Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-01 / 174. szám

9 DUNÁNTÚLI NAPLÓ O ­MH AUGUSZTUS 1 Ered­mények és tanulságok Irta: Lahatott Jóxael A fiatal magyar demokráciának­­gyik leghatalmasabb alkotása e Magyar Kommunista Párt áttal kez­­enítettewitt 3 éve* terv. Talán *é­­­n felvetik a kérdést, iajjon a l­dreform, az üzemek államosítása, z iskolák államosítás* nem voltak-e utalmas alkotások? De igeni Mér­­■eteUenü­ hatalmas eredményei oltak esek­be a népi demokráci­áknak, de meg kell állapítanunk, egy a földreform sikeres befeje­­sse, a nagyüzemek államosítása,­­ iskolák államosítása, mint hatal­mas gazdasági és társadalmi vív­­­ányok nem jártak volna sikerrel,­­ tervgazdálkodás nélkül. A három éves terv első eszten­­djének nagyszerű eredményei le­etővé teszik, hogy a pécsi K­iHSK­iAUT bányászok kezdem­én­nyezése nyomán aont már min­ős, iparágban és üzemben két és 1l év alatt végrehajtsuk a há­téves tervet, majd hozzákezd­ünk az új, ötéves terv megvaló­­s­lntéhoz. A terv egyenstenciós tvnriményai után most közvetlenül x öthónapos terv teljesítése áll lőttünk, amelynek beruházásai agym­értékben felülmúlják az ism- előirányzatot. A mezőgazdasági fejlesztésére idítandó beruházási öszeg a 2. -rvévben a 3 éves terv szerint a­övetkező öt hónapjára 264,2 millió fint Ezér szemben az Országos elvrovatal az öthónapos tervben lyanezen idő alatt 370 millió fo­ntot irányoz elő, tehát 40 százalék­al többet. A bánya és ipar beruhá­zási az eredeti terv szerintt 1948­ugusztus 1. és december 31. kö­­z­ött *4915 millió forintot tesznek ki, viszont az öthónapos terv 440 ma­ 5 forintot irányul elő, tehát 77 jázalékkel többet. Az építési, hid­­irástos és szociális beruházások ösz­­ege a 2 .tervévbeti 377 milió fo­nt, ebből m­ettő öt hónapra 156,25 filó forint jutott volna. Az öthó­­jpos terv itt 260 milliót, 66 szá­llókkal többet irányoz elő. Joggal álapíthatjuk meg, hogy «ehet a fényes eredn­é­ny­eket el*­ősorban a dolgozók Áldozatos­­ lelkes munkája, nem utolsó órban a pécsi és baranyai tze­tek munkásainak, a baranyai fái­nak parasz**átf­­ik púidé* e. / ahn« és karakterétől tette le­­etővé. A MESZHART bányaüzemei, pél­­ául a terv első hónapjában termelt 54.000 q számél szemben 1948 iniusában már 630.100 q a tierta ’.éntermeié®, azaz 12 százalékos lbletet jelent De javult a termelt gén minősége is. A többi pécsi üzemnél hasonló­redmények mu­tat­koznak Ezeket ahány példában mutatjuk be. Az Iső Pécsi Bőrgyárr az 1948 július­ávi 3,095 278,5 forintnyi termelt rtékel szemben 1948 júniusában 054.836 Ft értékű árut termelt, ez már 63 százalékos többletet je­an­t ugyanakkor az 1 munkaórára fő termelt érték az 1947 júliusi ,­0,42 forintról 35.70 forintra, azaz 16 százalékkal emelkedett. Ezt az edményt megh­aladja a pécsi Do­­­­áoggyár, ah­ol az egy mun­kaórán a­lő termelt érték 65.62 f­orintról 43.37 forintra, tehát­­ 13 sz­ázalék­­a­ emelkedett. A Zsolnay-gyár az 1947 júliusában ter­mit 126,967 kg -orcellánáruval szemben 1948 júni­­usában 383700 kg porcellánárut .Kínéit, 210 százalékkal többet. Ezek az adatok sem­ nyii­latnak zonban tiszta képet, ha m­egfeled­­tetünk arról, hogy ereknek­­,z ered­­­ményeknek a hatását a dolgozók öz­ve­tenül is érzik. Csak a felsorolt ezernek példájánál maradva, megal­apíthatjuk, hogy az ott dolgozó;­ •Bére a term­'''’ arányában emelke­­dett. Így a MISZHART-ná­l agye vájárkereset ez 1947 7'ill­us .•5­0­ Ft-ról 27.55 Ft-r. 35%-ka! a, Ilórgyárnál az átlagos 6­ ’--'-eset' •56 Ft-ról 3­27 Ft-ra. 33 %-kal. a Dohánygyárban az átlagos havi ke­yset 324.65 Ft-ról 4.86,55 Ft-ra, 49 %-kal, a Zsolnay-gyárban az átla­­gos óra kereset 2.23 Ftról 2.97 Ft­­*, 31 %-rcal «negredett. A 3 éve* terv nváx terilktép te­rtüstk­­i eredményeket A fösttöz­­idtotoéta^cénér^é* » ványsl­te­­zetek hatékony közreműködésével az OHESz a falvakban kislakáso­kat, Pécsett bérházat épít. Az épít­kezések ma már meghaladják az eredetileg tervezett mértéket. Tar­csa pusztáin pl. 10 helyett 50 ház, Börcsönyben 10 helyett 30 ház épül ez év november 31-ig és a többi­­községekben is fokozódik az építkezés üteme. Mindezek e számok igazolják azt, hogy a baranyai szakszervezetek komolyan foglalkoztak a tervgaz­dálkodással. A szakszervezet az or­szágban elsőnek Pécsett tartott terv­megbízotti tanf­oly­amot, ahol fe­­tűnő előadók, budapesti szakembe­rek közreműködésével egy hónapos oktatást kaptak a tervmegbízottak, hogy teendőiket minél jobban és tő­­k­eteneten­te tudják tenni. Sikereink közé tartozik az te, hogy Pécsett és Baranyában foko­zatosan a munkanélkül­­éget­te fel tudják számollni, az építőipar felem­­lítésével az érintett építkezések útján. Váljon e Ben eredmények mellett azonban nincsenek-e hibák? terv­­«jazsdál­kod­ásunk vagy rmunkaverse­nyeink területén? De vannak. Néz­zük csak miben agyatkod­inrt, meg ezek a hiányosságok. Először: a szakszervezetek egyes vezetői még mir.' .g nem temerik részletesen 3.e:ner».--:t''.t, szál.. ■ s­­portonként a terves MF-odsorban az üzemekben eT'canyagállás r. há­roméves terv részleteit, majd a munka ver­s.­ny pontjait és az elért eredmények*: t kettőképpen kidolgoz­ni és a dolgozók előtt ismertetni. Pedig a szakszervezet állandó köve­telé«« vóM, hogy m üzend bizott­­ságok kimutat­ásokat készítsenek,­­melyekben a termelés, a munkás­­létszám, a bér, az önköltség és az üzem termelékenységének kim­uta­­tás­ i, hogy a versenyt tervszerűen lehénjen továbbvinni. Ha mindezeket szakszerűen és kom­é­yén végreha­jtották volna, m­a szár VT, árak és bérek sokkal ke­­járnának egymáshoz, mert , Ander dolgozó megismerte volna, hogyan ke® helyesen végeznie mun­káját, hogyan kell a termelt cik­kek árát csökkentenie, hogy olcsóbb és jobb áru kerüljön a piacra. De nenkívül hiányzott a tervgaz­dálkodás eredményeinek ideológiai ás politikai kiértékelésé te. A hibákból le kell vonni a tanul­ságot, • ezen az alapon az 5 hóna­pos tervet már jobban kell meg­szerveznünk. Mik a feladataink ezen a téren? Az üzemekben ezentúl ne szorítkozzanak csak e termelési terv kimutatására, hanem ismertes­sék: ez 5 hónapos terv többi pont­ját te­l dolgozókkal. Fontos, hogy a termelésszittség kérdésével beha­­tóan foglalkozzanak, de ismertetni kell a szociális és kulturális célokra előirányzott beruházásokat is, hogy a munkásság tisztában legyen az­zal, hogy az öthónapos tervből mi­lyen közvetlen előnyei is származ­nak. Ezen túlmenően az öthónapos tervet hónapos részletekre kell bon­tani és a részletfeladatokat minden­­hónapban megvitatni. Érdekes tünetei vannak annak, hogy az üzem dolgozói kezdenek ezekel a kérdésekkel komolyan fog­lalkozni. Üzemlátogatásainkon ta­pasztaltuk például: a Dohánygyár dolgozói komolyan hozzáláttak, hogy a sel­ejtet a minimumra csök­kentsék. A Ham­erli kesztyűgyár dolgozói a szál szervezeti vezetők­kel együtt szakszerűen tárgyal­ják meg, hogyan lehetne jobb, olcsóbb, exportképes kesztyűt gyártani. A MESZHART-nál a mecsekszabolsi üzem vezet­ői megvitatták a palattar­­galom c­ikentésének módját. A csilléseknek kihirdették, hogy a leg­­kevesebb palatar­talommal rendelke­ző szenet termelő csapatok cigaret­­tajutalombak­ részesülnek. Ma már , bányából való felszálláskor azon­nal megnézik, hogy milyen pala tar­talmat állapított meg a bizottság, s ha a megállapít­ást helytelennek találják, sok esetben sapkájukban visznek mirilt b her mell ««énből, hogy fc-'-bbonytteák » kisebb pale­­tark­h­rvat R»ek * jteenségHi tunt rarMmrk, t»0. • mrnkm* m Sbd legközvetlenebbül érdeklő kérdése­ken eljutnak odáig, hogy aktívan foglalkoznak a termeld», ai árak és bérek ízés leseivel, egyszóval a or­szág gazdasági ételével. A dolgozók milliót felismnertek, hogy Bigulmak építik az i­l A­got és ez a felismerés új és nagy­szerű eredményeket, a teljei és állandó mennyiségi és műnegségi növelését, ugyanakkor a selejt és az önköltség csökkentését teszi lehetővé. A hároméves terv első verseny­e 1*6 szakasza, a verseny és a hősies, lelkes munka azon­ban az ünnepség után tovább fo­lyik a műhelyekben, a bányák&b'­­í* a axáartóföldön, hogy »yarn** szebb és boldogabb álét sarjadjo® A terv születésnapját és az új élsmmunkásokat ünnepelték a pécsi és baranyai üzemekben Ezret, és ezret­ ünnepeltet tegnap délután a pécsi és baranyai gyárakban. Ünnepelték az újonnan kitüntetett élmunkásokat, a há­roméves terv eredményeit és az országos munkaverseny második szakaszának megkezdését. Az üzemek erre a napra vörös és nem­­zetiszínű zászlók díszébe öltöztek. Mindenütt lelkes hangulatban zaj­lottak le az ünnepségek, a munkások fogadalmat tettek, hogy a kö­vetkező öthónapos tervet m­ég nagyobb sikerre viszik. a börgyábban dél­után 5 órakor az újonnan el­készült krómcsere» üzemrész nagytermében gyülekeznek a dol­gozóik, hogy’ megünnepeljék a há_ roméve® terv születésnapját. Ki­pirult arcok, cafilogo sutnak fi rr*’*» nőé» ek után szavalt, aki rámu aló­l az új Oaem-rész urunk á­l­ aállításának jelentőségére. Bekapcsolták a gépeket, jelezve hogy itt is megindul azzal a tanai olés­a háromévaa taarv atka.­ya érdekében. D­r TAHh János üzjesnj megszot’s meleg szavakkal mondott köscpöne­iái valametnnyi dolgozóimk, aldk nevében Horváth Mihály, az MDF nevében pedig Brommer Béla, az üzemi pár szervezet titkára be­­szélt. Az ünneplő dolgozók és a vendégek ezu­t­án átvonultak a hörgymáz kultúrtermésbe, ahol az üzem ku­ltúrcsoportja pergette le kedves, vidám műsorát. A bejárat felett hatalmas zász­lókat leng«: a s’5«!, hirdetve, hogy A PÉCSI LAKATOS- fis FflMARUGYA» is ünnepli a hároméves terv első, sikerrel befejezed esztendejét. A Himnusz után Abelovszki József elvtárs mondott ünnepi beesődet Kifejte­te, hogy a gyár a következő öthónapos részletterv keretében az eddigi­nél fokozottabban fog munkál­kodni . Sebők István, az ihoni tulajdono­sa, ezután átad­a az üzem ajándé­kát a legkiválób­b teljesítményt el­ért dolgozóknak. Niaueth karéj*: A KOKSZMO élsmunikSzmó megköszönte a jutal­mat, majd megteendődé­s: a szóra­kozáso­k ■ falait ünnepi feliratos drazafia. A Himnusz után dr Gyotvai János főispán rámoutatott a nap jelentő­­ség­ére, mutatva a dolgozók szor­­g. inas uiunteáját. Ezután Toller elvtárs kiosztotta a trrcserő okle­veleket a kiváló eredményeket el­ért dolgozóknak. 200—900 forintt 3 jmalmat kaptak Szignári Viktor Lambach Ferenc, Péter Ferenc, Tóth István, Zolni Ferenc, Gyurc­­sita György, Csordás István és Kurucz István. Az egyik legszebb ünnepségeit Pécsett a HAMFELI KESZTYŰGYÁRBAN rendezték meg. A Himnusz hang­­jai után Cserháti Lajos üzemi bi­zottsági elnök mondott beszédet. Ezután H­erbsz­ Ferenc, a szak­­szervezet részéről köszöntötte a Hamerli kesztyűgyár élm­unkása, Tóth György elvtársat és kitűzte mellére az élmunkás jelvényt. A kultúrműsor, amelynek keretében színes szórakoztató számokat ad­tak elő. Díszesen kivilágított vörös csil­lag ragyog A KÖZÜZEMEK bejárata lelett. Az­­Után udvarán elhelyezett szabadtéri színpadon foglalnak helyet az üzem vezetői. A Himnusz után Hucker elvtárs beszámolt a hároméves terv eddi­gi eredményeiről. Ezután Szabó Zol­án a budapesti közlekedési tranvek kadidotta ünnepélyesen átnyújtotta Bencze Bélának és Bayer Gáspárnak az almunk ág jel­vényt. Mezei Béla szakszervezeti elnök két kiváló eredményt elért dolgozónak 200, negyvenyokának pedig 100 forint jutalmat adott át. A Kozminesn a nagy nap emléké­re vendégül látt­a ösznes munká­ját. A SOPIANA gépgyárban Karák József beszéde után Dersanecz Imre, a Sopiana gyér vállalatvezetője kitűzte Pin­tér Károly vas­öntő mellére az év montcás jelvényt .­ kettőszáz fo­rint­os jutalmat adott Kaffel Jakab munká­sújítónak. Az ünnepély után a dolgozók feldíszített asztalokból ültek, ahol vidám falatozás után kezdetét vetti­ a reggelig tartó mulatság. A zás zlóalt*db* öltözött ZSOLNAY GYÁR ünnepélyét a gyár újonnan szer­vezett zenekara nyitotta meg a Himnusz elj­átázásával. Ezután a párt üzemi szervezetének nevé­ben Király Lajos elvtárs üdvözöl­­te Szilvás István és Jozipovis Anna álmunk­ásokat, valamint a táj­rro.incfc.h­om legjobban kitűnt A m kitúrták az eregségi hinta tó jel­vényt. « ha írni nmh érőm kiváló doh gonót pedig pémjutalozában résre­sítették. Ezután Dalloa Kováci Jóssal válalatwaató rám­utatott szociális, ku­krális 4* vonalon kifejtett haladó Az ünnepély végezt­ével az egy­­begyfllt dolgozók és a vendégek lelkes hangon énekel­ték az Inter­macionálét. Feketéző pécsi len­eseket vett őrizetbe a rendőrség A Gazdasági Rendőrség szomba­ton délelőtt nagyarányú ellenőrzést tartott a pécsi húsiparoso­atn. A GR nyomozók a borjúhús eladás és á­túllépés eseteit nyomozták és az í­rellenőrzés során több pécsi hentes és mészáros iparost vettek őrizetbe, ártúllépés, illetve illegális borjúhúsárusítás miatt. Az ellenőrzs előzménye az vol, hogy a közell át­ás által a pécsi üze­mek és intézmények dolgozói, PH. goridozottfli bor­­í­­hú­sel l­át­ásbra a közelátás borjúvágási engedélyeket adott ki. A GR tudomására jutott, hogy s húsipaosok ezekből a kontin-­ ból eredő húst mérnek M an vevőknek a megengedett áron felül árért A GR nyomozóik visszaélést ala­pítottak meg Wortmann Andor üz­lelében, mert Wortmarmné a borjú-, húst 13—14 forintos áron. Takács István Kovaiush Lajos utca 16. M- üz­etében 12—13, Kriszt Jakab Minttezent-orteszi üzlet­ében szinté® 12—13 forintért árusította. A nyomozók Wortmann Andor­­nét, Takács Istvánt és Kriszt Ja­kabot őrizetbe vették és a rendőr­­kapitányságra kísérték. A rendőrség az őrizetbe vett hős­­iparosokat a vizsgálat befejezése után további eljárás végett az állam­ügyészségnek adja át. A­meny­nyiben az őrizetes hús­iparosok­at­­ államügyészség szabadlábra helyezi, úgy a rendőrség őket internálja. NAPOS OLDAL 7.0.VD0.V7 TÖRTÉNET Egy ember fuldokolt a Themzé­­ben és egy másik a partról nézte. — Segítség — kiáltott kétségbe­­tetten az elmerülő. — Közölje a lakáscímét. — Segítség! — kiáltott fel ismét­­ fuldokló. — Közölje a lakáscímét — is­mételte kérlelhetetlenül az ember­i parton. Végül a szerencsétlen utolsó ere­jével felüvöltött: — Churchil street 35 — és elmerült a víz alatt A parton szemlélő bizonyosra véve, hogy lakáshoz jutott, becsön­getett a Churchil utca 35. szám­­­lá. — Bocsánatot kérek, de meg­­adtam, hogy kiadó a szobája. — Ki van már adva — válaszolt a nő. — Ez lehetetlen —, kiáltott fel a laktisnélküli férfi — hiszen egy pillanattal ezelőtt láttam saját sze­meimmel, hogy a lakó vízbefult. — Tudom, — válaszolt a ház­­tulajdonosnő — a szobát azonban az vette ki, aki bedobta őt a Them­­­ébe.• ÚJGAZDAGOK TÁRSALOGNAK — Volt a Figaró házasságán? — Nem, de a férjem üdvözlő táviratot küldött neki. A PÉKNÉL A vevő visszahozza a mazsolás­­kalácsot, amelyet egy perccel ez­előtt vásárolt és felháborodottan mondja: Adjon egy másik kalá­csot, mazsola helyett svábbogarat utáltam benne. — Sajnos nem adhatok — vála­szolja a pék — de hozza vissza f1 svábbogarat és kicserélem önnek egy mazsolára. A BÍRÓSÁGON­­ A bíróság elnöke: „összetörte a széket a felesége fején. Mit tud felhozni a mentségére.“ „Elnök úr, ez egy szerencsétlen­­ség.“ „Szerencsétlenség. Magyarázóit meg bővebben.“ „Tudniillik, elnök úr, nem volt szándékomban összetörni a szé­ket .. Nyári mu­latttág az Isteni­ uton Ma a Ter­m­észatbarátok aagff nyári mulatsága a csurgód (Ildi n*' nedékházban. Tombola, lepény,vete­­szájbadobás és egyéb szórakozások. Éjfélig autóbuszközlekedés a Ter­mészetbarátok nyári mulatságára az Istenkuti végállomáshoz.

Next