Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

1950 AUGUSZTUS 1NAPLÓ3 $9 Vállaltuk és tehesítüük Alkotmányunk ünnepére“ Baranya valamennyi községének dolgozó parasztsága lelkesen csatlakozott Mindszent és Szegvár versenykihívásához .— Királyegyháza nagyon sokat kapott a mi Alkotmányunktól kedves gazdatársak! Nagy fejlődésen ment ,keresztül a falu, megváltozott a képe, és még többet fog fejlődni és változni ezután. Az új artézikét és az új utcasor mellett, amit a hároméves terv adott, az ötéves tervtől még többet várhatunk. Kultúrházunk és napköziotthonunk épül, orvosi lakot és iskolát kap a községünk, egészségházunk lesz és villanyt szerelnek a falu végéig. Gépeink lesznek, amellyel a földjeinket megművelhetjük, több szabad időnk lesz, több jut szórakozásra, művelődésre és így közelebb kerülünk a városhoz, közelebb kerülünk azokhoz a jogokhoz, amelyeket a múltban ezártak tőlünk és amelyeket a mi Alktományunk biztosít. Kovács János elvtárs, a Népfront-bizottság elnöke beszél, szemben a figyelmes parasztarcokkal, szemben a lelkes gyűlésre összejött királyegyházai dolgozó parasztokkal, akik szívvel, lélekkel végzik a munkájukat és azon igyekeznek, hogy mielőbb végezzenek a csépléssel és időre begyűjtsék a gabonát a szövetkezet raktárába. Jól megértik Kovács János szavait. Hogyne értenék, amikor a szavak mögött tettek állnak, amikor látják az új házakat, egy egész utcasort és az új artézikutat. Hálás szívvel gondolnak ilyenkor a Pártra, a munkásosztályra, mely áldozatos munkával biztosítja a tervek végrehajtását és az Alkotmány betű szerinti valóra válását. Nem új már előttük, amit Kovács János, Szegvár és Mindszent versenyéről beszél. Ismerik már a feltételeket is, amelyeket versenypontokban szabtak meg egymásnak: augusztus 5-re fejezik be a cséplést) huszadikára, az Alkotmány ünnepére pedig végezni akarnak a begyűjtéssel is. Szegvár és Mindszent dolgozó parasztsága példát mutatott a királyegyházainknak is, miként kell méltóképpen megünnepelni Alktományunk évfordulóját. — Vállaljuk azt gazdatársaim, hogy augusztus 5-re elcsépelteik és 20-ára pedig begyűjtjük összes feleslegünket? — hangzik el Kovács elvtárs kérdése. — Vállaljuk azt, hogy a cséplés után három napon belül bevisszük a gabonánkat a szövetkezeti raktárba? — Három nap múlva? Rögtön! Mindjárt a cséplés után! Még abban az órában! Nem várunk egy percet sem, ha elcsépeltünk Nem visszük a padlásra — hangzik a terem minden részéből. Minden dolgozó paraszt szomszédjához fordulva gyors szavakkal kezd beszélni a kérdésről. — Hogyne vinnénk be, hiszen nekünk is hasznunk. .Több pénzt is kapunk érte, nem hullik el és nem szárad be a mag, meg aztán a fáradtság is. Még az ember felviszi, meg újból lehozza a padlásról... Vicze Ferenc bácsi, kilenc és fél holdas dolgozó paraszt beszél: —Mi is végre tudjuk hajtani azt, amit a szegváriak! Aki azt mondja, hogy nem lehet, az az ellenséggel póktól, vagy maga is ellenség. Én a családommal vállalom ... A sumonyi dolgozó parasztok küldötte áll fel. A királyegyháziak elmosolyodnak a szaván. Már megint Sumony, az örök versenytárs- Szegvár és Mindszent példájára, versenyre hívja őket. No, akkor jól meg kell fogni a dol- K°b jobban kell mozogni a népnevelőknek, a cséplőgép-agitátoroknak és beszélni kell nekik is külön a cséplőbrigádok tagjaival, hogy még az eddiginél is jobban versenyezzenek, hogy előbb fejezhessék be a cséplést. Váradi Ferenc kilencholdas dolgozó fogadja el a kihívást a király*£'TfA1 ~ Mi elfogad JuL. es Igérjük, hogy a teli ősit ifik S WW S»» h Mir.tS* a hazaszeretet vezet! Küzdjük le az akadályokat és teljesítsük azt, amit vállaltunk) Fejezzük be gyorsan a begyűjtést Váradi Ferenc szavára úgy jön meg a válasz, mintha egyetlen nagy erőshangú ember mondaná Királyegyháza nevében: " Vállaltuk, teljesítjük! Avon*,tus 20 előtt! De nemcsak Királyegyházán volt ilyen, lelkes, jó gyűlés, amelyen a dolgozó parasztok csatlakoztak Szegvár és Mindszent, versenykihívásához. Szerte a megyében a megye minden községében nagy lelkesedéssel vállalták a dolgozó parasztok, hogy a cséplést augusztus 5-re, a begyűjtést pedig augusztus 20-ra maradéktalanul elvégzik. Mánfán és Komlón nem hiányzott a gyűlésről egyetlen dolgozó paraszt sem. Mánton Bálint elvtárs, a párttitkár tartotta a beszámolót, amely után hatan szólaltak fel. A kisgyűlés résztvevői valamennyien elfogadták Bálint elvtárs javaslatát, miszerint versenyben Komlóval a begyűjtést augusztustizedikére befejezik. A versenykihívást Komló tette meg, augusztus 12-i határidővel, amelyet a mánfaiak két nappal lerövidítettek a gyors begyűjtés és a verseny megnyerése céljából, Nagycsányon a község dolgozó parasztsága teljes számban megjelent. Az egész egész község igen jól áll a begyűjtéssel, amit már eddig is versenyben végeztek. Lelkesedéssel követték Szegvár és Mindszent példáját ési vállalták, hogy a begyűjtést, augusztusi másodikára elvégzik. A jóhangulatú gyűlés résztvevői meleghangú táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, meg- köszönve a Párt eddigi segítségét és támogatását. Jiricsen és Gyűdön meglátszott a gyűlésen, hogy jó népnevelőmunkát előzte meg. Mindkét községben élénken kapcsolódtak bele az előkészítő, munkába a DISZ-fiatalok. A gyűdi gyűlésen felszólalt egy dolgozó parasztfiatal és miután a községi dolgozó parasztjiai vállalták, hogy augusztus 15-i határidővel befejezik a begyűjtést, ígéretet tett, hogy a DISZ-s fiatalok megtesznek mindent ennek érdekében, segítenek a Pártnak a népnevelőmunkában és azon igyekeznek, hogy előmozdíthassák a község versenyben való győzelmét. Magyaregregyen már két nappal a gyűlés előtt kivitték a népnevelőkeldolgozó parasztok közé a gyűlés és a terménybegyűjtési verseny jelentőségét. A jó előkészítő munka után igen jól sikerült a gyűlés is, amelyen a DISZ-fiatalok ügyesen összeállított kultúrműsorral kedveskedtek. A magyaregregyi dolgozó parasztok vállalták, hogy Szegvár és Mindszent példájára ők sem fognak elmaradni, hanem azon igyekeznek, hogy jó munkával augusztus 20-ra teljesíthessék a begyűjtést. Hasonló lelkesedéssel zajlottak le a gyűlések a megye összes községeiben. Dolgozó parasztságunk jól megértette a terménybegyűjtési verseny jelentőségét, éppen ezért örömmel csatlakozott Szegvár és Mindszent példájára ahhoz a versenyhez, amelynek célja augusztus 20-ára, Alkotmányunk ünnepére száz százalékosan befejezni ötéves, tervünk első gabonájának begyűjtését. Nem neveltek, hanem rossz munkát végeztek a mecsekszabolcsi népnevelő elvtársak, ha olyan felkészületlenül mentek ki a dolgozó parasztság körébe, mint vasárnap is Királyegyházára. Állítsatok olyanfelelősi gárdátok élére, aki irányítani tud benneteket. Olvassátok a Szabad Népen kívül a „Falusi Népnevelő“-t, hogy tisztában legyetek a falu minden problémájával és konkrét agitációt tudjatok kifejteni! Udvar belgazi parasztjai számázalékban telicsitelték a begyűjtést Baranyában Kislippó dolgozó parasztsága fejezte be elsőnek a termény,begyűjtést. Kislippó példájára telkes, lendületes versenyben Udvar község dolgozó parasztjai is teljesítették hazafias kötelességüket: 100 százalékig elvégezték a begyűjtést. Ebből az alkalomból a község dolgozó parasztjai táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, amelyben megfogadták, hogy tovább harcolnak a begyűjtés túlteljesítéséért. Megyei verseny tábla begyűjtés Megyei előirányzat búzából: 537.734 mázsa, teljesítve: 163382 mázsa. Rozsból: 64.709 mázsa, teljesítve: 26.507 mázsa. Árpából: 107.205 mázsa, teljesítve: 29.362 mázsa. Zabból 18.602 mázsa, teljesítve: 3.602 mázsa. DICSÉRETET ÉRDEMELNEK: Korda János felsőmindszent, 440 százalék. CsekeJános Magyarszék, 42! százalék. Pródi György Liget, 40! százalék. Panta Károly Tófű, 301 százalék. Bárka János Kárász, 382 százalék. Ormosi András Mohácssziget, 38! százalék. Labac János Szentkatatin, 372 százalék. Tihanyi György Magyarszék, 369 százalék. Ringert János Herceg Eödös, 368 százalék. Kovács János Gyümölcsénk, 368 százalék. Tóth István Szálma, 361 százalék. Lőrinc Pál Csányoszró, 350 százalék. Varga Ferenc Bogdása, 350 százalék. Füstös Pál Palotabozsok, 356 százalék. Pirányi Ferenc Somberek, 330 százalék. Belek Ferenc Palotabozsok, 290 százalék. Szokola István Szerény, 218 százalék. Id. Szíres József Peterd, 211 százalék. Gál Mihály Kiskassa, 200 százalék. A Zsolnay-gyár öntudatos dolgozói már megkezdték a harcot az új normák túlteljesítéséért Pécsett, bármerre is járunk, nem tudunk háromszáz méternél nagyobb távolságra elmenni, hogy ismét bele ne ütközzünk valamilyen porcellán készítménybe. Itt kisebb porcellán szigetelők, amott magasfeszültségű szigetelők. Selejtes darabok mindenfelé. A kertek szegélyein, a kerítések szélein, az íróasztalokon... Baksa Ferenc DISZ-ifi, a Zsolnaygyár népnevelője is felfigyelt erre. Brigádjának munka közben el is magyarázta, milyen kiesést jelent minden egyes selejtes darab ötéves tervünk végrehajtásában. Csökkentik a selejtet — Ha a koreai gyári munkás csak egyetlen selejtes lövedéket is készít— hozza fel példaként Baksa Ferenc, — az egyetlen selejtes darab miatt eggyel kevesebb gránát jut valamelyik harcosnak a fronton. Lehet, hogy csak 10, de lehet, hogy ezáltal ezerméteres előnyomulástól fosztotta meg ezzel a fronton harcoló katonát. De az is meglehet, hogy az életét veszélyezteti az egyetlen hiányzó lövedék. A mi harcunk is éppen olyan jelentős, lett itt, a magunk frontján, a Zsolnay gyárban. Könnyen lehet, hogy a mi napi felejt kiesésünk napokra visszatartja valamelyik faluban, vagy üzemben az ötéves terv villamosítási munkálatait. A napok pedig könnyen hetekké, esetleg hónapokká torlódnak... Balogh István csoportvezető rögtön hozzáteszi: “ Szótáriak! Kapcsoljuk össze ezt a kérdést, ha már itt tartunk, még egy harccal: a normarendezés és alapbéremelés kérdésével... Baksa elvtárs hagyja, hadd fejtsék ki munkatársaik nézeteiket. De amikor olyan irányt vesz a beszélgetés, mintha a minisztertanács határozatának végrehajtása után az alapbéremelés következtében mit sem változna keresetük, medert szab a beszélgetésnek. — Nem. Itt gyökeresen változtatnunk kell munkamódszerünkön. Hiába teljesítünk mi 180—200 százalékot, ha a termelés 20—30 százaléka selejtbe megy. Csak az időt és a pénzt raboljuk. A termelést feltétlenül fokoznunk kell. A csoport selejtje — de az üzemrészé is — áprilisban még 60 százalékra rúgott... Csak erőteljes, megfeszített munkával tudják elérni a termelésben a százszázalékot. Ekkor a Párt, sietett segítségükre. Tapasztalat -csere-átadást létesített a pesti Kerámia gyár és a Zsolnay gyár munkásai között. Kárpáti élmunkás elvtárs jött le Pestről és számos jó módszerre megtanította az üzemrész munkásait. A kocsikat, melyre az égetendő darabokat rakták, lelapozták. Majd amikor valamennyien meggyőződtek arról, hogy normájuk valóban elavult, nem esnek kétségbe, még akkor sem, amikor a népnevelő rámutat arra, hogy természetesen a normarendezés után nem dolgozhatnak ilyen laza normával. Baksa Ferenc azonnal mozgósít az új normák túlteljesítésére. További újításokon törik fejüket. Hogyan lehetne a termelékenységet tovább fokozni, hogyan tudnák a selejtet csökkenteni. A koreai hősök harcaira és saját harcukra gondolnak. Milyen gyorsan fel kell találja magát a fronton harcoló hős? Ők sem tanakodnak sokáig. Mennél előbb megkezdik a normák túlteljesítéséért a harcot, annál biztosabb a győzelem. Egy nap sem múlik el, hogy újabb ötlettel elő ne hozakodna valamelyikük. Tegnapelőtt, a magasfeszültségű szigetelőből még csak 14 darabot tudtak kefelesleges külön hangsúlyozni, milyen maradiaknak titulálják Horváth Jánosnéék munkacsapatát azok, akik máris elkezdték a harcot a laza normák levetkőzésére. Horváth Jánosnéék, Kosztolányi Ferencnéék kereken kijelentik, náluk nem lehet munkaversenyt szervezni. Rövid beszélgetés után kiderül, hogy az ő csoportjuk nem is gondolt még erre. Úgy látszik, nekik közömbös,, hogy mennyit termelnek, de ugyanúgy az is, hogy az új normák bevezetése után, mennyit keresnek majd, Patópálosdit játszanak... Pedig újítani, munkaversenyt szervezni az ő csoportjuknál is lehet. Csak szólni kell, a műszaki vezetőknek, hogy egyenletes gázszolgáltatást biztosítsanak mindkét csapat részére és az arra illetékesnek, Jakab Mihály rakodásnál is mind újabb és újabb újításokat vezettek be. Ma már — a kezdeti nehézségekhez képest — játszva 170—180 százalékra teljesítik normájukat. De a selejt még ma is 15 százalék felett áll,,csira rakni, tegnap már 28-at. Egészen kicsiség az újítás. Az egyik sort felpackolják, hogy a mellé kerülő sort közelebb rakhassák, így véletlenül sem ér össze egyik a másikkal. Egycsapásra csökkentik a selejtet is, amellett, hogy kétszeres mennyiséget éget ki a kemence ugyanannyi hőenergiával. Még aznap újabb újítást kísérleteztek ki. Emeletes kocsikra rakják a nyers darabokat, így még samotí-tokok sem kellenek, szabadon égethetik a kemencében, emellett 30 százalékkal több nyersdarabot lehet rápakolni .. • A mozaikokat kerek egésszé kerekítik. Versenyre hívták ki a délutános munkacsoportot önköltségcsökkentésre, selejtcsökkentésre. Versenyre hívják őket, melyik csoport valósít meg több újítást, melyik teljesíti előbb túl az új normákat is! szakszervezeti csoport bizalminak már meg kellett volna mindezt szervezni! Abban az esetben, ha sem a népnevelő munka nem folyik, dem a szakszervezeti bizalmi nem működik, valóban nem valósulhat meg munkaverseny, a csoport dolgozói az ellenség játékszereivé válhatnak az új normák bevezetése után. * Még a héten termelési értekezletre ülnek össze azz üzemek dolgozói. Ezeken az értekezleteken adjanak számot, arról, hogyan készültek már fel az új normák túlteljesítésére, milyen újításokkal, milyen munkaversenyekkel indulnak harcba az új normák túlteljesítésére. De feddjék fel az akadályokat is, akár a népnevelő munka, akár a szakszervezeti munka, akár az üzemvezetőség hibája is az! A mostani norma elavult Akik még nem versenyeznek & keresnefetsH mideo dolgozója vegye fel a harcot népünk ellenségei, az árufelhorározók és spekulánsok ellen Pártunk Politikai Bizottságának határozata a szakszervezetek munkájával kapcsolatban és a kritika, amely a SZOT III. tanácsülésén a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók felé elhangzott, — mely szerint nem veszik fel eléggé a harcot az árufelhalmozók, a spekulánsok, a klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokraták ellen — megyénk területére is teljes mértékben érvényes. Valóban azt kell tapasztalnunk, hogy a kereskedelem dolgozói tétlenül nézik, hogy a klerikális reakció, a Titok és kulák-befolyás fűtötte elemek, az „Amerika Hangja" hallgatói, az árubőség ellenére napról-napra igyekeznek újabb és újbbbi rohamot intézni tervszerű gazdálkodásunk, tervszerű áruelosztásunk, egyszóval dolgozó népünk zavartalan ellátása ellen. A kereskedelem dolgozói, beleértve a földmívesszövetkezeti boltkezelőket is, nem ffksítják vissza és nem veszik fel a harcot mindjárt a pultnál a politikai bújtagató(: életszínvonalunk elsőszámú ellenségei, a kulák áruhalmozók, rágalmazók és felforgató elemekkel szemben. A kereskedelem dolgozói gyakran szótlanul tűrik, hogy előttük rágalmazzák népi demokráciánkkat és nem tesznek kísérletet abban az irányban, hogy ezeket a reakciós áruhiénákat azonnal leleplezzék és rendőrkézre adják. A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete felhívja tehát minden egyes dolgozóját, — de egyben kéri ehhez minden egyes becsületes dolgozó segítségét is —, hogy kövessenek el mindent a dolgozók jó és gondos kiszolgálása érdekében. Tegyék magukévá Pártunk jogos kritikáját én már most készüljenek fel a „Koreai Hét.“ jó eredményének fokozására azzal is, hogy kíméletlenül felveszik a küzdelmet azok ellen, akik sorbaállásokat provokálnak. Leplezzék le a jobboldali szociáldemokrácia beépített, ügynökeit, akik az állami kereskedelmet választották ki zavart keltő munkájukhoz. A földművesszövetkezeti boltok dolgozói is legyenek résen a kulákspekulációval szemben és a faluban megbújt reakciós, horthysta tiszt és volt csendőrelemek mesterkedéseivel szemben. Szakszervezetünk elvárja minden egyes dolgozójától, hogy Pártunk iránymutatásának megfelelően maradéktalanul teljesítsék feladataikat a szocializmus építésében és kíméletlen harcot folytassanak a klerikális és jobboldali szociáldemokrata reakció, a szulák-befolyás minden megnyilvánulása ellen. Gellér B. Miklós KPDSZ megyei titkár. Három új kényű téglafajtát vezetnek be invers az épütetárnál. Az építőipar zavartalan nyersanyagellátásának biztosítása és az önköltségcsökkentés érdekében több új, könnyű építőanyag használatát vezetik be az építkezéseknél. Az egyik a salakbeton épíőtest, amelyet szénsalakból és cementből készítenek. Lényegesen könnyebb a téglánál, ezért nagy, ötven-hetven téglának megfelelő építőtesteket gyártanak belőle. Alkalmazásával jelentősen meggyorsul az építkezés. Eger környékén található egy könynyű kőrajta, a tufa, mely szintén lényegesen könnyebb a téglánál. A követ lisztté őrlik és oltott mésszel keverik, majd az így nyert habarcsot formákba öntik. A tufatégla készítésére Egerben téglagyárat építenek és jövőre megindítják folyamatos gyártását. A legkönnyebb új építőanyag a kovaföld tégla. A kovakövet agyaggal és tőzeggel keverik, az így nyert nyersanyagot bármilyen formára és nagyságra önthetik. A másik két új téglához hasonlóan olcsóbb a kőszivacsnál ésjelentősen elősegíti a gyors építkezést. Egy ilyen tégla négyszer akkora lesz, mint a rendes tégla, de még így is, könnyebb lesz.