Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-01 / 203. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VI. ÉVFOLYAM, 203 SZÁM Hétfőn bélfogifilist tartanak a pécsi dolgozók As építőmunkások többsége túlteljesíti normáját A sátorhelyi állami gazdaság versenykihívása az őszi munkákra ARA SO FILLÉR PÉNTEK, SZEPTEMBER 1 Amerikai repülőgépek ismét megsértették a Kínai Népköztársaság légiterét Csu En-Laj elvtárs távirata a Biztonsági Tanácshoz az újabb provokációs gaztettről Az IJj Kifta ügynödksége közli,hogy a rkai Koreában működő agresszív ameri haderők repülőgépei ismét benyomultak a Kínai Népköztársaság területére és kínai polgárokat öltek és sebesítették meg. Csu En-Laj elvtárs a központi népi kormány külügyminisztere ezzel kapcsolatosan újabb táviratot intézett Malik elvtárshoz, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának elnökéhez és Trygve Liehez, az ENSZ főtitkárához. Követelte, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul tegyen hatékony intézkedéseket a Koreában működő amerikai agreszszív erők támadása kiterjesztésének megakadályozására és a Koreába benyomult amerikai erők kivonására. A távirat szövege a következőt Az augusztus 27-én történt Incidenst követően a Koreában működő agreszív amerikai erők hadirepülőgépei augusztus 29-én benyomultak a Kínai Népköztársaság légiterébe és több kínai polgárt megöltek és megsebesítettek. Augusztus 29-én 17 óra 45 perckor négy amerikai vadászgép Korea felől közeledve benyomult Kína területe felé és légi felderítést végzett a kuantiani körzetben fekvő Lakosziao felett, a Jalucslan folyó jobbpartján. Ezután továbbrepültek a Jalucslan folyó jobbpartján Csantinnbokou felé, kb. egy km-re Lakoszinotól Ott kínai polgári hajókra lőttek, megöltek egy kínai halászt és két másikat megsebesítettek. 17 óra 50 perckor ugyanezek a vadászgépek az Antungtól északkeletre fekvő Kokucsi felett jelentek meg. Ismét lőtték a polgári hajóinkat, megöltek három kínai halászt, súlyosan megsebesítetek kettőt és könnyen megsebesítettek három másik halászt. A Koreában működő agresszív amerikai erőknek ezek a folytatólagosan elkövetett provokációs gaztettel szembetűnően leleplezték és bebizonyították az Egyesült Államok kormányának szándékát, hogy a háborút kiterjessze és megbontsa az egyetemes békét. A Kínai Népköztársaság Központi Népi kormányának nevében ezennel ismét vádat emelek az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt és követelem, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa haladéktalanul tegyen augusztus 27-i előterjesztésem alapján hatékony intézkedéseket, hogy az agressziójuk kiterjesztésére törekvő, Koreában működő agresszív amerikai erőket haladéktalanul kivonják Koreából, hogy az adott probléma többé ne váljék komoly méretűvé. Nagyon is szükségesnek vélem, hogy ezeket az intézkedéseket haladéktalanul megtegyék. Csu En-Laj, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának külügyminisztere, Peking, 1950. augusztus 30.“ Népnevelőink jobb munkával szélesítsék ki a munkaversenyt A Központi Vezetőség május 31-i határozata alaposan és hoszszú időre meghatározta népnevelőink és egyben pártszervezeteink feladatait is: a munka termelékenységének emelését. A Központi Vezetőség ülése óta közel három hónap telt el. Az eltelt három hónap alatt megértette Baranya dolgozó népe is, hová jutnánk, ha azok a jelenségek, melyekre Pártunk Központi Vezetősége felhívta valamennyiünk figyelmét tovább hatalmasodnának. Pártszervezeteink, népnevelőink mindennek következményét Baranyában is ráegérttették a dolgozó tömegekkel. Ennek az alapos felvilágosító munkának jegyében követelték üzemi dolgozóink tömegesen a laza normák felülvizsgását, majd ugyanettől a felismeréstől ösztökélve indultak harcba az új normákkal folytatott munkaversenybe, a terv idő előtti teljesítéséért. Három hónap elteltével már lelkes mozgalommá vált Baranya valamennyi üzemében az új normák túlteljesítésének jegyében folytatott békeharc.A Koreai Hét eredményeiben már teljes egészében jelentkezett Pártunk Központi Vezetősége május 31-i határozatának hatása. A Koreai Hét eredményei ezen belül- kétségkívül jelzik népnevelőink alapos felvilágosító munkájának színvonalát is- a dolgosok hatalmas tömegei aktivizálódtak, hatalmas mértékben növövekedett öntudatuk, munkaversenyük lendülete forradalmivá vált. "Üzemi dolgozóink a Koreai Hét lendületével tömegesen teljesítik ei új normáikat. Elért eredményeikkel hitet tettek dolgozóink Pártunk politikája, a Központi Vezér tőste határozatának végrehajtása mellett. A Koreai Hét lendületét azonban nem tartották meg minden üzemben és még ennél is kevesebb üzemben fokozták tovább. Ennek egyedüli oka a népnevelő munka színvonalának hanyatlása. Oka az, hogy számtalan megnyilvánulásban a dolgozók tömegeinek forradalmi lendülete utolérte a népnevelők fejlettségét, a népnevelők pedig nem találták meg a módját, hogy ismét irányítsák a dolgozó tömegek munkaverseny lendületét, békeharcát A pécsi bőrgyár népnevelői a múlt heti népnevelő értekezleten mérlegre tették a Koreai Héten és az azt követő napok alatt végzett munkájukat. A bőrgyár népnevelő értekezletén felmerült hasznos szempontok, azok az útmutatások, melyek alapján a hiányosságokat lehet küszöbölni — nemcsak a körgyár népneveinek nyújtottak hatalmas segítséget, hanem valamennyi üzem népnevelőjének. Azóta már üzemeink legnagyobb felében hasonló népnevelő értekezleteken kiértékelték népneveltünk egyrészt a Koreai Hét agitájos tapasztalatait, másrészt megkeresték hiányosságaikat és fogadalmat tettek arra, hogy jelentetökéletesítik politikai felvilágosító munkájukat, ismét irányítani csak a tömegek békeharcát. .J ahol a presi bőrgyár népnevelő- értekezletének tapasztalatait áttanulmányozták és annak szempontéit saját üzemükben hasznosítottáák is a népnévé ők - ott a népmértékben pkeletesedett. Különösen szemmel kísérhető ez a Sopiana- gépgyárban. A Sopiana-gépgyár népnevelői értekezletükön szinte hiánytalanul átültették saját területükre a bor-gyári népnevelőértekezlet tapaszalait Az új normák bevezetéséről történt felkészülésükben is már előnyösem jelentkezett ennek hatása. A Sopiana dolgozói által az új normákkal elért eredmények a legjobban igazolják a tapasztalatcsere jelentőségéit A Sopiana dolgozói napról-napra jobb és jobb eredményeket érnek el. Glück Nándor esztergályos például 136,156, 208, majd 231 százalékra fokozta eredményét új normája alapján. Vagy Szili Ferenc és Szalai József 115, 117, 120 százalékra emelte teljesítményét. Mindez azt bizonyítja, hogy a Sopiana népnevelői felvilágosító munkájukban az egyéni, példamutatásra és a tapasztalatcsere megszervezésére fektetik a fősúlyt. A pécsi bőrgyár múlt heti népnevelő értekezletének tapasztalatait azonban még nem tanulmányozták át valamennyi üzemben. Sőt, nem egy helyen még a Koreai Hét eredményeit sem értékelték ki népnevelő értekezleten. A komlói imágasépítkezésen történt ugyan kísérlet arra, hogy népnevelő értekezleten mérlegre tegyék a Koreai Hét agitációs tapasztalatait, a pécsi bőrgyár népnevelő értekezletének szempontjait, azonban a népnevelő értekezlet alapos előkészítésének hiányában azok korántsem érték el a joggal kivárt eredményt. Pártszervezeteink, népnevelőink feladata, hogy népneveld értekezleteiben gondosan mérlegre tegyék a Koreai Hét agitációs tapasztalatait és a Dunántúli Napló vasárnapi cikke alapján kiértékeljék pécsi bőrgyár népnevelő értekezletének tanulságait — ott, ahol még eddig ezt nem tették meg. A bőrgyár népnevelő értekezletének útmutatásait tegyék magukévá és annak alapján tökéletesítsék felvilágosító munkájukat. Fonják a legszorosabbra kapcsolatukat a dolgozók minden rétegével. Minden nap személy szerint beszéljék meg a dolgozókkal a munka körülményeit. Ismerjék meg és fokozzák képességeit, tökéletesítsék szakmai, politikai tudásukat. Kérdezzék meg a dolgozóktól milyen akadályok gátolják tervük idő előtti teljesítését, általában a munkaversenyek kiszélesítését. Alapos gondossággal karolják fel a dolgozók helyes kezdeményezéseit és saját, vagy a legjobbak tapasztalatait gyakorlatban adják át. A munkaversenyben elmaradt dolgozókat, az üzemrészükben gyengén teljesítő dolgozókat csaks úgy segíthetik habzókat csakis úgy segíthetik hattömegmozgalommá a terv idő előtt bekesítéséért indult versenymozgalmat, ha a tapasztalatcsere élő, mozgékony szervezőivé válnak. A terv idő előtti teljesítését azonban akkor sem tehetik sikeres tömegmozgalommá, ha haladéktalanul nem leplezik le a 100 százalékon aluli teljesítőknél az esetleges tudatos munkavisszatartást, 12 ellenség támadásának újabb megnyilvánulását. De nem küszöbölhetik ki enélkül az eredmények hullámzását sem. Kövessék a vasasi bányászok példáját, aki röpgyűlésükön valamennyi dolgozó előtt megbélyegezték a munkavisszatartókat, megmagyarázák, milyen károkat okoz azzal az ellenség a dolgozóknak. Az eddigi tapasztalatokon túlmenően fordítsanak gondot a népnevelő értekezleteken a munka minősége ellenőrzésének kérdésére is. Ügyeljenek mindennapi munkájuk közben arra, nehogy ellenséges behatásra olyan irányba fejlődjön a munkaverseny, mely a minőség rovására megy. A népnevelő értekezleteiben kérjék számon egymástól végzett munkájukat. Kérjék számon egymástól, hogyan tettek eleget a Központi Vezetőség május 31 határozatának, megtettek-e mindent a minisztertanács határozatának végrehajtása után annak további győzelmeiért, megtettek-e mindent a terv idő előtti befejezéséért indult kezdeményezés tömegmozgalommá tételéért. Népnevelő munkájukkal sokkal nagyobb mértékben nyújtsanak segítséget Pártunknak oly formában is, hogy a pártonkívüli dolgozók legkiválóbbjait tagjelöltekké nevelik. Különösen gondot fordítsanak azon dolgozók politikai nevelésére, akik a Koreai Hét eredményeivel, vagy az új normákkal folyó munkaversenyben elért kiváló eredményeiken kívül bebizonyították, hogy érdemesett a dolgozók legjobbjai, a Párt tagjelöltjei közé való felvételre. Ezen keresztül váljanak népnevelőink valóban nevelőivé Pástunk felnövekvő tagságának is. Az, amit itt láttunk, megerősít bennünket az imperializmus elleni harcban Húsztagú osztrák küldöttség látogatása a reménypusztai termelőcsoportnál Sok dolgozó paraszt meglátogatta már a reménypusztai termelőcsoportot. Sok látogatónak mesélték már el a csoport tagjai fejlődésük történetét. Csütörtökön azonban olyan esemény volt Reménypusztán, melynek eredményeképpen nemcsak a megye, nemcsak az ország, de a külföld dolgozói közül is huszon alaposan megismerték a reménypusztai termelőcsoportot. A Szaktanács által vendégül látott 20 osztrák dolgozó látogatott el tegnap Remény pusztára. Déltájban hatalmas autóbuszon érkeztek meg az osztrák vendégek, akiket a termelő Csoport apraja-nagyra várt a csoport bejáratánál. Egy pillanatig tartott Csak az ismerkedés. Az osztrák elvtársak harsány ,,Szabadság!"-ja azonnnal eloszlatta a reménypusztai csoport tagjainak bizonytalanságát, érezték, hogy barátok, elvtársak jöttek hozzájuk látogatóba. Varga Jenő elvtárs köszönti a vendégeket Az osztrák küldöttséget a Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács nevében Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte. — Az elvtársak most meggyőződhetnek arról — mondotta —, hogy a magyar dolgozó parasztság hogyan építi boldog jövőjét. Láthatják majd, hogy élni tudtunk a szabadsággal, melyet felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió hozott el nekünk. Láthatják majd, hogy a magyar dolgozó parasztság elindult azon az úton, mely a felemelkedés felé vezet, a szövetkezet, társas gazdálkodás útján. — Nem volt könnyű az eddigi erdményeket elérni. Eredményeink állandó harcban születtek, melyeket a falusi kizsákítmányolók a kulákok, a klerikális reakció, a szétzúzott városi tőkésosztály maradványaival szemben kellett megvívnunk. Ezek mindent elkövettek, hogy meggátolják fejlődé-sünket, hogy megakadályozzák a dol- gozó parasztság felemelkedését. Pártunk vezetésével, a munkásosztály támogatásával azonban a dolgozó parasztság sorra visszaverte ezeket a támadásokat. — A sikerek kivívói és az eredmények élvezői között ott találjuk a magyar anyanyelvű dolgozó parasztok mellett a német és szláv ajkú dolgozó parasztokat. Ezek a dolgozó parasztok ugyanazokat a jogokat élvezik nálunk, mint a magyar dolgozó parasztok, épúgy részesültek annak idején a földosztásban és épúgy építik most a termelőcsoportban boldog jövőjüket, mint magyar anyanyelvű dolgozó paraszttársaik. Nálunk nincs megkülönböztetés a különböző nyelvű dolgozók között, nálunk egyenrangú polgára népköztársaságunknak a magyar, német vagy a szláv ajkú dolgozó. — Mi mindezeket a jogokat úgy tudtuk kivívni, hogy a Szovjetunió felszabadított bennünket és ezzel megazután Forgács Imre elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja pécsi járási bizottsága nevében üdvözölte az osztrák vendégeket, elmondva, hogy a reménypusztai csoport, melyhez most eljöttek, úttörője volt a szövetkezeti gazdálkodásnak, melynek példáját a járás számos községében követték már, s hogy a járásban már olyan község is van, melyben egy-két család kivételével az összes dolgozó parasztok ráléptek a társas gazdálkodás útjára. Doszpod József a csoport elnöke köszöntötte ezután az osztrák vendégeket. — 1916-ban együtt voltam Bécsben osztrák munkásokkal és parasztokkal, mint katona — mondotta. — És bizony akkor is úgy volt, hogy az egyszerű munkásokkal, parasztokkal jól megértettük egymást. Bennem már akkor kezdett tudatosulni az, hogy a szegény emberek megértik egymást, akármilyen nemzetiségűek is. Azóta nagyot fordult a világ. Mi nyílt a lehetőségünk arra, hogy lerázzuk magunkról a tőkések uralmát. Önök előtt még nagy harcok állnak küzdeniök kell nemcsak a külföldi imperialisták gyarmatosító törekvései ellen, de saját tőkésosztályuk elnyomó uralma ellen is. Mi biztosíthatjuk önöket, hogy a magyar dolgozó nép együtt érez a szabadságáért küzdő osztrák dolgozó néppel. A termelés fokozásával mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a termelőcsoportok építésével, a békéért is harcolunk és harcolunk az osztrák dolgozó nép békéjéért s szabadságáért is. Varga elvtárs szavait Sztálin, Rákosi és Roplenig elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt elnöke éltetésével fejezte be. Az osztrák vendégek, a csoport tagjai hosszasan borró lelkesedéssel éltették a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálin elvtársat, a magyar dolgozók bölcs vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat és az osztrák dolgozók vezetőjét, Köplénig elvtársat, ráléptünk a szocializmus építésének útjára. Azt, hogy ezen az úton az ipari munkásság milyen eredményeket ért el, vendégeink valószínűleg már látták Budapesten és a nagyobb városokban. Boldogok vagyunk, hogy nálunk láthatják meg azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista mezőgazdaság útjára lépett dolgozó parasztoknak sikerült a Párt irányításával, a munkásosztály segítségével elérniük. A magyar dolgozó parasztok szabadon építik boldog jövőjüket — Mi — folytatta Doszpod József a reménypusztai termelőcsoport elnöke — építjük termelőcsoportjainkat. De ezt nemcsak azért tesszük, hogy magunknak szebb életet forémáljunk. Az a cél is vezet bennünket, hogy a termelőcsoportok nagyobb eredményeivel erősítsük búzánkat s vele együtt az egész házai Reménypuszta úttörője vol a társasgazdálkodásnak