Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-01 / 146. szám
0 J DUNÁNTÚL IV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM IA MAGY*AR KOMMU lJ 1 ST A PART Ara 40 fillér •*jf*,? 1 V ‘ 9 onJ Mi, magyar kommunisták a választásokon nem testvérharcot akarunk, hanem a nemzet erőinek összefogását . Farkas Mihály 0 E L D U N A Ní T üli L Á P 3 A 1 PÉCS, 1947 JÜLIUS 1. KEDD A kommunista párt választási szövetséget javasolt a Függetlenségi Front pártjainak Farkas Mihály elvtárs Dunaszekcsőn és Lánycsókon ismertette a belpolitikai helyzet legújabb alakulását Péter és Pál napján Farkas Mihály elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a MKP helyettes főtitkára felkereste a falu dolgozóit és Dunaszekcsőn, valamint Lánycsókon nagygyűlést tartott. Beszéde bevezető részében a szlovákiai magyarokhoz szólott, akik közül igen sokan kerültek Baranyába és mind megjelentek a gyűléseken. Biztosította őket, hogy az ország valamennyiükről gondoskodni kíván. A szlovákiai magyarok szomorú népvándorlásának az okai azok, akik a nép megkérdezése nélkül háborúba taszították az országot. Mi azonban akik szeretjük a népet és valóban a nemzetért dolgozunk, megfogadjuk, hogy többé nem engedjük az országot olyan irányba vinni, hogy az újabb magyar népvándorlást okozzon, hogy az újabb magyar javak és magyar életek pusztulásával végződjék. Ezután beszámolt a jó terméseredményekről, amelyek szerte az országban az új és régi gazda szorgalmas munkáját dicsérik. Ebben az évben több magyar föld van bevetve, mint 1938- ban, demokrácia nem felejti el és bár- viszonyát. Ezért vetette fel a samikor kell, segítségükre siet. Fskultatív vallásoktatás követelését Szabad, módos, vagyonos paraszt, amihez pártunk csatlakozott, miságot, virágzó mezőgazdaságot után Nagy Ferenc, Varga Béla, akarunk. Zúgó éljenzés közben jelentette be Farkas elvtárs, hogy a kommunista párt javaslatára a magyar kormány felszabadította a gazdák 85 százalékát a beszolgáltatás alól. Csak a 15 holdon felüli gazdáknak kell beszolgáltatni még az idén, de remény van arra, hogy jövőre már azoknak sem kell. Nehéz volt elérni, mert a kisgazdapárt, amely pedig parasztpártnak nevezte magát, 8 kodban akarta megállapítani a határt és hosszú küzdelembe került, míg a kommunisták javaslata keresztülment. Ez a parasztság 85 százalékának egy újabb felszabadulást jelent, szabadon rendelkezhetnek a termelvényükkel és a búzájuk mázsáját 80 forintért adhatják el. A búzaár emelésével is a parasztság segítségére kíván lenni a magyar demokrácia. A Gazdasági Főtanács megszüntette a 20 százlékos dézsmát szintén kommunista javaslatra és az őrlési díjat 12 százalékban állapította meg. A magyar gazdák jó munkáját a Kinek a magántulajdonát védjük? Farkas elvtárs ezután a kom- munisták és a magántulajdon vi- szonyáról beszélt azokkal a rémhírekkel kapcsolatban, amelyeket felelőtlen elemek "•’’•igaztek közök ‘erjesztenék —k'Mentette a kommunisták védik a kisember, a szegényparaszt, a kisiparos, kiskereskedő, kistisztviselő magántulajdonát, de nem védik a nagybankok, földesurak magántulajdonát. A kisemberek magántulajdona szent és sérthetetlen a kommunisták számára és aki hozzá merne nyúlni, velünk találja magát szemben. — Nem akarjuk, hogy egyesek minden földi jóban dúskáljanak és százezrek, milliók elszegényedjenek. Éppen ezért térünk rá a nagybankok államosítására, mert azt akarjuk hogy az állami bank olcsó kölcsönt adjon a gazdáknak és ha nem tud törleszteni, ne küldjenek végrehajtót a nyakára, hanem adjanak lehetőséget, hogy lefizethesse a kölcsönt, amikor tudja. Hogy mennyire nem támadtuk a magántulajdont, annak bizonyossága, hogy a hároméves terv, amelyet táttunk kidolgozóst, és amelyhez a többi pártoks csatlakoztak, azt a célt szolgálja hogy gyarapítsa a kisemberek vagyonát. Több mint ts öz milliárd forintot fordít a hároméves terv keretében a mezőgazdaság fejlesztésére a kormány. Ennek a hároméves tervnek az anyagi fedezetét valakinek fizetni kell és ez nem lehet a nép, hanem csak azok, akik a háborút akarták, akik a háborút pénzelték és a háborún, infláción, a kisemberek szenvedésein meggazdagodtak. Ezért javasolta a MKP, hogy a kormány és a nemzetgyűlés sürgősen szavazzon meg egy olyan törvényt, hogy el kell kobozni a háborús és inflációs nyereség 75 százalékát az ország újjáépítéséért, a hároméves terv sikeres megvalósításáért. Sokan a hároméves tervet külföldi kölcsönökkel akarják fedezni. Mi szívesen veszünk bármilyen külföldi kölcsönt, ha ahhoz nem kötnek politikai feltételeket. Azt azonban kijelentjük, hogy a magyar szabadság, a magyar függetlenség nem vásári por éka azt nem lehet piacra vinni és nem lehet eladni ropogós dollárért sem. Az összeesküvők ellen is azért visszük olyan eréllyel és szenvedélyesen a harcot, mert többek között a tervük az volt, hogy eladják hazánk függetlenségét, nemzetünk szabadságát, aki mellesleg kanonok és Balogh István, aki szintén katolikus pap, azt mondották, hogy a püspöki karnak nincs kifogása a javaslat ellen. Amikor aztán kiderült, hogy ennek mi volt az igazi célja, pártunk vetette le a napirendről a szabad hitoktatás kérdését. Mindezek az előzmények után nyilvánvaló, hogy ezzel a parlamenttel, amelybe a magyar nép 1945-ös téves választása küldte be a képviselőket, nem lehet tovább dolgozni. Sürgősen ki kell írni az új választásokat. Mi magyar kommunisták azonban nem akarunk ebből testvérharcot, hanem azt akarjuk, hogy a választások a magyar nemzeti erők összefogásának jegyében történjenek meg. Ezért javasoltuk egy magyar nemzeti függetlenségi front alakítását. Ennek pártjai — a MKP, a SzDP, a FKP, és a NPP — kössenek választási szövetséget és közös választási programmal lépjenek a nép elé. Ez a program csak olyan lehet, ami előreviszi Magyarországot és a magyar nép javát szolgálja. Egyesek kihangsúlyozzák, hogy igen, választási szövetségbe akarnak lépni, de mégis külön listán akarnak menni. Nekünk az a véleményünk, hogy ne azt csondorítsuk ki, milyen mértékben fogunk külön úton járni, hanem arról beszéljünk, hogyan kell jobban, eredményesebben összefogni a nemzeti erőket. Befejezésül a hadifoglyokról szólt Farkas elvtárs. Hangsúlyozta, hogy az eddig hazatért közel 30 ezer hadifogoly egészsége, elbeszélései mind megdöntik a reakció aljas propagandáját. A reakció, most hogy a hadifoglyok megcáfolják a rémhírt, azt terjesztik, hogy háború lesz. Ez azt jelenti, hogy ő háborút szeretne. De annak, aki háborút akar, nincsen helye a nagy magyar csládban. Végül felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a választásoknál, jól gondolja meg, kire adja szavazatát. — Gondolják meg, hogy fognak dönteni, döntésükkel segítsék elő a magyar szabadság, a magyar függetlenség biztosítását, segítsék elő, hogy a föld, a magyar paraszt kézen maradjon és, hogy Magyarország virágzó, erős, független, demokratikus ország legyen. A választás a nemzeti erők összefogása legyen Ezzel kapcsolatban rátért Nagy Ferenc volt miniszterelnök személyére. Ismertette szerepét az öszszeesküvésben. Rámutatott arra, hogy Nagy Ferenc paraszt szülők gyermeke volt, és bukását az okozta, hogy elszakadt a néptől. Paraszt, vagy más közönséges halandó nem jurtha ott szobájába. Nagy Ferenc egyik súlyos bűne, hogy meg akarta bontani az állam a demokrácia és az egyház ,5. hé 5069 Rémhírterjesztők ügyelmébe 22.900 hazaérkezett hadifogoly közül összesen 25 beteg Debrecenből jeleníti a MTI. Pongrácz Aladár dk. miniszterelnökségi államtitkár hétfőn Őry István főispán kíséretében meglátogatta a hadifogolyátvevő állomást és tájékozódott a hazatért hadifoglyok átverése,ellátása és háborús körülményei felöl. Az átvevőállomás vezetősége részletes jelentést tett az államtitkárnak az adminisztrációról és az egészségügyi ellátásáról. E szerint a debreceni átvevőállomásra eddig Foksáni és Máramarossziget felől 22.900 hadifogoly érkezett és tért haza lakóhelyére. A betegek száma egészen minimális, így jelenleg az eddig hazatértek közül mindössze 25 áll kórházi kezelésű dohánygyárak alatt, munkásai is. Az állomás vezetősége ezúton is felhívja az érdekelteket, hogy szóbeszéd után ne utazzanak Debrecenbe, mert azokról a hazatért hadifoglyokról, akik megérkeznek az átvevő állomásra, de betegségük miatt kórházi kezelésre szorulnak, minden esetben táviratilag értesítik a hozzátartozókat. Újabb sztrájkok Franciaországban Párisi jelentés szerint Franciaországban beszüntetik a munkát az építőmunkások, az acélöntödék, és gyufagyárak Megállapították az új terményárakat Budapestről jelentik A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent a közellátási miniszter rendelete, amely megállapítja a búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles új árát. A 78 kg Hl súlyú szokványminőségű búza termelői ára terménybeszolgáltatási kötelezettség esetén-ként 60 forint, a nem beszolgáltatásként eladott búza 80 forint, 71 kg Hl súlyú szokványminőségű rozs termelői ára 54, illetve 72 forint, az árpa termelői ára 50, a szabadforgalomban 64 forint, zabé 50, illetve 67 forint, a kölesé 60, illetve 80 forint, a búzadara malmi eladási ára 124, nagykereskedői ára 130 forint, kiskereskedői ár kg-ként 1,40. Ugyanennyi a finomliszt és a kukoricadara ára is. Az egységes búzakenyérliszt malmi eladási ára 72, nagykereskedői ára 76, kiskereskedői eladási ára 82 fillér. RÁKOSI MÁTYÁS A választás közös program alapján együttes harc legyen a nép ellenségeivel szemben Rákosi Mátyás elvtárs miniszter, elnökhelyettes, a MKP főtitkára vasárnap Baján mondott nagy beszédet. A gazdaság kérdések ismertetése után foglalkozott a belpolitikai helyzettel. — Ha meg akarjuk valósítani a hároméves tervet, — mondotta — ehez hozzátartozik az is, hogy álljunk a nép elé és csináljunk új válastásokat. Néhány nappal ezelőtt írásos javaslatot tettünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak, a szociáldemokrata testvérpártnak, a Nemzeti Parasztpártnak és a Független Kisgazdapártnak — folytatta Rákosi Mátyás. — Ebben javasoltuk nekik, hogy a választást közösen, a Nemzeti Függetlenségi Front szövetségében hajtsuk végre, közös programot dolgozzunk ki, az legyen a választás alapja és együttes erővel harcoljon a választáson ez a négy párt, ne egymás ellen, hanem a nép ellenségeivel szemben. Az ilyen szövetség elengedhetetlen feltétele a magyar nép életszínvonala emelésének. Nem tudjuk elkezdeni a hároméves tervet, ha nem így összefogva indulunk a választásra, ha eltűrjük, hogy a demokrácia pártjai egymás ellen harcoljanak, örömmel közölhetem, — folytatta —, hogy javaslatunk az összes demokratikus pártoknál megértésre talált. Megvan a remény arra, hogya választásokat a négy demokratikus párt szövetségben, egymással vállvetve és 2 reakció elleni éllel fogja megvívni. A Kommunista Párt véleménye az, hogy a választójog maradjon a lehető legdemokratikusabb és abból csak a valóban fasisztákat és reakciósokat zárják ki, tehát a választójog körülbelül megfeleljen az 1945-ös választójognak. Különbség talán csak az lesz, hogy ezúttal kölcsönösen megnézzük jól egymás jelöltjeit, nehogy ismét megtörténhessék az, hogy a választók tudtuk nélkül, Vértesiféle fehérterrorista gyilkosokra, vagy Vidovics-féle szélhámosokra és egyéb, a parlamentbe nem való elemekre adják szavazatukat. Nem szeretnénk, ha a hároméves terv menetét a választások megszakítanák, ezért a választásokat lehetőleg még a tél beállta előtt, az aratás után kellene megejteni.