Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-01 / 174. szám

i Szakasits Árpádot jelölte a Magyar Dolgozók Pártja köztársasági etikssek A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége kibővülve a központi ellenőrző bizottsággal a rtegyi budapesti kerületi titkárokkal, a megyei pártt­­tk­­árokkal és más felelős pártfunkcionáriusokkal ölést tartott. Rákosi Mátyás beszámolója alapján foglalkozott a köztársasági elnök lemondását elő­idéző kérdésekkel és határozatot hozott, amely szerint a kibővített központi vezetőség tudomásul veszi és elfogadja a köztársasági elnök lemondását, helyesli és teljes egészé­ben jóváhagyja a politikai bi­zottságnak a köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos ténykedését. Megállapítja, hogy sikerült meg­hiúsítani az imperialisták újabb provokációs kísérletét a magyar népi demokrácia ellen, ami népi demokráciánk megnövekedett erejét és szilárdságát bizonyítja. Fokozott éberségre hívja fel a Magyar Dolgozók Pártját és a többi demokratikus erőket az imperialisták és a megvert, de még meg nem sem­misített belső reakciós erők újabb provokációs töveivel és aknamunkájával szemben. Tekintve, hogy a július 10-én megtartott pártközi értekezlet egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a köz­társasági elnök tisztségére a jelöltet az ország legnagyobb és legerősebb pártja, a Magyar Dolgozók Pártja adja, a kibővített központi vezetőség elnökül Szakasits Árpád elvtársat jelöli. Az első tervév eredményei Ät£k~« ffarhwaffl rewovEhe-' acpo&VI. év­ekig tartott, «míg '’JY-egy időszak gazdasági fejlődé­­sánek eredményeit számszerüen megismerhettük. De a demokrácia tervgazdálkodásában módunkban *0 már a tizenkettedik hónap lezárásakor fc» megálapítei, eL írtul-e a tervben kit­ű­­zö­tt célo­kat és ha igen, milyen mérték­ben? Az eredmények id­őben valós megismerése és értékelése neon­­ttok azért rontos, mert így le­mérhetjük eddigi munkánk he­lyességét, hanem azért ja, mert a most következő időszak mun­kájára vonatkozólag hasznal­t-­o újságokat vonhatónk ki az eddi­gi tények, adatok és eredmé­nyek alapján, hároméves tervünk célul tűzte ki a munkásság, a dolgozó pa­­­ztság és az értelmiség élet­színvonalának emelését a terme­lés gyom növelése révén. A ter­melés növelését viszont Magyar­­országon eddig soha nem ismert, nagymértékű beruházásokkal igye­kezett előmozdítani. Ha tehát a hároméves terv első évének ered­ményeit akarjuk lemérni, a vizs­gálatot három szempontból kell elvégeznünk: a beruházások, a termelés és az életszínvonal emel­kedésének szempontjából. Ami a beruházásokat illeti: a tervévben 1.800 millió forint értékű beruházási munkálatot irá­nyozott elő a hároméves terv a mezőgazdaságban, bányászatban, iparban, közlekedésben, a szo­­ciális és kulturális jellegű épít­kezésekben. Ma rendelkezésre álló adatok szerint megállapíthatjuk, hogy ezt az előirányzatot az el­múlt tizenkét hónap folyamán jelentősen túlhaladtuk. 1.800 mil­lióval szemben több, mint 2.200 millió forint értékű beruházást hajtottunk végre és így a nem­zetgazdaság minden ágazatában túlteljesítettük a beruházási ter­vet. A mezőgazdaságban a beru­házások végösszege 579 millió forint előirányzattal szemben kö­zel 700 millió forint Ez annyit jelent, hogy nagyobb mértékben fejlesztettük állatállományunkat, gyorsabb nemben építettük ki ön­­lözőrendszereinket, elsősorban a Tisza vidékén, mint ahogy ezt a terv előírta, így vált lehetségessé, hogy mezőgazdasági szakoktatá­­ munkat kifejlesszük, s így ma 50- tal több intézményben juttathas­sunk szaktudást parasztságunknak. Í­gy volt lehetséges, hogy meg­kezdjük az állam, mezőgaz­­dasági gépé­zem és traktorállomá­­­aink létesítését, amelyek a dol­gozó parasztság egyre szélesebb rétegeit vannak hívatva trakto­rokkal és mezőgazdasági gépekkel rálátni és őket így a zsírospa­rasztok uzsorájától megszabadít­­­ni. A hároméves terv mezőgaz­dasági beruházásai jelentős mér­­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy a idei termés lényegesen jobb a tavalyinál és csak kenyérgabo­nában 5 millió­­­val többet ter­meltünk, mint tavaly, a kapás­­növényeknél pedig rekordtermésre bámíthatunk. Ah­hoz azonban, hogy a dolgozó Parasztság termelőképességét és ezen keresztül életszínvonalát emeljük, nélkülözhetetlen volt a­­városi dolgozók, elsősorban az ipari munkások áldozatkész mun­kája, ami fokozott termelésben, munkaversenyben és a munkát­ feltalálók mozgalmában nyilvánult meg. Írta: Derei Andor, az Országos Tervhivatal főtitkára Az ország bányászatának és­­pá­rának fejlődését eredetileg 554 falit, forint értékű beruházás révén kí­vánta fejleszteni a hároméves terv. A valóságban végrehajtott beruházások értéke azonban meg­haladja a 784 millió forintot. Nagy összegű befektetésekkel biz­tosították elsősorban a bányászat fejlesztését, ami szilárd alapja a ipar többi igaz fel­­emelkedésének, hanem a mező­gazdaság gépesítésének, korszerű szerszámokkal és felszereléssel való ellátásának is. A magyar ipar ex első tervév­ben, az eddigi számítások szerint mintegy 10 százalékkal haladja túl a tervelőirányzatot. Az év 12 hónapjára előirányzott­ 18 milliárd értékű vmncikket Dbcesneink i­ (v első ) forint már az év­­v 11 hónapjában legyártották. Ez annyit jelent, hogy 50 százalékkal teraszunk többet, mint tavaly és 2,3 szá­­zalék hijján már elértük a béke­beli ipari termelés mennyiségét. Közlekedésünk újjáépítése ha­sonlóan rohamtempóban folyt a há­roméves terv első évében. A be­resr­ázások ezvdytt 427 millió lo­rira, tál iszemben több, mint 47­1 ju­lló forintot teszitek ki és ez­zel elértük set, hogy közlekedé­stok fel­­esztőképeenége megköze­líti, sőz egyes pont­okban túlha­ladja a békebelit. A legnagy­obb mértékben azon-­­­ban a szociális és kulturális épít­­kezések és egyéb beruházások tervét haladták túl. Az előirányz­tott 235 millió forint értékű be­ruházás helyett 420 millió forint értékű munkát hajtottunk végre, kórházak, csecsemő­otthonok, i­sko­­lák, szanatóriumok, lakások, stb­. építésével, újjáépítésével és fel­szerelésével. E­zek a bernbárdaok közvet­lenül hozzájárulnak a nép életsz­írvonalának ismeréséhez. Ma az életszínvonal emelkedett a bé­rek és fizetések, valamint a pa­rasztság pénzjövedelmének nö­vekvése révén is. Igaz hogy az árak is emelkedtek különösen az év első hónapjában, de a dolgo­zók jövedelmének emelkedése jó­val meghaladta az életfenntar­tási költségek növekvését Eb­ben különböz­ik a mi országunk a tőkés országok egész­­árától, ahol jó árak gyorsabb ütemben növekszenek, mint a dolgozók jö­­vedelnei.­­Az életszínvonal javu­lását a dolgozó lakosság azon mérheti le, hogy jövedelméből ma jóval több dzlmiszert és ipart­k­­ket tud vásárolni, mint egy esz­tendővel ezelőtt. Indexei, az eredmények­­­nem hulltak ölünkbe harc és fáradtság nélkül Hogy­­ idáig eljussunk, nem egy csapást kellett mérnünk a demokrácia és a hároméves terv ellenségeire, az áruló Nagy Ferenc híveire, a reakció jobboldali szociáldemokra­ta híveire. Hogy a hároméves tervet eredményesen végre slehes­­sen hajtani, a népi demokrácia államának saját kezébe kellett vennie a gyáriparnak és a hitel­szervezetnek azokat a kulcspozí­cióit, amelyek egy évvel ezelőtt még a magántőke érdekeit szol­gálták. Ma már az összes fon­tos bankok állami vezetés alatt állanak: gyáripari munkásságnak 80 százaléka, a gyáripar erőgépei­nek 90 százaléka a társad­almasí­­tott ezek törh­­öz tartozik. E történeti jelentőségű válto­zások mellett a munkás­ság, a technikai és egyéb értel­miségi dolgozók és velük együtt a dolgozó magyar parasztság aka­raterejének, munkabírásának és fegyelmezettségének, ami legjob­ban a termelési és munkaverseny­­ben nyert kifejezést,­­ köszön­hetjük, hogy a sok szempontból kedvezőtlen körülmények között a kezdet temérdek nehézsége ellenére, ezeket a hatalmas ered­ményeket el tudtuk érni. J­ogos önérzettel tekinthetünk vissza az első terv,ívre és bizalommá f­­ordulhatunk elkövet­kezendő nagy feladataink:­ az öt­­hónapos terv, majd a hároméves terv utolsó évének végrehajtása felé, hogy így két év és 5 hónap alatt megvalósítsuk a hároméves tervet és azután megkezdjük az új ötéves nemzetgazdasági terv végrehajtását, amelynek folyamán új, az eddiginél összehasonlítha­tatlanul s­zélesebb és­­ szilárdabb gazdasági alapokra helyezzük az országot és eddig soha nem is­mert életfeltételeke­t biztosítunk dolgozó népünk számára. M A dunai népek többé nem eszközök az imperialista hatalmak kezében A belgrádi b­u­na értekezlet Visinszkij felszólalása után vissza­utasította az amerika küldött ultimátum jellegű javaslatát Szombaton a Duma-értekezlet má­sodik napján a francia küldöttség vezetője nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint a francia kormány csak akkor egyezik­­bele a szerzett jogok megváltoztatásába, ha ebbe valamennyi érdekelt ország bele­egyezik. — Ez mondotta — a fel­tétele annak, h­ogy a francia dele­gáció részt vegyen az értekezleten. Ausztria képviselője indítványt terjesztett elő, hogy Ausztria sza­vazati joggal szerepelhessen az ér­tekezleten. Clementis, a csehszlovák küldet­ség vezetője rámutatott anna, az értekezlet azért ült össze, hogy új megállapodást kössön. Anna Pauker Románia nevében ultimátumnak bélyegezte a francia nyilatkozatot. Az angol kiküldött csatlakozott a francia indítványhoz. Molnár Erik beszélte Molnár Erik külügyminiszter, a magyar delegáció vezetője rámuta­tott arra, ha érvényben volna az 11­ 21-es magállapodás, nem lett volna szükség erre az értekezletre. A múltban kötött dunai megálla­podásokat a nagyhatalmak kény­szerítették a közvetlenül érdekelt dunai államokra abból a célból, hogy imperialista érdekeinek ér­vényt szerezzenek. A helyzet az­óta alaposan megváltozott. A dunai népek többé nem eszkö­zök az imperialista hatalmak ke­zében.­­ Erősek, szabadok és függetlenek hajlandók mindenkivel együttmű­ködni, de ám egyeznek bele sem­miféle beavatkozásba iv­ imperialis­ta hatalmak részéről. A bolgár kiküldött tiltakozó fel­szólalása után feszült érdeklődés mellett Visinszkij, a szovjet küldött­ség vezetője emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy a francia nyilatkozat, amelyet Anglia és az Egyesült Államok is osztanak, ultimátum jellegű. Hét szavam a Szeget ánié mellett Mi r­em kényszerítjük az Egyesült Államokat, Franciaországot és Ang­liát, h­ogy részt vegyenek ezen az értekezleten. Együttműködni aká­rmik, azért jöttünk ide, de az ulti­mátumok nyelvét kívül kell hagyni. A mostani értekezlet kidolgozott egy dunai megállapodást — foly­tatta Visinszkij — és ezt a többség elfogadta, a ki­sebbség pedig joga és kiváltsága, hogy vagy elfogadja a többség határozatát, vagy nem. Ezután az értekezlet szavazatt arról az amerikai javaslatról, h­ogy Ausztria kapjon-e szavazati jogot. A szavazás során 7 szavazattal két szavazat ellenében elvetették az amerikai javaslatot, majd hét szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadták azt a szovjet in­dítványt, hogy Ausztria tanácskozási joggal részt vehessen az értekezleten. A M­arshal- ter­vben résztvevő európai országok elfogadták Hoff­mann adminisztrátornak a­­ párisi értekezletén ismerteti elearing­­tervét. Az Új fizetési rendszer október 1-én lép életbe. A belgrádi csehszlovák nagy­követ erélyesi hangon­ tiltakozott a jugoszláv kül­ügym­­i­ni­szt­éri­umb­an a jugoszláv rendőrség zaklatása miatt és magyarázatot kért a ju­goszláv rendőrhatóságok eljárása miatt. A jugoszláv féü­üg­yminisz­­tériuim sajnálkozásét fejezte ki a történtek felett és kilátásba he­lyezte a vizsgálat megindítását. tiz rádió Csornoky Viktor hazaárulásáról Az angol rádió 15 órás tengeren­túli adásában jelentette, hogy Csor­­noky Viktor a magyar diplomáciai szolgálat rejtjeles kulcsát kiszol­gáltatta az amerikaiaknak és bizal­mas jelentésekben számolt be a kairói angol és amerikai követsé­geknek a magyarországi viszonyok­ról. leváffláse a monarcho­fas­szta harivezéreléjit A szabad görög rádió jelenti: Az athéni parancsnokság arra az elhatározásra jutott, hogy az ösz­­szes fontszakaszok parancsnokait kicseréli, miután a vezérkar több képviselője be­ismerte, hogy nyugaton kemény harcok folynak és a szabadság­­harcosok több helyen ellentá­madásokat indítottak. karmában csütörtökön 15 görögöt kivégeztek, akiket a hadibíróság a szabadságharcosok támogatásá­nak ürügye alatt ítélt halálra. .

Next