Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-01 / 26. szám

2 PART ÉS PARTÉPÍTÉS * NAPLÓ Kertész Gézáné szederkényi párttitkár elmondja, hogyan hasznosítja a Megyei Pártértekezlet útmutatásait özv. Kertész Gézáné már 1923-ban szervezett munkás volt. A pécsi, majd egy budapesti nyomdában dolgozott. Már akkor szervezeti formában harcolt a kizsákmányoló, ■ népnyúzó Horthyfassiszta rendszer ellen. Harca egy pillanatra sem szűnt meg. Szívében mélyen bentgyökerezett a szabadságtani vágy. Úgy érezte, hogy rövidesen eljön az idő, beérik a munkásosztály harcának gyümölcse. Felszabadítónk, a dicsőséges Szovjet Hadsereg el is hozta szabadságunkat és ekkor újabb erővel látott, munkához Kertész elvtársnő. Nappal az üzemben dolgoutánanézett a hibáknak, de nem találta. 1950 márciusában a párttagság titkárnak választotta Kertész elvtársnőt. Előkereste a 45-ös tagság névsorát. Látta, hogy számos olyan kis- és középparaszt volt az alapszervezetben, akiket még máma is becsületes dolgozó a parasztoknak ismer. Élenjárnak a begyűjtésben, őszi munkájukat az előkél idő előtt befejezték. Egyszóval az ilyen dolgozóknak az élcsapatban volna a helyük. Nagyrészük azonban 1950márciusában már nem volt a Párt tagjai sorában. Nem vitás: ellenséges aknamunka sorvasztotta el az erős párt■zervezetet. Hiába bogozta a hibákat, a gyökeréig nem tudott lehatolni. Csak most, a Megyei Pártkonferencián jött rá a hibák okaira. Most vált világossá előtte az az út, amelyen biztosan fel lehet ismerni azokat a tényezőket, melyek idáig fertőzték a szederkényipártszervezet munkáját. — Miért kerültek ki a pártból a becsületes dolgozó kis- és középparasztok — tette fel magában a kérdést a konferencia után. — Azért, mert nálunk — még a régi párttitkárok korában — tilos volt a bírálat. Ha valaki rámutatott a fictárok rossz munkájára, azt azonnal kizárták a Pártból. Mint valami „méltóságos ár", úgy basáskodott Gurdján József, meg közvetlen elődöm, Némed Sándor is —, akit sikkasztásért zártak be — a tagság és az egész falu felett, kivéve a kulákokat Nem volt sabad megbírálni a vezetőség munkáját és ennek tudható be, hogy az elvtársak passzív magatartást tanúsítottak Pártunk iránt. A búsárkodóknak nem volt érdekük •N pártszervezet erősítése Kertész elvtársnő megtanulta a Me-Sei Pártértekezletn, hogy csak az az alszervezet dolgozhat jól és lehet erős, ahol a tagság nyíltan megmond, ftatja véleményét a vezetőség munkájáról, ahol mind fényesebbre csiszolják e kritika-önkritika fegyverét és komproiziftív módra feltárják a hiányosságokat. Rájött, hogy a kritika elfojtása e dolgozó tömegek közötti kapcsolat elszigetelését vonja maga után. Azt a kapcsolatot veszélyezteti gyökerében, amely Pártunk erejének forrását képezi. Ahonnét az új harcosok ezreit kapjuk, erőnk és szilárdságunk gyarapításához. Most már, a Megyei Pártkonferencia után tudja Kertész elvtársnő, hogy azelőtt miért volt tilos a szederkényi sártszervezetben a bírálat. Azért, mert itt volt titkároknak nem volt érdekük az pártszervezet erősítése, hanem ellen. Leezőleg, a gyengítését tűzték feldatul. — A Megyei Pártkonferencia — mondta Kertész elvtársnő — határkövet jelent munkámban, mert megtanultam, hogy kell nekünk, kommunista vezetőknek dolgoznunk országunk és dolgozó népünk érdekében. De megtanultam azt is, hogy milyen keményen kell harcolnunk a tőlünk pár kilométerre lévő legádázabb ellenségeinkkel, a véresszájú Tito banditáinak magyarországi bérenceivel, a kulákokkal szemben. A trtobérem* Kollástok leleplezésével ítsdulatos screraíilek a bojtyfljlésben — Eddig azt gondoltuk — folytatja •—, hogy a mi falunkban élő kulákok nem támadják Pártunkat, nem fúrják a népgazdaságunkat, hogy ők szívesen nézik a mi egyre szépülő életünket. Csak most jötem rá a Megyi Pártértekezet és a „Nagy Hazafi" című hatalmas szovjet filmalkotás megnézése után, hogy ahol mi nem vagyunk, ott az ellenség van és végzi is aljas, romboló munkáját. — A Pártértekezlet tanulságait érz. «szegezte a „Nagy Hazafi"-beln tanultakkal és így elemezte ki egyik legégetőbb kérdésüket: a begyűjtést. — Nem ment a begyűjtés, úgy ahogyan kellett volna. Január 27-ig csak zátt, este pedig késő éjszakáig pártmunkát végzett. 1949-ben Szederkény községbe kerül). A tejüzemben dolgozik. Szederkény jókora falu, közel 1800 lakója. Mílior odakerült, a községben nem volt MNDSZ.Első munkája volt. Megszervezte az asszon szövetséget. Vezetésével már eddig is szép eredményeket ért el a szederkényi MNDSZ. Napköziotthont létesítettek, zászlót vettek. De észrevette azt is, hogy amilyen szépen fellendült az MNDSZ, olyan mértékben kezd ellaposodni a pártszervezet munkája. 53 százalékban volt teljesítve a kukoricabegyűjtés. Törtem a fejemet — mondja Kertászné —, hol lehet a hiba? A „Nagy Hazafi" című fum világosan rávilágított arra is, hogy Szederkény községben miért megy olyan nehezen a kukoricabegyűjtés.Kertész elvtársnő e film nyomán meggyőződött arról, hogy a kulákok akadályozzák a begyűjtést. A Pártértekezlet és a szovjet film tanulsága alapján már fel is derítette, milyen szervezett formában támadnak a kulákok Szederkény községben. De ez nem sikerült, mert a kommunisták, a becsületes pártonkívüli dolgozókkal karöltve leleplezték az ellenség tevékenységét. Hatalmas csapást mértek a kulákokra és ennek az lett az eredményre, hogy egy nap alatt 146 mázsa kukoricát, ajánlottak fel r község dolgozó parasztjai. Pártunk Kongresszusának tiszteletére. A pártszervezet az elkövetkező időkben még jobban erősödik, mert Kertész időközönként, „értekezletre" jönnek össze, hogy kidolgozzák, megbeszéljék dolgozó népünk ellen irányuló tervüket. Most mivel a begyűjtés sikeréről van szó, természetesen támadásukat az ellen összpontosítják. Január 27-én is egy ilyen közös megbeszélés volt Vojceck Márton hírhedt kulák vezér pincéjében, ahol megtárgyalták a begyűjtés elleni támadásukat. A szót Vojcsek vitte és buzdította a többi kulákot is arra, hogy „agitáljanak" a parasztság körében, hogy minél kevesebb terményt adjanak el az államnak, népgazdaságunk számára. Ez ugyanaz a Vojcsek Marton, akinek a múltban gyára volt, nagy pusztát használt bérletbe, Pécsett nagy házat vett munkásai verejtékén és akinek még ma is lovai vannak bérbeadva Püspöklak községben. Legújabb népellenes merénylete világosan bizonyítja, hogy Tito ügynöke, a múlt héten két mázsa zsizsikós rozsot vitt beszolgáltatni, hogy többszáz mázsa gabonát tegyen tönkre, hogy ezen keresztül kivegye dolgozóink szájából a kenyeret, gyengítse népgazdaságunkat, növelje a jugoszláv nép nyakán élősködő Titoisták erejét. Ez a Vojcsek irányította azt a kulák bandát, mely arra akarta rávenni a falu dolgozóit, hogy ne adják el az államnak köteles takarmányukat. elvtársnő a Megyei Pártértekezlet segítségével biztos kézzel irányítja a község feladatait, kíméletlenül harcol az ellenséggel szemben. A parasztság nap, mint nap egyre jobban érdeklődik a nagyüzemi gazdálkodás felől és mint ahogy Kertész elvtársnő mondja: — Nagy ünnepünk tiszteletére, az MDP TI. Kongresszusira meg is alakítjuk községünkben a második termelőszövetkezetet. A bírálat elfojtaná a pártszervezet elsorvasztását, a tömefisbefolyás gyengülését eredményezte A dolgozó parasztság egyre jobban érdeklődik a nagyüzemi gazdálkodáók iránt 1951 FEBRUAR 1 A Politikai Bizottság bírálata nagy segítséget jelent a helyi állami gazdaság pártszervezetének is A Megyei Pártértekezleten az idő rövidsége miatt számos hozzászólásra nem kerülhetett sor. Ezért Maklári Rezső elvtárs, beremendi párttitkár javasolta, hogy azok a küldött elvtársak, akik már nem kaptak szót, írásban küldjék be a Megyei Pártbizottságra felszólalásukat. A Dunántúli Napló ezeket a felszólalásokat beérkezésük szerint folyamatosan közölni fogja. Szerkesztőségünk már megkapta az első levelet, amelyet Kőhalmi Antal elvtárs, a hólyi állami gazdaság pártszervezetének titkára küldött be. tisztelt Megyei Pártértekezlet — 9– írja levelében — én is szeretném röviden ismertetni a bólyi állami gazdaság eredményeit, hiányosságait. Szikra elvtárs rávilágított a megyei, járási pártbizottságok munkájának hiányosságaira és ezen belül, mindannyiunk hibájára. Most, amikor kiértékeltük az 1950-es évi munkánkat a Politikai Bizottság határozatának szellemében, rájöttünk, hogy az elért eredmények mellett még súlyos hiányosságok vannak, és ki kell javítanunk. Kisebb hibákkal szemben elnézőek voltunk és nem kerestük a hibái mögött az ellenség kezét. Elhanyagoltuk az ellenőrzést és ennek tudható be az a sok felesleges pénzkiadás, amely tövéig történt. A Politikai Bizottság és a Megyei Bizottság bírálata nagy segítséget jelent számunkra. A kongresszus előkészületeket a hibát, kijavítását fordítjuk, úgy, hogy gyökeresen megváltoztatjuk munkánkat a bírák, alapján. Az első lépéseket már meg is tettük. A szellemi dolgozók Pártunk kongresszusának tiszteletére vállalták hogy a kollektív szerződésben ebben pontokat betartják és a szerint dolgoznak, egész éven át. Ugyancsak a szellemi dolgozók felajánlották, hogy az 1951-es évi tervet a brigádvezetekkel, karöltve részletesen felbontják február 24-ig. Az állattenyésztési brigád vállalja, az állatgondozást normán felül fejenként még három állat gondozását s a tejátlagot 8,8 literre emelik. A felújítási brigád vállalása: Az előírt gépjavítást határidő előtt, február 24-ig a mezőgazdasági gépeket elkészíti és ebben az évben 6 darab25 személyes nyári lakást felépít. A traktorosok vállalták, hogy a mezőgazdasági gépeket pártunk kongresszusának napjáig üzemképes állapotba helyezik." KŐHALMI ANTAL a hólyi állami gazdaság páírttitkára. TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓK TAPASZTALATCSERÉJE Az ellenség eltávolítása után szép fejlődés előtt áll a kisnyárádi Új Hajnal tszcs Újjáválasztotta vezetőségét a kisnyárádi Új Hajnal temetőcsoport tagsága. Hétfőn este a szövetkezeti kultúrtlázban tartották meg a gyűlést, az egyénileg dolgozó parasztok is eljöttek, hogy lássák, kik kerülnek be a vezetőségbe. Az egész falu lakossága figyelemmel kísérte ezt a gyűlést. Tudja mindenki, hogy ez nagy fordulatot jelent a csoport életében. Itt volt az egész tagság és a kívülálló dolgozó parasztok részéről 22 családból jöttek el. Tudják a kívülállók, hogy kik dolgoztak jól a csoportban a nyáron, éppen ezért kísérik figyelemmel a vezetőség-választást is, mert sokan a jó vezetőségtől teszik függővé a belépést. 1949 őszén alakult a csoport 10 taggal 100 hold földön, ma már 08 tagja van 380 hold szántóterülettel. Habsing Béla, a csoport elnöke ismerteti a csoport eddigi eredményeit, de rámutatott a hibákra is keményen. A csoport szép eredményeket ért el. Minden tagnak megvan a fejadagja, szépen jutott kukorica és burgonya is a háztartások részére. Erre az évre megvan a vetőmagjuk és az illatoknak a szükséges takarmányt biztosították. A beszámoló után özvegy Dani Mihoyné szólalt fel elsőnek: „120 munkaegységem volt, most boldog vagyok, mert vettem rádiót, kerékpárt, gyerekeimet felruháztam. Mindenre jutott, mert 17 forintot kaptunk egy munkaegységre." Nem mondhatja ezt el Búzás János, aki aratáskor lépett a csoportba, de mindig másfelé járt dolgozni így, a munkaegységei nem szaporodtak. A vezetőségválasztó gyűlésen megérthették. Hibát követett el a vezetőség azzal, hogy nem írták rendesen a tagok napi teljesítményét, nem számították ki a munkaegységeket. Sokkal nagyobb hiba volt azonban a csoportba, illetve a csoport vezetőségébe befurakodott ellenség működésének elnézése. Sáfrány János is ilyen alak. Szolgabíró helyettes volt a felszabadulás előtt, körzeti leventeparancsnok, katonatiszt, aki sok leventeköteles fiatalt elhurcoltatok nyugatra. Felszabadulásunk után egy kis kofferrel jött Kisnyárádra. Első dolga volt, hogy befurakodott a föléigénylő bizottságba, majd az UFOSZ vezetőségébe, később a földművesszövetkezetbe, majd a termelőcsoportba is, ahol mint „könyvelő" igyekezett romboló munkát kifejteni. Mint a FIB vezetőségi tagja, igyekezett minden mozgathatót magának megszerezni, valósággal összeharácsolt mindent a faluban. Viszont földjeit sohasem művelte meg, állandóan napszámosok dolgoztak nála, akiket sohasem fizetett ki. Bosszúból elkobzásra javasolt olyan kis parasztoknak a birtokait is, akiket a megye igazolt, hogy nem kitelepítendők. Tehát kiskirályoskodott. De cinkosa is akadt: Schwarzkopf Ferenc 70 holdas kulákcsokvete személyében, akinek ugyancsak sikerült befurakodni a csoportba. Miattuk sok dolgozó paraszt nem lépett be a csoportba. Amikor a gyűlésen kizárták mindkettőt maguk közül a tagok, azonnal négy becsületes dolgozó paraszt kérte felvételét és azonnal ki is töltötték a belépési nyilatkozatot. Az egész falu örömmel vette tudomásul, hogy jogi ellenségüket a termelőcsoport öntudatos tagsága leleplezte és sorai közül kizárta. A csoport most jobb kedvvel fog neki a munkának, mert kizárták soraik közül az ellenséget, és olyanok kerülnek a vezetőségbe, mint özvegy Dani Mihályné, vagy mint Pelsőczi Ferencné és a régi elnök, Habing Béla, akik jó munkát végeztek, amíg egyénileg gazdálkodtak és jól végezték munkájukat a termelőcsoportban is. Már ott, a gyűlésen megmutatkozott az ellenségének tudatásának eredménye. A csoport tagsága vállalta, hogy Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére a tehén istállót megnagyobbítják, kibővítik. Ehhez hasonlóan kibővítik a lóistállót is. Vállalják, hogy a Kongresszusig 150 darab süldő részére építenek süldőólat és végül a csoport udvarának kikötezését is elvégzik. Ezeket a vállalt munkákat mind terven, felül teljesítik, hogy minél előbb erős, szilárd alapokon épülő termelőcsoport legyen Kisnyárádon is. Ballai László állattenyésztési tanácsadó, Mohács. Ők Elbess a levélben nem kell sokat hozzáfűzni. A tettek beszélnek. "Azok a temetőcsoportok tudnak igazán és jól fejlődni, azok a csoportok nyerik meg a még kívülálló becsületes dolgozó parasztok bizalmát, ahol az ellenséget kímélet nélkül kiseprik soraik közül és a csoport vezetését becsületes, példáimmá tó csoporttagokra bízzák. A kongresszusi vállalással kapcsolatosan: maga a csoport vezetősége írjon arról, milyen munkát végeznek a csoport eddigi létszámának felemelése, a csoport fejlesztése érdekében. Királyegyháza tanácstagjai begyűjtési ersenyre hívták ki Sellye dolgozó parasztjait Január 25-én tartotta Királyegyháza község tanácsa januári ülését. A tanácstagok teljes számmal megjelentek az ülésen, de eljöttek a pártszervezet, a tömegszervezetek vezetői és tagjai, valamint az egyszerű dolgozó parasztok is. A tanácstérém zsúfolt volt. A tanácsülés legfontosabb tárgysorozati pontja a begyűjtés volt. Egymásután tették meg a község dolgozói felajánlásaikat. Váradi Ferenc, Klevár Károly és még sokan mások a részükre engedélyezett ...bérlési kedvezmény terhére ajánlottak fel. Szabó Lajos a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke versenyre hívta ki a tanács verében Sellye községet, hogy melyik falu ér el jobb eredményt. Minden tanácstag vállalta, hogy a begyűjtési verseny sikere érdekében, mint népnevelő, aktívan közreműködik és maga jár elöl jó példával. A DISZ ifjúság is csatlakozott a belyéűytési mozgalomhoz és a fiatalok vállalták, hogy mint a tanács aktívái, segítenek több gabonát gyűjteni. Takács László javaslataira a tanács határozatot fogadott el, hogy a Pártkongresszus tiszteletére minden szem felesleges gabonát leadnak, ezzel is viszonozva azt a sok jutfakist, amelyet a község az elmúlt évben kapott és a második tervéiben kap majd. Ebben az évben kap a község mozit, amely március l-re meg is kezdi működését. Elkészül idén a hangos híradó, a jégverem, az új utca járdát kap. Megnyílik nyáron az étkeztetése.* napköziotthon. A tszcs pedig jelentős összeget kap állatállománya fejlesztésére. A tanács mindezeken felül vállalta, hogy saját erejéből, társadalmi úton fürdőt létesít, melyet a hároméves tervben megépített kút táplál majd. Jlasram !gézOLTV kémesl tme-Uzünk báljait meghat igaziágot fejét, de Lantos elvtársnő nem olyan asszony, aki megijed az árnyékától, vagy egy kis fáradtságtól. Különben is, szeret írni, mert tudja, hogy a levélírással is hozzájárul ötéves tervünk megvalósításához, a békénk megvédéséhez. A levelezés jelentőségét csak akkor értette meg igazán, amikor nemrég Siklóson volt egy levelező értekezleten. Ekkor fogadta meg, hogy rendszeresen levelezi a megyei pártsajtó szerkesztőségével. Asóta nem múlik el hét, hogy legalább egyszer ne számolt volna be Kémes község dolgozóinak életéről és munkájáról. Legutóbb például azt írta meg, hogy Molnár Dénes 32 holdas Indák az alcai mázottját az istállóban tartja, az őszi mélyszántást tíz hold földön nem végezte el. Gyűlölettel ír a kulákokról, mert ismeri őket. Évejéig a saját bőrén tapasztalta, hogy a kidák többre becsüli az állatjait, mint alkalmazottját. Lantos nélküle állandóan rajtuk van a szeme a falu NI. fenségein. Ez különösen fontos itt, a határ közvetlen közelében, aholdig néhány kilométerre Tito banditái acsarkodva várnak arra, hogy valahogyan visszaállítsák a földbirtokosok és kulákok világát, elvegyék a dolgozó nép legdrágább láncsét, a szabadságot, mintJugoszláviában már megtették. Erről szokott beszélni, amikor népnevelő körútra meny, erről szeret legjobban írni is. De erről szeretne; hallani a képest dolgozó parasztok, ezt szeretik legjobban olvasni az újságban. Legutóbb, amikor a kidákok leleplezéséről megjelent a levele, sokast üdvözölték, mert megírta a kulákok mesterkedéseit. — No, elvtársnő, jól elhitte a kulákok baját — dicsérte meg Molnár elvtárs, a tanács titkára. Persze nem örülnek Lantos Gézáné leveleinek a kidákok és a velük egykoron pendillő reálidősök. Vannak azonban olyan dolgozó parasztok is, akik félnek, hogy ebből „baj” lesz. Sajnos ezek közé tartozik a község párttitkára is, aki elment Lantosnéhoz és figyelmeztette, hogy ez a levelezés nem vezethet jóra. — Ne féltsen engem elvtárs, mert mögöttem áll a Párt, az egész mrgyar dolgozó nép, meg az a 800 millió ember, akiknek minden vágya "a béke megvédése — így válaszolt határozottan. Lantos elvtársnő jól felelt, a párttitkár elvtárs ,,figyelmeztetésére", mert a levelezők mögött valóban ott a Párt, az egész magyar dolgozó nép ŐS megvédi azokat, akik bátran megírjál az igazságot, feltárják a hibákat, leleplezi./. az ellenséget. De nemcsak ezzel felelt, Lantos elvtársnő a pártiit kiírnak, hanem azzal is, hogy két új levelezőt szervezett, be. Nehezen lendült a keze az íráshoz. Majd egyre szaporábban írta le a hegyes betűket. Sürgette az idő is. Már éjfél is elmúlt, amikor befejezte leértét. Aztán azzal a tudattal tért pihenőre, hogy ma ismét jó munkát végzett. Az asztal mellett Lantos elvtársnő most készülődik az íráshoz. A férje egész nap járta a körni tekét és a gyerekkel együtt már lefeküdt. Igaz, Lantosné sem tétlenkedett, mert mint DÉFOSZ körzeti vezető hivatalos minőségben járta a tésen. fal, ami és szerporcai határt. Ellenőrző körúton volt, hogy teljesítette-e mindenki az őszi mélyszántási kötelezettségét. Más az ő helyében biztosan álomra hajtotta volna már a