Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

2 A munkanélküliség csökkentése érdekében t mmok Mniei• Ma a szítszenetei A tanoncszerződtetések elhanyagolása miatt veszélyben a szakmunkás-utánpótlás Mint már jelentettük, a szak­­szervezet a jövőben nagyarányú akciót indít­ a munkanélküliség korlátozása érdekében. Tudvalévő ugyanis, hogy a közmunkák meg­szüntetésével nagy mértékben emelkedett a munkanélküliek szá­ma, akik naponta ostromolják a szakszervezeti munkásközvetítőt, hogy munkát kapjanak. Néhány nappal ezelőtt sikerült ugyan né­hány száz munkást és munkásnőt kiközvetíteni, de ezzel közel sem oldódott meg a munkanélküliség problémája. Szombaton a szakszervezet in­dítványára a város vezetősége ér­tekezletet hívott egybe, hogy a megjelent érdekképviseleti szer­vekkel megbeszéljék a munkanél­küliség korlátozásának lehetősé­gét. Az értekezleten a szakszerve­zet vezetőségén kívül részt vett az ipartestület, valamint a GyOSz képviseletében az iparkamara is. A szakszervezeti kiküldöttek in­dítványozták, hogy az üzemek szüntessék be a túl­órázásokat és ha az üzem érdeke kívánja a többlet munka elvégeztetését, úgy a túlórázás helyett vegyenek fel új munkaerőket. A szakszervezet ezzel kapcsolato­­san megállapítja, hogy a kisebb üzemek, melyek 16—18 munkaerőt foglalkoztatnak, szintén túlóráztat­­nak és így munkalehetőség van. De ezek a kisüzemek általában el­kerülik a munkásfelvételt, mert 20 munkás foglalkoztatása esetén kellene üzemi bizottsági tagot is alkalmazni. Így inkább túlórázá­sokkal igyekeznek elvégeztetni a munkát, nem törődve azzal, hogy ez a munkanélküliek rovására megy. Az értekezlet során felmerült a tanonckérdések megoldása is. Is­­meretes, hogy az utóbbi időben a tanoncszerződések megkötése nagy mértékben csökkent, oly­annyira, hogy a magyar ipari szakmunkások utánpótlása pécs­­baranyai viszonylatban nem biz­tató. A tanoncfelvételek visszaesését nem csupán a nehéz gazdasági vi­szonyok idézték elő, hanem a kis­iparosság és az üzemek vezető­sége sok esetben tartózkodó mans,­tartást tanúsít a tanoncfelvételek ügyében. A szülők részéről is tar­tózkodó tendenciák mutatkoznak, mert a nemrégiben szerződött ta­­n­oncok nem kapják meg a szük­séges szakirányú nevelést. A szakszervezet ezzel kapcsola­tosan felhívta az érdekeltek figyel­mét, hogy a tanoncszerződések megkötésének és a tanoncok ne­velésének szükségességét érezzék át és segítsék megoldani ezt a kérdést, mert csak így biztosítható a magyar ipar jövője. Az értekezleten résztvett érdek­­védelmi szervek között megegye­zés jött létre úgy a munkanélkü­lint­a tanonckérdésben. Határo­zatot hoztak, hogy mindkét prob­lémát a legrövidebb időn belül megoldják. A szakszervezet ezekkel a kér­désekkel kapcsolatosan még külön felhívással fordul az üzemi bizott­­ságokhoz és az üzemi bizalmik­­hoz, hogy szüntessék be a túlórá­zásokat és ha szükséges, új felvé­teleket eszközöljenek ki. A ta­­nonckérdés megoldását is tekint­sék szívügyüknek és tegyenek meg mindent, hogy a gyár tanoncszer­­ződéseket kössön és a már alkal­mazásban lévő tanoncokat szük­íiség korlátozásának kérdésében, irányú nevelésben részesítsek A szegedi diáktü­ntetés magyarázata Ortutay Gyula vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter a sajtó kép­viselői előtt a szegedi diáktünte­téssel kapcsolatban elmondotta, hogy jelentést kapott, amely sze­rint­ Szegeden ötszáz olyan egyetemi hallgató tanul, aki nyugatról tért haza és mint SS-katona vagy Hunyady hadosztályos vett részt a háborúban. Ezzel kapcsolatban Ries István igazságügyminiszterrel keres érint­kezést és gondoskodnak megfelelő rendszabályok bevezetéséről. Fogadja húsvéti köszöntőit MMCARDINAL tojáskrén­mel! pécsi MM Már megint a fogház... Több cikket írtunk már ar­ról, hogy az államügyészség fogházában nem követik a de­mokratikus eszméket. A követ­kező eset, amit elmondunk, a maga egészében is felháborító, de azzal, hogy az államügyész­ség fogházába torkollott, fon­tos közüggyé nőtte ki magát Egyébként a történetnek lé­­lektanilag a Nádasdi per körül kialakult fasiszta hangulatra is visszavezethetők. Miklós Dezső egyetemi hall­gató ment az utcán, amikor egy nő hangosan azt mondta: ..Akasztófára minden zsidóval.“ A demokratikus érzelmű egye­temi hallgató a nőhöz lépett, megfogta a karját, hogy el ne szaladjon és átadhassa a rend­­őrségneek. Rendőr nem volt a közelben és mivel az eset egé­szen közel a fogházhoz történt, megkérte a fogházőrt, hogy te­lefonáljon a rendőrségre. A fogházőr ezt megtagadta. Az egyetemi hallgató erre maga ment a telefonálni és már csak arra kérte a fogházőrt, hogy vigyázzon a nőre, addig, amíg ő teefonál. Mire visszatért, a nő eltűnt Saját nyomozásunk ez ügyben kétféle verzió eredményére ve­zetett: a fogházőr elengedte a nőt, vagy amint az egyik tanú mondotta: a nő a kapu mö­gött volt és a fogházfelügyelő őrnagyt utasítására nem várta meg, míg a rendőri közegek megérkeznek. Az ügy a rendőrségre került, állítólag a fogházőr ellen vizs­gálat indult. A megszökött nő­ről személyleírás van. Csak annyit fűzünk ehhez az esethez, hogy sohasem szok­­tunk cikkben foglalkozni vala­­mely intézménnyel, csak akkor, ha nem áll hivatásának ma­gaslatán. A fasiszta nő kijelen­tése rendőri és bírói ügy, de a fogházőrök apróbb tettei már közüggyé nőtték ki magukat. Azok a fogházőrök, akik a de­mokratikus rend kenyerét eszik nem engedhetnek el fasiszta nőket, amikor megengedik ma­guknak azt, hogy igen jó ba­rátságban vannak pl. Nádasdi­­val és az őrizetükre bízott más súlyosan elítélt gyilkosokkal. Most már követeljük, hogy az államügyészség fogházában le­vő szellemet és az abból ere­dő következményeket illetékes hatóságok vegyék szemügyre. (gy­­r.) CTJ DUNÁNTÚL 3100 mázsa gabona Baranyában A kenyérellátás országos mi­niszteri biztosa értesítette Bara­nya megye alispánját, hogy Pécs és ■ a megye 41 ezer ellátatlanja részére 3030 mázsa kenyérgabo­nát, valamint egyéb szükségletek­ céljára, (kórhász, cukrász) 501 mázsa kenyérgabonát, összesen­­ 3100 mázsa enyérgabonát utalt­­ ki az MSzK útján. Ennek 40 szá­­zaléka búza, 40 százaléka rozs és 20 százaléka árpa, vagy kuko­rica. Betiltották a Dunavidéket 1947 ÁPRILIS 1 A halottak nem tanúskodtak Nádasdi ellen, nem volt egyetlen tanú sem, aki azt mondotta volna: kérem, engem’ez ölt meg! Egyébként szem és fültanúk, életben­­maradt áldozatok, megkínzottak és a halálos áldozatok hozzátartozói felismerték és bizonyították bűntetteit. De a halottak nem jelentek meg, a gyilkosságokat nem lehetett „kétséget kizáróan" igazolni. Annál kétséget kizáróbban bebizonyosodott 320 magyar ka­­tona megkínzása, 75 leventének nyugatra hurcolása, békés lakosság­nak tűzbe kényszerítése és két szovjet hadifogoly meggyilkolása, vagy legalábbis a meggyilkolásban való bűnrészesség. Bebizonyo­sodott az, hogy Nádasdi Ferenc, ha szabad orvosi szakvéleményt k­akus szavakba tömöríteni, alkati bűnözőtípus, tehát büntetéssel, javítószándékkal alkotó emberré nem nevelhető. Úgynevezett kul­túrált, nyugati országokban, az Egyesült Államokban például az ilyen alakokat közellenségnek nyilvánítják és törvényen kívül helye­zik. Nálunk­­ még a halálos ítéletre sem tartották méltónak. Külön elgondolkoztató jelenség Szergej és Vologya története. A békeszerződések tárgyalásakor és azóta nem is egy ízben kétség­­besetten tapasztalja ez az egész, újjáépítésért, demokratikus hitelért küzdő nemzet, hogy a külföld nem hisz megtérésünk őszinteségében, nem hiszi azt, hogy azok, akik még a hadifoglyokkal is olyan em­bertelenül bántak, mint az egyes magyar hadifogolytáborokr­ól szóló jelentések közlik, máról holnapra humanistává, demokratikussá let­tek. A hadifogolygyilkos Nádasdiak, az angolszász hadifoglyokat az éhségsztrájkig kétségbeejtő Mártzék tehetnek arról, hogy smü­nk ilyen a világban. És a magyar népbíróságok a hadifoglyok kinzóit egy évre, a hadifoglyok gyilkosait életfogytiglani kényszermunkára ítélik és nem taszítják ki végleg a magyarság, az emberiség köte­lékéből. Nem csodálnivaló, hogy az ilyen ítéletek felbiztatják a gyil­kosok barátait. Nem csoda, hogy a cellájába visszatérő elítélt felé biztató kiáltások hangzanak. Nem csoda, hogy maga az elítélt diadalmas hadvezérként vonult el az ítélet színhelyéről és a rendőr­­gyűrű közepén nyilas köszöntéssel üdvözli összegyűlt drukkereit. Valahol baj van népbíráskodásunk egyes ítéletei körül, amint ezt a Nádasdi-ítélet és kísérőjelenségei is bizonyítják. A magyar büntetőtör­vénykezés — nagyon helyesen — a humánum alapjain áll és nem enged elmarasztalni senkit, akinek bűne nem bizonyult be késségtelenül. A békés bíráskodásnál ez a szempont helyes, sőt ez az egyedül helyes. A népbíráskodás azonban nem békés bíráskodás. A népbíráskodás célja: a nagy nyilvánosság előtt bemutatni a ma­gyar tragédia előidézőinek igazi arcát, amelyből a rombolás szelleme vicsorít. Célja: demonstrálni az egész világ előtt, hogy a magyar nép nagy egyetemessége nem vállal közösséget azokkal, akik ezt az országot a végső romlás szélére taszították. Célja: bebizonyítani, hogy nem a magyar nép a bűnös külföldön támadt rossz hírünkért, csak néhány, Nádasdi-féle „alkati bűnöző". És célja, hogy az elkö­­vetett bűnért ne csak igazságot, hanem megtorló igazságot osszon. És a hangsúly itt — szemben a polgári büntetőbíráskodással — éppen a megtorláson van. Ries igazságügyminiszter egyik előadásában ezt így fejtette ki: a polgári büntetőbíráskodás egyik lényeges alapeleme a bizonyí­tékok szabad mérlegelése, ebben a mérlegelésben azonban politikai szempontok nem játszhattak közre, hiszen a bírák tagjai sem lehet­tek politikai pártoknak. A népbíráskodás ennek kíván korrekciójául szolgálni, ahol is a szabad mérlegelést a politikai szempontok isme­rete és az abban való benne élés befolyásolja. De a népbíráskodásnak ezt a szellemét tükrözi az a nem is olyan régen hozott NOT vélelmezés, amely kimondja, hogy pártszol­­gálatosok esetében nem az a bionyítandó, hogy a pártszolgálatos gyilkolt, mivel a pártszolgálatosok — ismét laikus kifejezéssel élve — hivatalból gyilkosok, hanem a védelemnek kell bizonyítania azt, hogy éppen az ítélet előtt álló pártszolgálatos a Nagy Kivétel, aki­nek nem tapad vér a kezéhez. A népbíráskodásnak tehát mások az alapelvei, mint a para­grafusokhoz mereven ragaszkodó polgári szakbíráskodásnak, mert mások a célkitűzései is. Ha Nádasdi semmi mást nem követett volna el, csak részt vett volna két szovjet hadifogoly megkínzásában és meggyilkolásában,­­ akkor is halál járt volna érte, mert a magyar nemzet helyzetét nehezítette meg külföldi hírünk lerontásával. Ha semmi mást nem követett volna el, minthogy szökevény magyar katonákat kínzásokkal büntetett azért, mert nem voltak hajlandók tovább az igazi magyar érdekek ellen magyar egyenruhában har­colni, halál járt volna érte, mert meghosszabbította a magyar nép háborús szenvedéseit. Ha semmi mást nem tett volna, csak leven­téket hurcolt volna el, vagy csak a békés lakosságot hajszolta volna golyózáporban munkára a németek oldalán, mindezzel külön-külön is olyan bűnt követett el, amelyet a nép bírái előtt nem menthet és nem enyhíthet semmi. Ezek mellett a bűnök mellett már szinte el­enyészik az az emberiesség elleni bűnhalmazat, amit munkaszolgála­tosokkal és egyéb zsidókkal követett el. Ez a mi különvéleményünk a Nádasdi-perben. És reméljük, hogy a felebbviteli tárgyaláson, ha nem is helyezik törvényen kívül Nádasdit, de a törvényen belül igazságot szolgáltatnak. Igazságot nem a paragrafusoknak, hanem a Nádasdiak miatt bűnein felül szenvedő mgyar népnek í­r. gy. i. Zárórarendelet a Felszabadulás ünnepére 5-én a felszabadulás ünnepén az élelmiszer és tü­zelőanyagkereske­­dések reggel 8 órától­ déli 12 óráig, a fodrászüzletek fél 8 órá­tól 12 ó­­áig, a virágüzletek 9 órától délután 4 óráig és a ki­zárólag cukorkát árusító üzletek reggel 9 órától este 8 óráig tart­hatók nyitva. Valamennyi többi üzletet a felszabadulás ünnepén zárva kell tartani. Hölgyközönség figyelmébe! nagyszabású divatbemutató húsvét vasárnapján d. e.­­ 11 órai kezdettel a Pannónia dísztermében. Résztvesznek a bemutatón. Pécs legkiválóbb céges szalonja Budapestről jelenti az MTI. Tekintettel arra, hogy a fel­­szabadulási ünnepséget ebben az évben április 4-ről 5-re helyezték át, az üzletek záróráját a keres­kedelem és szövetkezetügyi mi­niszter a következőképpen sza­bályozta: Április 4-én az ország A belügyminiszter a Mohácson megjelenő Dunavidék című heti, egész területén minden nyílt áru­­lapot két hétre betiltotta az or­­sítási üzlet délután 3 óráig, a szág külpolitikai érdekeit sú­lyo­­ fodrászüzletek pedig délután félő van sértő közleménye miatt, óráig tarthatók nyitva. Április

Next