Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

E Péc­sU ÉVFOLYAM 126 SZÁM­ IPLO A szovjet küldöttség elutasította a nyugati hatalmak javaslatát Készítik Pécs város költségvetését Megérkezett az engedélyokirat az illocskai termelőcsoporthoz SZERDA 19. JÚNIUUS 1. ARA 60 FILLÉR Vezetjük tovább népünket új sikerek, új győzelmek felé Rákosi Mátyás beszámolója a Központi Vezetőség ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Kfsz­­*»o¡j ■Vezetősége keddi ülésén Rá­tai Mátyás főtitkár elvtárs tartott •»Számolót. ~~ Beszámolóm — kezdte Rákosi Mátyás — a május 15-i választási türdelemmel és vele kapcsolatos prób­ákkal foglalkozik. A választásról ki­mondta a párisi rádió, hogy a la - ,(i sság „temetési menetben“ vonult az urnákhoz és lényegében ha­jlóképpen írt róla az egész reak- W* Bajtó. Ebben az esetben ismét nyu­godtan elmondhatjuk: A kutya Vett a karaván halad. A májusi választás a magyar de­­mmtokrácia és benne Pártunk egyik igényesebb győzelme volt, arra­­isyet felszabadulásunk óta­­vívtunk. — Győzelmünk külpolitikai össze­gei közt első helyen kell megem­elnem a Szovjetuniót, amelynek ha­­­lm­as eredményei a háború utáni — A választási sikerek belső össze­síti között elsőnek eddigi politikai ee­dményeinket kell említenem. A lakásosztály vezette dolgozó nép kelmét, a "reakció vereségét s azt, az erőviszonyok e gyökeres ki­totása lassan, de biztosan átment a dolgozó nép tudatába. Is nemcsak azt jelenti, hogy a riasztások megszilárdították a tankás-paraszt szövetséget és Pár­unk vezető szerepét, hanem azt is, hogy a munkás-paraszt szövetségen felül megszilárdult a munkásosz­tály vezetése.A mer­g, széles dolgozó tömegek ígye nem szorulnak magyarázatra az munkásság elévülhetetlen érdek , melyekkel a felszabadulás óta időben száz és száz alkalom­­­,^ igazolta, hogy — Pártunkkal az ea — kiérdemli a vezetést. Ebből a /^pontból a választás még külön a 'Pari munkásságnak és Pártunknak győzelme s újabb tényezője né­­v demokráciánk megerősödésének. E politikai eredmények gyűraöl­­a munkás-paraszt szövetség meg­teltén* volt Megerősítette ezt a felséget az a helyes politika, ame­­n*t a dolgozó parasztság megnyeré­­v*ft & felszabadulás óta folytattunk. Jbhvezetőségü­nk éppen a választá­­s előtti hónapokban vetette fel kfl­­a köz­ép parasztságunk megnyeré- A* Irányuló politikánk kérdéseit. Jutottunk azokra a gyakorlati JjT^nnkánkban mutatkozó hibákra, j *'yek egyrészt taszították tőlünk K^deépparasztságot a kulákság felé, ii|Srészt a kulákságnak — mint osz­­u^ak — korlátozása helyett a ku­­.^■á? megszüntetésének vonalára C**t*k le. Központi vezetőségünk i^erkezetesen alkalmazta azt a Cj®­-Sztálini Jelszót, hogy támasz­­^djünk a szegényp­araszt* ágra. Z^czfunk meg a középparaszttal és C* pillanatra se szüntessük meg a fe°t a kulik ellen. * dolgozó parasztság zöme megér­­***­« ezt a helyes politikát és ennek eredménye aztán megmutatkozott a szavazásnál is. I^kosi elvtárs felsorolta a győze­lM­ belső okát: a dolgozók be I^ksit az államhatalomba, a nők II/* egyenjogúsítását, gazdasági idősünket, ötéves tervünk impo­gazdasági újjáépítésben — csak úgy, mint követ­ke­zet­es békepolitikája — nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dolgozó tömegek a Népfront és pártunk felé fordultak. Minél jobban elmélyülnek a ma­gyar demokrácia gyökerei, annál inkább tudatosodik a széles töme­gekben az összefüggés a Szovjet­unió sikerei és a mi eredményeink között. A Szovjetunió minden sikere egyheti a miénk is és ez megmutatkozott most a választások alkalmával. — A kínai kommunisták felszaba­dító harcának nagyszerű eredményei — melyek éppen a választást meg­előző hetekben bontakoztak ki s me­lyekből az ingadozók is megérthet­ték, hogy a békefront és az emberi haladás tábora világszerte erősödik -,­ szintén jelentékeny mértékben hozzájárultak győzelmünkhöz.­náló arányait, a Pártijuk tekintélyét növelő tagfelülvizsgálatot, de az egy­házi reakció elleni sikeres harcot. A választás elsöprő győzelme te­hát sok kis siker mennyiségének minőséggé alakulásából keletkezett. A sok kicsi újra sokra ment­és ered­ményeképpen ugrásszerűe­n megnőtt Pártunknak, de egész népi demokrá­ciánknak ereje. Ennek a növekedésnek a választáson sok példáját láttuk. Számunkra legfontosabb az a tér­— Végül m­egnyiatkozott a demo­­krácia győzelme a lerkészkedő papság maga­artásában, mely püspökeinek el­lenséges vagy legjobb esetben vára­kozó maga­artásival szemben — kö­vetve a dolgozó nép állásfoglalását és saját meggyőződését — csatlakozott népi demokráciához. A külföldi im­perialisták azt próbálgatják utólag ma­­gyarázni, hogy vállasz­os­­ sikereinket püspöki kar vontatott és nem is egy­értelmű állásfoglalása döntötte volna el. Az igazság ennek éppen az ellen­kezője. A püspököket állásfoglalásra bírta az a gátszakadás, amelyet alsó­papságunk egy részénél — és hoz­zátehetjük: az egész dolgozó nép­nél — az ő régi álláspontjukkal szemben kénytelenek voltak meg­állapítani. — A demokrácia séta­rét külön alá­húzta még a tehetetlenség és tanács­talanság, amely a reakciót itthon­ és külföldön a választásokkal kapcsolatban jellemezte. Annyira mellettünk volt ezekben a napokban a dolgozó nép, hogy ellenségesek a szó szoros értel­mészetes és önkéntes elismerés, mellyel nemcsak szövetségeseink, — a többi politikai pártok —, de az egész dolgozó nép­pártunk ve­zetését elfogadta. — A demokrácia elmélyülését és ki­­szélesedésé legjobban a parasztoknál és a nőknél lehete­t tapasztalni. Szerte az országban látható volt, hogy a házi agitáció és a kisgyűlések régente any­­nyira megszokó­­ panasznap jellege ez­­által gyorsan elmúlt. A tanyai parasz­tokat színte egyformán érdekelte a traktorállomá­s és a mohácsi acélmű kérdése. Kiszélesült a sá­rha áruk, méltatták és megértették az összefüg­gést egyéni sorsuk javulása és a nem­­zet felemelkedése között. Hasonló volt tapasztalható a nőknél, városban és fa­lun egyaránt a béke és a demokratikus honvédség kérdésével kapcsolatban. — A nők nagyon jól megértet­ik, hogy a béke védelme nem valami ellen pa­cifizmus, hanem aktív, cselekvő véde­­kmn, melynek egyik fontos tényezője a jó hadsereg. — Megmutatkozott a demokrácia vedményeivkxusmense és helyeslése az ariimisigné­ is, melynek jelenté­keny része azért is tanult ott tartóz­­kodó magatartást a demokráciával szemben, mert az hitte, hogy a szo­cializmus visszaesést jelent a kapi­a­­lizmussal szemben, az intelligencia megbecsülésének és munkalehetőségé­­nek csökkenését jelenti. Az elmúlt két esztendő meggyőzte őket az ellenkezőjéről. Ezért csat­lakozott hozzánk a választáson az értelmiség, mében semmi komoly akadályt nem tudtak győzelmünk elé gördíteni.­­ A győzelemhez a párt és a demo­krácia már említett, általános gazda­sági és politikai eredményein kívül elsősorban népnevelőink jó mun­kája járult hozzá. 250.000 népnevelőt mozgósítot­tunk, akik rövid, de jól előkészített iskolázás után fo­gtak munkához. Azt a szándékukat, hogy minden szavazót legalább kétszer felkeressünk, lényegében megvalósí­tottuk. Pártunk népnevelőinek meg­­nőtt politikai tudását dicséri a lelkes, ötletes, színes, gyakran humoros és eredeti agitációs munka.­­ Ezúttal sikerült a Népfront többi pártjainak helyi erőit is bevonni a vá­lasztási munkába, anélkül, hogy ezzel pártunk vezet­ő szerepe elhomályosult volna. Minden oldalról halljuk, hogy a pártonkívüli népnevelők bevonása a munkába, felvételük az előkészítő isko­lákba rendkívül jó eredménnyel járt. Ezek a pártonkívüliek úgy érezték, hogy külön bizalmat helyeznek belé­jük és lelkesen igyekeztek ennek a bi­zalomnak megfelelni, a demokratikus honvédség jó sze­replése a választásokon. Már szóltam arról, hogy a honvédség és a béke kérdésének összekapcsolása különösen a nők politikai fejlődésének egyik mutatója. A honvédség nép­szerűségének egyik titka az az ónási ellentét, amely Horthy hadserege és a nép között régente fennállott s amely természetesen ma egyáltalán nincs meg.­­ A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is nagyban hozzájárult a választások sikeréhez. A felszabadult nők me­gnö­v­ekedési aktivitását az MNDSz jó munkája is mutatja. Az MNDSz — mint a választások mutat­ták — városbam és falun egyaránt mindinkább a dolgozó nőik szervezeté­vé válik. Ennek megfelelőem most gon­doskodni k­ell arról, hogy — az elmúlt gyakorlattal szemben — a vezetés most még itt is minde­nütt a dolgozó nők kezébe menjen át. A SzIT működése is mutatta, azt a fejlődést, melyen Ifjúságunk az utolsó két esztendőben keresztülment. A SzIT fő választási munkájának eredménye, hogy az EPOSz-t országszerte sikerült talpraállítani és megerősíteni. — Természetesen rá kell mutatnunk a li­bákra is, amelyeket tapasztaltunk. Helyenként túlszervezték a választási munkát­, egy-egy választót annyian ke­restek fel, "hogy az már-már zaklatás­nak volt mondható. — Feltűnő ú­­t, hogy ezen a válasz­táson a szakszervezetek m­unkája nem volt annyira látható, mint mondjuk az MNDSz-é vagy a SzIT-é, a DEFOSz pedig messze elmaradt a hozzáfűzött várakozástól. Különösen érezhető volt, hogy a munkástagozat a mi erősségünk a falun, még mennyire nincsen a DEFOSz-ban kiépítve. Gyakran volt tapasztalható, hogy a Párt és a közigazgatás a falvakban még összefolyik, községháza jobb hijján a párthelyiség és gyülekező hely s hogy a pártutasítások a jegy­zőin és nem a falusi titkáron keresztül jutnak el a tagokhoz. A választási munkában az is kiderült, hogy párt­­alapszerveink a városban és a falun egyaránt túl nagyok. Többszáz főből álló alapszervnél rendk­ívül ne­héz az — .Jellemző tünete volt a választá­soknak a dolgozó kispolgárok aktivi­­tása. A kispolgárság érzi, hogy az egész dolgozó nép felemelkedéséből ő sem marad ki és megfelelő átalakulással be tud il­­leszkedni a népi demokrácia rendsze­rébe. Me­g kell emlékezni a pedagó­­gu­sk munkájáról, akiknek túlnyomó többsége most már lelkesen csatlako­zott a demokráciához. Ennek eredmé­nye mutatkozott a pompásan felődő úttörő mozgalom lelkes választási sze­replésében is. Új szín volt ezúttal az állami mezőgazdasági gépállomások dolgozóinak választási észvétele. — Végül beszélnem kell a falusi katolikus papságról is. Általános ta­pasztalat, hogy a protestáns papok zö­me lelkesedéssel támogatta a Népfront választási harcát. De amikor népneve­lőink először kopogtattak be a válasz­tással kapcsolatban a falusi papiakba, kiderült, hogy a katolikus lellkészkedő papság kö­zött is szép számmal vannak olya­nok, akik a falu népével együtt megértik és megbecsülik a népi demokrácia eredményeit. egyes párttag bevonása a munkába. A választás egyik tanulsága, hogy alapszerveinket sürgősen decent­ralizálni kell. Ezt természetesen csak gondos elő­készítés­­utáin hajthatjuk végre. A vá­lasztások tapasztalatai felhívják figyel­münket arra is, hogy pártunk gyen­géje még falusi titkáraink egy részé­nek fejletlensége. A választási harc megmutatta, hol jók és hol gyengék kádereink.­­ A választási küzdelem egyébként megdöntötte azt a legendát­­, hogy a parasztság tavasszal nem hajlandó pártmunkát végezni és nem is tanul, ez a választás az ellenkezőjét bizonyította. Ezek a kétségtelenül meglévő hibák azonban nem vonnak le abból a megál­lapításból, hogy a választás Pártunk­nak és a népi deko­ráciának elsöprő győzelme volt. Ennek a győzelemnek eredménye­képpen most vonul be először a magyar országgyűlésbe a dolgozó nép erejének és jelentőségének megfelelő képviselete. Megszilárdult a munkásosztály vezetése A rekció tehetetlensége és tanácstalansága Eszmecserét folytattunk a dolgozók millióival a dolgoz® mit — A választási agitáció során 80 ezer kisgyűllést tartottunk, melyeken a szó szoros értelmében a magyar dolgozó nép minden problémájára vá­laszoltunk. Május 14-i rádióbeszédem­ben már rámutattam arra, hogy: ,,a választási harc ezúttal hatalmas poli­tikai véleménycsere volt, valóságos d demokratikus iskola”. Eddigi agitá­­cióinkat főleg az jellemezte, hogy a szó szoros értelmében eszme­cserét folytattunk Hókkal. Eőször közelítettük meg ezzel azt az agitációs módszert, amely annyira jó­l­lemző­ nagy testvérpártunkra, a Szov­jetunió Kommunista (Bolsevik) Párt­jának tömegmunkájára , kétségtelen hogy választási sikerü­k nem utolsó sorban ennek is köszönhető. — Külön óhajt­ok kiemelni néhány új tényezőt. Az első Rá kell mutatnunk a hibákra is Az új országgyűlés 73 százaléka munkás és paraszt Rákosi Mátyás ezután ismertette az új országgyűlés szociális összetételét: a 402 képviselő közül 176 munkás, 115 kisparaszt, a többi értelmiségi, kisipa­ros, kiskereskedő és egyéb. A munká­sok aránya tehát majdnem 44 százalék, a parasztoké kishíjján 29, együttvéve a munkások és parasz­tok 73 százalékát teszik ki az új országgyűlésnek. A nők száma 71, kereken 18 százalék. A nők száma tehát az elmúlt ország­­gyűléssel szemben szinte megnégysze­reződött és ez is mutatja, hogy a nők egyenjogúsítása ezen a téren is folyik. A nők közül 41 munkás vagy paraszt. A nők közt tehát a munkások és pa­rasztok aránya még jobb mint a fér­fiaknál és ez azt mutatja, hogy az egyenjogúsítás különösen a dol­gozó nőket érinti. Az országgyűlés korszerinti összetéte­le: a képviselők fele 20 és 40 év kö­zötti, szóval a fiatalabb évjárathoz tar­tozik, közülük 55 képviselő 30 évnél fiatalabb. Egyetlen országgyűlésen nem volt még ennyi dolgozó fiatal. — összefoglalva: az országgyűlés számszerűen is visszatükrözi a munká­sok és parasztok szövetségét és a mun­kások vezető szerepét. Visszatükrözi a nők és az ifjak növekvő jelentőségét a népi demokráciában. Ebből a szempont­ból sokkal inkább népképviselet az új országgyűlésünk, mint a megelőző ket­tő volt, nem is szólva a régi horthysta országgyűlésről, vagy mondjuk az olyan „demokratikus” voltára büszke képviseletről, mint amilyen az amerikai szenátus ahol tudvalevőleg egyetlen lő­munkás, vagy dolgozó ps. nem található.

Next