Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-01 / 150. szám
VT. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM szovjet fldmsiselésügyi minisztérium iljette a magyar parasitlísteiítlés tiszteletére Elindult hazaa magyar küldöttség erdán a szovjet földmívelésügyi lisztérium fogadást rendezett a magyar parasztküldöttség tiszteletté A küldöttséget Labanov szovjet helyettes földművelésügyi minszter és a minisztérium több vezér,5 tisztviselője fogadta. A küldöttség tagjai közölték benyomásaikat a Szovjetunió különböző vidékein megtett útjukról és mindarról, ami a kolhozokban, gépállomásokon, állami gazdaságokban és tudományos intézetekben láttak. A magyar küldöttség nevében Fördei Mihály köszönte meg a kolhozparasztoknak és a szovjet földmívelési minisztérium képviselőinek ameleg fogadtatást. Több mint egy hónap múlt el — mondotta — azóta, hogy átléptük a Szovjetunió határán Azóta küldöttségünk sok helyre,látogatott el és saját szemével látta, milyen tisztelet veszi körül a kolhoz-falu dolgozóit. Meggyőződtünk arról, hogy a mezőgazdaság felemelkedésének egyetlen útja a parasztok kollektív tömörülése. fi szovjet tudományos dolgozók »is.nevében Jakuskin akadémikus ad- be tette a küldöttséget, majd Labar - .......... nov helyettes földmívelésügyi miniszter szólalt fel és emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány, a párt és Sztálin elvtárs nagy gondot fordít a kolhozrendszer felvirágoztatására. 234.000 kolhozban és számos gépállomáson sokszázezer gép könnyíti meg a földművesek munkáját. — Nagyon fogunk örülni — mondotta befejezésül, — ha tapasztalataink hasznosak lesznek az önök munkájában. A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma szerdán este vacsorát adott a magyar parasztküldöttség tiszteletére. A Szovjetunió külügyminisztériumát Kiszeljev, a Balkán-osztály vezetője, Grigorjev és Kubiskin tanácsosok képviselték. Ugyancsak jelen voltak a magyar nagykövetség tagjai Molnár Erik nagykövet vezetésével. A bucsúvacsorán Lobanov miniszterhelyettes és Keresztes Mihály államtitkár mondott pohárköszöntőt. A magyar parasztküldöttség június 30-án este hat órakor indult haza Moszkvából. Figymillárd dollár hiánnyal zárol a* USA költségvetése Az Egyesült Államok június 30-án végretérő költségvetési év egymiliárd dollár hiányai aára. Az USA államadóssága 251 milliárd dollára emelkedett. A jelentés koxiálcsi, hogy mostani becslések szerint a jövő költségvetési évre ötmilliárd dollár hiánnyal Már kétezer csehszlovák lelkész csatlakozott fel a katolikus akcióbizottság határozatához . A nemrég alakult katolikus akcióizottságnak az egyház és az áramsszonya mielőbbieljes rendezése érdekében folytatott munkája mindinkább katolikus hívők és lelkészek tömeges izgalmává fejlődik. Eddig többszáz, ■ sor katolikus hívő és majdnem kétkatolikus Mkész csalakozott a katolkus akcióbizottság határozatához A vidéki városokban egymás után alakulnak meg a katolikus akció kerület és járási bizotságai. Az alakuló gyűléseken a hívők és a lelkészek hangsúlyozzák, hogy minden erejüket latba vetik az egyház és az állam között létrehozandó megegyezés érdekében. F511 Szsiflekan« változat!«! barátja a isis jugoszláv népnek“ — áS?R.|prida «Heg a moszkvai rádió a moszkvai rádió szerb nyelvű adásában ismertette Matija Trnovacnak „A Titok cikk antikommunista és Terrorista rendszere" című cikkét. A Jugoszláv K. P. nacionalista vezetői elárulták népeik és országuk érdekét —■ írja Trnovac. — Elszigetelték Jugoszlávia népét a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól. Arra törekedtek, hogy a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szemben ellenséges politikát fejtsenek ki ez, hogy a nyugati imperialisták érdekeit szolgálják. Fasiszta módszerekkel tartják fenn hatalmukat A Szovjetunió és a népi demokráciák barátait börtönbe vetették. Rankovics kémhálózata üldözi a Tájékoztató Iroda határozatához hű kommunistákat. A fasiszta terrort az usztasák, a csetnikek, Nedics és Roata hívei segítségével fejtikt ki. A belgrádi börtönök és a többi gyűjtőtáborok ezerszámra tartják fogva Jugoszlávia leghűbb fiait. Rankovics hóhérai fasiszta módszerrel igyekeznek elfojtani a nép ellenállását. Büntető expedíciókat szerveznek a nép ellen. Ez év májusában Montenegróban valóságos hajtóvadászatot, úgynevezett tisztogatást rendeztek a jugoszláv—albán határvidéken. A cikk végül hangoztatja, hogy a Szovjetunió különbséget tesz a mai jugoszláv kormány és Jugoszlávia népei között. A Szovjetunió változatlanul barátja ma is Jugoszlávia hősi népeinek és támogatja őket. ... Az angol kétroncsi kormányáért nem engedi ki Reimannt a börtönből A Reimann kiszabadítására alakult országos bizottság küldősége szerdán megbeszélést folytatott az angol katonnai kormányzatiak Reimann szabadonocsátása érdekében. Az angol katonai kormányzat nem engedi ki Romannt a börtönből, négy megakadályozza a jelöltségét a vb gazlimet képviselőválasztásokon. A törtönigazgatóság a legrosszabb bánásmódban részesíti a német Kommunista Párt koholt vádak alapján bebörtönzött elnökét. Nem engednek látogatót Reimannhoz és azt is elutasították, hogy Reimann felesége ciimet küldhessen be törjenek. Reimann egészségi állapota nagyon mlégsínylelte a néhány nappal ezelőtt szenvedett súlyos szívrohamot. ÁRA 60 FILLÉR A pécskörnyéki WESzIIART bányászok több mint 2000 tonnát ajánlottak fel a Tágkongresszusra Hatalmas nőtábort mozgósít a szombati békegyülés Vasárnap szövetkezeti nagyválasztmányi ülés Pécsett PÉNTEK, 1919. JÚLIUS 1 A Marshall-terv csődje miatt tértek el a nyugati külügyminiszterek Párisban az „erőskezű“ politikától Visinszkij nyilatkozata a Pravdának és az Izvesztijának A Pravda és az Izvesztija tudósítója azzal a kéréssel fordult Visinszkij külügyminiszterhez, nyilatkozzék a Parisban tartott külügyminisztri értekezletről. Visinszkij nyilatkozatában többek között a kövekezőket mondotta: — Mint ismeretes, az értekezés napirendjén két kérdés szerepelt: a német — Emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia kormányai még 1640 ban irányt vettek Németország kettészakítására, félretéve azokat a kötelezettségeket, melyeket Potsdamban vállaltak. Ezzel a politikával mindenképpen igyekeztek elhúzni a német kérdés megoldását. Arra törekedek, hogy Németország nyugati övezetét kezükbe kaparintsák és felhasználják demokrácia, ellenes és imperialista céljaikra. Az Egysült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai az utóbbi három év alat számtalan intézkedési kérdés és az osztrák szerződés. 1947-ben ártott két előző értekezlet, amelyen a német kérdést megvitaták, eredményesenül végződött, mert az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaországkormányai nem mutatakajlandóságot a térnél kérdés megoldásara foganatosítottak, hogy megerősítsék Németország kettészakítását és a nyugat-övezeteket felhasználhassák terveik megvalósítására. Ezaz irányvad kezdettől fogva kudarcra volt "ítélve, mert ellentmond, Németország történelmi fejlődésének s Európa minden demokratikus országa és az egész világ demokratikus kéréi részéről elítélésre talált. Mindennek ellenére az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya — amint az a párisi külügyminiszteri értekezleten teljesen lelepleződöt — nem adták fel a reményt arra, hogy folytassák az úgynevezett „erős kéz” politikáját és ezen az úton eredményt érjenek el. Ezt a célt szoktánák azon javaslataik, amelyik arra irányultak, hogy tövényesítsék a német kérdésben tett külön intézkedéseket, szakadár tevékenységüket és rákényszerítsék a másik tárgyaló félre a német kérdéssel kapcsolatos antidemokratikus terveiket. Nem gondoltak kevesebbre, mint, hogy Németország keleti övezete egyszerűen csatlakozzék a bonni alkományhoz, fogadja el a megszállási szabályzatot és rendelje alá magát a három nyugati kormány diktátumának. Teljesen szabad kezet kivártak maguknak a Nyugatnémeországot érintő kérdéseikben. A nyugati külügyminiszterek ezt a programot akartaik megvalósítani a külügyminiszteri értekezleten, de nem sikerült nekik a szovjet küldöttség szilárd álláspontja miatt. Kénytelenek voltak más kiutat keresni a kialakult helyzetük, más megoldást keresni a német kérdésben. Az imperalisták szándéka kezdőtől kudarcra tolt ítélve A nyugatiak kénytelenek voltak felfedni eredeti álláspontjukat . Új javaslataikban már semmi utalás nem volt arra, hogy a három nyugati hatalom németországi politikája helyes volna, hanem ellenkezőleg éppen az jutot kifejezésre, hogy erőfeszítéseket kell tenni Németország gazdasági és politikai egységének helyreállítására, hogy a külügyminiszterek tanácsának következő ülésszakán elérjék azt az eredményt, amelyet ebben a vonatkozásban, most nem sikerült elérni. Ezt természetesen semmiképpen sem lehet a nyugati hatalmak németországi politikája „helyessége” megerősítésének nevezni, mint ahogy ezt . A szovjet küldősség álláspontját meghatározta az a törekvés, hogy meggyorsítsa a német kérdés rendezését. Az a cél, hogy helyreálljon a Németországnak, min békeszerető és demokratikus államnak az egysége, előkészítsék a potsdami elvek alapján a Németországgal kötendő békeszerződést, ami az egyik legfontosabb feltétel a nemzeközi együttműködés és a népek biztonsága szempontjából. A Szovjetunió szilárdan és következetesen kitart a potsdami egyezmény mellett, Németország gazdasági és politikai egységének helyreállítása, békeszerető, demokratikus Németország létrehozása mellelt, hogy Németországnak vissza kell adni a szabad és egyenlőjogú békeszeret nemzeteket megillető jogokat. Ez volt a Szovjetunió álláspontja, ez az álláspont határozta meg az előterjesztett javaslatokat. A szovjet küldöttség javaslatai azonban szilárd ellenállásra találtak az Egyesül Államok, Nagy Briannia és Franciaország külügyminiszterei részéről. Még azt a javaslatot sem fogadták el, hogy fejezzék be a német békeszerződés előkészítésének eljárás módozatait megállapió munkát, azza az ürüggyel, hogy a meglévő eljárás tervezet elavult, de nem tudták megmondani mit kellene változtani az elallett tervezetben. Az elmondottakból világos, hogy a Szovjetunió a német kérdésben a párisi ülésszakon következetesen kitartott elvi álláspontja mellett, amely teljesen megfele a potsdami egyezménynek és az Egyesült Államok hivatalos körei bizonyan igyekeznek. Valójában a párisi külügyminiszteri értekezleten a német kérdésben eért megegyezés komoly különbséget mutat az eredeti angol-franciaamerikai javaslatokkal és tervekkel szemben. A négy miniszter által elfogadott kommünikében világosan láthatók azoknak a javaslatoknak az alapeszméi, amelyeket a szovjet küldötség már az első napon terjesztett a külügyminiszterek tanácsa elé, visszautasít minden kísérletet, amely arra irányul, hogy a német kérdésben eltérjenek a potsdami döntésektől. Ennek eredményeképpen a három nyugati küldöttség kénytelen volt megváltoztatni irányvonalát, kénytelen volt más alapokat keresni, egyes Németországot érintő kérdések rendezésére. Ilyen alapnak bizonyultak végeredményben a szovjet javaslatok. Bárhogy igyekszik is a három nyugati kormány tagadni, tény marad, hogy a négy külügyminiszter megegyezése alapján kiadott hivatalos közlemény a szovjet javaslatok szellemében épült fel. A közlemény egyes pontjai mind világosan mutatják, hogy a három nyugati külügyminiszter eltért korábbi álláspontjától, amely abban állt, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül oldják meg a német kérdéseket, mint ahogy ebben 1948-ban Londonban egymás között megállapodtak és ez év tavaszán Washingtonban is megerősítették. A külügyminiszterek tanácsa párisi ülésszakának eredményeiről szólva rá kell mutatni a legfontosabb eredményre: ez annak a politikának kétségtelen sikertelensége, amely Németország kettészakítására, a nemzetközi kapcsolatok kiélezésére irányult és kétségtelen sikere annak a politikai irányvonalnak, amely Németország egységének helyreállítására, a nemzetközi kapcsolatok megjavítására, a nemzetközi együüttű Acheson kijelentette, hogy a nyugateurópai újjáépítésben elért sikerekben kell keresni a magyarázatot arra, ami Parisban történt. Ezzel kapcsolatban azonban nem a Marshall-terv sikereiről, hanemsikertelenségéről kellett volna beszélni. Ha a Marshall-terv sikeresnek bizonyult volna, mivel kell magyarázni, hogy e terv szerzőjét megfosztották külügyminiszteri tisztségétől? Éppen a Marshall-terv sikertetettségében kell látni egyik okát annak, hogy Parisban a három nyugati külügyminiszter eltért eredeti úgynevezett „erőskezű" politikájától. __ — Ami az osztrák szerződés kérdését illeti, ebben annak következtében sikerült megegyezni, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai kénytelenek voltak megváltoztatni álláspontjukat és visszavonni azokat az ellenvetéseiket, amelyeket a keletausztriai volt német javakra vonatkozó jogos szovjet követelésekkel szemben emeltek. Az osztrák szerződésről szóló megegyezéssel más fontos kérdések is rendeződtek, amelyek vitás kérdést jelentettek Jugoszlávia és Ausztria között. Ami Jugoszláviának Ausztriaval szemben emelt területi igényeit illeti, ki kell jelenteni, hogy már két évvel ezelőtt Jugoszlávia képviselői a Szovjetunió háta mögött titkos tárgyalásokat folytattak Anglia megbízottaival, de nem tudtak elérni semmiféle engedményt. Világos, hogy az ilyen kulisszák mögötti tárgyalások következményeiért a szovjet kormány nem vállalhat magára semmiféle felelősséget, működés megvalósítására irányul. — Ami a párisi ülésszak összehívását előkészítő feltételek kérdését illeti, ebben az ügyben — mint ismeretes — bizonyos kölcsönös engedmények történtek, mind a három nyugati kormány, mind a szovjet kormány részéről. Úgy gondolom, hogy a továbbiakban is szükség lesz bizonyos, a potsdami egyezmény alapelvivel összeegyeztethető kölcsönös engedményekre — fejezte be sajtónyilatkozatát Visinszkij. A szovjetunió szilárdan klltart a potsdami elvek mellett A legfontosab eredmény ít. .