Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
3 Vla IV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM, t&1 Éljen a harmadik szabad május elseje, a város és falu dolgozóinak ünnepe! PÉCS, 1947. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK. A magyar május elsejére írta: Rákosi Mátyás A felszabadulás óta a harmadik május elsejét ünnepli a magyar dolgozó nép. Azért mondok, hogy a magyar dolgozó nép, mert a május 1-e már régen kijött az ipari munkásság keretéül, ahonnan hat évtizede haladó díjára elindult. Május 1-ét nemsak a gyárak, üzemek és bányák dolgozói tekintik saját énjüknek, de a demokratikus palatok, a haladó értelmiség, a kisiparosok, a kiskereskedők és mindazok, akik szorgalmas, öntudatos munkájukkal hozzájárulok hazánk újjáépítéséhez és fiaí®i demokráciánk megerősödéséhez. Ha visszatekintünk az elmúlt két május 1-ére, számba- Vesszük azt a haladást, amit nemünk ez idő alatt gazdasági és politikai téren megtett, úgy hüszen állapíthatjuk meg, hogy nem filéztünk rossz munkát. A fasiszta rablóháború okozta pusztulás,éi gazdaságilag oly gyorsan állí°ttuk talpra népünket, hogy jog. Kiérdemeltük a világ elismert. Politikai téren sem végezünk rossz munkát Minden reményünk megvan arra, hogy a háború szörnyű pusztítása után önerőnkből is fel tudjuk építeni a dolgozó emberekboldog, virágzó, erős Magyarországát. Nem kell ehhez más,mint biztosítani a nyugodt, békés, rendszeres munka lehetőségeit. Ha ezt megteremtjük, atöbbit elvégzi a magyar ipari munkás szaktudása és áldozatkészsége, a magyar paraszt szorgalmaés a föld iránt érzett szeretete, a magyar értelmiség, azok a tényezők, amelyek az elmúlt két esztendő folyamán az újjáépítés terén annyi csodát műveltek. De éppen a béke, a nyugalom, a rend körül van hiba. Hiába akarnak a magyar dolgozók békét és nyugalmat, hogy gátak és korlátok nélkül szenteljék teremtő erejüket hazánk újjászületésének szolgálatába, a régi úri rend hívei egész mást akarnak. Nekik nem kell a nyugodt, teremtő munka. Nekik nem kell a falu és város dolgozó népének felvirágzása, ha azt a demokrácia adja. A ma Párt hároméves tervet dolgozott fog ragadni arra, hogy zavarja a demokráciaépítő munkáját, at keltsen, hogy hogy nyugta egymás elli rétegeket, eski két, hi demokráci tette. Leosztást, hasági és ez méltó élettel elnyomott, kis millió koldust velt tajtékzó földosztás, de a politikai pon rasztság ellen Súlyos hit a hogyas fedezésével és tásával már rekciót. A magya fenségei nem, nyen a hj után n e n____ __ti!ik? rossz munkát. Minden remégyar reakció minden eszközt meg ki, hogy begyógyítsa a háború ütötte sebeket és a mostaninak legalább kétszeresére emelje a munkások, a parasztok, az értesítsa a dolgozó miség életszínvonalát. Még jóloktatja az össze- már meg sem száradt a tinta tette- ezen a terven, máris kezdődik rá magyar ellene a fondorlat, a fúrás. A ülését ve- reakció nem akarja, hogy bedőlik a föld- gyógyuljanak a háború ütötte seki a gaz- bek. A régi, úri rend híveinek rend alól nem kell a magyar dolgozó nép emberhez életszínvonalának javulása, a több eddig kenyér, a jobb ruha, a kulturál- Járomtabb élet, ha azt a demokrácia eskü adja.A reakció erőt merít abból, hogy külföldön is vannak szövetségesei. Sötét imperialisták, akik a saját országukban is gyűlölettel nézik a demokráciát, a nép uralmát, s akik világszerte megpróbálják, hogy bátokítsák a haladás ellenségeit. Ezek szítják a népek közötti gyűlöletet, uszítanak a demokrácia leghatalmasabb bástyája, a fasizmust szétzúzó Szovjetúnió ellen. Erre, gondol a magyar dolgozó, amikor május 1-én lobogó zászlóknak vidám énekszóval, százezres milliós tömegben tesz hitet a demokrácia, az emberi haladás mellett. Tudatában van annak, hogy a harc, amely előtte van, még nehéz és áldozatos. De tudja azt is, hogy nincs olyan erő, mely megdöntheti a magyar demokrácia egészséges fejlődését és virágzását, amíg a munkásosztály egységes, amíg a falu és a város dolgozó népe szilárd szövetségben védi a demokrácia eddigi vívmányait és vele a magyar jövendőt. Az idei május 1-e a munkásegység, a munkás-parasztszövetség demonstrációja és egyben hitvallás amellett, hogy sokat szenvedett dolgozó népünk nem engedi a régi úri rend sötét híveinek, hogy zavarják azt a nyugalmat és békét, mely döntő előfeltétele hazánk felvirágozásának. Minél impozánsabb, minél fegyelmezetteb és öntudatosabb az idei május 1-e minden megnyivánulása, annál meggyőzőbben fog hírt adni barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a magyar nép tántoríthatatlanul halad tovább a demokrácia útján, a boldogulás, a virágzás és az újjászületés felé. harmadik szabad május elünnepli a magyar munkás■ály, az egész magyar dolgonép, Sykor, a munkásmozgalom hetének idején csak kis csof°k, később azonban hosszú teteken keresztül, évről-évre Ld hatalmasabb tömegekben ült fel a munkásság májusén az öt világrész városaiban, hitet tegyen jogos követei mellett. Nem egyszer fordult hogy május elsején a munság méltóságteljes felvonulai,az jualkodó osztályok goápora fogadta és szuronyok bégével vérbefojtották. tíiársfiyire is akarták azonban a Lhásmozgalom fejlődését feláztatni, törekvésük meghiú. A munkásmozgalom nem h meg fejlődésében s minden nagyobb és nagyobb bémutatták a munkásosztály ekoó erejét és harckészségét. K is munkáscsoportok az idők tamán hatalmas, ‘milliókat máló seregekké duzzadtak, azt igazolta, hogy a mun°*ztály komoly politikai téf°°é, hatalommá vált. Megsúlya és szerepe a nemzet- Politikában különösen a tetunió — az első szocialista — megszületése következik Kivéve az imperialisták úl- támogatott fasiszta Franco- t?mert Spanyolországban és ^szagot, ' f c* ma Európában ügyetlen sem, ahol a kormányz. ne lennének ott a munsztály, a két munkáspárt képviselői. Igen, a szervezett munkásosztály ma már komoly politikai hatalom Európa országaiban és nemzetközi méretekben is. A munkásosztály érdekeinek figyelembevétele nélkül sem Európában, sem nemzetközi méretekben nem lehet dönteni, nem lehet politizálni. Nálunk, Magyarországon is érezzük a nagy történelmi átalakulások kedvező eredményeit. A felszabadulás következtében végbemenő változások a magyar munkásosztály részére megadták a lehetőséget, hogy részese legyen a hatalomnak. Ez az ország, amely ezer éven keresztül kizárólag az urak birodalma volt, végre már mi — a magyar munkásosztály — országa is. Ott vagyunk a kormányban, a parlamentben, az állam végrehajtó intézményeiben, a közigazgatásban, az ország külügyi, ipari, pénzügyi, kereskedelmi ügyeinek intézésében. A magyar demokrácia törvénybe iktatott jogokat adott a munkásoknak, amelyek lényegbevágóan megjavították politikai és gazdasági helyzetét. És ha ma még a munkásoknak az üzemekben, gyárakban és bányákban sok gonddal és bajjal kell megküzdeniük, úgy ez nem azért van, mert a demokrácia nem akarja tovább javítani helyzetüket, hanem azért, mert nem tudja ma megadni mindazt, ami életüket gondtalanabbá, szebbé és tartalmasabbá tenné. És nem tudja azért, mert a házai étkedés, a gazdittaprénen dikék útjára lejt azország, olyan mértéklei.Ejnvítnnk emel- III"-NI u ma, i;ir drums a munkásO^^li^BUmmmalái. A nagy változi^o^ ben a mai magyi már nem arjj é munkásosztály._ _ Igaz, teljes felsmondulása me nem történt meg, de rálépett arra az útra, amely a szabadság teljes eléréséhez vezet. De nemcsak a munkásosztályt emelte pajzsra a magyar demokrácia, hanem a dolgozó parasztságot is. A fiatal demokrácia első gondja volt, hogy a földnélküli magyar parasztok javára döntse el a földkérdést. Már az első hónapokban szétzúzta a magyar demokrácia a feudális földbirtok rendszert és a nincstelen parasztoknak juttatta a földet és most, amikor az újgazdák százezrei földet kaptak, sietteti a magyar demokrácia a telekkönyvezést, hogy végérvényesen és vissza,vonhatatlanul törvényerőre emeljük a földreformot. A telekkönyvezés lezárásával a magyar nincstelen, parasztok százezreinek , örök birtokába megy át a volt földesurak földje. De nem elég csak földet adni az ógazdáknak, szükség van arra is, hogy a magyar demokrácia olyan anyagi támogatásban részesítse őket, hogy gyökeret verhessenek, hogy minden újgazda erős és virágzó birtokkal rendelkezhessen. Amint az ipartelepeken szabad és jólétben élő munkásokra, úgy a falun jómódú parasztságra és virágzó mezőgazdaságra akar építeni a magyar demokrácia. A magyar köztársaság nem feledkezik meg a munkások és passziók mellett a dolgozó értelmiség, a városi kisemberek, kisiparosok és kiskereskedők érdekeinek a megvédéséről sem. A magyar demokrácia akkor lesz erős és megdönthetetlen, ha ezeknek a rétegeknek is biztos fejlődési és megerősödési lehetőséget nyújt. Ahhoz, hogy ezt a nehéz feladatot megoldhassa, az kell, hogy gyors ütemben líjjáépítsük lerombolt országunkat. Ebből az átgondolásból indult ki a Magyar Kommunista Párt, amikor kidolgozta 3 éves újjáépítési tervét. Igenis tervszerű és átgondolt újjáépítésre van szükség, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy az országot a népnek, a város és falu dolgozó népének és ne a tőkéseknek építsük. Ezért nem véletlen, hogy az ellenség már elkezdte a harcot a 3 éves terv ellen. Azok, akik még mindig a régi világot szeretnék visszaállítani, nem akarnak tervszerű gazdálkodást, nem pediglen azért, mert jól tudják, hogyha a terv sikerül és a demokrácia gondtalanabbá teszi a dolgozók életét, úgy végérvényesen elvesztették a csatát. A magyar dolgozó nép feladata, hogy minden akadályt elhárítson, amely veszélyeztetné a terv végrehajtásának elindítását és annak sikerét. Május elsején, amikor a magyar városok és falvak dolgozó népe, a szabadság és munka napját ünnepli, kell, hogy hitet tegyen a 3 éves terv mellett. Ugyanakkor azonban szükség van arra is, hogy ezen a napon a magyar dolgozó nép megértesse mindenkivel, akit ez illet, hogy nem engedi a 3 éves terv elgáncsolását és kész teljes erejével fellépni azok ellen, akik újjáépítés, jólét, rend és nyugalom helyett fejetlenséget és zűrzavart akarnak. Igenis, mi a nyugalom és a békesség légkörét akarjuk megteremteni az országban, mert enélkül nincs újjáépítés, nincs felemelkedés és nincs jólét. Legyen ez idén a május elseje a nagy újjáépítés, a 3 éves terv megvalósításának hatalmas seregszemléje. Legyen ezidén május elseje a magyar dolgozó nép, a város és falu nagy és megbonthatatlan összefogása annak érdekében hogy végre ez az ország a mgyarok — a magyar kisember boldog és szabad hazáj gyen. Idilla le a szabadság munka ünnepe