Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

3 Vla IV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM, t&1 Éljen a harmadik szabad május elseje, a város és falu dolgozóinak ünnepe! PÉCS, 1947. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK. A magyar május elsejére írta: Rákosi Mátyás A felszabadulás óta a harma­dik május elsejét ünnepli a ma­gyar dolgozó nép. Azért mond­ok, hogy a magyar dolgozó nép, mert a május 1-e már régen ki­jött az ipari munkásság kereté­ül, ahonnan hat évtizede haladó díjára elindult. Május 1-ét nem­­sak a gyárak, üzemek és bá­­nyák dolgozói tekintik saját én­jüknek, de a demokratikus pa­latok, a haladó értelmiség, a kisiparosok, a kiskereskedők és m­indazok, akik szorgalmas, ön­­tudatos munkájukkal hozzájárul­ok hazánk újjáépítéséhez és fia­­í®i demokráciánk megerősödésé­hez. H­a visszatekintünk az elmúlt két május 1-ére, számba- Vesszük azt a haladást, amit nem­­ünk ez idő alatt gazdasági és politikai téren megtett, úgy hüsz­­en állapíthatjuk meg, hogy nem filéztünk rossz munkát. A fasisz­­ta rablóháború okozta pusztulás­­,éi gazdaságilag oly gyorsan állí­­°ttuk talpra népünket, hogy jog. Kiérdemeltük a világ elisme­rt. Politikai téren sem végezü­nk rossz munkát Minden remé­nyünk megvan arra, hogy a há­­ború szörnyű pusztítása után ön­erőnkből is fel tudjuk építeni a dolgozó emberek­­boldog, virág­zó, erős Magyarországát. Nem kell ehhez más,­­mint biztosítani a nyugodt, békés, rendszeres munka lehetőségeit. Ha ezt meg­­terem­tjük, a­­többit elvégzi a magyar ipari munkás szaktudása és áldozatkészsége, a magyar pa­raszt szorgalma­­és a föld iránt érzett szeretete, a magyar értel­miség, azok a tényezők, amelyek az elmúlt két esztendő folyamán az újjáépítés terén annyi csodát műveltek. D­e éppen a béke, a nyuga­lom, a rend körül van hi­ba. Hiába akarnak a magyar dolgozók békét és nyugalmat, hogy gátak és korlátok nélkül szenteljék teremtő erejüket ha­zánk újjászületésének szolgálatá­ba, a régi úri rend hívei egész mást akarnak. Nekik nem kell a nyugodt, teremtő munka. Ne­kik nem kell a falu és város dolgozó népének felvirágzása, ha azt a demokrácia adja. A ma­ Párt hároméves tervet dolgozott fog ragadni arra, hogy zavarja a demokrácia­­építő munkáját, at keltsen, hogy hogy nyugta egymás elli rétegeket, eski két, h­i demokráci tette. Le­­osztást, hasági és ez méltó élet­tel elnyomott, kis millió koldust velt tajtékzó földosztás, de a politikai po­n­­ rasztság ellen S­úlyos hit a hogy­as fedezésével és tásával már r­ek­ciót. A magya fenségei nem, nyen a hj után n e n____ __ti!­ik? rossz munkát. Minden remé­gyar reakció minden eszközt meg ki, hogy begyógyítsa a háború ütötte sebeket és a mostaninak legalább kétszeresére emelje a munkások, a parasztok, az értes­­ítsa a dolgozó miség életszínvonalát. Még jólok­­­tatja az össze- már meg sem száradt a tinta tette- ezen a terven, máris kezdődik rá magyar ellene a fondorlat, a fúrás. A ülését ve- reakció nem akarja, hogy be­dőlik a föld- gyógyuljanak a háború ütötte se­­ki a gaz- bek. A régi, úri rend híveinek rend alól nem kell a magyar dolgozó nép emberhez életszínvonalának javulása, a több eddig kenyér, a jobb ruha, a kulturál- Járom­­tabb élet, ha azt a demokrácia eskü­ adja.A reakció erőt merít abból, hogy külföldön is van­nak szövetségesei. Sötét imperia­listák, akik a saját országukban is gyűlölettel nézik a demokrá­ciát, a nép uralmát, s akik világ­szerte megpróbálják, hogy báto­­kítsák a haladás ellenségeit. Ezek szítják a népek közötti gyűlöle­­­tet, uszítanak a demokrácia leg­­hatalmasabb bástyája, a fasizmust szétzúzó Szovjetúnió ellen. Erre­­, gondol a magyar dolgozó, ami­­kor május 1-én lobogó zászlók­nak vidám énekszóval, százezres milliós tömegben tesz hitet a demokrácia, az emberi haladás mellett. T­udatában van annak, hogy a harc, amely előtte van, még nehéz és áldozatos. De tud­ja azt is, hogy nincs olyan erő, mely megdöntheti a magyar de­mokrácia egészséges fejlődését és virágzását, amíg a munkásosztály egységes, amíg a falu és a város dolgozó népe szilárd szövetség­ben védi a demokrácia eddigi vívmányait és vele a magyar jö­vendőt. Az idei május 1-e a mun­kásegység, a munkás-parasztszö­­vetség demonstrációja és egyben hitvallás amellett, hogy sokat szenvedett dolgozó népünk nem engedi a régi úri rend sötét híveinek, hogy zavarják azt a nyugalmat és békét, mely döntő előfeltétele hazánk f­elvi­­rágozásának. Minél impozánsabb, minél fegyelmezetteb és öntuda­­tosabb az idei május 1-e minden megnyivánulása, annál meggyő­zőbben fog hírt adni barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a ma­gyar nép­ tántoríthatatlanul ha­lad tovább a demokrácia útján, a boldogulás, a virágzás és az újjászületés felé. harmadik szabad május el­­ünnepli a magyar munkás­­■ály, az egész magyar dolgo­­nép, Sykor, a munkásmozgalom hetének idején csak kis cso­­f°k, később azonban hosszú teteken keresztül, évről-évre Ld hatalmasabb tömegekben ült fel a munkásság május­­én az öt világrész városaiban,­­ hitet tegyen jogos követe­­i mellett. Nem egyszer fordult hogy május elsején a mun­­ság méltóságteljes felvonulai­­,az jualkodó osztályok go­­­ápora­­ fogadta és szuronyok bégével vérbefojtották. tíiár­­sfiyire is akarták azonban a Lhásmozgalom fejlődését fel­­áztatni, törekvésük meghiú­­. A munkásmozgalom nem h meg fejlődésében s minden nagyobb és nagyobb bé­­mutatták a munkásosztály ekoó erejét és harckészségét. K is munkáscsoportok az idők tamán hatalmas, ‘milliókat máló seregekké duzzadtak, azt igazolta, hogy a mun­­°*ztály komoly politikai té­­f°°é, hatalommá vált. Meg­­súlya és szerepe a nemzet- Politikában különösen a tetunió — az első szocialista — megszületése következ­­i­k Kivéve az imperialisták úl- tám­ogatott fasiszta Franco- t?mert Spanyolországban és ^szagot, ' f c* ma Európában ügyetlen sem, ahol a kormán­y­­z. ne lennének ott a mun­­sztály, a két munkáspárt képviselői. Igen, a szervezett­­ munkásosztály ma már komoly­­ politikai hatalom Európa or­szágaiban és nemzetközi mére­tekben is. A munkásosztály ér­dekeinek figyelembevétele nél­kül sem Európában, sem nem­­zetközi méretekben nem lehet dönteni, nem lehet politizálni. Nálunk, Magyarországon is érezzük a nagy történelmi átala­kulások kedvező eredményeit. A felszabadulás következtében vég­bemenő változások a magyar munkásosztály részére megadták a lehetőséget, hogy részese legyen a hatalomnak. Ez az ország, amely ezer éven keresztül kizárólag az urak bi­rodalma volt, végre már mi — a magyar munkás­­osztály — országa is. Ott vagyunk a kormányban, a parlamentben, az állam végrehaj­tó intézményeiben, a közigazga­tásban, az ország külügyi, ipari, pénzügyi, kereskedelmi ügyeinek intézésében. A magyar demokrá­cia törvénybe iktatott jogokat adott a munkásoknak, amelyek lénye­gbevágóan megjavították politikai és gazdasági helyzetét. És ha ma még a munkásoknak az üzemekben, gyárakban és bá­nyákban sok gonddal és bajjal kell megküzdeniük, úgy ez nem azért van, mert a de­mokrácia nem akarja tovább javítani helyzetüket, hanem azért, mert nem tudja ma meg­adni mindazt, ami életüket gondtalanabbá, szebbé és tartalmasabbá tenné. És nem tudja azért, mert a há­z­ai étkedés, a gazdittapr­­énen dik­ék útjára lejt az­­ország, olyan mértékle­i.Ejnvítnnk emel- II­I"-NI u ma, i;ir drums a mu­­nkásO^^li^BUmmma­lái. A nagy változi^o^ ben a mai magyi már nem a­­rjj é munkásosztály._ _ Igaz, teljes felsmondulása me nem történt meg, de rálépett arra az útra, amely a szabadság teljes eléréséhez vezet. De nemcsak a munkásosztályt emelte pajzsra a magyar demok­rácia, hanem a dolgozó parasztságot is. A fiatal demokrácia első gondja volt, hogy a földnélküli magyar parasztok javára döntse el a föld­kérdést. Már az első hónapokban szétzúzta a magyar demokrácia a feudális f­öld­b­i­rto­k rend­szert és a nincstelen parasztoknak juttat­ta a földet és most, amikor az újgazdák százezrei földet kaptak, sietteti a magyar demokrácia a telekkönyvezést, hogy végérvényesen és vissza,­vonhatatlanul törvényerőre emeljük a földreformot. A telekkönyve­zés lezárásával a magyar nincstelen, parasztok százezreinek­­ , örök birtokába megy át a volt földesurak földje. De nem elég csak földet adni az ógazdáknak, szükség van arra i­s, hogy a magyar demokrácia­­ olyan anyagi támogatásban ré­szesítse őket, hogy gyökeret verhessenek, hogy minden új­­gazda erős és virágzó birtok­kal rendelkezhessen. Amint az ipartelepeken szabad és jólét­ben élő munkásokra, úgy a fa­lun jómódú parasztságra és vi­rágzó mezőgazdaságra akar építeni a magyar demokrácia. A magyar köztársaság nem fe­ledkezik meg a munkások és pa­ssziók mellett a dolgozó értelmiség, a városi kisemberek, kisiparosok és kiskereskedők érdekeinek a megvédéséről sem. A magyar demokrácia akkor lesz erős és megdönthetetlen, ha ezeknek a rétegeknek is biz­tos fejlődési és megerősödési lehetőséget nyújt. Ah­hoz, hogy ezt a nehéz felada­tot megoldhassa, az kell, hogy gyors ütemben líjj­áé­p­­ít­s­ü­k lerombolt országunkat. Ebből az átgondolásból indult ki a Ma­gyar Kommunista Párt, amikor kidolgozta 3 éves újjáépítési ter­vét. Igenis tervszerű és átgondolt újjáépítésre van szükség, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy az országot a népnek, a város és falu dolgozó népének és ne a tőkéseknek építsük. Ezért nem véletlen, hogy az el­lenség már elkezdte a harcot a 3 éves terv ellen. Azok, akik még mindig a régi világot szeretnék visszaállítani, nem akarnak terv­szerű gazdálkodást, nem pedig­len azért, mert jól tudják, hogy­ha a terv sikerül és a demokrá­cia gondtalanabbá teszi a dolgo­zók életét, úgy végérvényesen el­vesztették a csatát. A magyar dolgozó nép feladata, hogy minden akadályt elhárítson, amely veszélyeztetné a terv végrehajtásának elindítását és annak sikerét. Május elsején, amikor a ma­gyar városok és falvak dolgozó népe, a szabadság és munka nap­ját ünnepli, kell, hogy hitet te­gyen a 3 éves terv mellett. Ugyanakkor azonban szükség van arra is, hogy ezen a napon a ma­gyar dolgozó nép megértesse mindenkivel, akit ez illet, hogy nem engedi a 3 éves terv elgán­­csolását és kész teljes erejével fellépni azok ellen, akik újjáépí­tés, jólét, rend és nyugalom he­lyett fejetlenséget és zűrzavart akarnak. Igenis, mi a nyugalom és a békesség légkörét akarjuk meg­teremteni az országban, mert enélkül nincs újjáépítés, nincs felemelkedés és nincs jólét. Legyen ez idén a május el­seje a nagy újjáépítés, a 3 éves terv megvalósításának hatalmas seregszemléje. Legyen ezidén május elseje a magyar dolgozó nép, a város és falu nagy és megbont­hat­at­lan összefogása annak érdekében hogy végre ez az ország a m­gyarok — a magyar kisembe­r­ boldog és szabad hazáj gyen. Idilla le a szabadság munka ünnepe

Next