Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-01 / 199. szám

2 Ismét felfelé ível a Messhart­­@rs3i©lési frdiko&ro Miielőbb be kell hozni a nyári termeléskiesést? A MESZHART dolgozói a lekia­­n­dulás óta mindig az élen jártak a termelésben. Azzal is példát mu­tattak az ország dolgozóinak, hogy elsőnek jelentették be: a hároméves tervelőirányzatot két és fél év alatt teljesítik. Az augusztus 1-én zárult munka­ver­­senyben is újabb dicsőséget szerez­­tek, aknáikra felkerült az élüzem jelvény és a munkáslétszám­hoz vi­szonyítva igen tekintélyes számú élmunkást és munkásújítót mond­hatnak magukénak. Éppen ezért sajnálatos tényként kell megállapí­tani, hogy az augusztusi termelésben visz­­szaesés következett be. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy augusztusban volt a lgna­­gyobbm­érvű szabadságolás. Ez lé­­­nyeges kiesést jelent. Voltak több napot igénybevevő műszaki javítá­sok is, amikor a munkát szüneteltetni kellett. Itt volt a Szent Istvánnal k­apcso­l­atos háromnapos munkaszünet. Ez szintén érthető módon éreztette hatását a termelésben, bár a GF úgy rendelkezett, hogy a három­napos szünet nem mutatkozhat meg a termelésben és a kieső műszakot pótolni kell. Tehát, amikor azt kell megállapí­tani, hogy augusztus 28-án az ehavi termelési előirányzatot csak 83 30 százalékban teljesítették a MESZ­HART dolgozók, tehát ez arra mutat, hogy voltak a ter­melésben megtorpanások, a munka­tel­jesít­mény ingadozóvá vált, ami­nek okát a vezetőségnek kell meg­állapítani és az üzem és a dolgozók érdekében sürgősen megszüntetni Mert a visszaesés természetesen meg­mutatkozik a dolgozók kereseté­ben is. A több teljesítmény után több a munkabér és a több kereset különö­sen most, az őszi beszerzések előtt igen jól jönne a bányászcsaládok­nak. Most, hogy a szabadságolások ek, a MESZHART terme­a kiesés 16,7 százalék, akkor a fenti szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Viszont elgondolkodásra késztet az a tény is, hogy amíg júliusban az átlagos napi termelés 260 vágón volt, ez az átlag ebben a hónap­ban lényegesen csökkent és volt olyan nap, amikor a 200 rési grafikonja sem mutat már ki­lengéseket. A bányászok újból a régi lendülettel dolgoznak, ami meg­­■ mutatkozik az eredményekben is. Az augusztus 27-én elért 240 vagonna­ szemben augusztus 28-­ ára már 304 vagonra emelkedett a hozam. Reméljük, hogy a munka üteme fokozódik, a dolgozók a most úegy­ indult újabb öthónapos versenyben ,­s megtartják élenjáró szerepüket és mindent elkövetnek, hogy nagy­szerű elhatározásukat, a hároméves tervnek két és fél év alatt való teljesítését,­­ is valósítsák, vagont sem érte el.A­­­­z é8 vágóim teljesín. A szabadkenyér első napja Pesten A szabadkenyér bevezetésének első napján a fővárosban óriási forgalmat bonyolítottak le. Hét­főn három vágón szabadkenyeret és 250.000 szabadbucit árusítottak, keddre már öt vágón­­szabadkenye­ret és 300.000 bucit igényeltek az árusítással foglalkozó üzletek, illetékes körök a szabadkenyér átlagos forgalmát a jövőben napi négy vagonra és 300.000 bucira becsülik. A magyar katolikusok helytelenítik Mindszenty harcát (Páris, augusztus 31.) A Figaro cikket közöl a magyar népi demo­krácia helyzetéről. Az egyház és az állam viszonyával foglalkozva megállapítja, hogy Mindszenty nyílt harcba lépett a népi demo­kráciával és a katolikusok nyug­­­talanul és helytelenítve figyelik Mindszenty hajthatatlan harcát. A­­ kormány az iskolákat államosí­totta, de fenntartotta a kötelező hitoktatást Ez helyes intézkedés. Mindszenty mégis megtiltotta, hogy szerzetesek taníthassanak az álla­mosított iskolákban. A Az MDP várospolitikai gyűlései A Magyar Dolgozók Pártja héten várospolitikai gyűléseke­t tart kerületi szervezeteiben, amely­­yeken olyan hallga­ókat is szíve­sen látnak, ak­ik az MDP-nek nem tagjai. Csütörtökön este 7 órakor: Szi­geti külváros Alajos­ u. 2. sz.: dr Lajos József és dr. Ormos György Belváros: Doktor Sándor kultúrház Bárdosi­I János és dr. Huszár István. Siklósi külváros, Rá­kóczi­­ú­ 68.: Hucker János, Petró József. Péntekren este 7 órakor: Budai I. Budai külv. kát. kör Kossu­h Lajos-út: dr. Lajos József, dr. Fi­rn­or Pál. Kertváros: Rózsam. 5, este 7 óra: Előadó: dr. Csolosz Jenő dr. Révész József. Mecsek­szabolcs falu, MDP párthelyiség: Fucker János és Lakatos József. Szombaton este 7 órakor: Budai II. Vörösikereszt­ u. 1.: Bárdos, N. János, Mészáros Dezsőné, Gyárvá­­ros, MDP pániház: Krancz Pál. BRÜNING volt német kancellár egyhónapos németországi tartózko­dása után visszatért az Egyesült Államokba.________________________ PI.M­ANTÓL! NAPLÓ Megkezdte működését a bőripar igazgatóságig Budapesten megalakult az ország bőripari termelését összehangoló és irányító BIK, a Bőripari Központ, ennek szenve, a Dunántúl egészét magában foglaló kerületi igazgató­ság is létrejött Pécs székhellyel és mai nappal megkezdte működését Gr­ősz István vezérigazgató irá­nyítása mellett. A hivatal ideiglenes otthona a Bőrgyár. Innét irányítják a Dunántúl egész bőripari termelé­sét, az államosított üzemek nyers­anyagellátását és termelésének érté­kesítését. A nyersbőr felvásárlása, amelyet az Országos Nyersbőr Értékesítő Rt intéz megbízott, ke­­reskedői útján, mint állami intéz­ményt, ugyancsak ..hatáskörébe tar­tozik. Munkásbíróság elé kerül a magyarmecskei cséplőgépvezetés és ellenőr 45 mázsa gabonát akartak elvonni a közel­ítás elő­ Jelentette a Dunántúli Napló, hogy van elcsépelt mennyiséget, hanem annak csak egy részét vezetik be a cséplési naplóba, így is történt. A gazdáknak két-három mázsát *),’ tagadtak és az utólagos megállapí­­tás szerint az eldugott mennyiség 45,20 má­zsát tett ki. Az ügyészség elkészítette a vád­­iratot Szabadi és társa ellen, akik a munkásbíróság elé kerülnek. Bűn­társaikat a törvényszék uzsora tanácsa vonja majd felelősségre. Magyarmecskén fekete cséplőt f­plezett le a gazdasági rendőrség. Őrizetbe vették Szabadi Gyula 49 éves zóki lakos, felelős cséplőgép­­vezetőt és Hetényi János 23 éves pécsi egyetemi hallgató, csép­­lési ellenőrt és egyben bűnvádi eljárás indult több gazda ellen is. A nyomozás során beigazolást nyert, hogy Szabadi és társa­i meg­állapodtak a gazdákkal és ígéretet tettek nekik, hogy nem­­a valóság 1948 SZEPTEMBER 1 A görög demokrácia törhetetlen ereje Néhány nappal ezelőtt a görög monarcho-fasiszta kormány vi­lággá kürtölte a Grammoszon csapott nagy „győzelmét” és be­­jelen­ette, hogy immár csak a „tisztogató hadműveletek" van­­nak hátra, mivel Markosz csapa­tait teljesen ,,megsemmisítették". Az örömhírt sietett maga Tru­man elnök is átvenni és sajtó­­nyilatkozatában igen ,,derülátó­­an" ítélte meg a görög reakció helyzetét. A görög fasiszták „győzelme” azonban pyrrhusi győzelemnek bizonyult. A dei­p­­­ratikus csapatok ,szétzú-v is­­a­­lóságban nem volt egyéb, mint Iiret politikai blöff, amivé a kormányseregek nagy vesztesé­geit és az egész offenzíva össze­omlását akarák eltakarni. Mi történt a Crammoszon, ahova néhány napig lélekzetét vissza­fojtva figyelt a világ? A monar­­chofasiszták hatalmas hadianyag­­mennyiséget, százszámra ameri­kai repülőgépeket és tüzérséget, amerikai tisztek által vezetett friss csapatokat dobtak be a küzdelembe, hogy döntő csapást mérjenek a demokra­­kus erőkre Az erőviszonyéi: 9:1 arányban állottak a monarchafasiszták ja­vára és a rosszul felszerelt után­pótlási nehézségekkel küzdő Viarkosz csapatok ilyen körül­mények között, a nehéz terep illenére megsemmisíették a kor­ménycsapatok 30%%-át, ezzel 22 862 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Ezek után kürtöl­ték világgá Trumanék és Calda­­risék a nagy kormánygyőzelmet, azonban a dicsekedés csakhamar az ajkukra fagyott, amikor az­ athéni rádió segélytkérőn jelen­ette be, hogy a ,,megsemmisí­tő­­" demokratikus csapatok ta­­rissánál, Trikkatánál, Kareissá­­nál, Athén közvetln közelében óriási erejű támadásba mentek át. A monarchofasiszták, akik­nek az előbb még csak a „terep megtisztítása” volt hátra, most halálos veszedelemben érzik ma­gukat és újabb angol és ameri­kai segítség után esedeznek A hadihelyzetet változatlanul a gyorsan mozgó, a görög nép többségének rokonszenvét és szeretetét bíró demokratikus csa­patok uralják, amelyek kemény elszántsággal verik vissza a mo­­narchisták támadásait és maguk is elsöprő támadásokba lendül­nek. Várjon mi ad erőt ennek a ma­roknyi kis népnek, mi adja az erőt a Kommunista Párt által vezetett görög szabadságharco­soknak, hogy hallatlan hadifö­­lénnyel szemben a terror, a bar­barizmus minden kegyetlenségé­vel szemben, esztendők óta vé­delmezzék országuk független­ségét és gránitjaiként verjék vissza a görög és amerikai reak­ció minden manőverét a harc vérbetiprására a szabadság lán­goló tüzének kioltására? Várjon mi vezeti sikerről-sikerre Mar­kosz hősies harcosait? Könnyű rá megtalálni a választ. Mert ve­lük a görög nép, mert velük egy sárbatiport nemzet igazsága és rettenhetetlen ereje, mert a felszabadult terül­eteken megtör­ték a görög kapitalisták és földes­­urak uralmát, szétosztva a föl­deket, államosítva a gyárakat, megnyitva az iskolákat a nép fiai előtt és felépítve az új népi közigazgatást. Mert a felszaba­dított területeken egyenlőséget biztosítottak az ott élő szláv és török nemzetiségnek, mert had­seregük nem a nép ellen tobor­zott gyilkos gyülevészhad, ha­nem a nép fiaiból származó a nép fiai által vezetett­t íjtípusú hadsereg, amely tudja, miért harcol és amely nem ismer meg­alkuvást, nem ismer könyörüle­­tet a nép ellenségeivel, a görög hazaárulókkal és az imperialista betolakodókkal szemben. A gö­rög nép győzni fog, mert vele az igazság, mert vele Európa és az egész világ dolgozóinak szo­lidaritása, mert Ugye a szabad­ság és a fliegelenség igaz ügye. !-) Súlyosan terhelő vallomás az ibalai kiskirály ellen A törvényszék büntetőtanácsa kedden, a Daróczi és társai bűn­ügyének főtárgyalása negyedik napján több tanú kihallgatása után elrendelte dr. Boda Géza, a Föld­hivatal vezetőjének szakértői és tanúkénti kihallgatását. Dr. Boda Géza többek­­között előadta, hogy Daróczinak nem volt jogában kitelepítéskor az állam vagyonát amely még leltározva sem volt jogosulatlanoknak juttatni. Meg­c­áfolta Daróczinak azt a védőké­rését is, hogy a kitelepítés folyta­tására a vádlott felfüggesztése után utasítást adott volna. Ahhoz sem volt joga a vádlottnak, hogy karhatalmat vegyen igénybe jogta­­lan kitelepítéshez. A terjedelmes perbeszédek után a büntetőtanács elnöke a tárgyalást berekesztette és annak folytatását csütörtök dél­előtt 11 órára tűzte ki, amikor is az ítélet kihirdetése következik. A könyvkereskedések kirakatai­­t ' un plakát hirdeti. Megérkeztek az ú­j . tankönyvek. A frissen nyomott eg i­­ymillió tankönyvből Pécsre is ézert negyven mázsára való.­­ Ott halmozódnak a kereskedések pultjain és sorakoznak a polca­­i­­kon. Megnyerő a külsejük és jó a r. papírjuk, amire nyomták. A köny­­­­­vek belsejéből pedig száműzték a hazugságot, a görnyeszlo megaláz­­■' kodást és a más népek lebcsülé­■ jét. Friss levegő árad az egyszerű,­­ gyermeklélekhez írott sarokból. A­­­kik ezekből a könyvekből tanul­■ nak, azok jó útravalót visznek­­ m­­agukkal az iskolából az élethe­z .­•$ egyenesgerincű, tisztaszemű - ember válik belőlük.­­. • „Első könyvünk“ áll címként az egykori ábécés könyv' címlapján'­­ és benne az „sír“ seholsem „ir“. Elmúlt tehát az idő, amikor az írás és olvasás tudománya az ..Úré“ volt csupán, a népé pedig a sötétség. Az Írás, mint foglal­­kozás sem az uraké, hanem a népe. „Az első könyvünket a for­­n­a intő lurkókból már nem cseléd lesz, urak szolgája. Válhatik be­ s tejty csókte­ lőle tábornok is, gyárigazgató vagy orvos, de az sem baj, ha motor­szerelő, vagy kőműves szakmun­kás lesz belőle, mert minden mun­ka megbecsülésre érdemes, csak a restség, a hengesig megvetendő. Az első és második könyv szép színes képekkel ékes. Kellett ma­­lát a gyermekszemek előtt. 4­zint­­énes gyerek első találkozása a betűvel igazán jól sikerültnek mondható ezen a könyvön kérést­ül. A képek és betűk által a­ fán­ak egyéb találkozás is esik. Itt a gór, a mező, de az egész ország­é. „Február 1. Ezen a napon szü­­etett meg a magyar köztársaság, vin gájunk kincse, reménysége­­­tjen és viruljon tovább!" leg-­lse magyar embernek kikiáltott Irályról tehát szó sem esik. Ellenb­en kereken kimondja , kitny­erske hogy, aki nem dolgozik, az ő is egyék. Az első könyvet pompásan egé­­zíti ki az első éneket könyv. Rém lelkendezés, ha azt mondjuk, hogy ennél gyönyörűbb tanköny­vet nem láttuk még. Csipkefinom­­ságú rajzai vidámságra, dalra kész­tetik a szemlélőt és csodálatra még a szakembert is. Ez utóbbi előtt az is felmerül, hogy a 2­80 forintos ár semmiképpen nem je­lezheti a kiadásokat, amiket az ezernyi remek rajz jelent. Lapozgattunk a többi alsó osz­tály könyveiben is. .. „Harmadik könyv­­ben repeső szívvel láttuk a „Proletárfiú versét“, sok-sok Petőfi-verset, az újak közül Zelk Zoltán és Kassák Lajos írásait. Olvasunk a munka ünnepéről, má­jus elsejéről is. A „Negyedik könyv“ még tovább megy: meg­ismerteti a nebulókkal a bányát, a szövőgyárat és a nagyváros bér­házainak életét. Nem zárt körben mozog az ismeret. .Kitárul a gye­rek előtt­­i látóhatár. Meghatott szeretettel simogatjuk meg a négymillió katona Pécsre vezényelt példányait. Náluknál szebb ajándékot nem kaphatott volna a magyar gyereksereg a de­mokráciától. Végre az iskola is a a mienk lett. _________—--------* / Centenáris or­vosi nagyhét Budapesten A centenáris év szellemébe il­leszkedik be a szeptember 4—12-én megrendezendő orvosi nagyhét, amellyen a Magyar Orvosok Szer­­hild Szakszervezetének meghívó­­jára a külföld számottevő orvos­­adósai is résztvesznek. Az orvosi n­agyhéttel kapcsolatban Olt Károly miniszter az alábbiakat mondott a­z MTI munkatársának: A kon­gresszus jelentőségét különösért kí­méli az a tény, hogy azon szá­mos külföldi tudás, köztük a vi­­ághírű szovjet orvostudomány ■épviselőit is üdvözölhetjük. A kongresszussal egyidőben nyitja meg a népjóléti minisztérium készségpolitikai kiállítását. Dr. Weil Emil, az orvos szak­­t­ervezet elnöke nyilatkozatában angoztatta, hogy az orvosi nagy­ét bizonysága annak, hogy a Ma­gor Dolgozók Pártjának a tudo­­mány fejlesztésére és népünk köz­­tészségügyi felemelésére utaló untjai valósággá válnak. Az or­­­­ok együtthaladnak a dolgozók­riási tempójával, ott állanak a ‘p mellett és megtesznek min­­tet az egészséges magyar jövő­­építésért. .

Next