Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-03 / 249. szám

ffdttaegjftmUdekl Hl PUMllTflL Megvonják az árdrágilé keres­kedők iparengedélyét — Változás a forgalmi adó kulcsában — A rendőrség folytatja az árrazziát A M­AGYAR KOMMUNISTA PÁRT , ELOMNANTÚL­­ LAPJA­NFOLYAM, 249. SZÁMÁra 40 fillér PÉCS, 1946 NOVEMBER 3. VASÁRNAP POLITIKAI PANORÁMA Irta: RÉVÉSZ GY. ISTVÁN 9Yoi tll 'jan­it hőt annyira zsúfolt és belpolitikai, de nem helyi eseményekkel is, W?1 Jna‘ szűkre szabott újság- EJ? között egy kis körültekin­ti,. *TM»ban kiértékelni nem volt ^ ^Ppen ezért engedtessék éttöltY * vasárnapi lap bővebb i* w*Wtt egy iks körültekin­t im hessünk a kal* és bel‘ '“ horizonton egyaránt. Na­dologról lesz szó, mert s°k esemény zajlott le, j.e?ért elégedjünk meg min- Sk e9Y kevéssel. Igyekezni ísm ezt a keveset úgy össze— *Rol­lis megfogalmazni, hogy a k n , különálló apróságból mé­­^'‘kuiljon az olvasó előtt a ^ »Léges politikai panorámája. fcJ^yteSÜLT NEMZETEK első színpadi szempontból ^ban,!_ az utóbbi idők egyik ** ^“Vosabb politikai ténye. ! V,Czek megszokták azt, hogy h .Politikai látványosságok­­lássanak többet, mint \ 4. diplomáciai flottagyakor- W ®1 nagy szavak paffognak JW ze csak azért, hogy a « He,1? Bismarcki értelmezésé- V-^felejtsen az igazi gondo­&UtAet ez? i^öbbSR'emÜnk ■ nem «■ előjelek mellett in­t kUh' ?llenül a párisi értekez­. i*Nm,i dssze a közgyűlés !Ns a 1 értekezlet nem volt al­­wiság közvéleményének Ón, asara, hogy a nemzet — “htok ... ímr/íS ah a jövőben tényleg iseriség és nem a hataí­­l°k érdekeit képviselik)A Sill* ^Nemesebb meglepetést érv&t,.1 Egyesült Nemzetek, e­ste hete. Ez a hét . “1 köré tömörült milita­­i^Pártok súlyos vereségét i»l­­yezte- A tömegek békevá­­tik, Zeb®nte uralkodott el a és egymás után a - a megnyugtató hazá­­kezdeti viharok után v­itni?11 sikert aratott a C'sí-W álláspontja a vétójog vSuiL,és a két angolszász C,t nyíltan leszögeztej ' mellett az indítványokj K*‘t­ melyeket Molotov ter- Útin , a leszerelésről és a WibiJ'V® szövetséges csapa-t S­inénak bejelentéséről. ,ese,­ a békevágynak KJJífanak ez a diadala C ö V *ni,lo,t a? em,,en­erkölcsi és­ atombombák robban­­■PMfctU, i9én és bírták, ha nem de legalább is I« Sza a nemzetközi bl­­»I. övi'8 spekuláló erőket. atombomba Sztálin) * hvin JVo't' amely talán :U #x,áról hires szovjet .ite-trténetében is szokat­ni rántotta le a lep­‘*1 iwj ta szltóiról, menthe­­„ „Ve a nyilvánosság k \*^'t és hadállásait. A ®Uft.,é?tov beszéde volt, 7* l0o,irba" a tények cáfol-l H4fv Sával és az őszinte1, ? He®9hamisitatlan hangján ■ * *-vel 3 világ közvélemé-LÜU vV40L? Szovjetunió való­di,* SíT, , legbiztosabb őre C1, a*70V!**enió ellen csinál­t g0a béke ellen politizál­­hatottak a ttzigT képviselőire Molo­­szavai is, amelyek-ben kijelentette, hogy a támadó­ állam atombombáira a megtáma­dd is atombombával, sőt egyebek­kel is válaszolhat. Nyelvtanilag ez egyszerű logikai eszmefuttatás, diplomáciailag azonban a legalább is egyenlő erők és hatalmi esz­közök birtokának alig burkolt be­jelentése. A baloldal békevágya tehát dia­dalmaskodóban van a legmaga­sabb nemzetközi szinten. De a bal­oldal előretörése nemcsak a béke­vágy diadalában mutatkozik meg. Az a visszhang, amit a nemzetközi sajtóban a fent említett két beszéd keltett és azok a következmények, amelyeket magának Bevinnek és Byrnesnek magatartásában kivál­tott, s a baloldali eszmeáramlatok jelentős megerősödését mutatják nyugaton. Keleten pedig... A BULGÁRIAI VÁLASZTÁSOK a kommunista eszmék újabb nagy előretörését eredményezték. A számadatok ismeretesek és annyira ék­esen szólóak, hogy azokhoz kommentárt fűzni felesleges. Meg­jegyzésül csak ennyit: Ha nem tudnánk saját tapaszta­latainkból, hogy a Szovjet­ meg­szállta országokban a választások mind«» befolyástól m­ente­ve» és teljesen tisztán zajlanak le, akkor is még a legelvakultabbaknak is el kellene ismerniük, hogy a bol­gár választások eredménye a bol­gár nép hamisítatlan akaratát fe­jezi ki, hiszen ezt az elfogulatlan­nak egyáltalán nem mondható an­gol és amerikai megfigyelők, is el­ismerték. A bolgár választások eredménye akkor válik igazán jel­lemzővé, ha összehasonlítjuk a görögországi választásokkal. A Szovjet­ megszállta Bulgáriában a Kommunista Párt abszolút többsé­get kapott, ezt az eredményt az egész bolgár nép túláradó öröm­mel vette tudomásul és azóta nyu­godtan és fokozott iramban, béké­sen dolgozik. Az angol­ megszállta Görögországban véres polgárhá­ború közepette a reakció győzött és győzelme után a polgárháború r­­gjobban elmélyült, olyannyira, hogy már egész országrészek van­nak a felkelő demokraták kezén és a kormányt­­a nép akaratával szemben csak az angol fegyverek támogatása tartja uralmon. Azt hisszük, nem kell nagy jóstehet­ség annak megállapítására, hogy nem sokáig és hogy a történelem a gö­rg reakció győzelmét is rö­vid idő alatt a demokratikus bal­oldal győzelmévé avatja. De még kevésbbé kell Szinusz mester tu­­rtuirr 'r .'a jihb,e’, lngy ■, h­aladöb'D» álló román választásokra szintén a baloldal megsemmisítő győzelmét jósoljuk be. KELETEN ÉS NYUGATON, dip­lomáciai tárgyalásokon, szavazási urnáknál és fegyveres polgárhá­ború során egyaránt a reakció visszaverése és a baloldal győzelemsorozata jellemzi a nem­zetközi politikai helyzetet. Fordít­suk most tekintetünket saját pár­­tánkra és nézzük meg, mit nyúj­tott ez a hét magyar belpolitikai viszonylatokban. Az ország többé-kevésbbé még mindig a párisi gazdasági dönté­sek bénító hatása alatt áll és ezek­nek a döntéseknek nem csekély szerepük van abban, hogy a gaz­dasági reakció immár nyílt sisak­kal­ merészkedett elő és a gazda­sági élet legsebezhetőbb pontján, a textilfronton megkezdte forint­rontó hadjáratát. Nem kell sokat magyaráznunk, hogy emögött a merőben gazdasági kérdés mögött is igen komoly politikai elgondo­lások rejtőznek. És hogy a textil­drágulás megakadályozása valóban politikai kérdés is, azt bizonyítja az a gyorsaság és hevesség, amellyel a Baloldali Blokk, első­sorban pedig a Magyar Kommu­nista Párt, felsorakoztatta erőit ebben a kérdésben. Akkor azon­ban, amikor a kegyetlenül súlyos párisi döntésekről beszélünk, le­­hetetlen párhuzamot nem vonni a nyugati hatalmak és a Szovjet­unió velünk szemben tanúsított magatartása között. Míg a nyugati hatalmak a békeszerződés terve­zetben a maguk követeléséből semmit sem voltak hajlandók en­gedni és ugyanakkor, amikor hi­vatalos jelentések számolnak be arról, hogy nehezen megteremtett forintunkon most készpénzért kell megvásárolnunk nyugatra hurcolt saját vagyonunkat, állatállomá­nyunkat és gépparkunkat, a Szov­jetunió éppen e héten közölte, hogy a szovjet­ övezetben lévő ma­gyar vagyontárgyakat magyar tu­lajdonnak ismeri el és azokat min­den ellenszolgáltatás nélkül, ha­ladéktalanul a magyar nemzet bir­tokába juttatja vissza. TERMÉSZETES LENNE ezek után, ha Magyarország határozottabban és félreérthetetlenebbül állna be ez általános nemzetközi áramlatba, amelynek­ iránya balfelé mutat. Ez­zel szemben azt látjuk, hogy az ország legtöbb szavazatot, nyert pártjánál,­ demokratikus tömegei felett eluralkodott reakciós veze­tés nemcsak útját állja ennek a természetes folyamatnak, de egye­nesen azon igyekszik, hogy kis és amúgy is agyongyötört orszá­gunkat magános, hulláik­­ör­ének állítsa oda a­ világáramlatok kö­zepébe. A Baloldali Blokk túlnyo­móan gazdasági és a tömegek élet­színvonalának szociális felemelé­sét célzó javaslataival szemben politikai követeléseket támaszt és­­ahelyett, hogy a belső megbéké­lés útját egyengetné, politikája sarkiét,elevé a községi vá­lasztások megtartását tette. Már­pedig jól tudjuk azt, hogy a vá­lasztási harc soh­­a nem kedvezett és hatott megnyugtatóan a poli­tikai légkörre. öregségi, vagy rokkantsági rára-2 ,^z' akz egyszerre tart érintke­­dékes részére havi 40 forintot !“sl. a.,1?^a,r..^rs*^ P®“* özvegyi járadékos részére havi 20­,.llk.ai ,e.et. re 9kl­­oubozobb retegei­­forintot, teljesen árvának havi 125vele­ketse8tetanahi ,mle 9 a Ua P'thatta- i járadékosnak az 3C0SY az utobbi. ^tekben könnyen i­énycikk negyedik!^etcssI“ válhato *?akad« állt paragrafusának, vagy az 1936 évre** etir­*.g. sok *»“kara rászol- 36. törvénycikk hatálya alá tartgá!1d­ de me0is. ”ak «fényesen tozott munkaviszony alapján gG'!,a ”e” /^v­,,a^g^segbe?. A lapíttatott meg. Ha nem ezeknek is £^bbf»- PohUkal a törvényeknek hatálya alá t«r-|rőbben lép fel hol burkoltan hol dékos havi 30 forintot, «vegyi | |^r már eg|halk, oly­tösökbe takarózva tömegmegmoz­dulásokkal is próbálkozik. Ugyan­ekkor és talán igen jelentős mér­tékben éppen ennek következté­ben a­ dolgozó tömegek elkesere­dése és elszántsága napról-napra k ntövekszik. Ezek a tömegek szíve­sen vállaltak eddig minden áldo­zatot és ugyanilyen szívesen vál­lalnak továbbra is, ha biztosított­nak látják azt, hogy ezekkel az áldozatokkal nem a tőkéseknek, hanem saját maguknak, a népnek építik fel ezt az országot. De nem hajlandók áldozatokat vállalni egy új szegedi gondolat árnyékában, egy új Nagyatádi Szabó lidércé­­vel a mellükön, egy új sziget­ Magyarországért, amelyet reak­ciós urai tüskeként szúrnak be a demokratikus népek egységes tömbjébe. Sorsunk függ attól, hogy az el­következő napokban és hetekben ki kerekedik felül: a világáramla­­tukk­al is dacoló nagyhangú reak­ció, vagy a népi demokráciákból alkotott környezetünkbe barátsá­gosan beilleszkedni és ezért dol­gozni is akaró baloldal. A MKP HI. Kongresszusának­ követelésére Rendezték a hadirokkantak, özvegyek, és árvák járulékait Em­lékezetes még, hogy a MKP II­. Kongresszusa behatóan fog­lalkozott a h­adirokk­antak, hadi­özvegyek és hadi árvák járadékai­val és annak sürgős és kielégítő rendezését követelte. Ennek ered­ményeképpen a népjóléti m­inisz­­ter rendelete augusztus 1-i hatály­­b­ól megállapította a hadirokkan­tak, háborús polgári rokkantak, özvegyek és árvák járadékait. Eszerint az I. járadékosztályú hadirokkant és háborús polgári rokkant járadéka havi 90 forint, neve:ílá­si pótléka gyámoltanként 13 forint. A II. járadékosztályú rokkantak járadéka 36 forint, nevelési pót­léka 6 forint. IIi. járadékosztályú rokkan­tak járadéka 18 forint, nevelési pótléka 4,50 forint. A hadiözvegyeik és háborús pol­gári özvegyek járadéka havi 30 forint,­­a szülődési árváké 18, a félárváké, hadigondozott és há­borús polgári gondozott család­tagoké 13 forint. A II. ellátási I csoportban az I. járadékoszatá­­­lya rokkant járadéka 70 forint, nevelési pótlék 13 forint. A II . járadékosztályúaké 27 illetve 6 forint, a III. járadékosztályúnké 13, illetve 4,50 forint. A hadiözvegyek és háborús pol­gári özvegyek járadéka 22,50, szülőtlen árváké 18, félárváké, ha­digondozott és­­háborús polgári gondozott családtagoké 13 forint. A vaksági­­pótdíj havi 15 forint, az ápolási pótdíj minden ellátási csoportban havi 45 forint. Mindezeket a pénzellátásokat csak azok részére lehet folyósía­­ni, akiknek jövedelmi viszonyai megvizsgálása után jogerősen megállapították, hogy pénzellá­tásban részesíthetők. A miniszter a hadisegély össze­gét szintén augusztus 1-i barát­ival a 12.000 léleknél kisebb köz­ségekben feleség után havi 12 forintban, a többi hozzátartozó után 4­ 50 forintban, a nagyobb községekben és városokban fele­ség után 15 forintban, a többi hozzátartozó után fejenként 6 forintban állapította meg.­­ A népjóléti miniszter elrendel­te, hogy október 1-től kezdve forintot, félárva 1928 évi 40 törvénycikk járadé­kos havi 13 forintot, az ár­va és félárva járadékos pedig 12 illetve 6 forintot kap. jelentik meg... Athénból jelenti a Reuter: György király felszólította Kalda­risz miniszterelnököt,, hogy leg­később szombat estig vessen véget a politikai válságnak. Londonból jelenti a MTI. A londoni rádió jelentette, hogy Macedóniában és Tesszáliában több helyen nyílt ütközetekre és heves csatározásokra került a sor. Északgörögországban 59 embert vonnak felelősségre hazaárulás címén. Londonból jelenti a Az angol rádió jelenti, Márkus Alfréd ismert magyar ze­neszerző Newyorkban meghalt, MTI, hogy Szerdán forgalomba helyezték a Bécs­­ Budapest közti expresszvo­­natot, amely hetente háromszor közlekedik.­ Az orvosok jelentése megálla­pítja, hogy Inona köztársasági el­nök egészségi állapotában lénye­ges javulás következett be. A dunai államok a Dona-értekezlet ellen vonatkozó meghivást. Lie főtitkár vízinü­eg njegkérdez^^62'6*^ hatalmakat, kiranják-e az értekezlet megtartásá(­­MTI) 8 W*«

Next