Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

DUNÁNTÚLI irám­­­y üli NAPLÓ VI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ARA SO FILLÉR Jelentésik: Bárány­­haffTidfire, száz százalékig teljesítette vetéstervét A népnevelők lelkes munkája jó eredményeket hozott a Dunántúli, Napló sajtókampányában Nincs burgonyahiány a városban — Két vágón burgonyát hoz fel 9 Népbolt naponta KEDD, 1949 NOVEMBER 1 Általános tiltakozó sztrájk Olaszországban a Scelba-pribékek újabb vérengzés® miatt Római jelentés szerint vasárnap es­te a calabriai Catanzaro környékén a földnélküli parasztok művelni kezdték az ugaron hagyott földeket. Scelba, a hírhedt belügyminiszter azonnnal moz­gósította pribékjeit és hatalmas fel­fegyverzett rendőrcsapatok­­imádták meg a parasztokat. Miután a parasztok nem voltak hajlandók elhagyni a föl­deket, a rendőrség sortüzet adott. A parasztok közül kettő a helyszínen meghalt, tizenhárom életveszélyesen megsebesü­lt. Megsebesült négy rendőr is. A­ felháborító merénylet miatt az olasz szakszervezeti szövetség hétfőn délután négy órától nyolcórás általá­nos tiltakozó sztrájkot rendelt el egész Olaszországban. TELJESÍTETTÜK A FELADATOT PB. J.) Tegnap, október 31-én lejárt a búza vetésének határ­ideje. Erre a határidőre Baranyá­ban és Somogyban százszázalékig él­ Tolnában is lényegében befe­jezték a búza vetését. Olyan me­gyékben sikerült ezt elérni, melye­ket a Politikai Bizottság határo­zata ezelőtt egy hónappal, októ­ber 2-án a legnagyobb lemaradás állapotában talált Ezekben, az akkor még lemaradt megyékben kimagasló eredmények születtek. Hisz nem minden község, nem minden állami gazdaság és terme­lőszövetkezet lett most kész. Sőt, az állami gazdaságok és a termelő­­szövetkezetek már jóval a határ­­idő előtt befejezték a vetést és Szamos község is 8—10—12 nap­­l a határidő lejárta előtt vetette az utolsó holdat. Határidőre befejeztük a búza­­vetést, teljesítettük a Politikai Bizottság által reánk rótt felada­tot végrehajtottuk Népköztársa­ságunk kormányának rendeletét. Biztosítottuk jövő évi kenyerünk alapjait csatát nyertünk. Gazda­sági csatát? Azt is, de elsősorban politikai csatát. Hisz most már­­ igen sok dolgozó paraszt látja, hogy a kulákok szabotálásával, agitációjával vívott szakadatlan küzdelem közepette vetettük ro­zsunkat, búzánkat Ezt a győzelmet csak most j­árattuk, számos gazda csak teg­nap, tegnapelőtt húzatta be a tavibe a vetőgépeit, de máris,­­ minden időveszteség nélkül meg kell néznünk, hogy melyek azok a tanulságok, amiket a vetési mun­kákból, nyugodtan mondhatjuk: küzdelemből, levonhatunk. Indo­kolt ez a késedelem nélküli igyek­­vés? Indokolt mert máris itt van­­előttünk az új feladat, ami helye­sebben már nem is előttünk van, hanem benne vagyunk. A mély­­szántás ez, az őszi munkák befe­jező része. A vetési munkák során minde­nek előtt bebizonyosodott, hogy ott mennek a munkák, ott van lendület, ahol gazdája van a falu­nak, ahol a pártszervezet vezeti a falut, irányítja a falu egész éle­tét Ez azonban már előbb is be­bizonyosodott. Az ami most ve­tődött fel különös élességgel, az a járási bizottságok munkája volt. Minden kétséget kizárólag de­rült ki a vetési kampány folya­mán, hogy a járási bizottság mun­kája döntően rányomja bélyegét a járás munkájára. Bebizonyítot­ta ezt Baranyában a siklósi, Tol­­­­nában a tamási, Somogyban a ta­hi járás munkája, melyek a poli­tikai munka jó szervezésével, a felvilágosítás és a kulákellenes harc lendületes vitelével biztosí­tották maguknak az elsőséget. De bebizonyosodott ez a pécsi járási bizottság eredményében is mely lendületes munkájával a legutolsó helyről az elsők közé vezette a járást. Az őszi vetés során ismét bebi­zonyosodott a felvilágosító, a nép­nevelő munka eddig is sokat han­goztatott óriási jelentősége. Beiga­­zolást nyert az, hogy a helyesen megszervezett tudatosító munka „csodáikra" képes. Persze ez csak azok előtt tűnik csodának, akik ezzel nincsenek tisztában. Azok előtt csodának tűnt az,, hogy olyan községek, mint Belvárd­­gyula, Nagykozár, melyek a múlt hét közepén meg ijesztően le vol­tak maradva, határidő előtt be­fejezték a vetést. Azok azt mond­ják: csoda. Mi utána néztünk és láttuk, hogy az eredmény és a felvilágosító "munka között szoros összefüggés van. Mindkét község­ben, ugyani® az történt, hogy míg a termelőcsoport­ tagjai, a község leghaladottabb, legfejlettebb dol­gozó parasztjai saját dolgukkal voltak elsősorban elfoglalva, addig nem ment a községben a munka. Mihelyt azonban ezek felszabadul­tak és nekiláttak a szervezett felvilágosításnak, egycsapásra meg­változott a helyzet: a község dol­gozói­ napok alatt behozták lema­radásukat és a határidő lejárta előtt teljesítették vetési tervüket. Ez két kiragadott példa, de szá­mos ilyen esetet lehetne felsorol­ni, például számokban is ki le­hetne mutatni azt, mint emelke­dett ugrásszerűen egy-egy község eredménye a falujárók vasárnapi látogatása után. Döntő fontosságú tanulságként kell levonnunk a lezajlott mun­kákból a kommunista példamuta­tás rendkívüli jelentőségét. Min­­dennél többet ért, mindennél töb­bet használ a kommunista példa­­mutatás! Baranyahidvégi, regölyi elvtársaink példamutatása nyomán létrejött eredmények mellé még számos községet lehetne felsora­koztatni, ahol a pártvezetők, nép­nevelők és az egyszerű párttagok példamutatása szárnyakat adott a munkának. A következő tanulság, amit az őszi munkákból levonhatunk, azt hogy most is bebizonyosodott a szocialista szektor, az állami gaz­daságok, a termelőszövetkezetek mérhetetlen fölénye az egyéni kis­gazdaságok felett. A németbólyi állami gazdaság, a reménypusztai, bonnyai, a belecskai, nagyszéke­­lyi, diósberényi, de a többi állami gazdaságok és termelőcsoportok is jóval határidő előtt befejezve a vetést, példát mutattak az egész megyének a lendületes jól szerve­zett munkából. Számos termelő­csoport, melynél későn fejezték be az összevonást, ragyogó példát mutatott arra, hogy nagyüzemi gazdálkodással, helyes munkaszer­vezés mellett milyen eredményeket lehet elérni, midőn néhány nap alatt többszáz holdakat vetettek be. Bebizonyosodott az őszi mun­kák eddigi folyamán az is, hogy dolgozó parasztságunkban nagy­­mértékű egészséges versenyszellem van. Csak ébren tartani, nap mint nap éleszteni kell ezt a verseny­szellemet s akkor nagyszerű ered­mények születnek a versenyző dol­gozó parasztok munkája nyomán. Bebizonyosodott ez — ismét csak egy-két példát kiragadva. — Átán, ahol úgyszólván az egész község versenyben állt, mégpedig szerve­zett és tudatosított versenyben s ahol Baranyában harmadiknak fe­jezték be a vetést a verseny hatá­sára. De ezt tapasztaltuk Zombán és Ozorán, Nágocson és Toponá­­ron és még számos déldunántúli községben. Kevés olyan munkánk volt még, ami ennyi tanulságot szolgáltatott volna, mint­­a vetési kampány. Megtanulhatjuk belőle többek kö­zött azt is, hogy sokkal több gon­­dot kell fordítanunk a segédcsa­­patokra, a tömegszervezetekre. A vetés folyamán bebizonyosodott, hogy milyen értékes segítséget tu­dott adni a DÉFOSZ ott, ahol erős, életképes, szervezete van, ahol a középparasztok bevonásával szi­lárdan, szegényparasztok vezetik, mint Nagyharsányban, Zombán, Toponáron S ez vonatkozik nem­csak a DÉFOSZ-szervezetekre, ha­nem női és ifjúsági tömegszerve­­zeteinkre is, hisz éppen a vetési munka egyik tanulsága, hogy még sok tennivalónk van a falusi ifjú­ság és a parasztasszonyok aktivi­zálása terén. De nemcsak ilyen tanulságai vol­tak az őszi vetési munkáknak. Szá­mos­­ tanújelét tapasztaltuk an­nak is, hogy milyen gyönyörű eredményeket produkál ebben a munkában a munkások és dolgozó parasztok szilárd szövetsége. Ma­gyarszék, ahol a bányászok rögtö­rő brigádot alakítva siettek a dol­gozó parasztok segítségére, csak egy példa, melyhez hasonlót töb­bet is találunk. De szép példái születtek a dolgozó parasztok ösz­­szefogásának is, hisz kiben ne kel­tene felemelő érzést az, hogy a görcsönyi dolgozó parasztok az utolsó vasárnap átmentek Pellérd­­re venni, hogy a pellérdiek is kész legyenek határidőre!­­ Míg azonban ilyen példái szü­lettek a dolgozó parasztok össze­fogásának, ,,gyönyörű" példákat mutattak a kulákok is abból, hogy miként kell a szántás-vetést sza­botálni, hogy kell ellene agitálni. Nem Somogyviszló az egyetlen, ahol 9 kulákot kellett büntetésbe! Szingapúri jelentés szerint az impe­rialisták kínai veresége, a demokrati­kus erők történelmi jelentőségű győ­zelme zavart és rémületet keltett az imperialisták délkeletázsiai csatlósai között. Még az imperialista ügynökök véleménye szerint­ is a kínai kommunista győzelmek megrendítik a „fehér urak”, az imperialista gyarmatosítók ural­mát. , , Az ijedtségre jellemző, hogy az egy­re erősböldő délkeletázsiai forradalmi mozgalmiaktól megrettent imperialisták amerikai vezetéssel délkeletázsiai ál­rászorítani a vetésre, hisz minden községnek megvolt a maga szabo­táló és lázító, alattomosan rúg­­do­só kulákja. Az eddigi tapaszta­latok azt írják elő, míg dolgozunk, félszemünk állandóan a kulákon legyen, szüntelenül harcoljunk el­lene. A tanulságokat hasznosítanunk kell elkövetkezendő munkánkban, mindenekelőtt a már megindult mélyszántásban. Mi a teendő? Megállapítottuk azt, hogy min­dennek alapja a Párt vezetése, tehát falusi pártszervezeteinknek irányítaniuk kell a mélyszántás munkáját. És így van ez a nép­nevelő munkával, a kommunisták példamutatásával, a versennyel, a röm­ecs­e­vezetek kérdésével is. A feladat az: a meglévő lendü­la­tőmből igyekeznek előkészíteni.­­ Ugyanakkor az amerikaiak, mint a ro­mán rádió jelenti, ázsiai Marshal ter­­ven dolgoznak, a terv cél­ja a kommu­­nisták vezetőe forradalmi tömegmozgal­mak megakadályozása és a dolgozók fokozott kirablása. A TASZSZ delhii jelentése szerint a kalkuttai közüzemi munkások sztrájk­ja tovább lö­vik. A nagy indiai városban ostromy állapotot hirdettek ki. Mindennemű tüntetés és gyülekezés tilos. Betiltották a több, mint öt em­berből álló csoportosulást. létben ne engedjük, hogy akár egy pillanatig is törés álljon be. Tö­retlenül kell átvinni a vetés lendü­letét a mélyszántásra és tovább kell fokozni ezt a lendületet. Épp ezért nem szabad megengednünk, hogy a tervkölcsönjegyzés és a ve­tés folyamán helytálló népnevelő­gárdáink, a közös munkában össze­­kovácsolódott dűlőfelelősi szerve­zeteink, aktíváink széthulljanak. Ha ezt sikerül elérnünk és min­den bizonnyal el tudjuk érni, ak­kor a lenini hármas jelszó szelle­mében, nagy pártunk vezetésével a vetés után a mélyszántás tuni­káját is diadalra fogjuk vinni nyugodt öntudattal mondhatni" teljesítettük mezőgazdaságun 1­­1 éves tervének első részlettervei Helytállnak a béke ügyéért a teljes győzelemig Fagyejev beszéde a békevédelmi világkongresszus állandó bizottságának római ülésén A TASZSZ római jelentése szerint október 29-én az állandó békebizottság római ülésén Fagyejev, a szovjet kül­döttség vezetője és a bizottság he­lyettes elnöke szólalt fel Bevezető­ben tolmácsolta a Szovjetunió népei­nek üdvözletét az olasz népnek. — Mindannyiunkat elsősorban az a meggyőződés fűz egymáshoz — mon­dotta, — hogy a nemzetközi ellentéte­ket háború nélkül is a népek és kor­mányok kölcsönös megegyezésének szellemében is meg lehet oldani és hogy a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer, békésen létez­hetnek egymás mellett.­­ Másodsorban az a meggyőződés egyesít bennünket, hogy a népek nem akarnak háborút, a népek békét akarnak és, hogy a háborút Amerikában is és Európában is, imperialista csoportok készítik elő ,saját kapzsi céljaik érde­kében. Harmadszor az a meggyőződés egyesít bennünket, hogy a béke hívei erősebbek a háborús gyujtogatóknál Abból ered, ez az elhatározás, hogy minden erőnket a háború ellen, a bé­ke ügyeinek védelmére és a háborús gyujtogatók megfékezés­ére mozgósí­t­juk.­­ Természetesen r­air dolog lenne, ha a béke ügyének világszerte aratott sikerei megnyugtatnának bennünket és azt gondolnánk, hogy a háború veszé­lye elmúlt. A háborús uszítók lábbal tapossák le nemcsak a kisnépeket, hanem a nagy francia és olasz nép mél­tóságát is lealacsonyítják. Németország nyugati részét elszakít­ják és bábkormányt létesítenek, hogy ezen a né­me lakoss­ágú területen az új háború hídfőjét teremtsék meg. Gö­rögország, Vietnam és Indonézia hősi népének nemzeti függetlenségét­ állati módon elnyomják. E népek legjobbjai ellen a legvadabb terrort alkalmazzák, Tito korrupt klikkjét felfegyverzik, hogy kémkedjék és romboló tevékeny­séget végezzen békés országokban és háborút provokáljon. Végül pedig egy­re féktelenebb hírverést folytatnak az új háború érdekében, dicsőségnek tüntetik fel asszo­nyoknak és gyermekeknek a leg­tökéletesebb és legembertelenebb fegyverekkel való kiirtását. — Vannak még országok, ahol a kétségkívül békére szomjúhozó népek­ért­ fesz kései még nem tömörültek és s­em szervezetű­ek. Anna­k ellenére, hogy a béke ügye hatalmas siker ér­ el az országok egész sorában és ezek­­nek az országoknak a népei mély elis­meréssel adóznak a haladó emeberek békére irányuló erőfeszítései irán , a világ népei kétségtelenül még sokkal nagyobb eredményeket vár­nak a békemozgalomtól, amelybe legnagyobb reményeiket vetik. Ilyen országok­öbbek között az Egye­sült Államok és Anglia is, Kanada és a latinamerikai álamofc, továbbá sok gyarmati vagy függő helyzetben lévő ország. Ezután étes szavakkal bélyegezte meg a Tio-banda a’ja ’ árulásai, majd fe,jelen­ette: — Engedjék meg, hogy a szovjet küldöttek nevében üdvözöljem az ál­landó bizottság tagjait és az egész világ békehíveit. Biztosítom önöket, hogy mi, szovjet emberek, mint mindig ő­szintén és mély tisztelettel tart­juk minden nép nemzeti fejlődé­sét és a szovjet emberek egész energiájával önökkel együtt helyt­, állunk a béke ügyéért az egész világon a teljes győzelem." Ki az ellensége és ki a barátja a Szovjetuniónál! Olaszországban? A Bizottság vasárnap Róma egyik legnagyobb sz­intor­nálban, az Adriani színházban tartott ünnep­­ülést, ame­lyen Hja Ehrenberg mondott­ olasz­­nyelvű beszédet, amit a közönség óriá­si lelkesedéssel és fsással fogadot. — Amidőn visszatérek majd a Szov­jetunióba — mondot­a — megkérdezik tőlem, vajjon a Szovjetuniónak van-e sok ellensége Olaszországban? Azt fogom válaszolni, hogy igen, van talán tízezer, vagy húsz­ezer, vagy talán százezer ellen­sége. Ezután megkérdezik majd tőlem, vaj­­on a Szovjetuniónak 60­ barátja van , Olaszországban.? Erre azt Választ,om Nem, a Szovjetuniónak, Olaszor­szágban egy barátja van — és ez az olasz nép. Vasárnap délután a Szent János té­ren tantott népgyűlésen Pietri Menni hangoztatta, hogy az A­doni­ Egyez­ményt csak az olasz kormány fogadta­ el az olasz nép azonban nem. Az ol­asz nép, ahogyan nem írta alá az Allan­i Egyezményt, úgy véle: sem fogja étreadn­i a háborús uszítók szá­mára. - Egyre nagyobb méreteket öltenek a fülke­er ázsiai forradalmi mozgalmak

Next