Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

DUNÁNTÚLI VIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM VILÁG­PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A MAI SZÁMBAN: A DISZ Központi Vezetőségének felhívása az Ifjúságn­ak, a Dunai Vasmű felépítésében való önkéntes részvételre (2. o.) — Hatalmas tüntetések Iránban az angol-iráni olajtársaság ellen (2. o.) — Így lett tagjelölt Vókó Mihály m­agyaregregyi dolgozó paraszt (3. o.) — A bőrgyári dol­gozók tanuljanak saját Üzemük élenjáróitól (3. o. — A másodveteménnyel az állatállomány fejlesztését biztosít­ják termelőcsoportjaink (3. o. — Gyertek az építőiparba dolgozni!'4 (3. o.) — 1BARA M éC * EJ P­A­RTbÍ I OTTrACA'NA RI­­ LAF manamtma..... .........■IMW18IIMWB3BÍ ARA 50 FILLER v EK. 1951 JUNIUS 1 AZ ISKOLAI VIZSGÁK ELÉ Általános- és középiskoláinkban egyaránt komoly szorgalommal és izgatottsággal készülnek a tanulók az évvégi összefoglalókra, vizsgák­ra. A cél: minél magasabb tanul­mányi eredményt elérni és egyúttal felkészülni a következő iskolaév feladataira. Már legfiatalabb álta­lános iskolai tanulóink is tudják, hogy jó tanulásukkal, jó vizsga­­eredményeikkel a szocialista építő­munkát segítik és a jó tanulmányi eredmények az első biztosítékai annak, hogy munkahelyükön is jól megállják a helyüket, jó szakem­berekké, mérnökökké, orvosokká, pedagógusokká váljanak. Természetesen nemcsak a tanu­lók, de a szülők és pedagógusok is nagy várakozással néznek a vizsgák elé. Úgy a szülők, mint a tanárok legnagyobb része komoly segítséget is nyújt a gyermekek számára tanulmányaikhoz. A köz­­gazdasági gimnáziumok, az ipari technikumok tanárai külön foglal­koznak az érettségizőkkel, komoly segítséget nyújtva azoknak a fiata­loknak, akik még ebben az évben munkahelyeikre, főiskolákra, egye­temekre kerülnek. Az általános iskolák összefoglaló vizsgái június 17-én kezdődnek és július közepéig tartanak. Különösen ott hoz majd a vizsga szép ered­ményeket, ahol a szülői munkakö­zösség szívvel-lélekkell segíti a gyermekeket és a pedagógusokat. Kaposszekcsőn, Vásárosdombón, Komlón a szülők tisztán látják, hogy saját és gyermekeik érdeke a jó tanulmányi eredmények elérése. Éppen ezért a szülői munkaközös­ség tagjai részt vesznek a korrepe­táló órákon. Ennek két haszna van: a szülők meggyőződnek gyermeke­ik előmeneteléről, tudásáról és ami ugyanilyen fontos: segítenek a ta­nításban és a rend fenntartásában is. Középiskoláinkban sem kisebb a lendület Különösen az érettségire készülők veszik komolyan felada­tukat. Az írásbeli vizsgák általá­ban már lezajlottak, a szóbeli vizs­gákra június első harmadában ke­rül sor. Különösen jó eredménye­ket mutatnak fel a munkás- és pa­rasztszármazású diákok, ők tudják legjobban, milyen fontos feladat vár rájuk, hogy közülük kell me­rítenünk szocialista építésünk szak­embereit. De jól készülnek tanuló­ink azért is, mert tudják, hogy az új ösztöndíj-rendszer nagymérték­ben a tanulmányi eredménytől is függővé teszi a juttatások mérté­két. Van azonban még néhány hely, ahol nem értették meg a tanulás jelentőségét, lebecsülik az iskolai oktatást. A máriagyüdi szülők, de a tanács is tűrte, hogy a gyermekek­­iskolai idő alatt a kulákok borsóját szedjék. Ez a „járvány" olyan ra­gályos volt, hogy egyik nap 36 ta­nulóból csupán csak öt jelent meg az előadáson. Nagyharsányban pe­dig az állami gazdaság fogta be a gyermekeket borsószedésre pár hét­tel a vizsgák előtt! Pártszervezete­inknek és tanácsainknak meg kell akadályozniuk azt, hogy a gyerme­keket a kulákok elvonják a tanu­lástól, meg kell akadályozniok, hogy a nagyharsányi állami gazda­ság iskolásgyermekekből pótolja munkaerőhiányát. A középiskolákban is előfordult olyan eset, hogy az érettségi vizs­gálatokat csupán formaságnak tar­tották és éppen ezért nem is fog­lalkoztak előkészítésükkel kellő ko­molysággal. Az ipari leánygimná­zium írásbeli érettségi vizsgáján a három megadott tétel közül min­denki ugyanazt választotta, szak­mai dolgozatot egyetlen egy lány sem írt. Az igazgató ezt rendben­­lévőnek is tartotta. A megírt érett­ségi dolgozatok elbírálása is eny­hén szólva furcsán történt. ,,A Sors mindig gondoskodik egy vi­lágító fáklyáról" — írta Major Mária jeles dolgozatában. Székely Erzsébet ugyancsak jeles dolgoza­tában így ír: „Ady ... figyelembe­veszi ... a kapitalizmust, a polgár­ságot és a munkásságot." Barri Jó­­zsefné tanárnő, ilyen mondatokkal tarkított dolgozatokra simán meg­adta a jelest, ugyanakkor munkás­származású leányok valóban jó írásaira, egy helyesírási hiba miatt már jót osztályozott. Révai elvtárs a Pártkongresszu­son mondotta: „Nem enged­­üm­, hogy néhány reakciós tanár a mun­kásgyerekeket buktassa, hátraszo­­rítsa.‘‘ Az érettségi bizottság elnö­ke bizonyára Révai elvtárs szavai­nak szellemében jár majd el az ipa­ri leánygimnázium érettségi vizsgá­ján. Az elkövetkező vizsgák mintegy előkészítői lesznek a következő is­kolai évnek. A tavalyi 1410 közép­iskolai tanulóval szemben ebben az évben máris 1636 középiskolást is­koláztunk be és­ ez a szám az elkö­vetkezendő években még emelked­ni fog. A tanulók, szülők és pedagógu­sok együttes jó munkájának is ered­ménye, hogy­­Nálunk is a népi kö­zös tulajdonává lesz a kultúra minden vívmánya. A biztosíték er­re a mi nagy harcokban megedzett, Lenin és Sztálin tanításai által ve­zetett, erős, egységes, áteső Pár­tunk!“ A szissherendiek fele idő alatt rázzák lemaradásukat a növényápolás terén - mert a mezőgazdasági állandó bizottság jól szervezte meg a mankóját A kisherendi h­atár dolgozó paraszt­­jai igen szorgalmas emberek. Gyö­nyörű is a határ, bármerre nézzen az ember. Olyan magasra nőtt a fű, hogy más években a nekuramodott rozs sem igen nőtt magasabbra. Közelebbről megnézve azonban meg­ütköznek maguk a kisherendiek is, amikor látják, hogy a gaz milyen A helyi tanács mezőgazdasági állan­dó bizottságának a feladata, hogy ezt megelőzze és a munkák tervszerű me­netét biztosítsa. Igen ám, csakhogy a régi „módszerrel" nem sokra mehet­tek volna. Az inkább csak arra volt jó, hogy elkészíthessék a jelentést, de a munka torszerű irányítására, segíté­­sére már nem. Eddig ugyanis a bizott­ság öt tagja körüljárta — de csak a heti je­len­t­és­té­tel előtt — a hozzá tar­tozó tízegynéhány házat és megkér­dezte, hogy miből mennyi munkát vé­geztek el. Ennek a megbízatásnak a teljesítése is nehéz vol­t. Mire lejárták a szomszédokat, hogy a „jelentéste4 megcsinálják, annyi időt vesztettek, hogy ma­guk elmaradtak a munkában és könnyen kikezdhették volna őket a többi parasztok, hogy csak szá­jasul tudnak. Nem volt hát gazdája a mezőgazdasá­gi munkának. Arra már két héttel ezelőtt rájöttek, hogy ha nem a községben szomszédos házaik szerint,, hanem a földjük fek­vése szerint válogatják meg ki-kihez tartozik, máris könnyebb a munka. Belátja míg ki­ vagy bemegy a köz­ségbe m­indenki, hogy az egész dűlő­ben ki hogyan áll a növényápolással. Mindjárt ellenőrzi is saját szemével a munkák állását — nem marad papíron a jelentés! — Igen ám, de így ötjükre igen nagy darab ha­tárrész jutott. És nem is tudtak érintkezni így sem min­den dolgozó paraszttársukkal, így is csak bólintgattak az eredményekhez,­­ de nem irányították, segítették a­ munkát. Emellett a módszer mellett is elpazarlódhatott volna az ígérkező ki­váló termés egy része. Kiegészítették az állandó bizottságot, felosztották a dűlőket A község pártszervezete és Pártunk központi sajtója, a Szabad Nép segí­tette ki a községet a kátyúból, amikor megírta, hogyan dolgozzon az állandó bizottság. A pártszervezet vezetőse fel hívta a tanács figyelmét arra a hasznos módszerre, amellyel a tanács - közelebbről a mezőgazdasági állan­dó bizottság - valóban gazdájává vá­lik a növényápolási munkának, piacilégy-módra szaporodik. Már ka­pálni kellene nagyon a kukoricát is. De még a Cukorrépa egyetéssel sem végeztek,­­ pedig öt-hat levélben bok­­rosodik már. Ha jó termést akarnak burgonyából, akkor máris töltögetni kellene azt is. Azt veszik észre, hogy elkéstek mindennel, mint a tavalyi májusi eső. Kiegészítették az állandó bizottsá­got a község három tekintélyes, igen igyekvő dolgozó parasztjával. Méghozzá úgy, hogy mindhárom olyan határrészre essen, ahol nem tudták eddig átfogni eddig a ha­tárt. Majd pedig állandó bizottsági ülésen feloszlották most már nyolc tagúra kibővült állandó bizottság egyes tag­jai közé az egész határt. Mindenki a maga dűlőjéért felel. Tamás Imre bi­zottsági elnök a Cserdü­lő, Bessenyei Anna a Puszta-dűlő, Decsi János az Erdő-dülő, Magosi Rudolf a Közép­­dülő, stb.gazdáivá váltak. Fejetlenül, csak úgy találomra most már nem ugrottak neki a munkának. Annak — megtanulták — nincsen sem­mi teteje. Ahogyan Tamás Imre mond­ja: — „Első feladatunk az volt, hogy megnéztük: határrészünk melyik mun­kában maradt le a legjobban. Mi­vel­egyszeribe megtalálták a dűlők köz­li munkaverseny reális alapját szabá­lyozó szerkezetét is. Nem kapásból tesznek vállaláso­kat, hogy ekkorra, meg amakkor­­ra befejezik a növényápolást, ha­nem az előbbiek szerint kiszámít­ják, hogyan állnak az erőkkel, a helyes beosztásukkal, csoportosí­tásukkal, mennyivel rövidíthetik meg a munkák elvégzésének ide­jét. Mert, hogy ezzel a módszerrel ver­selést lehet futni az idővel, de a leg­nagyobb esővel is, arra is rájöttek. Úgy történt, hogy Tamás Imre, az ál­landó bizottság elnöke versenyre hív­ta az állandó bizottság valamennyi tagját a növényápolási munkák minél előbbi befejezésére. De a határidőknél felényire szorította le a kapálásra szánt időt, mint az a leg­­üzetesebb számolás alapján is teljesíthető lenne. Amíg a bizottság tagjaival nem ismer­tette „titkát", addig azok is lehetetlen­nek tartották, hogy a cukorrépát csü­­török estig kiegyelik, megkapálják, a kukoricát szombat délig ugyancsak ki­figyelik és meg is kapálják, ugyanez idő alatt a burgonyát is megkapálják másodszorra és fel is töltögetik, a nap­raforgó kapálását hétfő estig befejezik,­dául a cukorrépa egyelésében. Most aztán már mozgósítottuk is szomszé­dainkat, hogy legelőbb is a lemaradást hozzuk be: a cukorrépát egyeljük ki valamennyien. — Az­ új módszer igen hamar megtaní­totta a helyes, eredményes vezetésre, irányításra az állandó bizottságot. Most már meg tudják azt is ha­tározni, hogy mennyi idő alatt hozzák be a lemaradást, sürgetni, gyorsítani tudják a munkák me­netét. Ez sem ördögi mesterség, láha meny­nyien szám­bavették azt is, hány hold munkájáért felelnek a hozzájuk tar­tozó dűlőben hány igaerő és főleg hány kisgép áll a munkák elvégzésé­nél rendelkezésre. Decsi elvtárs szám­vetése így néz ki: hozzája tartozik 15 hold föld az Erdő-dűlőben. Ebből 50 hold kapás növénnyel van bevetve. A dűlőjében nyolc dolgozó paraszttársá­­nak az övével együtt hat ekekapája van. Ő kölcsönadja ekekapáját Boly Jánosnak, de gondoskodik róla, hogy Boly Ferenc és Kisboly Ferenc is kap­jon kölcsön ekekapát. Így valamennyi területet ekekapával házalhassák meg. Most már csak azt kellett kiszámíta­nia, hogy a hat ekekapával egy nap­­alatt hány holdat tudnak megkapálni. Egy kapával egy nap két holdat, így a hallal tizenkettő­. Az ötven hold kapásnövényt mindenestől megkapó!* halják jó négy nap alatt! Ezt csakis úgy tudja megvalósíta­ni, hogy újítási vezet­tt be, melyet az állandó bizottság új beosztása, a pártszervezet tanácsadása tesz lehetővé. Nem egy ekekapát huzat­nak a két ökör mögött, mint ed­dig, hanem széles járomba fogják az ökröket, vasborona húzójára két ekekapát kapcsolnak és így két ekekapát huzatnak egyszerre. Máris felényi idő alatt végzik el az egész kapálást­. Decsi elvtárs, Böröcz János azonnal át is vette az újítást, sőt meg is toldotta azzal: megteremtik annak lehetőségét, hogy két ló után három ekekapát járassanak. A nyolc bizottsági tag határrésze között így heves verseny indult meg és az új módszer segítségével megta­lálják annak a lehetőségét, hogy könnyen csúfot űzzenek a termé­szet ok­vetet­len­kedéséből, játszi könnyedséggel behozzák a nö­vényápolás terén néhány nappal ezelőtt még tapasztalt lemaradást. Kisherend dolgozó parasztsága biz­tosa­n megtesz mindent a módosított ötéves terv sikere érdekében. Nem her­dálja el éretlen korában a kínálkozó kiváló termést. Gondoskodott róla pártszervezete, mert hasznos módszer­hez segítette a község mezőgazdasági állandó bizottságát. A mezőgazdasági bizottság rájött, hogy rossz a munkamódszere Igazi munkaverseny kezdődött Berem­end község a járási tanács versenyzászlajáért harcol A földművelésügyi miniszter fel­hívása után megindult a harc Bere­­mend községben is a gondos növény­ápolás gyors elvégzéséért. A harc élén a Dózsa tszcs halad. A tszcs be­fejezte a cukorrépa és takarmányré­pa egyelését, hozzáfogtak a naprafor­gó és kukorica kapálásához. A cso­port nagy gondot fordít a takarmány és a széna betakarítására. Ezideig a takarmánybetakarítási munkákat 65 százalékban elvégezték. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok követik a termelőcsoportot, szépen megy a beremendi határban a növényápolási, munka, különösen a cukorrépa egyelése, a burgonya ka­pálása és a gyapot sarabolása. Az egyénileg gazdálkodók közül jó uhur­kával kiemelkedik Kondor István 15 holdas, Etsinger János hatholdas, Márkovics István 11 holdas, Tarabán Márk kilencholdas dolgozó paraszt. A délszláv dolgozó parasztok nagy gyü­­lölettel tekintenek a Tito-banda feré, s jó munkájukkal is bizonyítják, hogy szeretik hazájukat, dolgoznak meg­erősítéséért, a békéért. Beremend község dolgozó paraszt­sága ma nagyobb go­ndot fordít a növényápolásra, mint bármikor más­kor fordított, ezzel is bizonyítva, hogy megértette Sztálin elvtárs szavait és kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét. A község dolgozó parasztsága a begyűjtésben is megállja a helyét. Fényes bizonyítéka ennek, hogy má­sodik félévi kenyérgabona beadási kö­telezettségüket 310 százalékra teljesí­tették. A tojásbegyűjtésben eddig 62 százalékra teljesítettük­ tervünket. Id. Sebők István és Ürge Mihály már egész évi beadását teljesítette. Bere­mend község, dolgozó parasztsága el­határozta, hogy jó munkával első lesz a járásban és elhozza a járási tanács versenyzászlaját. KACSA JÁNOS levelező, VB-elnök, Berlin: -­rf Üzemeink a felemelt ötéves terv teljesítéséért harcolnak Városversennyel készülnek az újhegyi fiatalok a Vit-re A Sopiana Gépgyár DISZ-szervezete a VIT tiszteletére versenyre hívta a megye ifjúsági szervezeteit. Felhívá­sukat elsőnek az újhegyi erőmű fiatal­jai fogadták el. Az újhegyi ifi-brigádok már a kongresszusi verseny ideje alatt kitűntek jó­ munkájukkal. Az újhegyi iszapoló-brigád volt a MESZ­­HART legjobb kongresszusi ifi brigád­ja. Most újabb DISZ­ brigádot szervez­nek. Az üzem terven felü­l 400 darab csillét készít az aknának, hogy ezzel növeljék a csilleparkot. A munkarészleget fiatalokból állítják össze, akik a VIT tiszteletére páros­­versenyre hívják „öregebb" társaikat is. A fiatalok lelkes készülődése ny­­­mán a szállítóbrigádoknál is egyre javul a munka, Vasason a Vimsz-lejtés újra teljesíti előirányzatát adottságaihoz mérten megkapták a csapat tagjai az előirányzatot, amely szerint 3.9 csille szén helyett, 4.5 csillét kellett termelni egy műszakon minden vájárnak. Az előirányzatot a Nimsz­fejtés 78,4 százalékra teljesítet­te a hónap elején. Az üzemvezetőség a dolgozók ja­vaslatára megvizsgálta, mi a hiba, mi akadályozza a termelés emelését. Meg is találták a hibát. A fejtés­be az éjjeles fabeadó brigád a ren. A Sopiana Gépgyárban tavaly de­cemberben indult meg az öntőszemi­nárium. Az üzemrész dolgozóinak nagy többsége részt vett ebben a szak­mai oktatásban. A szakmai képzés nyomán egyre alacsonyabb lett a se­­lejt. Márciusban 5,63 százalék volt a selejt. Ezzel az eredménnyel orszá­­gos viszonylatban ötödik hely­ ke­rültek. Áprilisban viszont felszökött a hozzá­­figtakt, hogy a hibát kijavítsák, de a méretnél nagyobb fát adott, amelynek elvágása jelentős idő­­mennyiséget vett el a termelő munkából. Átszervezték az éjjeles faadó-brigádot és az éj­jeles csapat vezetőjének, Wé­­ber Bálint régi, tapasztalt vájárt rak­ták. Az átszervezés nyomán a Nimsz­­fejtés bányászai egy hét alatt 76,5 százalékról 100 százalékra emelték termelésüket. Új összetételű öntőhomokot állí­tottak össze, az ellenőrzést meg­szigorították, az öntök pedig fo­kozottabb gonddal végezték mu­n­kájukat. A selejtszázalékot májusban alacso­­nyabbra akarják visszaszorítani mint amilyen márciusban volt Ehhez segít­séget adnak a régi tapasztalt öntők, akik gyakorlatban is tanítják munka­társaikat, hogyan kell selejtmény dolgozni. Harc a selejt ellen a Sopiana Gépgyárban Petőfi-aknán szovjet ciklusos fej­­tési módszerrel fejti a szenet Nini?.. , József fejtési csapata. Májusus-én •f%É 5‘d­* szazatokra. Ékkőt .:munka megszervezésébe TJVi­­­é.

Next