Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

Jceessiayt * Sdavca-^atsaBiss •vacak- Viotó usp&tói igényekről való lemondá­­tíjjtko^Mi est * Ssovjetaaló kor­­uj&aya elöl. Má&cxisior, ezek a tények aról tanúskodnak, hogy a jugoszláv kormány kétkulacsosan viselkedett mind 1947-ben, mind pedig később is, amiko olyan színben tüntette fel magát, Torobna küzdetve Szlovén-Karin­tiáért, noha valójában a jugoszláv kormány már két évvel ezelőtt az­­ angol kor­mány "képviselőivel kötött titkos alku­ban lemondott Szlovén-Karintiáról. Harmadszor ezek a tények arról tanús­­kodnak, hogy a nyugati hatalmak, mi­után tájékozva voltak arról, hogy Jugoszlávia lemondott a Szlovén-Ka­­rvatiáról, még élesebben léphettek fel e jugoszláv területi igények ellen, ami lehetetlenné tette a szovjet kormány «teh­a, hogy after: érj«! «! * jugo­szláv igények megvédése ügyében­ Mi magyarázza a jugoszláv kor­mánynak ezt az áruló magatartását Szlovén-Karintiával kapcsolatban- és ezt az aljas kétkulacsosságát, a Szov­jetunióval szemben? Milyen célt köve­tett ezzel? Nyilvánvaló, hogy ezzel azt a célt követte, hogy mesterségesen­­nézet­eltérést szítson a Külügyminiszterek Tanácsában. Ezt a jugoszláv kormány Anglia, az Egyesült Államok és Fran­ciaország szélsőséges, leginkább agresz­­szív imperialista köreinek érdekében tette, mely köröknek érdekük­ fűződik ahhoz, hogy fenntartsák az ellenséges hangulatot a Szovjetunió iránt és­ő háborús hisztériát. Ebben az esetben * jugoszláv kor­ H 1 Ps 6 mány a Sz­Oljatiunió ellenf­ektet és ellenségeként, mint a külföldi imperia­lista körök ügynöke lépett fel.. Amikor a jugoszláv kormánynak ez a sötét játéka nyilvánvalóvá vált, a szovjet kormány termész­etesen nem kívánt részese lenni ennek a piszkos politikának, amellyel a jugoszláv kor­mány becsapja Jugoszlávia népeit. Világos, az is, hogy a szovjet kor­mány ezután már nem léphetett fel Jugoszlávia területi igényeinek védel­mében, mint hogy a jugoszláv kormány, mint az most kiderült, maga mondott le ezekről az igényekről, amikor minimi­sabb kielégítését jelentené titok­­ratis­­ követeléseknek, amelyeket a ju­goszláv terülit igények tartalmaznak. Az első kérdés, a Zsvabek és Latod va­­lamoserőműtelepek­ ne vonatkozik. A mi­niszterek tanácsa elől, mnoeidoi­ beszá­­mólómban hangvagoslam, milyen kö­­lönseges fontossággal bírnak ezek a villamoserőműtelepek a jugoszláv elek­tromos ipar számára. Zsve­be­k és La­kod villanyerőműveket az Anschluss után építettő — lényegében a háború ak­t — az A­pen Elektrowerke Aktien, geseh­ischtser Wien nevű német cég, mégpedig­ az 1926. évi megegyezéssel 1947-ben titokban megegyezett az angol­­ ellentétben. E megegyezésben Ausztria kormány képviselőivel és ezzel a szav­­köteleze­tséget vállalt arra, hogy ket kormány számára lehetetlenné tette Jugoszlávia előzetes beleegyezése nél­a jugoszláv­ igények további védelme­zését. „Moszkva, 1947 április­ 20. Igen -Nász­eh Visinszkij elvtársi kar nem épít semmit a Dráván. Ezek a villanyi erőművek tehát Ausztria nyu­­gati övezetében lévő német tulajdonok. Ezekből — a párisii jóváb­lott konferen­cia döm­ésé­t alááró államokkal együtt — Jugoszláviának se meg kell kapnia jóvá­é­sének egy részét. Továbbá eze­ket a vi­llanyerőmű­veket úgy épitették, hogy figyelmen kívül hagyták Jugo-Mivel fennforog az a lehetőség, hogy szlávia elektromos iparának szük­ség­e­­az Ausztriával szemben emelt jugo- tek és nxv.aai kihasználásuk mellett szláv területi követeléseké, jelenlegi hatalmas veszteséget** okoznak, egyes formájukban teljes egészében el fogják­­ hónapokban.. körülbeSö! egymillió kSo­­r&:n! és Ha ön új javasla,ő­ kíván watt-érát t­enni, ebben az esetben fel kívánom hívni az ön figyelmét olyan kérdé­sekre, amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szánék­a annyi­a fon. Pasak, hogy szükséges vett» számukra poz­itív megoldást találni. Ezeknek * kérdéseknek pozitív megoldása a leg-A kérdés*, meg leh­e: oktani kisebb h».árkáigazítással é» orr« átnyújtok Önnek egy tervet két változatlbML Végső esetben pedig * kérdést meg le­het oldani úgy is, hogy » Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságnak különle­­ges jogokat biztosítanak ezen eTomfi­ A jjug©§3dláv kormán­ y gasnai rá ga­l ma ««a a szovjet kormányt Mivel a jugoszláv kormány érzi ka­pitális«, helyzetének reménytelenségét Szlovén-Karinya kérdésében és látja, hogy tuszta sikerül­t közvetemnény elöl eltitkoljk Kardelj levelét, amelyben a j Bgoszláv kormány­­id­oort Szlovén- Karintiáról, a rágalmazó kitalálások harmadik változatához folyamodik. Azt galt­ja, hogy a szovjet küldöttek ösztö­nöz­zék a jugoszláv kormányt, hogy az Adestrijval Iservben támasztott jugo­­szsív területi­­ igények kérdésében «gyeskkedjék a nyugati hatalmakkal és hogy a jugoszláv kormány „csak azért volt halandó ebben a kérdésben enged­ményeket tenni mert ezt a szovjet kor­mány követelte”, igaz, hogy a szovjet küldöttek a nagy­hatalom képviselőinek Moszkvá­ból. Bécsben és Londonban 1947-ben, 1­748-ban és 1949-ben tartott tanácsko­zásain, ahol beszédeikben nyíltan és lhélyzetesen védelmezték Jugoszláviá­nak Ausztriával szemben támasztott tervre!)­ét minden egyéb igényelt, le­leplezték a jugoszláv kormánynak ezt a : hazug állítását A jugoszláv kor­mány mégis igyekszik elrejtőzni ezek fl® a tények elől és jobbnak látja pletykákkal foglalkozni. igaz, hogy a szovjet kormány lelep­­lezte a jugoszláv kormánynak ezt a hazug állítását, «A gusztus 11-i jegyzé­kében emlékeztetve, hogy 1947 no­vemberében a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete a jugoszláv külügyminisz­ter megkeresésére az utóbbival kö­zölt« a Szovjetunió nem lát okot arra, hogy Jugoszlávia Ausztriával «résben csökkentse területi igényeit A jugoszláv kormány mégis elsiklik e tény felett, úgy tess, mintha nem venné áznre. As igjosig az, hogy a azovjet kor­mány idep*14 a jsrgoszláv kormány esen ánításának hazug voltát és atgossnne 11-i jegyzékében emlékezte­tett arra, hogy 1948-ban a Szovjet­unió jugoszláviai nagykövete ismét megerősítette a szovjet kormánynak a jugoszláv tender­­igények csökkenté­sének időszerűtlen voltára vonatkozó állásfoglalását és ugyanakkor leleplezte Bébiért is a Londonban tanúsított több, mint­ gyanús magatartását. A jugo­szláv kormány azonban itt is hailan e­ tény felett, és vaknak tetee magát . Miről beszélnek e tények, ha nem, arról, hogy a jugoszláv kormány gazul ragalmatta a szovjet kormányt fe képviselő?­, azt állítva, hogy azok ösz­tönözték a jugoszláv kormányt, hogy mond­jon le Jugoszlávia­­ területi ígé­­ryeire és hogy a jugoszláv kormány csak «»Smi volt hajlandó területi en­gedményeket tenni, m­ert a szór­­­s', kormány, ezt követette”? Felmer® a kérdés: ff* * szovjet .kormány területi engedményekre ösz­­rököste a jugoszláv kormányt, miért ne ii kapcsolódott Kardelj leveléhez és miért nem­­ egyezett­­ bele a jugoszláv kormánynak e levélben kifejtett javas­lataiba, melyek Jugoszlávia terület igé­nyeinek teljes vagy­ részleges, feladá­sát, ajánlották. Mivel magyarázható ez? Valóban, ha a szovjet kormány a jugoszláv kormányt területi engedmé­nyekre biztatta, h úgy miért nem értett egyet ..Kardelj le­velével? Miért utasí­totta el Kardelj javaslatát? Gondolt-e valaha erre a­ jugoszláv kormány?. Nem gondolja-e a jugoszláv kor­mány, hogy ennek a kérdésnek már puszta felvetése is rombadönti a jugo­szláv kormánynak mindazon rágalmazó kitalálásait, amelyek szerint a szovjet kormány állítólag arra ösztönözte a jugoszláv kormányt, hogy mondjon le Jugoszlávia területi igényeiről? Megengedhető-e egyáltalán a lemon­dás a maximális területi követelésekről? Megengedhető-e adott esetben a maxi­mális ,területi igényeknek minimálisak­kal­ történő­­ felcserélése? Igen, megen­gedhető, de csak két feltétel mellett: ha e­zt a szükségesség írja elő, azaz nincs remény, hogy az­­ adott p­ilaristban a maximális követelések megvalósulja­nak, és ha a jugoszláv kormány felelős­séget vállal az ilyen engedményekért. Miért nem egyezett bele a szovjet kor­mány Kardelj javaslatába? Először azért, mert a Kardelj javasolta enged­ményeket nem okolta meg a szükséges­ség, azaz lehetőség volt a maximális-­ területi követelések megvalósítására. Másodszor azért, mert a jugoszláv kor­mány nem vállalt felelősséget­ a Kar­delj levelében körülírt területi enged­ményekért. A jugoszláv kormány azt akarta, hogy az engedmények­ért ne ő, hanem a szovjet kormány vállalja a felelősséget! Természetes, hogy a szov­jet kormány nem egyezhetett bele ilyen, Jugoszlávia népeinek becsapására iránt nyúló szélhámos mesterkedésekbe. A jugoszláv kormány úgy igyekszik betiltani a dolgot, mintha Kardelj an­nak következtében küldte volna levelet Visinszkijnek, hogy a szovjet képvise­lők kompromisszumos megoldásra tö­rekedtek Szlovén-Karintia kérdésében, hogy Kardelj levele ily módon válasz Visinszkij javaslataira. Csakhogy Kar­delj levelében még csak célzás sincs arra, hogy az válasz valamiféle javas­latokra vagy méginkább a­ szovjet képviselők követeléseire­. Ellenkezőleg B. Kardelj levele nem hagy kétséget a felől,­ hogy nem válaszul írták a szovjet képviselők valamilyen „köve­­teléseire”, hanem magának Kardeljnakk kezdeményezésére. Ez látható Karfiol­ levelének első mondatából: „Mivel fennáll a lehetőség, hogy Ju­goszláviának Ausztriával szemben tá­masztott területi követeléseit jelenlegi formájukban teljes egészében el fog­ják vetni és ha ön új javaslatot kí­ván tenni, én ebben az­ esetben felhí­vom figyelmét azokra a kérdésekre, amelyek a Jugoszláv Szövetségi­ Nép­­köztársaság számára annyira fontosak, hogy szükség volna rájuk nézve pozi­tív megoldást találni.” Mint látható, ■ Kardelj levele, nem válasz Visinszkijnek valamilyen­ javas­latára, vagy követelésére. Mert ha Kardelj levele válasz lett volna Vi­­sinszkij valamilyen javaslatára vagy követelésére, akkor ebben ez állt volna: „Mivel­­ön új javaslatot kíván tennni”, vagy „tekintve, hogy ön új javaslatot szándékozik tenni”. Csak­hogy a levélben valami egészen más van, mégpedig: „Ha ön új javasla­tot kíván tenni". Következőkig. Kar­dély levele nem válasz Visinszkij va­lamilyen javaslatára vagy követelésére, hanem Visinszkijhez intézett kérdés: Nem kíván-e ön új javaslatot tenni? . Mint­­Ismeretes, a szovjet kormány Karder­ kérdésére togadólag válaszolt, azaz azt mondta, hogy nem­­ kíván olyan ú­j javaslatot tenni, amely revízió alá veszi Jugoszláviának" Szlovén-Kar­­intiára vonatkozólag,­­támasztott igé­nyeit. A­­szovjet kormány, azt felelte,, hogy­ nincs szükség a jugoszláv igé­nyek felülvizsgálatára és ha a jugo­szláv kormány kitart álláspontja mel­lett, akkor magára kell vállalnia a felelősséget a területi engedményekért és csak abban az­ esetben, ha­ a jugo­szláv kormány magára vállalja a fele­lősséget ezekért az engedményekért, lesz a szovjet kormány hajlandó arra, hogy , a­­ külügyminiszterek tanácsában védelmébe vegye ezt az új álláspontot, m­int a jugoszláv kormány álláspontját. Mint ismeretes, a jugoszláv kor­mány a szovjet kormányra igyekezett hárítani a területi engedményeket és nem vállalta magára a felelősséget ezekért az engedményekért, mert el akarta titkolni Jugoszlávia népei elöl új, kapituláns álláspontját. A világos­ság kedvéért mi alább idézzük Kard jel levelének azt a részét, amely a jugo­szláv kormánynak Jugoszlávia terülé'.! igényeiről való lemondására vonatkozik. fek igazgat&2bm. MegáiMlasB egy i'.yen megoldás ler*/é:. A második kérdés »­i­ariattai ezle­vének nemzetiségi jogainak különleges védelmére vonatkozók. Mindanni tapaszt.­alatok után, amelyeket a ssté­vén nép Ausztriával kapcsolatban szer­zett, csaknem biztosra vehető, hogy a szerződés aláírása­k ára erőteljes né­­metesí­ő kísérletek kezdődnek. .Vég azok a demagóg intézkedések is (pél­dául a kétnyelvű iskolák helyreállitá­­sa), amelyeket Ausstria Németor­szág összeomlása után Karintiában — legalább is papíron —, iwgy nemzeti­ségi téraera türelmisznek mulassa­ magát, ma már tényl­egesen nem valósulnak mag. Nagy jelentőségű! Tolna :d­M ezér. annak, h* j szerző­désban el Le­­hetne érni, hogy * már 1 örvénye,"őrs «TieliKideti tir.ézketlé­seket kéegészíte­­nék é* mint * «terr­áés alkotó részei teljes egészükben, a négy hatikom el- terrőrzése alá került nérjok. Mallékek­V egy ilyen módosat fő »tepelvének !«• vezetéL FtéhasraASo«: az a d efencé, hogy M- vőz öljem öm. T­rijev Ko­dalj, A* első vásztozat­ilag kije»St * rfilii 210 jegyzetkilométer vaj(jrsA$d és tvt 1934. évi osztrák szépszám­lá* s zárlat 9396 tokó­ja van. A «»fend®. vállalat «rvesets meg-' közpülöm 63 négy» tklométer nrt ne­­rületű: fogld magában, m­elynek az 1934. évi oeztrák népszám­lálás siezart 3­­50 lakosa volt. A szovjet crafocok­ megvetik a szökevényeket A jugoszláv kormány augusz­t­ 20-i jegyzékében kveseta a szovjet kor­mánytól, hogy az különös tisztelet­tel, sőt­ szere'.et­tel viseltessék iránta és hogy ír. a tisztelet., és .szeretét strr.son .Megjelélre a jugoszláv korm­á­nyhoz Intését, szovjet jegyzékekben, hogy a jegyzékek ne tartalmazzanak olyasmit, ■apai sérthetné a jugoszláv kormány önimádatát, vagy megbánaná a jugo­­szláv kormányt. A jugoszláv kormány az állítja, hogy így kívánják ezt a „nemzetközi szabályok“. A szovjet kormány, kénytelen meg­­alapikm', s»gy a jugoszláv kormány Watten kívánt löt«. Mirstenki efas- ismeretee, hegy * 'jugorijg': kormány dezertált « eze­­l­at it Ecn'js éc de ax ekgácia tá­borából, íí­­skőkő:: az tottoría és m­ás és fasizmus táborába. Meg tel?­ jegyezni, hogy a szovjet emberek óé a szovjet kör, véle«, meny nem HisztéS a vzőrdítvényeket­ Még. kevésbé táplálfiat valami, a sze­­reléshez, hasonló arzért « «zők'ey,én'yest irám MS '‘őbh, mitidesikS elSt* fraiéré­­'.ez, hogy a «zovjet emberek és a •szovjet közvétemény megveti a szöke­vényekeit. Természetese» » »sok erényeknek többfé­le fa­jtáj­a van. Vannak véletlen, szülte dezertőrök, akik gyávaságból követték el tettüket­, remélvén, hogy így megmentk bőrüket. Vannak más­fajta, rosszak­aratú dezertőrök is. Ezek nemcsak az­ért dezertálnak, hogy bő­rüket megmentsék, Starwin azért is, hogy ártsanak annak e tábornak, ahon­nan megszöktek, ideg kell állapítani — bármennyire szomorú is ez, — hogy a szovjet emberek és a szovjet köz­­vélemény a jugoszláv kormányt jv-en a véletlen, hanem a rosszalmzatú de­re­rt­őr­ök közé sorolják. Meg ke® állapíteni továbá hogy a r Oszakára',a de­rw '.őröknek to­rlöbb fajtája van. Vannak, rosszakat­t­ de­­rek­őrök, akik őrzik bűnöket, effyeaan, átélik szégyenüket és igyekeztnek észrevétlennek maradni, elrejtőzni a vi­lág szeme elől, ma­jd, hogy nem szeré­ny»» viseskednek. Vasmak azonban olyan rosszakaratú der­értőtök is, akik szégvwiCkt)» iő-Ajdominző mertersé­get «irinnak, tásagoerras «ticnek«!'' nek dezertálásukkak nínthri as viiazní féle hősiesség Vees», » «titre lépnek, hogy megugassék »! » tábort, m­ely­­ben megszöktek, szesném­tetlette! ifics*­­kednek azzal, hogy bármikor megugst’ hatják azt * tábort, hogy következés* képen nem valami közönséges dazerle* rök, hanem hősök. Pontosan úgy, ízért Kri­loY mn&se jib&x ^Ej » v^pato* d­yrar. erősnek kápzet­ tmgái', hogy m­egt­ger­ja az elefántot!** Meg keP 'SJSspftart! — bfenwsmyfre .'.zrsmorú is ez —hogy * eeovjet «te berek és » «zw 4« kői vélemény # P* goszláv kormányt éppen az ilyen rossí' skiawrtd, ffieee&To eeeertOők Vözé e& rotkí Ilyen n az iZteEaes­zigtkör, aoté?’ nek közepette a szwjrt kormárayrs^ vége rate keil m­unkéjáL ReaniítjaSr, » jugoszláv kerar­ác* megérti, hogy nem számít össz­a szovjet Itonmáray étesáről kedvességre te még kevésbé tres. Arték­a: Moszkva, W-19 KOgvtsfilm 59. Tito juddspénzért tartja a markát Washingtonban A jugoszláv kormány hivatalosan 25 millió dollár kölcsönt kért az amerikai export-import banktól — jelenti az AFP. Az­ imperialisták bel­­grdádi ügynöke most már teljesen ledobva álarcát, nyíltan koldul gaz­dá­itól Tito , viszontszolgálatként — a Reuter szerint — stratégiai fémek szállítását ajánlotta fel az USA-nak. Ot­t­rom ál­lapot FiumeSmn Tito pribékjei a „Fortizánka" ju­goszláv hajó tűzesetét és a rijekai [Fiume" olajfinomító égésit erülvü­l használják arra, hogy egész Jugo­szláviában tömegesen tartóztassák le a kommunistákat. Rijekában kihir­dették az­­ostromállapotot­ A jugo­szláv állampolgárok tömegesen me­nekülnek­ Olaszországba a randőrseg terrorja elől. IS hatóságos­ terrorja Elietiére téri?!! a szí­ájforgalom Finnországban A finn dolgozók harca a béreme­lésért egyre újabb iparágakra ter­jed át­. Tamperében, Finnország má­sodik legnagyobb ipari központjá­ban, a fémipari munkások kedden béremelést követeltek. Ha követelé­süket szeptember­ 2-ig nem teljesí­tik, akkor sztrájkba lépnek., Több más iparág dolgozói is béremelést követelnek. A helsinki­ vasutasok is béremelési ultimátumot adtak át, amely két hét múlva jár le. A Svéd Kommunista Párt stock­holmi szervezete a svéd fővárosban tömeggyűlést rendezett. Az ott el­fogadott határozat felszólítja Svéd­ország minden dolgozóját: tettekkel valósítsa meg a sztrájkoló finn dol­gozókkal vállalt szolidaritását. hm» SK Brmmm­i A Magyar Dolgozók Pártja napdapesti pártválasztmányi ülést A MUfir*» Polgoffék Tártig »«jjybudapesti pártbizottsáfto vserdán ^ böriteff n&aybttdApesfi Télaaz-inányi ülést tartott, am­ely*n meglápty0­!^ a t«r*a«(!»k'en­ysvg csök­kenásét előidéző' hibák, megszüntetesinek módr­­e a munka­kériselékenységén­ek fokozását. Az értekezlete^ w«FÍ®^ Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára. Szakasits Árpád a Népköztársa^' Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő áHasném­­aiszter, nz. MDP főtitkér helyettese. Marosán Győrgy könnyűipari nasiszter, az MDP főtitkérfi teettcse, Zsolmyecv. Mihály nehé/ápari minisrt­m, Kossá Istvíi­ pészt­­miniszter, Vas Zoltán a Tervhivatal elnöke, Drahn» I.®ro», az ,oi«sáááf”­lés elnöke, Apró Antal, a Szaktanács főtitkára és rongrácz Pmlapest prágáriseettere is. Aur. ötösen Kovács István., a* MDP ns£fb!i­s­pesti pártbizottságának fi­tkára tartott benvánolól. Kovács k­ortárs- beszámolóját holnapi lapunkban közöljük. Kiértsoltok a háborúnak! B bBko Wnl vHikengnasszusa álsudé bízott ns gigász­i Világítffiletésre siántts a népeket A béke hívei rhzögf kongresszusának állandó bizott­sága az október 2-i nem­­zetközi békenapra felhívást intézett a világ népeihez: „A világ asszonyai és férfia! Miként 1914 anipulusában és 1939 szeptemberében, úgy mert is veszély fenyegeti­ a békét. Miként akkor, úgy most,­­s haszonra és hatalomra éhes maroknyi ember újabban atom­bombával fenyegetőzve visszautasítja a nemzetek közötti békés tárgyaláso­kat és a szolgálatát, szegődött kor­mányokkal újabb háborús szövetséget szervez. A béke hívei világkongresszusának állandó biz­tetts ág­a­z­ határozta, hogy október 2-án nemzetközi ts­apat ren­dez a békéért vívott harc jegyében —­ ennek az október 7-i nemzetközi békenapnak új állomást kell jelen­tenia a békéén fólytrtunk­ feftai«^ ben és meg kell erősítenie „ tábort. Vilná asszonyai é* férfiai! 2-án kiálteotok „ne“n"-et tt rack. Mu ’ássátok meg okló’vr gigászi világítttiintéssel « béke h-b nek mindent elsöprő erejét. Munkások, értelmiségiek, assz^f^í és férfiflk! Korra, vallásra. P°’' felfogásra rekiori­ nélkül, kárai k­'siik rá a békét a háborús n**Vy» ra hiszen valamennyiünk életét c, ^ formán veszélyezt­etik, mert a m­an válogatna közöttünk. Ha ^ ti sh­it erővel lépünk akcióba, n‘nC^gti' a ha,'alom. araelly legyőzhetne a nőnket. Közös erővel magnyer' .­a­­békéért vívott caafát, ax éle* A RfKT VTL.ÁCKONCiRkh^ ÁJRANDÓ BIZOTTSÁGÉ’

Next