Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

1949 NOVEMBER ! NAPLÓ Nincs bevetetlen föld Baranyában! Hétfőn a kora délutáni órákban szétfutott a hír: Baranyában nincs bevetetlen föld. A beérkezett jelentések alapján megállapítható volt, hogy vármegyénk dolgozóparasztjai becsülettel eleget tettek a Politikai Bizottság által határozatba foglaltaknak, amely szerint a vetést legkésőbb október 31-ig be kell fejezni. Amint azt már közöltük, a vármegyében elsőnek a siklósi járás végzett a vetéssel. Egymást érték a járási körjegyzőségek jelentései: másodiknak Baranyában a pécsi járás dolgozó parasztjai tették félre a vetőgépeket, majd a szentlőrinci járás jelentette, hogy eleget tett kötelezettségének. Negyediknek a villányi járás jelentkezett, majd a pécsváradi. A hatodiknak és hetediknek a mohácsi, illetve a hegyháti járás jelentette a vetés befejezését. Ezek szerint tehát október 31-én, a kora délutáni órákban Baranya Vármegye parasztsága száz százalékig teljesítette a Párt, az állam és a nép iránt vállalt kötelezettségét. Az újabb győzelem, amelyet, a kenyércsata sikeres megvívásával érüünk el, biztosíték arra is, hogy Baranya vármegye dolgozó parasztjai lelkiismerettel vetik magukat a mélyszántás fontos munkálataiba mert tudják, hogy az nemcsak több munkát, hanem nagyobb darab, fehérebb kenyeret is jelent. Ennek a felismerése vezette a németfertyi állami gazdaság dolgozóit is, amikor határtalan lelkesedéssel hoztak határozatot, amely szerint őszi mélyszántási versenyre hívják ki a megye valamennyi Állami Gazdaságát a következő feltételekkel: A mélyszántást november 1-ig befejezik, az őszi mélyszántás mélysége 20 km-nél kevesebb nem lehet, az üzemanyagfogyasztásnál 8 százalékkal csökkentik a normát. De vállalják a németbólyi állami gazdaság dolgozói azt is, hogy az üzemanyag megszervezését és a gépek ápolását olyan éberséggel és gondossággal végzik el, hogy üzemi kiesés ne álljon elő. i APOLLO 2-áig Lengyel film. Írni! a filaiban Főszereplőt Jerzy Duszynski Előadások ünnepnap 3, 5, 7, 9 ó. hétköznap 5, 7, 9 órakor Üzemek csoportos látogatása URÁNIA 2-áigg Lengyel vígjáték wmmm Főszereplőt Jerzi Duszynski. Előadások kezdője Mindenszentekkor 4, 6 és 8 ó. hétköznap 6 és 8 órakor P B B K-difa Csehszlovák film A Magas Tátrai harcok története Fehér homály Főszereplők: Jozef Pawlik, Natasa Tanskaj , Előadások kezdete Mindenszentekkor 4, 6 és 8 ó, hétköznap 6 és 8 órakor A bérletek változatlanul érvényben vannak, korlátozás nélkül inéni Szántás EIBO Is pillát mutatnak «A földmívesssoverdeseti tagok Lelkes verseny kihívások a SZÖVOSZ megyei választmányának ülésén Csizmás paraszt emberek , fejkendős parasztasszonyok töltötték meg tegnap délelőtt a pécsi munkáskatöktház nagytermét. A színpad felelt felírás: „Minden dolgozd parasztnak a fölmíves szövetkezetben a helyet“ A sorokban pedig azok a dolgozó parasztok és parasztasszonyok foglaltak helyet, akik legelsőknek ismerjék ezt fel és akik legtöbbet tesznek azért, hogy valóban minden dolgozó paraszt megtalálja helyét a falusi földmív összövet kezetekben. A Szövetkezetek Országos Szövetségének megyei választmánya tartotta tegnap ülését. A megyei válaszarány ülésen az országos központ részéről Szabó Berény elvtárs tartott beszámolót. Szabó elvtárs beszámolójában először az országos választmány ülése óta eltért időszak eredményeivel foglalkozott. Kiemelte azokat a sikereket, melyeket a szövetkezeti parasztság mindenek előtt a termelőszövetkezeti csoportok szervezésében elért. A Továbbiakban pedig ismeretté, hogy a szövetkezetek tagsága aktív eredményes munkát vészelt a férjlől esőn jegyzés munkájában és az őszi szántás vetési munkákban is élen járt legtöbb szövetkezetünek tagsága. A következőkben az általános földre üvesszövetkezetek előtt álló feladatokról szólott Szabó Berény elvtárs. Három dimntű feladat — Ezek a feladatok három irányúak — mondotta. Először is újra I-e®dU!«,,«san neki kell látnunk a tagtoborzás munkájának és az év végére el kell értnünk országosan az egymillió kétszázezres taglétszámot. Másodszor elő kell készítenünk a szövetkezetek 1949. évi tervét, harmadszor pedig meg kell szerveznünk, hogy a szövetkezetek tagsága a vetési munkálatok után az őszi mélyszántásban is élenjárjon és ne csak maga végezze el a mélyszántást, hanem részt vegyen annak szervezésében, a mélyszántásnak, mint harci feladatnak a dolgozó parasztság körében való tudatosításában is. Ezután külön-külön világította meg a három feladatot Szabó elvtárs. Atagtoborzás kérdésénél kihangsúlyozta, hogy még igen nagy feladataink vannak a nők és a 16 éven fölüli fiatalok beszervezése körül. Az 1950. évi terveket illetőleg kifejtegette, hogy ezeket a terveket a tagság teljes bevonásával kell összeállítani és a tagságot aktivizálni kell s a tervek végrehajtására. Az előttünk álló, sőt már sok helyen megindult mélyszántási munkák végrehajtásánál pedig a példamutatáson és a felvilágosításon kívül igen nagy szervezési munkák is hárulnak a földmívesszövetkezetekre. A továbbiakban foglalkozott Szabó elvtárs a földmives szövetkezetek és a termelőcsoportok viszonyával. — Csak az lehet jó földművesszövetkezet — mondotta — amely elősegíti a termelőcsoport megalakulását, megalakulás után pedig hozzájárul ahhoz, hogy a TSZCS eredményes munkát végezhessen. A Párt és Rákosi elvtárs irányításával Befejezésül a Párt és a szövetkezetek viszonyával foglalkozott Szabó elvtárs, hangsúlyozva, hogy ott, ahol a szövetkezeti vezetők nem szakadtak el a Párttól, ahol megszívlelték a Párt tanácsait és annak irányítása mellett dolgoztak, ott jó eredményeket sikerült elérni. A most előttünk álló feladatok is igen nagyok, de meg tudjuk ezeket is oldani nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja útmutatása és annak bölcs vezetőjének, mindnyájunk szeretett vezérének, Rákosi Mátyás elvtárs irányítása mellett. — fejezte be beszédét Szabó Berény elvtárs. Szabó elvtárs beszéde után a megyei választmány résztvevői perceken keresztül felállva, ütemes tapssal és éljenzéssel ünnepeltél: a Magyar Dolgozók Pártját és annaknagy vezérét, Rákosi elvtársat, majd a Szovjetuniót, és a világ dolgozóinak bölcs vezérét, Sztálin elvtársat. ták a szövetkezet egész dolgozó paraszti tagságát Molnár elvtárs a továbbiakban a szövetkezeti tagság aktív bekapcsolásának kérdéséről beszélt, a szövetkezetnek a kizsákmányoló és kupec elemektől való újabb megtisztulásáról, melyre példának Mattyot, Bezedeket és Babarcot hozta fel, ahol a küldöttközgyűlés hatására aktivizálódott, a tagság annyira, hogy eltávolította sorai közül az oda nem való elemeket. Az eredmények mellett mutatkoznak még hibák is Ezután a megye földművesszövetkezeteinél mutatkozó hibákat és elhajlásokat elemezte Molnár elvtárs. Rámutatott hogy hiba az, ha a földművesszövetkezet kizárólag csak a TSZCS-vel törődik, mint például azt Mágocson teszik és elhanyagolják a földművesszövetkezet többi 300 nem TSZCS tagját. Több helyen, mint Pellérden, nem akarnak egyetlen funkciót, sem a középparasztnak adni, pedig a szegényparasztság vezetőszerepénél, biztosítása mellett nem szabad a középparasztokat sem elhanyagolni. Ez helytelen, mint ahogy el kell ítélni a Cserdiben történteket is, ahol erőszakkal akartak TSZ,CS-t szervezni. Molnár elvtárs beszámolója végén a szövetkezetek kultúrtevékenységében beállott fejlődést ismertette. 14 szövetkezetnek van már mozija, 13-nál van rádió, 33 rendelkezik könyvtárral. Molnár elvtárs beszámolója után megválasztották a megyei választmány elnökségét. A jelenlevő szövetkezeti küldöttek nagy lelkesedéssel választották meg elnökségi tagoknak Nagy Ferencnét Molgácsról, Olasz Vincét Mikényesről, Süveges Jánost Ágról, Vorgics Márkáét Kásádról, Hegedűs Lászlót Lippóról, Vagadics Ferencet Ugjszlóról, Kocsis Istvánt Beremendről, és Kiss Jánosnét Majsról. Kihívások mélyszállási versenyre Ezután a hozzászólások kezdődtek meg. Kovács Márton Kistótfalu küldötte annak helyességét hangsúlyozta, hogy a kormányzat megállapította a vetés határidejét, majd kijelentette, hogy községének dolgozó parasztsága, különösen pedig a szövetkezeti tagok a mélyszántást is határidő előtt fejezi be. Balogh Lajos a mattyi szövetkezet küldötte volt. Felszólalása végén szövetkezete nevében a megye öszszes szövetkezeteit, kihívta a mélyszántás versenyben való elvégzésére. Nagy Ferencné, a mágocsi szövetkezet nevében ugyancsak versenyre hívta ki a szövetkezeteket és szövetkezete nevében vállalta, hogy legkésőbb november 20-ig befejezik a mélyszántást, míg a reménypusztai termelőcsoport küldötte november 13-re vállalta a mélyszántás 100 százalékos befejezését. Számos értékes hozzászólás után Szabó Berény válaszolt a felszólalásokra, majd az Internacionálé hangjaival ért véget a választmányi ülés. Feljelentést tett a rendőrségen Erdőgazdasági Mobáks gondnoksága Sáfrány János pécsbudafői földműves ellen, mert jogtalanul dőbt Lovászldény jó munkája Ezután Molnár Károly elvtárs, a SZÖVOSZ baranya megyei központjának vesztője tartotta más beszámolóját a megye szövetkezeteinek az országos választmány ülése óta elért fejlődéséről. A tagtoborzás során elért eredményeket felsorolva, kiemelte Lovászhetény földművesszövetkezetet, ahol a küldöttközgyűlés előtt a község dolgozó parasztjainak mindössze egynegyed része volt szövetkezeti tag, ma pedig tagja a szövetkezetnek a községben mindenki, aki csaló szövetkezeti tag lehet. Ezt a jó eredményt úgy érték el, hogy mindenekelőtt a pártszervezetre,támaszkodva, annak irányítása szedni dolgoztak, másrészt pedig aktivizál- űrraéter tűzifát vitt el az erdőből. 3 Jó munkát végeztek népnevelőink a Danáni Napló sajtókampány első napján Vasárnap indult a Dunántúli Napló kéthetes sajtókampánya. Kora reggel az üzemi falujárók és népnevelőik ezrei indultak útnak, hogy- agitációs munkájukkal. Pártunk megyei lapja előfizetőinek táborát kiszélesítsék. Az első nap eredményei azt mutatják, hogy egyes helyeken nem elég lendülettel kezdték a kampányt. Ezeken , helyeken a fennálló hiányosságokat a legrövidebb időn belül is kell javítani és minden erőt arra kell összpontosítani, hogy a Dunántúli Naplónak minél több előfizetőt szerezzenek. A falusi pártszervezetek egy része máris jó kezdeményezéssel versenyre hívta ki a szomszéd község pártszervezetét, így Lippó, Ivándárda é,s még egész sor .község nemes vetélkedést indított a Párt megyei lapjának megerősítésére. Különösen példát mutattak Bár és Németbóly állami gazdaságai, ahol a kiküldött előfizetési lapok már a kora délelőtti órákban elfogytak és Németbóly 70, Bár állami gazdasága pótlólag 50 előfizetési lapot kiért. De nem marad el az előfizetés gyűjtésben Vásárosévenke pártszervezete s van és a községben 70 előfizetőt gyűjtöttek. Ugyanígy a siklósi járás is lelkesen és nagy lendülettel inditolta a kéthetes Dunántúli Napló kampányt. A siklósi járásiján az első napra előirányzott előfizetésgyűjtő-lépek elfogytak és a pártszervezetek utánpótlást kérnek. A megyéiken általitsm jómedrvénynyel zárult az első nap, de ugyanez nem mondható el a bányavidékről, amely igen elmaradt ebben a munkában. A bányavidék pártszervezetei nem vettél elég komolyyan a Pártunk Szervező Bizottsága által indított saj főszervező munkát és ennek könnyelmű kezelése meglátszott már az első napon. A bányászpártszzervezeteknek arra kell venni az irányt, hogy a lemaradásukat sürgősen kijavítsák, és egy pillanatra sem szabad elhanyagolniuk ezt az igen fontos pártminnkát. Pécsett is több száz előfizetőt gyűjtöttek vasárnap a népnevelők. Ez az eredmény még fokozódni fog, ha a területi és üzeii pártszervezetek jobban kézbe veszik a kampány irányítását. A megyében egyre nő a versenyszellem és ha ehhez csatlakoznak a többi szervezetek is, jó munkával elérhetik az eddig lemaradottak, hogy feltörjenek az elsők közé. A Népből! naponta két vagon burgonyát hoz fel Pécsre Magyarországon élelmiszerbőség van. Ez többszörösen bebizonyított tény. Minden átutazó és ideérkező külföldi bizonyítja, de elismerték ezt a brüszszeli élelmiszervilágkiürításon is. A pécsi háziasszonyok mégis napokon át nem tudtak elég burgonyát vásárolni. Pedig a földművesszövetkezetek raktáraiban vagonszám áll a burgonya. Nem is olyan régen még 35 fillér volt a burgonya, de aztán, hogy csökkent a felhozatal, felment az ára 50 fillérre. Előzőleg megjelent egy kormányrendelet, mely szerint burgonya csak a Burgonya NV bélyegzőjével ellátó*1. szállítólevéllel szállítható. Ez nagyon helyénvaló, de hol volt Baranyában a Burgonya NV? Itt a Burgonya NV ügykörét a Gyümölcsértékesítő NV látná el, de a város közellátási vezetőinek a *frig**résére sem szállítottak elegendő mennyiségű burgonyát. A Népbolt most árudáinak ellátását maga vette kézbe. Naponta két vágón burgonyát hoznak a városba és ezt a téli ellátásra 2—3 mázsás tételekben is forgalomba hozzák. A Népbolt baranyai üzletpolitikájára rámondhatjuk azt, hogy rugalmas. A Népbolt a tojásfronton is megmutatta, hogy az állami kereskedelem, mennyire a dolgozók érdekét szolgálja. Tíz nap alatt 50.000 tojást adtak el 82 filléres áron és így a piacon is a tojás árát 1,10-ről 80 fillérre szorították le. Nem csoda, hogy a Népbolt az országos versenyben első. Szeretnénk ezt rövidesen a Burgonya MV-ről is elmondani. Egy kellő tervértekezletet tartani A Sopiana dolgozói megértették az ötéves terv feladatait Éppen az üzemi háromszögütés előtt vette kezébe Halabrin elvtárs a Dunántúli Naplót. Szeme megakadt, a harmadik oldal egyik címén. ..így nem szabad tervértekezletet tartani“. Gondosan elolvasta a Norma-1aj gyár tervértekezletéről szóló beszámolót és rájött, hogy a Sopiana gépgyárban is mutatkoznak hasonló hibák. — Nehogy úgy járjunk, mint a Norma, hogy az újságban rossz példaként szerepeljünk, inkább mutassunk jó példát. A háromszorokalt is a rossz példából, összehívta a népnevelők értekezletét, ismertette velük a tervet és lelkükre kötötte, hogy minden tudásukat használják fel az ötéves terv ismertetésére. Az értekezlet mutatta meg, hogy ez sikerült A nagycsarnokban a vállalatvezető elvtárs, az öntödében Győri elvtárs ismertette az ötéves terv részleteit. Elmondták,, hogy az év elején még nem ment minden egészen simán a Sopianában. Akkor jöttek az új munkások és t gyár az addig gyártott mezőgazdasági gépekre vontatottan kapott rendelést. Hogy a hibákat leküzdjék, megerősítették a gyár pártszervezetét és legfőbb jelszavukká Rákosi elvtárs mondását tették: „Tied a gyár, magadnak építed“. Későit tömegei’fisBOöM a szakszervezet is, brigádok alakultak, versenyek indultak és néhány elvtárs megkezdte a régi normák megszigorítását. Egyesek rossz szemmel nézték a versenyt és a normafelajánlók lelkesedését, azok most láthatják, hogy mennyire nem volt igazuk, mert csak így juthatott el a gyár idáig. Az év elejétől mostanáig 147 százalékkal nőtt a gyár termelése, azaz most két és félszer annyit termelnek, mint, januárban. A munkáslétszám ezalatt kétszeresére emelkedett, és így a gyár tmnevékenysége 0 hónap alatt 15 százalékkal növekedett. Több, mint 20 százalékkal emelkedett a munkások átlagos keresete is. Az értekezlet minden résztvevője teljes érdeklődéssel figyelt minden szót. Most értették csak meg igazán, hogy valóban övék a gyár és senki nem tudta eltitkolni örömét amiatt, hogy saját gyárukat sikerült jól fejleszteni, hogy most így megerősödve nézhetnek az ötéves terv óta. Az ötéves tervhez szükség volt az eddigi fejlődésre. Mert már az első évben újabb 25%-kal emelkedik a gyár teljesítménye és például a januári termelés 134 százalékkal, a februári pedig 187 százalékkal magasabb az 1948-as év megfelelő két hónapjánál. Hatalmas beruházások teszik könnyebbé a munkát. Csak az új irodaépület egymillióba kerül, 180 ezer az új fürdő-és öltöző, új, nagyteljesítményű esztergapadokat kapnak, fúrógépeket és kompresszort, így érthető az ötéves terv és a tervben a nagyobb teljesítmény. A felszólalók mind örömmel fogadják és ígérik, hogy a tervet túlteljesítik. Veverka elvtárs az öntödéből például azt is jól látja, hogy Amerikában válság és munkanélküliség van, míg nálunk és méginkább a Szovjetunióban, munkaverseny, sztahánovista mozgalom és munkáshiány. Ezt el is mondja felszólalásában a többieknek. Pintér elvtárs arra kéri a többieket, hogy a homokot ne szórják a formázógépre, mert az a mienk, vigyázni kell rá. Menkó elvtárs a gépformázókat versenyre hívja az ötéves terv két hónappal előbb való teljesítésére. Ivanovics elvtárs Exner elvtársat hívja versenyre, Gadó György esztergályostanuló pedig Rack István tanulótársát. Ssy tzólalnak fel egymásután ötvenhatan a két értekezleten. Egyik felszólaló iparvágány építését kéri (ami be is került a beruházási tervbe), a másik a «.»hulladékok értékesítésére tesz javaslatot, a harmadik azt kéri, hogy mindenki nagyobb gondot fordítson a szerszámokra, mert az is a mi vagyonunk és így megy ez három órán keresztül. Ötletek, javaslatok, versenykihívások bizonyítják, hogy a Sopianában a munkások megértették, mi a feladatuk az ötéves tervben. Ebben pedig nem kis részük volt a népnevelőknek és annak, hogy Halabrin elvtárs a Dunántúli Napló cikkéből okulva a kezdetben mutatkozott hibákat ki tudta tiltani.