Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-01 / 147. szám

A kommunista pártok Tájékoztató Irodája határozatának világvisszhangja A SZABAD N£P, az MDP központi lapja kedden reggel közzétette a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozatát Jugoszlávia kommunista pártjának helyzetéről. A Tájékoztató Iroda határozatát a hozzátartozó valamennyi párt központi lapja közölte. A határozat valamennyi országban nagy visszhangot keltett. AZ OLASZ KOMMUNISTA Párt lapja, az Unita közli az olasz KP nyilatkozatát, amely fenntartás nélkül helyesli a Tájékoztató Iroda határozatát. A bolgár munkáspárt központi lapja, a Rabot Nicseszko Delo azt a mélységes meggyőződést fejezi ki, hogy Jugoszláviában akad elegendő marxista-leninista párttag ahhoz, hogy felülkerekedjenek a téves irányzatokkal szemben. A PÁRISI HUMANTTE szintén teljes egészében közli a határozatot. A lap a köz­leményhez hozzáfűzi, hogy a francia kommunista párt politikai bizottsága teljes egé­szében helyesli a határozatot. A Kommunista Kiáltvány második évfordulója alkalmá­ból rendezett nagygyűlésen a megjelentek teljes egészében helyeselték a Komiiform nyilatkozatát a jugoszláviai kommunista párt helyeztéről. A Daily Worker, az angol kommunista párt központi lapja megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda határozata nyíltan a világ elé tárja: a jugoszláv kommunista pártból hiányzik a demokrácia, ez pedig a kommunista elvek megsértése és kárt okoz a béke arcvonalához hűséges népek­nek. A lap azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a jugoszláv kommunisták a Szovjet­únióval való egység szellemében rendezik majd belső ügyeiket. A PRÁGAI SLOBODNE SLOVO megállapítja, hogy a Tájékoztató Iroda közle­ménye nagy bizonyítéka annak az őszinteségnek és meg nem alkuvó szellemnek, amely­­lyel a kommunista pártok a szocializmus felé történő demokratikus előrehaladás bizto­sításáról gondoskodnak. A Csehszlovák kommunista párt végrehajtó bizottsága helyesli a Tájékoztató Irodának a Jugoszláv kommunista párttal kapcsolatban hozott nyilat­kozatát. A végrehajtó bizottság a párt valamennyi szervében rendkívüli felvilágosító munkát kezd a Tájékoztató Iroda határozatával összefüggő eszmei kérdések és poli­tikai következtetések tisztázására. AZ AMERIKAI KOMMUNISTA PÁRT központi bizottsága kedd este nyilvános­ságra hozott közleményében kijelenti, hogy a Tájékoztató Iroda gyűlésén képviselt nyolc kommunista párt kiváló szolgálatot tett a béke ügyének a nemzetek független­ségének és a szocializmusért folytatott harcnak. A nyilatkozat azután szembeszáll az amerikai imperializmussal, amely az amerikai imperialisták tulajdonában lévő újságo­­kon és a külügyminisztériumokon keresztül arra törekszik, hogy kiforgassa igazi értelmükből a Kominiform határozatát A Tájékoztató Iroda határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről A kommunista pártok Tájékoz­tató Irodája június második felé­ben értekezletet tartott Romániá­ban. Az értekezleten részt vettek a Bolgár Munkás (kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a lengyel Munkáspárt, a Francia Kommu­nista Párt, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, az Olasz Kommu­nista Párt képviselői. A Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­ját Zsdanov, Malenkov és Szuszlov, a Magyar Dolgozók Pártját pedig Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő képviselték. A Tájékoztató Iroda megtár­gyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és megálla­pítva, hogy a JuKP képviselői megtagadták a Tájékoztató Iroda ülésén való megjelenésüket, egy­hangú határozatot hozott. A határozat megállapítja, hogy a JuKP vezetőségének az utóbbi időben helytelen az irányvonala a bel- és külpolitika kérdéseiben s eltér a rearxizmus-leninizmustól. A Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Központi Bizottságá­nak cselekedeteit, amelyekkel vál­lalta a kezdeményezést a JuKP Központi Vezetősége helytelen po­litikájának, elsősorban Tito, Kar­­delj, Djilas és Rarikovics helytelen politikájának leleplezésére. A Tájékoztató Iroda határozata ezután rámutat arra, hogy a JuKP vezetősége barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és kom­munista pártjával szemben. Be­feketítik a szovjet katonai szak­embereket, diszkreditál­ják a szov­jet hadsereget, a szovjet polgári szakembereket. A SZEK(b)P Tájé­koztató irodai képviselőjét, Judínt, valamint a Szovjetunió számos hi­vatalos képviselőjét a jugoszláv államvédelmi szervek felügyelete alá helyezték és megfigyelték. A JuKP vezetői kommunistához nem méltó álláspontot foglaltak el, amikor a Szovjetúnió külpolitiká­ját az imperialisták külpolitikájá­val azonosítani kezdték és a Szov­­jetúnióval szemben ugyanolyan magatartást tanúsítottak, mint a burzsoá államokkal szemben. Eb­ből a magatartásból következett az ellenforradalmi trockizmus fegy­vertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a Szovjet­únió és kommunista pártja „el­fajulásáról“, megsértik a marxizmus-leninizmus e tételét. Nézeteik nem marxista­­leninisták, hanem kispolgári na­cionalisták. Eltérés a marxistalenninista elmélettől A határozat elítéli ezt a marxiz­­mus-leninizmussal összeegyeztethe­tetlen, szovjetellenes s csak nacio­nalistáknál található magatartást. A JuKP vezetői az ország bel­politikájában letértek a munkás-3 . osztály álláspontjáról és szakíta­nak az osztályharc marxista elmé­letével, — mondja ezután a hatá­rozat, majd megállapította, hogy a JuKP vezetői tagadják a tőkés­erém­ek növekedését az országban s az osztályharc kiélesedését a ju­goszláv faluban. Az osztályharc a marxizmus­­leninizmus szerint az átmeneti korszakban élesedik s csak a Bu­­charin-féle opportunisták állítják ellanyhulását. A JuKP vezetői helytelen politikát folytatnak a fa­luban, szemet hunynak az ott végbemenő osztálytagozódás előtt s a marxi-lenini tanítással ellen­tétben egységes egésznek tekinti az egyéni gazdálkodást folytató parasztságot. A politikai helyzet a jugoszláv faluban nem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondtalanságra: túlsúlyban van az egyéni parasztgazdaság, a föld nincs nacionalizálva, van föld­magántulajdon, a földet adják­­veszik — ilyen helyzetben nem szabad a pártot az osztályharc leplezésének és az osztályellen­tétek összebékítésének szellemében nevelni, mert ez a szocializmus építésének nehézségeivel szemb­en lefegyverezné a pártot. A JuKP vezetői a munkásosz­tály vezető szerepének kérdésé­ben letértek a marxista-leninista útról a narodnik kulákpárt útjára, amikor azt állítják, hogy „a pa­­rasztok a jugoszláv állam legszi­lárdabb alapja“. Lenin szerint a proletariátus, mint a modern tár­sadalom egyetlen következetesen forradalmi osztálya . . . kell, hogy az egész nép harcának irányítója, vezetője legyen ... A JuKP vezetői ­ Párt tömege­ befolyásának csökkenése A határozat ezután megálla­pítja, hogy a JuKP vezetősége re­vízió alá vette a pártról szóló marxista-leninista tanítást is. A marximus-leninizmus elmélete sze­rin­t a párt döntő vezető és irá­nyító erő az országban, külön programja van, nem oldódik fel a pártonkívü­li tömegben s a mun­kásosztály legfelsőbb szervezeti formája, legfontosabb fegyvere. A JuKP vezetői lecsökkentették a párt szerepét, feloldották a pártot a pártonkívü­li Népfrontban, amely osztályszempontból fölöttébb kü­lönböző elemeket, sokféle politikai csoportot, még burzsoá­ pártokat is magában foglal. A JuKP vezetői csökönyösen kitartanak hibás né­zetük mellett, hogy a JuKP-nak nem lehet s állítólag nem is kell külön program: be kell érnie a Népfront programjával. Az a tény, hogy Jugoszláviában a párt és szervezetei nem lépnek fel nyíltan s csak a Népfront szerepel, — ál­lapítja meg a Tájékoztató Iroda határozata — lecsökkenti a párt szerepét és aláássa a pártot, mint politikai erőt, holott a párt fel­adata politikai tevékenységével, nézeteivel és programjával meg­nyerni a nép bizalmát s a dolgo­zók mind szélesebb tömegeire ki­terjeszteni befolyását. A JuKP vezetői — szögezi le a határozat — megismétlik az orosz mensevi­­kiek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkívü­li tömeg­szervezetben. Ez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában a Kommu­nista Párt felszámolását célzó irányzatok vannak. Ez a politika a kommunista párt létét és a Ju­goszláv Népköztársaság elfajulásá­nak veszélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda határozata a következőkben megállapítja, hogy JuKP vezetői által megvaló­sított bürokratikus rendszer vég­zetes a párt életére és fejlődésére. A pártban nincs belső demokrácia,­ nincs választás, nincs bírálat és önbírálat. A JuKP Központi Bi­zottsága Tito és Kardelj bizonyko­­dása ellenére többségében nem vá­lasztott, hanem behívott, tagokból áll. A párt valójában féllegális helyzetben van, nem tartanak pártgyűlést s ha igen, akkor tit­kosan h­arai aláássa a párt tömegbefolyását. Ezt a szervezeti típust csak szekta sz­é­r bürokra­ti­kus típusnak lehet nevezni, amely a pártnak mint cselekvő, öntevé­keny szervnek felszámolására ve­zet, a pártban a vezetés katonai módszereit fejleszti ki, olyan mód­szereket, melyeket annak idején Trockij honosított meg. A bírálat: testvéri segítség A határozat törhetetlennek mondja, hogy a JuKP-ban a párt­tagok jogait lábbal tiporják s a legcsekélyebb bírálat kíméletlen megtorlást von maga után. Zsuro­­vicsot és Hebrangot, a JuKP Köz­ponti Bizottságának tagjait, kizár­ták a pártból és letartóztatták, mert bírálták a J­KP vezetőinek szovjetellenes magatartását és sík­­raszálltak a Szovjetunióval való barátság mellett. A határozat el­ítéli az ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rendszert és leszögezi, hogy a JKP létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek.­­ A Tájékoztató Iroda szerint a SzUK (b) és a többi kommunista pártok központi bizottságának bí­rálata testvéri segítség az elköve­tett hibák gyors kijavításához. A JuKP vezetői — állapítja meg a határozat — ahelyett, hogy el­fogadták volna a bírálatot és a hibák kijavításának útjára léptek volna, elenségesen fogadták azt és saját hibájuk kerek letagadásának pártellenes útjára léptek, meg­szegve a marxi-lenini tanítást a politikai pártok viszonyáról saját h­ibáikhoz. A jugoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapá­sának útjára léptek, eltitkolták a helytelen politika bírálatát és el­titkolták a helytelen politika bírá­latát és eltitkolták Zsu­jovics és Hebrung kizárásának, letartóztatá­­sának valóságos okait is. Túlsó bal­oldali rendeletek Azután, hogy a SzUK(b)P és a testvérpártok bírálatot mondtak a hibák felett, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzóbaloldali rend­szabályt és törvényt hoztak. El­siették a kisipar és kiskereske­delem nacionalizálását, holott en­nek megvalósítása nincs elő­készítve s a kapkodás csak meg­nehezíti a népélelmezést. Elsiették a parasztság gabonaadójáról szóló törvényt, amely előkészület hiá­nyában csak szétzüllesztheti a vá­rosi lakosság kenyérellátását. A jugoszláv vezetők nemrégiben lár­más nyilatkozatokban szeretetük­­ről és odaadásukról biztosították a Szovjetúniót, holott a gyakor­latban barátságtalan politikát folytatnak vele szemben. Végül nagyhangon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának politikáját ■Igoszláviában. A határozat erről a politikáról megállapítja, hogy ez a Jugoszlá­via mai viszonyai között — a ku­­lákságnak, mint osztálynak fel­számolásával együtt — csak kalan­dor, neromarxista álláspont lehet. Ezt a feladatot nem lehet meg­oldani addig, amíg az országban túlsúlyban van az egyéni paraszt­­gazdaság, amely a kapitalizmust termeli ki, amíg nincsenek meg a mezőgazdaság tömeges kollektivi­zálásának feltételei s a dolgozó parasztság nem győződik meg a­ kollektív veztés előnyeiről. A SZI­K (b) P tapasztalata szerint csak a mezőgazdaság tömeges kollektivi­zálásával lehet felszámolni a leg­­számosabb kizsákmányoló osztályt, a kulákságot é­s ez a felszámolás a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak szerves alkotórésze. Ahhoz, hogy sikeresen fel le­hessen számolni a kulákok osztá­lyát és ezzel a tőkéselemeket a fa­luban, hosszas előkészítést munkát kell végezni ezek korlátozására. Meg kell erősíteni a munkásosztály és parasztság szövetségét és a munkásosztály vöztése alatt ki kell fejleszteni a szocialista ipart, hogy az képes legyen a mezőgaz­daság kollektív viteléhez szüksé­ges gépgyártást megszervezni. A sietség ezen a téren csak helyre­hozhatatlan károkat okozhat. A jugoszláv vezetők kísérlete, hogy ezt a feladatot hirtelen és íróasztal mellett oldják meg, meg­hiúsulásra ítélt kaland, vagy kér­kedő üres demagógia. A határozat meg­állapítja, hogy a jugoszláv ve­zetők túlzóbaloldali rendeletei és nyilatkozatai den­­agó­g jelleg­űe­k, je­len pillanatban megvalósíthatatlanok s csak kompromitt­álh­atják a szo­cialista építés lobogóját Jugoszlá­viában.

Next