendszabályokkal fogják készle­teik előadására kényszeríteni.

Next