Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-01 / 276. szám

mISÁSTOTT NAPLÓ Eltávolították az imperialista zsoldban álló berlini városi tanácsot A kínai néphadsereg 60 km-re közelítette meg Hankingot Berlini népe kedden hatalmas tö­megtüntetéssel tiltakozott a szaka­dá­r városi képviselő testületnek a város kettészakításai­a irányuló mest­­­er­kedései és­ * nyugati övezetekben december 1-re kitűzött terrorválasztások ellén, összehívták a város képvi­selőtestületét is. A városi képviselőtestület dem­okrat­ikus blokkja nevében határozati javaslatot terjeszte­tt elő. A javas­at kimondja, hogy a berlini városi '■macs többsége a nép életérdekei­­nek semmibevevésével és az alkot­­m­ány állandó megsértésével meg­szegte kötelességét, ezért a városi tanácsot hivatalá­ból eltávolítottnak jelenti ki. A város egységes köziigazgatási és­­ lakosság egységes ellátásának biztosítására, valamint a város egész területére kiterjedő általános demokratikus községi választások biztosításába ideiglenes demokrati­­kus városi t­anács alakul. A szavazás után a j­ereszény demokrata unió szónoka megállapí­­totta, hogy az eddigi városi tanács megszűnt létezni. A jelenlévők egyhangú kívánsága volt, hogy új városi tanács lépjen hivatalba. A demokratikus blokk nevében javasolták Ebertet, az egykori köztársasági elnök fiát, a bran­denburgi tartománygyűlés eddigi elnökét válasszák meg Berlin főpolgármesterévé. A rendkívüli közgyűlés egyhangú­lag főpolgármesterré választotta Floerte­t, aki beszédében kijel emelve, hogy minden erejével Berlin egész lakossága jólétének előbbrevitelét fogja szolgálni. A h­armadik utas Franc Tireur nem látja rózsásnak a nyugati hatalmak berlini helyzetét. Feltűnést kelte­t­t írja a kp, hogy Conally szená­tor, aki januárban Wandenbergtől átveszi a szenátus külügyi bizott­­ságának elnökségét, kijelentette, hogy az a sok hűhó, amit a nyu­gatiak a kele­t márka Berlinben va­ló kizárólagos használata ügyében csapnak, egyáltalában nem igazolja azt a hatalmas kiadást, amelyben az USA-nak a légihíd fenntartása kerül. Conally a kérdés megoldásá­a azt ajánlaja, hogy az USA ké­szítse elő a Németországra, és Ausztriára vonatkozó béketárgyalá­­­sok tervét, hogy így a kérdést el­­őőS­z egészében rendezhessék. Franciaország békét akar Mint Parisból je­lnt­i az Nr­. a ..szabadság és béke kongresszusá"­­nak nevezett tömegrapagadom Pa­risban ülésező képviselői egyhan­gúlag elfogadott határozatban mondták ki, hogy Franciaország nem akar háborút. A határozat kimondja, hogy Fran­ciaország és a köztársaság veszt­ben van, mert fenyegetik a sza­badságot és megszegték az alkot­mányt, Franciaország, amely alig­­szabadult fel a megszállás alól, nem akar többé háborút. Thorez, a Francia Kommunista Párt főtikára Troyes város szak­­szervezeti székházában tartott gyű­lésen többezer hallgató előtt kije­lentette, hogy Franciaország népe sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. "A kormány hitlerista módszerek­kel akarta elterelni a nép figyel­mét a súlyos külső és belső ba­jokról és hangulatot akart kelteni a szak­szervetek és a kommunista párt éli®, hogy az amerikai imperialis­ták szolgálatában el­őkészítse a há­borút. Mi, kommunisták kötelesek vagyunk fellépni a háborús uszítók ellen -­ mondotta. A Ruhr-vidéket visszaadták a németeknek, m­i a Marshall-terv következetes végrehajtásának az eredménye. A németek ma már a nyugatiak szövetségeseinek tekintik magukat és jelenleg Etszáz-Lotharingia visszaadását követelik a franciáktól. Egyébként már De Gaulle se talál más kiutat a németek számára, mint a há­borút. De a háborúhoz a népek akarata is kellene, a né­pek pedig nemet mondanak, a fran­cia nép nem akar háborút. A sza­badságért, függet­enségért és béké­ért vívott nagy harcban a francia nép győzni fog. Kommunista siker Párisi jelentés szerint a vasár­­nap megtartott községi választ­áso­kon a kommaunista, párt előretöré­sét tanúsítják. Avignonban a párt egy mandá­tummal többet szerzett mint az előző választáson- Mandátumot nyert a kommunista párt Saillant és Santrangesban is. Utóbbi helyen a kommunista párt­ra leadott szavazatok száma az 1947 évi 17,5 százalékról 27.7 szá­zalékra emelkedett. Csana-Kai-Sek a bukás szélén Londoni jelenés szerint a kínai néphadsereg egyik csoportja meg­kerülte Pengpuj és Wuhu felé nyo­mul előre, amely Nankingtól 50 mérföldnyire délkeletre fekszik. Ha elérték Wuhut, a néphadse­reg csapatai patkóalakban cso­portosulnak Nanking körül. A nankingi hadvezetésen jelen­tette, hogy kiürítené a teljesen körülzárt Sham­haikwan várost, Tangszham tartomány nagyfontos­ságú szénkikötőjét. A Ce Matin azt írja, hogy Csang- Kai-Sek mind diplomáciai, mind katonai vonalon a bukás szélén áll. A lap úgy véli, hogy a kínai diktátor 60.000 főnyi rosszul felfegyverzett serege alig­ha lesz képes Nankingot tartani. A londoni Daily Telegraph is igen súlyosnak tartja Kína helyzsetét és attól tart, hogy a néphadsereg győ­zelmei végzetes k­öve­tk­e­zn­énnyel járhatnak a nyugati hatalmak szá­mára. Éjszakai jelentés szerint a néphadsereg csapatai 60 km-re közelítették meg Nankingot. A Kuomintang-kormány tagjai lá­zasan csomagolnak­ hogy elhagy­ják Csang-Kai-Sek fővárosát. Erősödő imperialista nyomás és sztrájk Japánban Tokiói jelentés szerint a japán képviselőház megszavazná a tiszti­­viselők sztrájkjogát megtiltó tör­­vényjavaslatot. Megszavazták azt a törvényjavaslatot is, amely megóvja a tisztviselőknek azt a jogát, hogy kollektív szerződéseket kössenek. A javaslatot több képviselő ellenezte. Ezeket később azzal szerelték le, hogy a megszálló hatóságok ragasz­kodnak a törvényjavaslat megsza­­vzásához. MacArt­ur főhadiszállása pedig azt közölte, hogy „bizonytalan idő­re” elhalasztották a halálraítélt két japán háborús bűnös kivégzését. Az AFP tokiói jelentése viszont arról ad hírt, hogy kedden reggel 140.000 japán bányász a megszáló hatóságok tilalma ellenére sztrájk­ba lépett. A három napra tervezett sztrájkhoz a vál­ások során a dél­után és éjszaka dolgozó bányászok is csatlakoznak, úgyhogy a sztrájkban valamennyi bányász részt vesz. A TASS newyorki jelentések sze­rint az amerikai kormány hozzájá­rult a görög királyi hadsereg lét­számának 15.000 fővel való emelé­séhez. A hadsereg felszereléséről Amerika gondoskodik és fenntartá­sát hitelnyújtással támogatja. A görög légi haderő létszáma­: 700 fővel emelik. ft ViMafaUlek Clay tábornok, németországi amerikai főparancsnok nyilatkoza­ta szerint Berlin város nyugati öve­zetében a tél folyamán legalább ötszázezer munkanélkülire kell szá­mítani.­­ A brüsszeli egyezményt aláíró öt­ kormány megegyezett az úgynevezett északatgán­i szövetség tervezetében. — A londoni dokk­munkások rendkívüli ülésen elítél­ték a szakszervezeti főtanács kom­munista-ellenes állásfoglalását. — Thomas Murray, a Skót—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, a Szov­jetunióba érkezett, hogy tanulmá­nyozza szovjet nép életét. — A marseillei tengerészek tovább foly­tatják a sztrájkot. A dunkerquei rakodómunkások kedden megkezd­ték a munkát, miután a munkálta­tók elfogadták követeléseiket. — Moszkva legrégibb könyvtára, amely a cári időikben magánkéz­ben volt és 1919-ben államosították , Dobroljobovról nevezték el, most 100 éves. 1948 DECEMBER 1 | // el | Burgonya és hús Strachey élelmezésügyi miniszter a karácsonyi ünnepek előtt kelle­mes hírrel lepte meg az angol háziasszonyokat. Felemelik a bur­gonya árát. Talán indokoltnak tartanák az angolok, ha idén ke­vés burgonya termett volna, de erről nincs szó, mert ez évben Nagybritannia burgonyatermése erősen kielégítő, jobb az átlagos­nál. Mi az oka tehát az élelmezés­ügyi miniszter „kedveskedésének" ? Nos, az angol „munkás“-kormány támogatni akarja a nagybirtokoso­kat és a zsírosgazdákat. Közre­működik tehát abban a spekulá­cióban, amely a burgonyát, a nép fontos táplálékát csemegévé teszi, amivel a dolgozók karácsonyát si­kerül megkeserítenie. Amikor a háziasszonyok zúgolódó hangja töl­ti be a piacokat, a kormány meg­ígérte a nagytermelőknek, hogy minden mennyiségű burgonyát fel­árral vesz át tőlük. A birtokosok azután ugyanennek a burgonyának nagy részét jóval olcsóbb áron á fá­sáról ják vissza a kormánytól — állataik etetésére. Angliában te­hát a burgonya útja jelzi a kapi­talista gazdálkodás „előnyeit", ügynökkor a kies Svalcban a hús­hiány bőszíti fel a lakosságot. A rendelkezésre álló csekély készle­tek árát a fogyasztók legnagyobb része nem tudja megfizetni. .4z egyesületek a húsfogyasztás teljes beszüntetését és a húsvásárlás boj­kottját sürgetik, hogy letörhessék az árakat. A hiány azonban olyan nagy, hogy a svájci nagyszállodák és éttermek kivétel nélkül máris kénytelenek hetenként egy hústa­lan napot tartani, amikor sem vadhúst, sem más pótlást nem ad­nak. Így van ez a hússal és a bur­gonyával arrafelé, ahol a népeket a Marshall-terv ábrándjával kíván­ják „etetni". Kemény takarékosságra hívta fel Rákosi elvtárs szombati nagy beszédében az ország dolgo­zóit. Ennek a takarékosságnak az élet és a termelés egész területén érvényesülnie kell, ha a jövőnk építésének iramát meg akarjuk gyúsztani. A takarékosság meg­hirdetésének nagy­ jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a közlekedési minisztérium kimutatá­­sa az 1947-48. évben a MÁV-nál elért szénmegt­akarí­tásról, amely pénzben 33,3 millió forintot, súly­ban pedig 320.397 tonnát tesz. Ez nem kevesebb, mint egész háztar­tási szénfogyasztásunknak fele. A megtakarítás ilyen­ hatalmas ered­ményét azáltal sikerült elérni, hogy a mozdonyok fűtéséhez 100 tonna kilométerenként, a múltban használt 15.14 egységet sikerült 12­ 55 egységre csökkenteni. A takarékosság előfeltétele természe­tesen a közönséggel szemben foko­zódó felelősségérzet, annak fel­ismerése, hogy magunknak taka­rékoskodunk és lássák bér jelen­téktelennek a munkánknál vagy másutt elérhető apró, rendszeres megtakarítás, országos viszonylat­ban hatalmas értékké növekedve segíti a dolgozó nép országának előbbrejutását. A felhalmozott tőkék már a szocializmus ügyét szolgálják A tervgazdálkodás a népi demokrácia egyik legjelentősebb fegyvere A Magyar,­ Dolgozók Pártja köz­ponti vezetőségi ülésén Vas Zol­án elvtárs, a Gazdasági Főtanács fő­titkára az ország pénzügyi helyze­tének alakulásáról beszélt. Hít mondot­t, hogy míg 1946—47- ben az áramházta­rtást csak 605 millió forintos kölcsönnel tudták le­­bonyönteni, az 1947—48 költség­ve­ési év már 105 millió forint fe­lesleggel zárult és a kölcsönből is visszatérítettek 50 melót­ Az 1948 augusztus—decemberi áthidaló költ­­ségveés során bevételeink máris meghaladták a két milliárd forintot. Első ízben mutatkozik annak a nagylelkű gesztusnak a hatása, amellyel a szovjet kormány 55 százalékkal csökkentette a jóvá­tételi terheinket. A növekvő eredményekkel azonban egyre nagyobb feladatok is járnak. Az 1949 évi költség­vetési javasat 9,4 milliárd forint, ami 132 száza­lékkal múlja felül az utolsó békeév színvonalát. Ez az emelkedés a terv­­beruházás számlájára írandó. 1949- ben az idei 3,1 milliárd forinttal szemben 4,2 milliárdot fordítunk be­ruházásokra. Ez jóval több az ere­­deti előirányzatnál, de hároméves t érvünk során előre nem látható szükséglet merül fel. Főként nehéz­ipari termelésünket terjesztjük ki. Ezeknél a beruházás az idei 300 millió forintról a jövő évben 750 millióra emelkedik. Emelni kell honvédelmi költségein­ket is, mert ha igazán szeretjük szabadságunkat, azt meg is kell tudnunk védeni. Az államosított üzemek hatalmas bevételei Az irányt továbbra is arra vesz­­szük — folyatta Vas Zoltán, — hogy az állami bevételi forrásokat minden ponton kibővítsük,­ sohasem tévsztve szem elől az osztályszem­­pontokat. Az államisításnál száz százalék­ban teljesítettük azt az adóztatá­si feladatot, hogy fizessenek a gazdagok, de még mindig vannak lehetőségek az ipari, kereskedői, de különösen a zsíros paraszti rétegeknél. A jövő költségvetési évben elő­ször jelentkeznek hatalmas össze­gekkel az államosított üzemek be­­vételei. Ma az iparvállalatok havi 300 mil­lió nyereséget adnak az államnak. További 30 milliót biztosított az ál­A munkatdjesít­ény is tovább növekszik, bár nem egyöntetűen­ ! Általános ipari fellendülésünk fo­kozatosan számolja fel a munka­­nélküliséget. Ez év januárjától számítva a gyár­­iparban foglalkoztatott munkások száma több mint 30.000 fővel sza­porodott. A jövőben emelésünk számos ágában már erős munkás­hiánnyal fogunk küzdeni. A hiá­nyokról szólva­­kijelentette, hogy egyes helyeken a vállalatvezetők, tisztségviselők nem veszik elég komolyan a terveket és nem készítik elő elég gyorsan lami üzemek eredményes gazdálko­dása. A költségvetési előirányzat szerint, az államosítás a jövő évben 1,5 milliárd forint tiszta nyereséget, fizet az állampénztárba. A Magyar Dolgozók Pártja köz­ponti vezetőségének ülésén ezután Vajda Imre elvtárs, a Tervhivatal elnöke kifejtette, hogy az első tervévben beruházásokra közel két­szeresét költöttük annak, amit Horthy­,Magyarország az utolsó békeévben használt fel befektetések­re a nemzeti­ jövedelemiből­ a beruházási terveket. A szocialista szektor vezetői gyakran még na­gyon kapitalista modom gondolkoz­nak és félnek az újításoktól. Nemcsak a város és a falu zsíros tőkés elemei spekulánsok és szabo,­tál­ól­ ellen kell küzdenünk, hanem a munkásosztályon belül meghúzó­dó, elmaradt elem­ekkel is. Hiányos­ságainkat azonban kemény akarattal és kíméletlen önkritikával igyek­szünk legyűrni. A ervgazdálkodást hazánkban a népi demokrácia egyik legjelentősebb fegyvere a szocia­lizmus megvalósításáért vívott harc­ban — fejezte be beszédét Vajda Imre elvtárs. A tisztségviselők felelőssége Lengyelország 622 ezer tonna árut szállított Magyarországnak Lengyelország 1948 augusztusáig kereken 522.068 tonna különböző árucikket szállított Magyarország­nak 77 millió dollár érékben. Szántó Béla a Magyar Köztársa­ság varsói követe a Lengyel— Magyar Barátság Hete alkalmából nyilatkozatot adott a lengyel sajtó­­ügynökségnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról. Hangsú­lyozta, hogy a magyar—lengyel árucsereforgalom Magyarország számára gazdasági szempontok­ igen nagy jelentőségű. Lengyelor­szág szá­­rt irányai lényegesen elő­segítették a magyar hároméves t®rv határidő előtti eljesít­ését. Magyarország számára lengyel viszonylatban legnagyobb jelentősége a fémnek és a koksznak van. Ezen­kívül a magyar ipar igen nagy mér­tékben veszi igénybe a Lengyelor­szágból kapott vegyiipari cikkeket valamint a szénelekt­ródákat.

Next