Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

VT. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM szovjet fldmsiselésü­gyi minisztérium iljette a magyar parasitlís­teiítlés tiszteletére Elindult haza­­a magyar küldöttség­ erdán a szovjet földmívelésügyi­­ lisztérium fogadást rendezett a m­agyar parasztküldöttség tisztele­tté A küldöttséget Labanov szov­­jet­ helyettes földművelésügyi min­s­zter és a minisztérium több ve­­zér,5 tisztviselője fogadta. A kül­döttség tagjai közölték benyomásai­kat a Szovjetunió különböző vidék­­­ein megtett útjukról és mindarról, ami a kolhozokban, gépállomásokon, állami gazdaságokban és tudomá­nyos intézetekben láttak. A magyar küldöttség nevében Fördei Mihály köszönte meg a kol­hozparasztoknak és a szovjet föld­­mívelési minisztérium képviselőinek a­­meleg fogadtatást. Több mint egy hónap múlt el — mondotta — azóta, hogy átléptük a Szovjetunió határán Azóta küldöttségünk sok helyre,­látogatott el és saját szemé­vel látta, milyen tisztelet veszi kö­­r­ül a kolhoz-falu dolgozóit. Meg­győződtünk arról, hogy a mezőgaz­daság felemelkedésének egyetlen útja a parasztok kollektív tömörü­lése. fi szovjet tudományos dolgozók »is.n­ev­ében Jakuskin akadémikus ad- be te­tte a küldöttséget, majd Laba­­r - .......... nov helyettes földmívelésügyi mi­niszter szólalt fel és emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány, a párt és Sztálin elvtárs nagy gondot fordít a kolhozrendszer felvirágoz­tatására. 234.000 kolhozban és szá­mos gépállomáson sokszázezer gép könnyíti meg a földművesek mun­káját. — Nagyon fogunk örülni — mon­dotta befejezésül, — ha tapasztala­taink hasznosak lesznek az önök munkájában. A Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériuma szerdán este vacsorát adott a magyar parasztküldöttség tiszteletére. A Szovjetunió külügy­minisztériumát Kiszeljev, a Bal­kán-osztály vezetője, Grigorjev és Kubiskin tanácsosok képviselték. Ugyancsak jelen voltak a magyar nagykövetség tagjai Molnár Erik nagykövet vezetésével. A bu­csúvacsorán Lobanov mi­niszterhelyettes és Keresztes Mi­hály államtitkár mondott pohár­köszöntőt. A magyar parasztküldöttség jú­nius 30-án este hat órakor indult haza Moszkvából. Figymillárd dollár hiánnyal zárol a* USA költségvetése Az Egyesült Államok június 30-án végretérő költségvetési év e­gymiliárd dollár hiányai aára. Az USA államadóssága 251 mil­­liárd dollára emelkedett. A jelen­tés koxiálcsi, hogy mostani becs­­lések­ szerint a jövő költségvetési évre ötmilliárd dollár hiánnyal ­ Már kétezer csehszlovák lelkész csatlakozott fel a katolikus akcióbizottság határozatához . A nemrég alakult katolikus akció­­i­zotts­ágnak az egyház és az áram­s­szonya mielőbbi­eljes rendezése ér­­de­kében folytatott munkája mindinkább­­ katolikus hívők és lelkészek tömeg­­e­s izgalmává fejlődik. Eddig többszáz, ■ sor katolikus hívő és majdnem két­­katolikus Mkész csa­lakozott a katolkus akcióbizottság határozatához A vidéki városokban egymás után ala­kulnak meg a katolikus akció kerület és járási bizot­ságai. Az alakuló gyű­léseken a hívők és a lelkészek hang­súlyozzák, hogy minden erejüket latba­ vetik az egyház és az állam között létrehozandó megegyezés érdekében. F511 Szsiflek­an« változat!«! barátja a isis jugoszláv népnek“ — áS?R.|prid­a «Heg a moszkvai rádió a moszkvai rádió szerb nyelvű adá­sában ismertette Matija Trnovacnak „A Tito­k cikk antikommunista és Ter­rorista rendszere" című cikkét. A Jugoszláv K. P. nacionalista ve­zetői elárulták népeik és országuk ér­dekét —■ írja Trnovac. — Elszigetel­ték Jugoszlávia népét a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól. Arra töre­kedtek, hogy a Szovjetunióval és a né­pi demokráciákkal szemben ellenséges politikát fejtsenek ki ez, hogy a nyu­gati imperialisták érdekeit szolgálják. Fasiszta módszerekkel tartják fenn hatalmukat A Szovjetunió és a népi demokráciák barátait bör­tönbe vetették. Rankovics kémhálózata üldözi a Tájé­koztató Iroda határozatához hű kom­munistákat. A fasiszta terrort az usz­­tasák, a csetnikek, Nedics és Roata hívei segítségével fejtikt ki. A belgrádi börtönök és a többi gyűjtőtáborok ezerszámra tartják fogva Jugoszlávia leghűbb fiait. Rankovics hóhérai fasiszta módszerrel igyekeznek elfojtani a nép ellenállását. Büntető expedíciókat szerveznek a nép ellen. Ez év májusában Montenegróban valóságos hajtóvadászatot, úgyneve­zett tisztogatást rendeztek a jugo­szláv—albán határvidéken. A cikk végül hangoztatja, hogy a Szovjetunió különbséget tesz a mai jugoszláv kormány és Jugo­szlávia népei között. A Szovjetunió változatlanul barátja ma is Jugoszlávia hősi népeinek és támo­gatja őket. ... Az angol kétroncsi kormányáért nem engedi ki Reimannt a börtönből A Reimann kiszabadítására alakult országos bizottság küldő­­sége szerdán megbeszélést folytatott az angol katon­nai kormányzatiak Reimann szabadon­­ocsátása érdekében. Az angol katonai kormányzat nem engedi ki Romannt a börtönből­, négy megakadályozza a jelöltségét a­­ vb ga­zlimet képviselőválasztásokon. A t­örtönigazgatóság a legrosszabb bánásmódban részesíti a német Kom­­munista Párt koholt vádak alapján be­börtönzött elnökét. Nem engednek lá­togatót Reimannh­oz és azt is elutasították, hogy Reimann felesége ci­imet kü­ldhessen be tör­­jenek. Reimann egészségi állapota nagyon mlégsínylelte a néhány nappal ezelőtt szenvedett súlyos szívrohamot. ÁRA 60 FILLÉR A pécskörnyéki WESzIIART bányászok több mint 2000 tonnát ajánlottak fel a T­ágkongresszusra Hatalmas nőtábort mozgósít a szombati békegyülés Vasárnap szövetkezeti nagyválasztmányi ülés Pécsett PÉNTEK, 1919. JÚLIUS 1 A Marshall-terv csődje miatt tértek el a nyugati külügyminiszterek Párisban az „erőskezű“ politikától Visinszkij nyilatkozata a Pravdának és az Izvesztijának A Pravda és az Izvesztija tudósítója azzal a kéréssel fordult Visinszkij kül­ügyminiszterhez, nyilatkozzék a Paris­ban tartott külügyminisz­tri értekez­letről. Visinszkij nyilatkozatában töb­bek között a kövekezőket mondotta: — Mint ismeretes, az értekezés na­pirendjén két kérdés szerepelt: a német — Emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államok és Nagybri­­tannia kormányai még 1640 ban irányt vettek Németország ketté­­szakítására, félretéve azokat a kö­­telezettségeket, melyeket Potsdam­­ban vállaltak. Ezzel a politikával mindenképpen igye­keztek elhúzni a német kérdés meg­oldá­sát. Arra törekedek, h­ogy Német­ország nyugati övezetét kezükbe ka­parintsák és felhasználják demokrácia, ellenes és imperialista céljaikra. Az Egy­sült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai az utóbbi há­rom év alat számtalan intézkedési kérdés és az osztrák szerződés. 1947-ben ártott két előző értekezlet, ame­lyen a német kérdést megvitaták, ered­­ményesenül végződött, mert az Egye­­sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország­­kormányai nem mutatak­­­ajlandóságot a térnél kérdés meg­oldásar­a­ foganatosítottak, hogy megerősítsék Németország kettésza­kítását és a nyu­gat-övezeteket felhasználhassák ter­­veik megvalósítására. Ez­­az irányv­ad kezdettől fogva kudarcra volt "ítélve, mert ellent­mond, Németország történelmi fej­lődésének s Európa minden demo­kratikus országa és az egész világ demokratikus kéréi részéről el­ítélésre talált.­­ Mindennek ellenére az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaor­szág kormánya — amint az a párisi külügyminiszteri értekezleten teljesen lelepleződö­t — nem adták fel a re­mén­­yt arra, hogy folytassák az úgy­nevezett „erős kéz” politikáját és ezen az úton eredményt érjenek el. Ezt a célt szoktánák azon javaslataik, ame­lyik arra irányultak, hogy tö­vénye­­síts­ék a német kérdésben tett külön intézkedéseket, szakadár tevékenysé­­güket és rákén­yszerítsék a másik tár­gyaló félre a német kérdéssel kapcso­latos antidemokratikus terveiket. Nem gondoltak kevesebbre, mint, hogy Né­metország keleti övez­ete egyszerűen csatlakozzék a bonni a­lko­m­ányhoz, fogadja el a megszállási szabályzatot és rendelje alá magát a három nyugati kormány diktát­umának. Teljesen sza­bad kezet kivártak maguknak a Nyu­­gatnémeországot érintő kérdéseikben. A nyugati külügyminiszterek ezt a programot akartaik megvalósítani a kül­ügyminiszteri értekezleten, de nem sikerült nekik a szovjet küldöttség szilárd álláspontja miatt. Kénytelene­k voltak más kiutat keresni a kialakult helyze­tük, más megoldást keresni a német kérdésben. Az imperalisták szándéka kezdőtől kudarcra tolt ítélve A nyugatiak kénytelenek voltak felfedni eredeti álláspontjukat . Új javaslataikban már semmi uta­lás nem volt arra, hogy a három nyu­gati hatalom németországi politikája helyes volna, hanem ellenkezőleg éppen az jutot kifejezésre, hogy erőfeszíté­seket kell tenni Németország gazdasá­­­gi és politikai egységének helyreállí­tására, hogy a külügyminiszterek ta­nácsának következő ülésszakán elérjék azt az eredményt, amelyet ebben a vonatkozásban, most nem sikerült el­érni. Ezt természetesen semmiképpen sem lehet a nyugati hatalmak néme­t­országi politikája „helyessége” meg­erősítésének nevezni, mint ahogy ezt . A szovjet küldős­ség álláspont­ját meghatározta az a törekvés, hogy meggyorsítsa a ném­et kérdés rende­zését. Az a cél, h­ogy helyreálljon a Németországnak, min békeszerető és demokratikus államnak az egysége, előkészítsék a potsdami elvek alapján a Németországgal kötendő békeszerző­dést, am­i az egyik legfontosabb fel­tétel a nem­ze­közi együttműködés és a népek biztonsága szempontjából. A Szovjetunió szilárdan és követ­kezetesen kitart a potsdami egyez­mény mellett, Németország gazdasági és politikai egységének helyreállítása, békeszerető, demokratikus Németország létrehozása m­elle­lt, hogy Németországnak vissza kell adni a szabad és egyenlőjogú bé­keszere­t nemzeteket megillető jogo­kat. Ez volt a Szovjetunió álláspontja, ez az álláspont határozta meg az elő­terjesztett javaslatokat.­­ A szovjet küldöttség javaslatai azonban szilárd ellenállásra találtak az Egyes­ül Államok, Nagy Bri­annia és Franciaország külügyminiszterei részé­ről. Még azt a javaslatot sem fogad­ták el, hogy fejezzék be a német bé­keszerződés előkészítésének eljárás módozatait megállapi­ó munkát, azza az ürüggyel, hogy a meglévő eljárás tervezet elavult, de nem tudták meg­mondani mit kellene változta­ni az ela­­llett tervezetben. Az elmondottakból világos, hogy a Szovjetunió a német kérdésben a párisi ülésszakon következetesen kitartott el­vi­ álláspontja m­ellett, amely teljesen megfele a potsdami egyezménynek és az Egyesült Államok hivatalos körei bizony­­an igyekeznek. Valójában a párisi külügyminiszteri értekezleten a német kérdésben e­­­ért megegyezés komoly különbsé­get mutat az eredeti angol-francia­­amerikai javaslatokkal és tervek­kel szemben. A négy miniszter által elfogadott kom­münikében világosan láthatók azoknak a javaslatoknak az alapeszméi, ame­lyeket a szovjet küldö­tség már az első napon terjesztett a külügyminisz­terek tanácsa elé, visszautasít minden kísérletet, amely arra irányul, hogy a német kérdésben eltérjenek a potsdami döntésektől. Ennek eredményeképpen a három nyugati küldöttség kénytelen volt megváltoztatni irányvonalát, kénytelen volt más alapokat keresni, egyes Németországot érintő kérdések rendezésére. Ilyen alapnak bizonyultak végeredményben a szovjet javaslatok. Bárhogy igyekszik is a három nyugati kormány tagadni, tény marad, hogy a négy külügyminiszter megegye­zése alapján kiadott hivatalos köz­lemény a szovjet javaslatok szelle­mében épült fel. A közlemény egyes pontjai mind vilá­gosan mutatják, hogy a három nyugati külügyminiszter eltért korábbi állás­pontjától, amely abban állt, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül oldják meg a német kérdéseket, mint ahogy ebben 1948-ban Londonban egymás kö­zött m­egállapodtak és ez év tavaszán Washingtonban is megerősítették.­­ A külügyminiszterek tanácsa pá­risi ülésszakának eredményeiről szólva rá kell mutatni a legfontosabb ered­ményre: ez annak a politikának kétségtelen sikertelensége, amely Németország kettészakítására, a nemzetközi kapcsolatok kiélezésére irányult és kétségtelen sikere annak a politi­kai irányvonalnak, amely Német­ország egységének helyreállításá­ra, a nemzetközi kapcsolatok meg­javítására, a nemzetközi együütt­ű Acheson kijelentette, hogy a nyu­gateurópai újjáépítésben elért sikerek­ben kell keresni a magyarázatot arra, ami Parisban történt. Ezzel kapcsolat­ban azonban nem a Marshall-terv sike­reiről, hanem­­sikertelenségéről kellett volna beszélni. Ha a Marshall-terv si­keresnek bizonyult volna, mivel kell magyarázni, hogy e terv szerzőjét megfosztották külügyminiszteri tisztsé­gétől? Éppen a Marshall-terv sikertetett­­ségében kell látni egyik okát an­nak, hogy Parisban a három nyu­gati külügyminiszter eltért eredeti úgynevezett „erőskezű" politikájá­tól. __ — Ami az osztrák szerződés kérdé­sét illeti, ebben annak következtében sikerült megegyezni, hogy az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország kormányai kénytelenek vol­tak megváltoztatni álláspontjukat és visszavonni azokat az ellenvetéseiket, amelyeket a keletausztriai volt né­met javakra vonatkozó jogos szovjet követelésekkel szemben emeltek.­­ Az osztrák szerződésről szóló megegyezéssel más fontos kérdések is rendeződtek, amelyek vitás kérdést jelentettek Jugoszlávia és Ausztria között. Ami Jugoszláviának Ausztria­­val szemben emelt területi igényeit il­leti, ki kell jelenteni, hogy már két évvel ezelőtt Jugoszlávia képviselői a Szovjetunió háta mö­gött titkos tárgyalásokat folytat­tak Anglia megbízottaival, de nem tudtak elérni semmiféle enged­ményt. Világos, hogy az ilyen kulisszák mö­götti tárgyalások következményeiért a szovjet kormány nem vállalhat magára semmiféle felelősséget, működés megvalósítására irányul.­­ — Am­i a párisi ülésszak összehívá­sát előkészítő fel­tételek kérdését illeti, ebben az ügyben — mint ismeretes — bizonyos kölcsönös engedmények tör­téntek, mind a három nyugati kor­mány, mind a szovjet kormány részé­ről. Úgy gondolom, hogy a továbbiak­ban is szükség lesz bizonyos, a pots­dami egyezmény alapelvivel össze­egyeztethető kölcsönös engedmények­re — fejezte be sajtónyilatkozatát Vi­sinszkij. A szovjetu­nió szilárdan klltart a potsdami elvek mellett A legfontosab­­ eredmény í­t. .

Next