Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 222-247. szám)
1946-10-24 / 241. szám
2 ÚJ DUNÁNTÚL Lassan már harmadik hónapja, hogy országunkban, gazdasági életünkben komoly változás állt be. Az addigi inflációt felváltotta a stabilizáció, a szilárd, jó pénz és a rendezett gazdálkodás. Nézzük meg, mi volt kisiparosságunk helyzete az inflációban, milyen most, és mit remélhet a jövőben. Kisiparosságunk egy része az inflációs idők alatt bizony nagyszerűen keresett. A cipészek, szabók szinte hihetetlen mértékben szedték meg magukat. Az inflációnak természetes következménye volt egyes kisiparágak fellendülése és forgalmuknak a békeforgalmon túlmenő fokozása. Egyes iparágak tehát az infláció alatt erősen meggazdagodtak. Ezeknek az iparágaknak művelői — természetesen csak azok, akik megfelelő üzleti érzékkel rendelkeztek, — igen jól éltek az inflációban. A hiba csak ott volt, hogy amikor a stabilizáció bekövetkezett, ezek a mesterek nem tudtak mihez kezdeni inflációs tőkéjükkel és olyan szerencsétlenül kezelték ezt, hogy rövid hetek alatt egész hónapok inflációs keresete úszott el. A forint bevezetésével aztán ez az iparok, aki vagyonát nem nyersanyagba fektette, hanem aranyba és dollárba, nem tudott tovább termelő munkát végezni, mert erre hiányzott a nyersanyag, a nyersanyagvételhez hiányzott a pénz. És most, két és fél hónappal a stabilizáció után mi a helyzet? Hogy erre a kérdésre pontos feleletet tudjunk adni, végigjártunk egy pár pécsi kisiparost. Megkérdeztük, milyenek a kisipar lehetőségei, várható-e fejlődés a kisipar terén? Első últunk az inflációs idők ,,császárához", a cipészhez vezetett, most, hogy hidegebb idő van, természetesen jól záró ablakokat akarnak. Nagyjából ebből áll a mi munkánk. Az asztalosnak tehát nem ,,gyöngy és élete". Mi van a kárpitossal? Kiss János kárpitosmesternél régen volt nagy munka. — Nyersanyagunk nincsen rendes, pótanyagokkal dolgozunk, ha van mit. Megrendelő nem igen akad. Az utolsó hat hónap alatt mindössze egy garnitúrát csináltunk. Nincs vevő, nincs pénz. Az egyik napról a másikra élünk a javítások összegéből. — Hány alkalmazottal dolgozik? — Nincs alkalmazottam, de az egész városban egy kárpitos sincs, akinek lenne. Nincs új munka, nem érdemes embert tartani. Ami kis javítás akad, azt magam is elvégzem. — Hogy lehetne ezen segíteni? — Hát kérem, igazán nem tudom. Talán kölcsönnel. De az sem jó. Mert mit érünk egy kölcsönön elkészített garnitúrával, ha azt nem veszi meg a kutya sem? Nem lehet itt segíteni, kérem. Meg kell várni, amíg lesz pénz. Amíg ez nem lesz, addig nem is remélhetjük sorsunk jobbrafordulását. A bútoriparban tehát nagy az elkeseredés. Mit csinálnak vajjon a festők? A szabónál a cipésznek Az asztalosnál a szabónak A mázaiénál az asztalosnak MEGY JOBBAN Csak a mézeskalácsos elégedett és bízik a kisipar jövőjében A nyersanyagbeszerzés nehézségeiről, a vevőkör megcsapanásáról és mindenek legfőbb okáról, a pénhiányról nyilatkoznak a pécsi kisiparosok A CIPÉSZ: Nyersanyagellátásunk javul, de a békeévektől még messze van Páhok István cipészmester soha nem élt rosszul. A békében állandóan volt kész cipő a raktárán, az inflációban két-három segéddel dolgozott. Most már csak egy segéde van, de a munka azért folyik üzemében. — Nekünk, cipészeknek a kisiparosok között szinte kiváltságos helyzetünk van. Mert míg egy ruha két-három évig is eltart és csak akkor kezd kopni, addig a cipő erősebb használat esetén már egykét hónap alatt lyukas lesz, meg kell talpalni. Az emberek bátor, kifestett szoba nélkül is megélnek, de cipő nélkül nem lépnek ki az utcára. Így aztán — ha van pénz, ha nincs — el kell vinni a cipőt a suszterhoz és meg kell javítani. tt erre legtöbbször tartalékolnak az emberek. — Nyersanyaguk van-e, lehet-e cipőt csinált adni? — Új cipő készítését kizárólag csak hozott anyagból vállaljuk. Az anyagbeszerzés javul ugyan, de nem oly mértékben, mint ahogy arra szükség lenne. Talpkészletünk állandóan megvan, a szükséges talpalásokat el tudjuk végezni. Felsőbőrt viszont igen nehezen tudunk beszerezni. • És mi a helyzet a fizetésnél? Ki tudják-e fizetni az emberek a javításokat? — Igen! Mint már mondtam, a cipőcsináltatásra mindig tartalékolnak, a fizetésnek egy részét erre a célra teszik el. Van azonban egy érdekes dolog, amit meg kell említenem. A háború és az utána a következő infláció nagyon kimerítette az emberek idegeit. Míj békében elég volt, ha a megígért napnál egy héttel később készült el a cipő, addig most már kiabálnak a készíttetők, ha csak egy fél napot is késünk. És érdekes, legtöbbször ezek a nagyhangúak nem tudnak fizetni. Azzal okolják meg, nem csinálta meg idejére, elköltöttem a pénzt Már nincsen ilyen kiváltságos helyzetben, de a szabóipar is egész „jól megy" manapság. A SZABÓ: Lehet már anyagot kapni, mégsem csináltatnak az emberek ruhái Nagyszerűen ment a békében Henczi József szabómesternek. Segédet ugyan nem tartott, fiával dolgoztatott, de „győzték a sok munkát”. Látástól vakulásig dolgozott a két szabó és bizony csinosan kerestek. Ma mi a helyzet? — Fiam hadifogságban van, egyedül vezetem az üzemet. Tehetem, nics olyan sok munka, mindent el tudok készíteni. Sajnos, a ruhacsináltatók serege igen megcsappant az infláció alatt, és most meg már egész elszoktak az emberek a ruhacsináltatástól. Kész, vagy használt ruhákat keresnek az emberek, az olcsóbb, így inkább a javítgatásokból élek. Nem mondom, van azért más munkám is, de igen elvétve akad. Az új ruha készítését egyelőre nem igen tudják megfizetni az emberek. " A szabómester beszél, közben azonban az egyik próbababán két készülő öltönyt is veszünk észre .• Hát ez micsoda? —■ Fehér holló, kérem. Azok közé a kevesek közé tartozik a csináltató, akinek nincsen ruhája, de a vásárláshoz van pénze. — És hogy fizetnek a „kuncsaftok"? — Nehezen, kérem, nehezen. Békében még csak elnézte az ember, ha valaki késve fizetett, mert sok volt a csináltató. Most azonban nagyon nehéz a megélhetés, minden munkánál már előre ki kell számítanom, meddig elég ez a háztartásra? Sokszor csak hó elején fizetnek az emberek, ezért igyekszem úgy csinálni a dolgokat, hogy a ruha is elsejére készüljön el, így biztosabb, hogy szállításkor fizetnek. A szabók élete sem rózsás tehát. De mi a helyzet a bútoriparban? AZ ASZTALOS ÉS A KÁRPITOS: Örülnek az emberek, ha ruhájuk van, bútorra nem is gondolnak A bútorkészítő iparban két iparág van. Az egyik az asztalos — övé a durvább munka — és a másik a kárpitos — övé a finomabb. Az asztalosmesternek, akivel beszéltünk, mindig volt munkája. Asztalok, székek kerültek ki keze alól. Mostanában csak apróbb munkái vannak. — Nem olyan időt élünk, kérem, hogy valami nagyobb munkát meg lehetne kaparintani. Hiányoznak a régi nagy megrendelések. Azelőtt, békében volt olyan idő, hogy öt-hat alkalmazottal dolgozunk. Most csak hárman maradtunk. — Mi volt az a nagyobb munka? — Hát kérem, volt egyszer egy olyan munkám, hogy 200 széket kellett elkészítenünk egy fél hónap alatt. Nem volt kis munka, de megérte a fáradtságot. Most ilyen munkára természetesen nem számíthatunk, bár most is akad néha valami. Ablakkészítés is van, bár új ház nem épül. Ezek az ablakkészítések azért vannak, mert az emberek 5 éven keresztül teljesen elhanyagolták a lakásukat, A SZOBAFESTŐ: Minden megvan az iparhoz, csak a munka hiányzik Id. Kerner János cseppet sem bizakodó.— Nem tudok már hinni a kisipar újjászületésében. Mi, szobafestők, akikre tényleg szükség lenne, még mi sem tudunk munkát szerezni. Az emberek inkább kimeszelik a szobákat, de festőt nem igen hívnak már. A múlt héten például elhívtak egy helyre és hosszas tanakodás után azt mondták: nézze, ha megcsinálja olyan árban a festést, mint a meszelést, akkor festhet. Ha nem, akkor meszeljen.— És anyag van-e? — Az van. Meg tudnánk mi csinálni bármit, ha lenne valaki, aki dolgoztatna. Új építkezések nincsenek, régi szobákat nem festetnek újra. — Mi lenne a megoldás? — Nincsen megoldás kérem. Építsenek! Mi nem építhetünk házakat, csak azért, hogy munkát szerezzünk. A szobafestő tehát nem tud dolgozni, mert nincsen pénz. De van a kisiparnak egy faja, amely utóbbi időben egészen eltűnt. Ez a mézeskalácsos ipar. 4 MÉZESKALÁCSOS: Van már anyag, tesz már munka Kevés olyan bizakodó iparossal találkozni utóbbi időben, mint a bábossal. Nagy Ákos, a vásárok és búcsúik népszerű Ákos bácsija nevetős kedvében van, amikor belépünk a műhelybe. — Van már anyagunk, tudunk dolgozni. Az új liszt megérkezett, yön már cukor is, rövidesen ismét kapható lesz a „mézescsók". Bi Newyork népe pompás fogadtatásban részesítette Molotovot Newyorkból jelenti a MTI. Az amerikai rádió közli, hogy Newyork népe lelkes és pompás fogadtatásban részesítette Molotovot. A newyorki lapok nagy cikkekben foglalkoznak Molotov ama kijelentésével, hogy a Szovjetúnió támogatását ígéri az Egyesült Nemzeteknek a béke megteremtéséhez és hogy Oroszország üdvözletét hozza az Egyesült Államok népének. Nyugatról hazatértek figyelmébe! Az északamerikai Egyesült Államok hadereje által megszállt területekről hazatérő személyek részére az amerikai katonai hatóságok dollárra szóló utalványokat állítottak, illetve álítatiak ki. A dollárutalványok beváltása végett tárgyalások indultak meg a magyar kormány és az Egyesült Államok kormánya között. Lehetséges, hogy a dollárutalványok tulajdonosai a tárgyalások eredményes befejezése esetén annak idején külön megállapítandó forinttérítésben részesülhetnek. A Magyar Nemzeti Bank felkéri az érdekelteket, hogy a birtokukban lévő utalványokat akár személyesen akár postán ajánlott levélben való beküldés útján a pontos név és lakcím feltüntetésével a Magyar Nemzeti Bank főintézetének letétpénztáránál (Budapest Szabadság-tér 8—9 I. em.) helyezzék letétbe. Vidéken lakók a Magyar Nemzeti Bank fiókintézetei útján is beküldhetik az utalványokat. .Sbban az esetben, ha e tárgyban az illetékes magyar és amerikai hatóságok közt megegyezés jön létre, a Magyar Bank ezt, valamint az esetleges elszámolási feltételeket megfelelő módon az érdekeltek tudomására fogja hozni. A net ÚJRAFELVÉTELT RENDELT el KOLOZSVÁRYBORCSA PERÉBEN Budapestről jelenti a MOT. A jogerősen golyó általi halálra ítélt Kolozsváry-Borcsa Mihály — mint ismeretes — újrafelvételi kérelmet terjesztett a népbíróság elé, amely a kérelmet elutasította. Felfolyamodás folytán az ügy a NOT elé került, ahol úgy határoztak, hogy elrendelik a perújrafelvételt és a halálbüntetés végre nemzeti hajtását egyelőre felfüggesztették Férfi szövetek, női kabát* és kosztümkelmék érkeztek. Ülnöm minőségek! — Olcsó urak! BENEDEK KÁROLY CÉG Pécs, Ferenciek utca 8. «. tartó október 21 Svájci órák raktáron! Órajavítást eredeti svájci alkatrésekkel jót illis melett vállalok. HERTZ KALJHÁS órás és ékszerész, Jókai-tér 2. szám. zony s sok hosszú munkanélküli hónap után nagy öröm ez számunké hogy újra dolgozhatunk. Az inflációs idők hosszú hónapjain keresztül csak gyertyaöntéssétudtuk megkeresni kenyerünke, most azonban úgy látszik, javul a helyzet. Ha ruházkodásával és a lakás bebútorozásával nem is törlődik senki, a gyomrára bizony igen nagy gondot fordít. Szinte percenkint jönnek be az üzletbe emberek, mindenki vásárolni aka, mindenki bábot keres. — Mit vár a jövőtől? — A teljes megújhodást. Az iparnak, de főként a kisiparnak teljes újjászületését. A szakszervezeteken és az adóközösségeken keresztül le fogjuk őrölni a tisztességtelen versenyt egy nagy család lesz a kisiparos társadalom. Lesz pénz, mindenki dolgozni fog mindenki meg fog élni. Természetesen ezt az időt, a várakozás idejét ki kell bővitölnie az iparosnak Én két esztendőn keresztül »emütöttem. Kibírtam és most újult erővel fogok neki a munkának Nem szabad csüggedni, bízni be- és minden jóra fordul. Ebben az országban lesz .*® lesz élet, lesz béke. Csak ki kivárni. Mert, aki nem tud vár ® az elvész. És a mézeskalácsos mesterbolygó arcán látjuk, hogy ő le s' is ezt. Igen, az ipar nem veszel az ipar élni és virágozni *W' És ez a jövő. Boldog gazß« országban boldog és gazdagJ»' iparosság. Azok, akik az infláci évek példájára most, mások résával akarnak maguknak, előny ket, érdemeket szerezni, azok e‘ buknak. Mert higyjék el az iparot, lesz pénz. Lesz pénz, lesz élet, lesz virágzó kisipar. AJ. Újabb korosztályt szerel le a Szovjet Moszkvából jelenti a TASZ. A Szovjetúnió legfelső tanári ®nak elnöksége elhatározta, ám leszerelteti a szárazföldi hause' soron következő legidősebb or tatába tartozó tiszteket és a«1teket. A leszerelés 1946. kere és 1947 januárja között ténik.töf 400.000 „MAGYAR BECSBE'’ Bécsbe 1 jelentik . . .t A bécsi gazdasági rendőrig a 400.000 „Magyar” cigarettát iárt le, amelyeket a feketepri ®.. akartak értékesíteni. Előálltak 12 személyt, köztük egy 1 gyar diákot is. Szabályozták a hentesáruk legmagasabb fogyasztói árát magasabb fogyasztói árak szág egész területén: sózott szalonna 7.90 forint. Füstölt Pjt., rikás bőrös szalonna 8.90 Bőrös császárhús füstölve érint. Az egyéb hentesáruk árai törőek aszerint, hogy BudaP ®* ■„ ez ország ellátatlan terűje vagy más helyein kerülnek-e adásra. A három kategória *zzper a füstölt sonka csonttal e9 ®, sec 10.80, 9.60, 8.20 forint. Füstölt séshús, nyelv és csülök na^ve 10.— 8.80, 7.40 forint. Sértői, rém füstölve, nyersen 250. 2.10 forint. Bármilyen húsból szült kolbász, nyári szálát»1 .j, virstli 12.—, 11.—, 9.60 fonok risi, krinolin, szafaládé 10.—". Á0. 8.— forint. Véres hurka 3.50. • 3. — forint. Májashurka 5. 4. — forint. Legalább 80 száz it sertéshús felhasználásával k«* ., füstölt kalbász 15.—, lé.—j, forint. Sertéshús felhasználó" jj. készült fejsajt 9.—, 8.50, mint. Bőrsajt 2.20, 2.20, 1.80 Mr kilogrammonként. Budapestről jelenti a MTI: A közellátási miniszter Szabályozta a hentesáruk árát. A leg-