Új Dunántúl, 1948. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1948-02-01 / 26. szám

­. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ük! Megállapították a r­é­­húsárakat Amnesztiát kapott 356 internált A GR autésrazzia eredményei A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLDUNÁNTÚLI LAPJA PÉCS, 1948 FEBRUAR 1 VA5ÄRNAP A nép köztársasága Irta: Pajzs István Második évfordulójához érkezett a demokratikus magyar köztársa­ság. Két esztendő távlatában visz­­s rátekintünk a múltra, a magyar nép évszázados történetére és fel. •Mérjük a bekövetkezett változá­sokat. Bátran elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom az. elroúti két esztendő alatt nagyobb lépc­sőket tett előre, mint évtizedekig, évszázadokig azelőtt. Soha a mai St'ar történelem során nem volt ol­yan biztató az ország nemzet­közi helyzete, mint ma. Száz esz­tendővel ezelőtt, 1848-ban az első magyar köztársaság ellen összefog Sott Európa két legreakciósabb "egyhatalmma, az orosz cárizmus és­­­ osztrák abszolutizmus és a nyugati hatalmak közönnyel szem­lélték a magyar nép önfeláldozó küzdelmét és szabadságharcát. E­kkor írta Petőfi Sándor, hogy a Kárpátoktól le az Aldunáig tobzódó vad zivatarban egyedül áll a magyar. És ennek magyarázata nemcsak az akkori nemzetközi helyzetben, hanem az akkori politikusok hibáiban is ke­lendő. A helytelen nemzetiségi politika szembefordította a magyar szabadságharccal a szomszéd né­peket, amelyeknek éppen velünk együtt kellett volna harcolniok a Habsburgok elnyomó uralmával szemben. A szabadságharc elbu­kott, a magyar földesúri osztály Per­g­e­, 1867-es kiegyezéssel le­galizálta a behódoltság állapotát és míg a magyar urak osztoztak a dinasztiával a hatalomban, tar­kították az ország gyarmati sor­­?­. Az­ első világháború okozta katasztrófa előidézésében nem kis része volt az uralmon levők esz­telen és elvakult politikájának. A Tisza Istvánoknak és tár­saiknak köszönhető, hogy ország szerencsétlenül besodró­­dott a világháborúba, amely oly s­nlyos vérveszteséget és egyéb ál­­l­atokat kívánt a néptől. 1918- ba n a második magyar köztársa­­rá­g nem a legkedvezőbb nemzet­­i közi helyzetben született meg. A ‘atal tanácshatalmat a reakció által élesztett támadószellemíi na. ‘analista államok és síz imperia­­mentus rablóseregei vették körül. Agy elbukott forradalom után a ,hivatalos magyar külpolitika a társadalmi rendszer maradi, fel­­asiszta irányzatának megfelelően, helyett, hogy a haladó erőkkel következett volna, könnyű iát eg „szerül dobta oda országunkat vé­g az angol, majd az olasz. ..ül a német imperializmusnak. '"ásodik világháború betetőzte # .‘tfiyarország katasztrófáját. A -l?"' fasizmussal, halálos ellensé­­szövetkeztünk, amely or­­jj.'^hk kifosztására, függetlensé­­g kL­­n megnyirbálására tört. ugyan- Kor azokkal kerültünk szembe, tiszteletben tartották szabad­­jól a''at­ hadink szuverénitását és ij, ^°mszédi viszonyt kívántak ve­­fenntartani. PR* az ország külpolitikáját e^... már nem a régi uralkodó, érji? -v.°k önző céljai, hanem a nép »2- ke’ szabják meg. Végre annyi halál^f* után a ma8-v ‘»' n«P 'Sazi •'pl. i-r*'' a szomszéd népi de- Akcs 'Us országokkal lepett sző­­®alba*rC .HWCb’ckkel közös arcvo- Mt ?n a Ws országok bckc- Wz,n k Higgetlenségel az im­peria A h "®"’fó tervénél szemben. 'K­n'aflik magyar köztársaság 48 téren beteljesítette a szabadságharc polgári vív­mányait és azon túl az eddig meg­valósított eredmények utat mutat­nak a szocializmus felé. 1848 egyik legnagyobb hibája a szabad­ságharcot vezető középnemesség osztálykorlátai következtében az volt, hogy késlekedtek a teljes jobbágyfelszabadítással. Hasonló hibát követtek el 1918--19-ben is. E­zzel szemben a demokra­tikus földreform egyik leg­szilárdabb alapja a fiatal magyar köztársaságnak. 1948-ban elmond­hatjuk, hogy teljesítettük az 1848- as polgári forradalom nagy célki­tűzéseit, ezen túlmenően azonban nemcsak a földbirtokot, hanem a többi gazdasági bázist is kihúztuk az uralkodó osztály lába alól. A bányákat a bankokat, a nehéz­ipari üzemeket államosítottuk és ezzel a magyar nép döntő befo­lyásra tett szert az ország gazda­sági életében. A hároméves terv a szocialista tervgazdálkodás felé mutat utat. Magyarország ma már nem polgári demokratikus ország, ahol korlátban befolyása van a tő­késosztálynak, hanem igazi demo­kratikus állam, amely útban van a szocializmus felé. H­a összehasonlítjuk a mait az első világháború utáni helyzettel, amikor csak hat-hét esz­tendővel a háború után sikerült megállítani a tomboló inflációt, az országot rabságba döntő külföldi segítséggel, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar demokrácia helyes­­ gazdasági úton halad és csak ez az út biztosíthatja függetlensé­günk fenntartása mellett az ország anyagi jólétét. Míg az amerikai segítségben részesülő Franciaor­szág, Olaszország, Ausztria. Görög­ország a legnagyobb nehézségek­kel küzdenek, a dolgozók véres sztrájkokkal, polgárháborúval és tömegtüntetésekkel kénytelenek tiltakozni az imperialista hódítók behatolása ellen, addig Magyaror­szág a hároméves terv segítségé­vel már az ősszel eléri a békebeli életszínvonalat. Minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy sokkal jobban élünk nemcsak, mint há­rom vagy két esztendővel ezelőtt, hanem mint tavaly is. A fiatal ma­gyar köztársaság nemcsak függet­lenséget és sz­abadságot biztosí­tott a magyar népmilliók számára, hanem egyre nagyobb kenyeret juttat dolgozók asztalára. D­öntő fordulat mutatkozik politikai téren is. A régi uralkodó osztályokat nemcsak gaz­dasági téren szorítottuk vissza, de kiakolborítottuk­ az államhatalom birtoklásából is a régi rend híveit. 1848-ban a szabadságharc idején gyenge polgárság, maroknyi ipari munkás és ingadozó középnemes­ség állott szemben a belső és külső reakcióval, 1918­-19-ben még gyen­ge volt a munkásság és a paraszt­ság szövetsége. Ma nyugodt­an el­mondhatjuk, hogy a dolgozó osz­tályok egy hatalmas táborban so­rakoznak fel a népi demokratikus vívmányok mögött,­ amelyeknek leghívebb őrzője és biztosítója az ország legnagyobb pártja, a Ma­gyar Kommunista Párt. A fiatal magyar köztársaság megingatha­tatlan, szilárd politikai és gazda­sági alapokon nyugszik és 1848 századik évfordulóján a demokra­tikus köztársaság harmadik esz­tendejének küszöbén nagy lépé­sekkel halad előre Kossuth, Petőfi és Táncsics Mihály tanításainak és örökségének maradéktalan meg­­valósítása és kiteljesítése felé. Ára 60 fillér Az országot magunknak építjük! Tildy Zoltán nyilatkozata a köztársaság évfordulóján Tildy Zoltán,­ a magyar köztár­saság kikiáltásának második évfor­dulóján tett nyilatkozatában meg­állapította, hogy népünk túlnyo­mó nagy többsége bizalommal vi­seltetik a demokrácia új világa iránt és a köztársaságot a magáé­nak érzi. ,,Az országot most ma­gunknak építjük" — mondják a magyar dolgozók és ebben az is benne van, hogy a felszabadult nép köztársaságát építik. Hogy eb­ben az építőmunkában komoly és maradandó sikert tudtunk felmu­tatni, annak magyarázata a jöven­dőben, a haladásban, az emelke­désben bízó munkásseregek hite és lelkesedése. Másik magyará­zata, hogy a nemzet felelős veze­tői mindig a dolgozó milliók érde­keit tartották szem előtt és nem ingadoztak, amikor a nép kivívott jogait és egész jövendőjét kellett megvédelmezni a reakció bárhol feltámadó kísérleteivel szemben. A demokratikus erők egysége, amely már eddig külpolitikai téren számos történelmi jelentőségű eredményt biztosított számunkra, ezután is ki fog küszöbölni min­den tényezőt, amely a® építést akadályozhatná — fejez),* be­ nyi­latkozatát Tildy Zoltán köztársa­sági elnök. Rákosi elvtárs nyilatkozata a Daily Workerben A Newyorkban megjelenő Daily Worker közli Rákosi Mátyás elv­társ nyilatkozatát. Az újságíró kérdésére Rákosi elvtárs kijelen­tette, hogy azok az egyezmények, amelyeket Magyarország Kleteurópa de­mokratikus államaival kötött, nem jelentenek tömbképződést Európa többi része, vagy az Egyesült Államok ellen. Ezek az egyezmények a béke meg­szilárdítását és Magyarország füg­getlenségének biztosítását szolgál­ják. Rámutatni: arra hogy a­z új­jáépítés érdekében legmegfelelőbb gazdasági tervezés rendszerét hasz­náljuk országunk talpraállításána, politikai téren pedig a munkásokkal, parasztokkal és haladó értelmiségiekkel felépülő demokráciát akarunk elérni. Külpolitikai téren a béke akar­juk fenntartani azokkal az atom­­diplomatákkal és imperialistákkal szemben, akik harmadik világhá­borút akarnak. Arra a kérdésre, hogy m­azzánk terrorral és az ellen­zék kiküszöbölésével tartja-e fenn magát, Rákosi elvtárs kijelentette, hogy a magyar demokráciának mind­össze 28.000 rendőre és 12.000 katonája van, amely Európában a legkisebb létszám. Ami az ellenzék „kiküszöbölését” illeti, parlamentünkben öt ellenzé­ki párt van és minden bea­vatko­­zás nélkül működnek. Végül a Marsban tervre és a ma­gyar - amerikai kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre válaszolva hangozt­atta, hogy : A Magyarország megvédi füg­getlenségét az imperializmussal szemben. Aláírták a lengyel-magyar kulturális szerződést A Magyar—Lengyel Társaság és a Történelmi Emlékbizottság szom­baton délelőtt a Fórum Klubban a centenáris évben rendezendő Mihály­fi Ernő miniszter nyitott meg majd Huszty Dénes ország­­gyűlési képviselő, a Történelmi Emlék­bizot­tság titkára ismertette a cem­tetiáris évben rendezendő közös magyar—lengyel ünnepsé­gek programját. Szombaton délben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban ünnepélyes külsőségek között alá­­írták a megvárt lengyel kult­urá­lis egyezményt. A magyar kor­mány nevében Ortutay Gyula val­lás és közoktatásügyi miniszter és Molnár Erik külügyminiszter, a lengyel kormány részéről pedig Skrczeszewski közoktatásü­gyi mi­niszter és Fiderkiewicz budapesi lengyel követ írta al.á­v. egyez­ményt. Zavargások törtek ki Indiában Gandhi halála miatt évek és hitetlenek sorakoztak fel a Birla-háztól a szent Jamtna fo­­lyóig terjedő 8 kilométeres útsza­kasz mentén, hogy könnyes sze­mekkel nézzék végig, miiként vi­szik utolsó útjára keleti pompával a gyilkos merénylet áldozatává vált Mahatma Gandhit. Gandhi halála következtében In­diában véres események következ­tek be. Bombayben a péntek esti zavargások során 14 ember életét vesztette és 56 megsebesült. Gandhi gyilkosa szombaton ki­hallgatása során kijelentette, úgy érzi, hogy helyesen cselekedett. A Reuter-iroda különtudósítója jelenti: Emberek tízezrei, hinduk, muzulmánok, szikhek, kereszte- Szokotowski Jegyzéke Clav tábornokhoz a letartóztatott szovjet polgárok szabadon bocsátását követeli Mint a moszkvai rádió közli, tönben fogságban tartott szovjet Szokolovszky tábornagy, a német­ polgárok ügyében az amerikai ka­­országi szovjet megszálló csapatok towai bíróság ítéleteinek végrehaj­­tóparancsnoka, átiratot intézett í­rását azonnal függesszék fel­ Clay tábornokhoz, az amerikai" megszálló csapatok főparancsnoká­hoz. A szovjet főparancsnok tudomá­sára jutott — mondja többek között az átirat —, hogy az ame­rikai megszálló övezetben levő Strauding egyik börtönében 206 szovjet állampolgárt fogságban tartanak, akiket amerikai katonai bíróságok ítéltek el. Közülük har­mincat golyó általi halálra, hatvan­­nyolcat életfogytiglani börtönre, a többit 10- 10 évi szabadságvesz­tésre ítélte le. A főparancsnokság­nak tudomása van arról, hogy mind a 206 szovjet állampolgár vissza kíván térni a Szovjetunióba. Ahelyett, hogy az egyezmény ér­telmében hazaszállították volna a szovjet állampolgárokat, az ame­rikai hatóságok bebörtönözték őket. A szovjet főparancsnokság azt kívánja, hogy a strandingi bor. Újabb fasiszta összeesküvést lepleztek le A budapesti államvédelmi osz­tály összeesküvést fedezett fel, melynek tagjai a Függéslen Ifjú­sági Szövetség eltávolított vezetői voltak. Résztvett ezenkívül az összeesküvésben Vermesy György, a Demokrata Néppárt titkára, Nagy György volt csendőr, Pándi Szeke­res László és Vatai György, aki­ket a legutóbbi összesküvés ügyé­­ben egy-egy évre ítéltek. A szer­vezet rejtjeles levelezést folyta­tott nyugaton bujkáló magyar fa­sisztákkal és célja terrorcselekmé­­nyek végrehajtása és jobboldali politikusok nyugatra szöktetése volt. A szervezkedés hat tagját le­tartóztatták, három szökésben van. A ROMÁN MUNKÁSPÁRTOK EGYSÉGES SZERVEZETE A két román munkáspárt kon­gresszusát február 7-én és 8-án tartják. A kommunista és szociáli demokrata párt egyesítéséből lét­rejövő új párt neve „román mun­káspárt" lesz. Egyesítik a tót párt sajtóját is. A Scanteia, a Kommu­nista Párt központi lapja megma­rad reggeli lapnak, a Libertates, a Szociáldemokrata Párt lapja dél­utáni lap­ho­z.

Next