Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

i) M­ANTULI VILÁG ■ PROLET­ÁRIÁI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Dolgozó parasztságunk a munkásosztály példamutatására lelkesen jegyez békekölcsönt. (2. o.) — Jugoszláviában 10 százalékkal csökkentik a dolgozók kenyérfejadagját. (3. o.) — Testvéri szeretettel várta Ivánbattyán és Ócsárd dolgozik parasztsága a kárpátukrajnai magyar kol­­hozparasztok küldöttségét. (7. o.) — Meg kell gyorsítani az őszi munkák ütemét. (7. o.) — A megyei tanács ke­reskedelmi osztálya áruforgalmi bizottságot alakított az áru helyes elosztására. (7. o.) ■ .Vl'/A Z';VM, D,T' BAiVAUVÁWIECYEI PÁ­RTB­­­ZOTT­SÁGÁ­NA­K LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 229 SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1950 OKTÓBER 1 AKI BÉKÉT AKAR, BÉKEKÖLCSÖNT JEGYEZ Három nappal ezelőtt jelent meg népköztársaságunk kormányának felhívása: hazánk minden hit fia, városban és falun egyaránt béke­kölcsön jegyzéssel szolgálja a béke, a haladás ügyét, boldog, erős füg­getlen hazánk jövőjét. Kormányunk felhívása lelkes visszhangra talált az egész országban és nem utolsó sorban megyénkben is. Büszkék vö­lgyünk arra, hogy Baranya megye a megyék versenyében az elsők kö­zött va­n. Itt a határ mentén, a há­tára készülő imperialista kalan­­­­dorok szomszédságában, különösen f­­­ontos, hogy megmutassuk dolgo­­■> „a népünk politikai érettségét, tej­­*"■[ ’ t öntudatát, szilárd egységét. .. gyák tudomásul a koreai nép és 14 % jugoszláv dolgozók gyilkosai, pill­­gy itt Baranyában a béketábor tan­arcosai élnek, elszánt, áldozat­­a kész hazafiak, akik mélységesen­­szeretik népi demokratikus orszá­gukat. Azt az országot, amely az övék és amely soha többé nem lesz a nagybirtokosok és nagytőkések rablótanyája, soha többé nem lesz az imperialisták rabláncára fűzött gyarmati Ezt bizonyította be beszédes tet­tekkel megyénk népe a kormány felhívását követő három napon. E rövid idő alatt a békekölcsön-jegy­zésben túlszárnyaltuk azt a összeget, amennyit tavaly a tervkölcsön-jegyzésnél két hét folyamán értünk el. Az elkö­vetkező napokon tovább törünk előre, új és új sikereket vívunk ki. Megyénk minden egyes dolgozójá­­ttak elhatározott szándéka, hogy az élen járóktól nem szakadunk le, megőrizzük az elsőknek kijáró megbecsülést! Eddigi sikereinket mindenek­­előtt munkásosztályunk hazafias helytállásának köszönhetjük. Mun­kásosztályunk ismét bebizonyította, hogy méltán vezetője egész né­­einknek. Forradalmi öntudatban, áldozatkézségben példát mutat, ha milyen harci feladatról van szó, ...) rá mindenkor bizton számíthatunk, s Az elmúlt néhány nap alatt a fej­ér­­­t harc új hősei születtek közöttük, a. • ok, akik leküzdötték nemcsak ye­llettség rágalmait, de leküzdöt­­t,'■ saját magukban az önzést, a vdrbösséget, azokat a hitvány •' ajdonságokat is, amelyeket a ’ ’.pdalizmus nevelt beléjük. Hadd i­it­elítsük meg közülük korai Jó­­*a­­­zsef latván-aknai vájárt, aki 2.000, ríj­­un József Ferenc-aknai vájárt, is ' Jó ugyancsak 2.000 forintot jegyz t­­ett De nem kisebb értékű Schmidt Józsefné, Zsolnay-gyári hadiözvegy áldozatkészsége­­ sem, aki 400 forint fizetés mellett 800 forintot adott kölcsön államának. Klézli Lajos Sopiana-gyári öntödei munkás 500 forint fizetéssel 1400 forintot jegyzett, Ambrus Teréz, a komlói Magasépítés dolgozója 600 forint fizetéssel 1.200 forintot adott a béke erősítésére. Mohácsi I atyán Zsolnay-gyári munkás 6 gyermek apja. 400 forint fizetése ’mellett 600 forintot jegyzett. Ki tudná felsorolni a munkásosztály hőseit, a Példamutató hazafiak sorát. Egyetlen szám is kellően, meggyőzően mutatja mun­kásaink, bányászaink nagyszerű helytállását: az eddig lejegyzett *3 milliónak több mint 70 száza­lékát ők adták. . A kiemelkedő eredmények múl­tát van már tennivaló üzemeink­ben, városainkban a munkásosz­­*41v sorai közé befészkelődött és stép ezért veszede­mes ellenség a jobboldali szociáldemokraták rá­jalmaikkal befolyásuk alá akarják terteni a munkások öntudatra hőbb megtéveszthető részét. Egy követ fújnak velük a volt gyár­­tulajdonosok, horthysta tisztek, akik most sokhelyi munkásnak ál­cázva végzik romboló munkájukat. A Bőrgyárban régi, hétpróbás peyeristák, a szászvári bányában Szabó Lajoshoz hasonló munkás­­árulók, a komlói építkezésnél Kis Emil Zoltán volt katonatiszt, Mo­hácson Schneider János gyárától megfosztott nagytőkés,­­ társa­dalmunk söpredékei lazítanak a békekölcsön, hazánk szabadsága, a dolgozók uralma, a béke etlen. Éppen ezért békebizottságaink és népnevelőink ne csökkentsék, sőt nap, mint nap fokozzák meg­győző munkájukat, még azokban az üzemekben is, ahol a békeköl­csön-jegyzés szép arányokban bon­takozott ki. Népnevelő munkánkka­­l mélyítsük el a munkásosztály ha­g­­aszeretetét, készítsük fel új, nagy csatákra, mindenekelőtt a közelgő tanácsválasztásokra. Nemcsak munkásosztályunk, ha­nem népünk minden rétege felsora­­kozik a bék­e ügye mellett. Profesz­­szorok, a K­ossuth-díjas Ernst Jenő, aki 10.000 vagy Lissák Kál­mán, ak­i 7.500 forintot jegyzett, tisztviselők, kisemberek, a meg­egyezéshez hű katolikus esperesek és plébánosok jelentős összegeket adnak kölcsön a dolgozók államá­nak, hogy használja fel maradék­talanul ötéves tervünk hatalmas üzes megyénkben nép­építő munkájára, békénk védelmére. A békekölcsön-jegy —- nyugodtan állíthatjuk mozgalom tett! Népmozgásb­anmá fejlődik a bé­kekölcsön-jegyzés nemcsak váro­sainkban, hanem falvainkon is. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőcsoportok és a községek dolgozóinak tekintélyes tábora már e három nap alatt becsületes áldo­zatkészséggel válaszolt kormá­nyunk felhívására. Tógyer József 9 gyermekes erdősmecskei újgazda 1.000 forintot jegyzett, Csizik Fe­renc 6 holdas kisparaszti 700-at és mint népnevelő is derekasan kivet­te­ részét a jegyzésből. Rosnyák Ferenc 5 holdas villányi gazda 1.000 forinttal, Papp Ferenc szilá­gyi 5 gyermekes középparaszt és Pokolovics Mile magyarbólyi tszcs-tag ugyancsak 1.006—1.000 forinttal bizonyította be hazája iránti hűségét. Ma már országos neve van Kisbu­dm­árnak, amelynek népe nem elégedett meg azzal, hogy saját községében győzelermre vigye a békekölcsön-jegyzést ha­nem segítségére sietett a vele pá­rosversenyben álló N­agy bu­dmér­nak is, a példát mutató békeharco­sok ott folytatták eredményes fel­világosító munkájukat. Megyénk községei nem akarnak elmaradni az üzemek mögött! A mai napon az eddiginél széle­sebben bontakozik ki a béke védel­mének most folyó, jelentős csatája falvainkon. Községi békebizottsá­gaink eddigi jósm­unkájukat meg­sokszorozzák a falujárók és a me­gyei békevédelmi bizottság által kiküldött kiváló békekölcsön-jegy­ző népnevelők támogatásával Azok mennek ki hozzájuk, akik egész héten a termelés frontján teljesítették az ötéves tervből rá­­juk eső feladatot azok, akik első­nek és erejükhöz mérten, sőt sok esetben azon felül is jegyeztek békekölcsönt. Fogadják őket nagy szeretettel, hisz édes testvéreik mennek hozzájuk! Hős munkásosz­tályunk tagjai, akik különféle me­zőgazdasági géneket a falu vil­l­­mosításhoz szükséges szigetelőket, bőrt és számtalan fontos iparcik­ket készítenek a falu dolgozók szá­mára. Községi békebizottságaink­­ lássák meg, hogy a mai napnak meg kell erősítenie munkás-pa­raszt szövetségünket, azt a szövet­­get, ame­nnek népünk minden ed­digi eredményét köszönheti. Munkásosztályunk forradalmi lendületet és forradalmi éberséget visz falvainkba. Segíteni fog dol­gozó parasztságunknak abba, hogy felismerje és leleplezze es­küdt ellenségeit, erős korlátok kö­zé szorított sziporog­s,teherte­­len kizsákmányolj, a kufagokat, akiknek többsége most a békeköl­csön jegyzés idején is kimutatta foga-fehérét, bebizonyította azt hogy közönséges hazaáruló, nem teremtő békét, hanem pusztító há­borút akar. A békebizottságok tagjai, minden becsü­etes dolgozó legyen lelkes harcosa a békekölcsön-jegyzésnek! Vigyük győzelemre városon és fa­lun egyaránt­s béké­­zászlaját Ne legyen egyetlen községünk sem, ahol rést nyitunk a világháborús kalandoroknak: erőt és egységet mutassunk, hogy az amerikai im­perialisták, a titoista banditák és mindenféle szövetségesük félelem­mel nézzen a világ hatalmas bélső­­frontjának erős magyar bástyájára. A békekölcsön ügye — a béke ügye! Jegyezzen mindenki becsü­lettel, szabad, virágzó hazája iránti forró szeretettel és hűséggel béke­kölcsönt! Baranyamerrgvi Héke­védelmi Bizottság ! Mi üzemeink legjobb falujáról megyénk községeiben viszik győzelemre a békekölcsönt A pécsi és baranyai családok minden kereső tagja jegyezzen! A b­ékekölcsönjegyzés minden órájában új győzelmek születnek. Győ­zelmek elsősorban az üzemekben, győzelmek a falun, az állami gazdasá­gokban tszcsk-ben és győzelmek a hivataliéban, győzelmek a béke frontján. Szombat délig Baranya megyében a békekölcsön jegyzésének összege 22 millió 900 ezer 350 forintra emelkedett. Ez igen jelentős ered­mény, amellyel máris túlhaladtuk azt az összeget, melyet tavaly a terv­­kölcs­önjegyzés idején két hét alatt értünk el A békekölcsön­ jegyzésénél követésre méltó példát mutat munkásosz­tályunk. Pécsett, ahol legtöbb az üzem, legtöbb az ipari dolgozó a béke­kölcsön jegyzésének az összege és aránya is a legmagasabb. A mai nap­pal a munkásosztályunk a békekölcsön jegyzésének filléréért újabb se­gítséget ad a dolgozó parasztságnak, mert száz és száz falujáró indul harcra a megyénkbe® a békekölcsön teljes győzelméért A MESZ­­i ART dolgozóinak eddigi jegyzése 2.367.950 forint­iv . A békekölcsönjegyzés harmadik napján 205.850 forinttal emelkedett a jegyzés összege a pécsvidéki MESZKART-aknákon. István-aknán több mint 40.000 forintot jegyeztek le a bányászok a szombati napon és így 588.450 forintos összeggel to­vábbra is az élen halad. A vasasi Petőfi-akna is felzárkózik István­­aknához, és eredménye felugrott 448.300 forintra. Harmadik helyen áll a pécsbányatelepi Széchenyi­­akna 305500, negyedik az András­aidra 204.350 és utolsó helyen van a mecsekszabolcsi Ferenc-akna 239.250 A Pécsi Magasépítés 971.800 fo­rintról 1.114.800 forintra emelte a jegyzés összegét, míg a Dohány­gyárban a szombat déli jelentés sze­rint nincs komoly emelkedés a jegyzésben, pedig minden üzemnek arra kell törekedni, hogy a béke­­keresőn-jegyzési versenyben minél jobb helyezést érjen el és ezzel fo­kozottan vegye ki részét a béke megvédéséből. A komlói * Magasépí­tésnél fokozták a lendületet, de a mohácsi Magasépítésnél még jóval a vállalt összeg alatt vannak. Az AVESZ-nál eddig 248 ezer fo­rintot jegyeztek, de ez a szám még nem teljes. A jegyzési átlag 564 fo­rint. Alberkovics Nándor lakatos példát mutatott 1.300 forintos jegy­zésével, amikor a fizetése 650 fo­rint. Kreinicker Sándor szerelő 1200 forintot jegyzett, fizetése 700 forint Átlagon alul csak­ Pál János szerelő jegyzett, aki még egy havi kerese­t­ének a feléért, sem jegyzett, béke­kölcsönt. A Szigetvári Cipőgyárban jól­agy jártak és így a jegyzés szép ered­ménnyel járt, az üzem dolgozói 82.000 forint értékű békekölcsönt v­ásároltak. Nagyon gyenge azonban a Beremendi Cementgyárban a békekölcsönjegyzés agitációja, nem leplezik le azokat, akik a béke el­­lenségei, akik uszítanak a békeköl­csönjegyzés ellen, ezért eddig csak 62.700 forintot jegyeztek az üzem dolgozói.­­ 615 forintos átlag a Húsüzemben A Pécsi Húsüzemben az üze­­mi átlag: 845 forint. Gavallér György párttitkár fizetésének 200 százalékát, Kilvinger Erzsébet se­gédmunkás fizetése 160 százalékát Kiss József újítási felelős és Ple­jó példát mutatott Ferenc-aknán Kun József vájár 2.000 és Ragoncsa József segédvájár 1.100 forintos köl­­csönjegyzésével., István-aknán Ka­kas István (5) élmunkás vájár is jó példával járult a dolgozók felé, mert korábbi 1.000 forintos jegyzé­sét még 400 forinttal felemelte. Szép eredményt értek el a harma­dik napon a pécsújhegyi dolgozók is, mert 361.150 forintra emelték fel a jegyzési összeget. A bányaigazga­tósági dolgozók jegyzésének végös­­­szege 140.550 forint. Az összes MESZHART-üzemek ezidáig 2 mil­ló 367­ forintot jegyeztek. dher Jánosné szakácsnő fizetése 200 százalékát jegyezte. A Nádor-szálló dolgozói a jegy­zésben versenyre hívták az ország összes szállodáját és eddig szilár­dan tartják az első helyet. Átlagos jegyzésük 1076 forint. Gergely Er­zsébetnek 900 forint a fizetése és 2.000 forintot jegyzett. Krajzer Ádámnénak 400 forint a fizetése és hétszázat, Vondra Erzsébet 450 fo­rint fizetés mellett 7,00 forintot jegy­zett. Lantos György tanuló 700 fo­rint fizetéssel 1500 forintot jegyzett. A kereskedelmi és pénzügyi dol­gozók szakszervezetének 2.767 tagja eddig 700 forintos átlaggal 1 millió 939 ezer forinttal járult hozzá a béke megvédéséhez. * A járások közül változatlanul a villányi járás áll a legjobban, má­sodik a siklósi, harmadik a komlói járás. Ezután következik a pécs­­váradi, sellyei és a pécsi járás, míg a sásdi, szigetvári és mohácsi já­rásban lemaradás­­ mutatkozik a jegyzésnél. Ennek a lemaradásnak nem az az oka, mintha ezeknek a járásoknak a dolgozói kevésbbé te­kintenék személyes ügyüknek a béke ügyét, mint a többi járások dolgozói. A lemaradást a hiányos politikai előkészítő munka és a gyenge agitáció okozta, így tehát konkrét népnevelő munkával behoz­ható a lemaradás. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy városban és falun egyre szélesedik azoknak a dolgozóknak a száma, akik fel­ismerték, hogy a békédről esőn jegy­zés, a kedve megvédésének, ötéves tervünknek és az életszínvonal emelésének kérdései szorosan ös­szefüggnek. Éppen ezért ne legyen a megyénkben egyetlen olyan csa­lád sem, ahol ne jegyezne minden dolgozó családtag békekölcsönt és ne támogatná ezzel is a béke­ ügyét! A komlói járásban fokozott len­dülettel folyik a békekölcsön jegy­zése. A járás területén a legutolsó jelentések szerint 2.603.400 forintot jegyeztek a dolgozók. Ebből Komló 1,641.000 forintot jegyzett. A közsé­gek versenyében Mágocs község viszi el a pálmát 165.447 forintos jegyzéssel. Nem sokkal maradt el mögötte Bikás község, ahol a dol­gozó parasztok 60.550 forintos jegy­zéssel tettek tanúbizonyságot arról, hogy rendíthetetlen hívei a béké­nek. A magyarszéki dolgozók 33.100 forintot adtak a béke bástyájának megerősítésére. A kis eldugott Me­­csekfalu község dolgozói 8.450 forin­tos békekölcsönjegyzésükkel példát mutattak azoknak a községeknek, amelyek lemaradtak a kölcsönjegy­­zésben­. Ilyen község például Tékes, ahol csak 2.200 forintot jegyeztek. Ugyan­csak nagy a lemaradás Alsómocso­­ládon is, ahol a 4.950 forintos jegy­zés azt bizonyítja, hogy Alsómocso­­ládon nem mindenki híve a béké­nek. Ugyanez áll Kisvaszar és Egy­­házaskozár községekre is, ahol a kulákok mindent elkövetnek, hogy lebeszéljék a dolgozó parasztokat a békekölcsön jegyzéséről. Ezekben a községekben alaposan meg kell ja­vítani a népnevelő munkát. Dávid Simon 10 holdas nagyhajmási kö­zépparaszt ezt mondotta: — Nekem éppúgy, mert minden becsületes embernek a béke min­dennél fontosabb. Ezért örömmel jegyzek 1000 forintos békekölcsön­kötvényt. A szászvári bányában 167.250 fo­rint, a nagymányoki bánya 304.500 forint, a mázai bányában 346.950 fo­rint a jegyzés összege. Mohácson utca utcával I. versenyen A mohácsi üzemek egymással ver­sengve vesznek részt a békekölcsön­jegyzésében. A mohácsi Selyemgyár 100.000 forinton felül jegyzett. A Magasépítési Vállalat 200.000 forin­tot, a Bőrgyár dolgozói 39.000 forin­tot, a vendéglátóipari és szállodai dolgozók — 48 személy — összesen 46.700 forintot jegyeztek. Még az utcák is versenyben álla­tiak egymással, a hangos­ híradó ál­landóan­ beszámol a legújabb ered­ményekről. Ma a szigeten indul meg az erőteljes népnevelő munka. Az­ ellenség sem maradt, tétlen, támadásra indult békénk ellen, így Schneider János, volt téglagyártulaj­donos, aki 15—20 dolgozót, zsákmá­nyort ki évekig, azt terjesztette, Itt­vy mindenki 50 forintot jegyez­zen, mert ő sem jegyez többet. A dolgozók elsöprő lelkesedése azonban csírájában felszá­­olta az ellenséges aknamunkát. Mohács városának eredményya szombaton délig 750.000 forint. Szélesedik a verseny üzemeink között A komlóiak tudják, hogy csak békében fejlődhetnek a terv városává XV 507

Next