Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

DUNÁNTÚLI VIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM VILÁGPROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A MAI SZÁMBAN: A DISZ Központi Vezetőségének felhívása az Ifjúságnak, a Dunai Vasmű felépítésében való önkéntes részvételre (2. o.) — Hatalmas tüntetések Iránban az angol-iráni olajtársaság ellen (2. o.) — Így lett tagjelölt Vókó Mihály magyaregregyi dolgozó paraszt (3. o.) — A bőrgyári dolgozók tanuljanak saját Üzemük élenjáróitól (3. o. — A másodveteménnyel az állatállomány fejlesztését biztosítják termelőcsoportjaink (3. o. — Gyertek az építőiparba dolgozni!'4 (3. o.) — 1BARA M éC * EJ PARTbÍ I OTTrACA'NA RI LAF manamtma..... .........■IMW18IIMWB3BÍ ARA 50 FILLER v EK. 1951 JUNIUS 1 AZ ISKOLAI VIZSGÁK ELÉ Általános- és középiskoláinkban egyaránt komoly szorgalommal és izgatottsággal készülnek a tanulók az évvégi összefoglalókra, vizsgákra. A cél: minél magasabb tanulmányi eredményt elérni és egyúttal felkészülni a következő iskolaév feladataira. Már legfiatalabb általános iskolai tanulóink is tudják, hogy jó tanulásukkal, jó vizsgaeredményeikkel a szocialista építőmunkát segítik és a jó tanulmányi eredmények az első biztosítékai annak, hogy munkahelyükön is jól megállják a helyüket, jó szakemberekké, mérnökökké, orvosokká, pedagógusokká váljanak. Természetesen nemcsak a tanulók, de a szülők és pedagógusok is nagy várakozással néznek a vizsgák elé. Úgy a szülők, mint a tanárok legnagyobb része komoly segítséget is nyújt a gyermekek számára tanulmányaikhoz. A közgazdasági gimnáziumok, az ipari technikumok tanárai külön foglalkoznak az érettségizőkkel, komoly segítséget nyújtva azoknak a fiataloknak, akik még ebben az évben munkahelyeikre, főiskolákra, egyetemekre kerülnek. Az általános iskolák összefoglaló vizsgái június 17-én kezdődnek és július közepéig tartanak. Különösen ott hoz majd a vizsga szép eredményeket, ahol a szülői munkaközösség szívvel-lélekkell segíti a gyermekeket és a pedagógusokat. Kaposszekcsőn, Vásárosdombón, Komlón a szülők tisztán látják, hogy saját és gyermekeik érdeke a jó tanulmányi eredmények elérése. Éppen ezért a szülői munkaközösség tagjai részt vesznek a korrepetáló órákon. Ennek két haszna van: a szülők meggyőződnek gyermekeik előmeneteléről, tudásáról és ami ugyanilyen fontos: segítenek a tanításban és a rend fenntartásában is. Középiskoláinkban sem kisebb a lendület Különösen az érettségire készülők veszik komolyan feladatukat. Az írásbeli vizsgák általában már lezajlottak, a szóbeli vizsgákra június első harmadában kerül sor. Különösen jó eredményeket mutatnak fel a munkás- és parasztszármazású diákok, ők tudják legjobban, milyen fontos feladat vár rájuk, hogy közülük kell merítenünk szocialista építésünk szakembereit. De jól készülnek tanulóink azért is, mert tudják, hogy az új ösztöndíj-rendszer nagymértékben a tanulmányi eredménytől is függővé teszi a juttatások mértékét. Van azonban még néhány hely, ahol nem értették meg a tanulás jelentőségét, lebecsülik az iskolai oktatást. A máriagyüdi szülők, de a tanács is tűrte, hogy a gyermekekiskolai idő alatt a kulákok borsóját szedjék. Ez a „járvány" olyan ragályos volt, hogy egyik nap 36 tanulóból csupán csak öt jelent meg az előadáson. Nagyharsányban pedig az állami gazdaság fogta be a gyermekeket borsószedésre pár héttel a vizsgák előtt! Pártszervezeteinknek és tanácsainknak meg kell akadályozniuk azt, hogy a gyermekeket a kulákok elvonják a tanulástól, meg kell akadályozniok, hogy a nagyharsányi állami gazdaság iskolásgyermekekből pótolja munkaerőhiányát. A középiskolákban is előfordult olyan eset, hogy az érettségi vizsgálatokat csupán formaságnak tartották és éppen ezért nem is foglalkoztak előkészítésükkel kellő komolysággal. Az ipari leánygimnázium írásbeli érettségi vizsgáján a három megadott tétel közül mindenki ugyanazt választotta, szakmai dolgozatot egyetlen egy lány sem írt. Az igazgató ezt rendbenlévőnek is tartotta. A megírt érettségi dolgozatok elbírálása is enyhén szólva furcsán történt. ,,A Sors mindig gondoskodik egy világító fáklyáról" — írta Major Mária jeles dolgozatában. Székely Erzsébet ugyancsak jeles dolgozatában így ír: „Ady ... figyelembeveszi ... a kapitalizmust, a polgárságot és a munkásságot." Barri Józsefné tanárnő, ilyen mondatokkal tarkított dolgozatokra simán megadta a jelest, ugyanakkor munkásszármazású leányok valóban jó írásaira, egy helyesírási hiba miatt már jót osztályozott. Révai elvtárs a Pártkongresszuson mondotta: „Nem engedüm, hogy néhány reakciós tanár a munkásgyerekeket buktassa, hátraszorítsa.‘‘ Az érettségi bizottság elnöke bizonyára Révai elvtárs szavainak szellemében jár majd el az ipari leánygimnázium érettségi vizsgáján. Az elkövetkező vizsgák mintegy előkészítői lesznek a következő iskolai évnek. A tavalyi 1410 középiskolai tanulóval szemben ebben az évben máris 1636 középiskolást iskoláztunk be és ez a szám az elkövetkezendő években még emelkedni fog. A tanulók, szülők és pedagógusok együttes jó munkájának is eredménye, hogyNálunk is a népi közös tulajdonává lesz a kultúra minden vívmánya. A biztosíték erre a mi nagy harcokban megedzett, Lenin és Sztálin tanításai által vezetett, erős, egységes, áteső Pártunk!“ A szissherendiek fele idő alatt rázzák lemaradásukat a növényápolás terén - mert a mezőgazdasági állandó bizottság jól szervezte meg a mankóját A kisherendi határ dolgozó parasztjai igen szorgalmas emberek. Gyönyörű is a határ, bármerre nézzen az ember. Olyan magasra nőtt a fű, hogy más években a nekuramodott rozs sem igen nőtt magasabbra. Közelebbről megnézve azonban megütköznek maguk a kisherendiek is, amikor látják, hogy a gaz milyen A helyi tanács mezőgazdasági állandó bizottságának a feladata, hogy ezt megelőzze és a munkák tervszerű menetét biztosítsa. Igen ám, csakhogy a régi „módszerrel" nem sokra mehettek volna. Az inkább csak arra volt jó, hogy elkészíthessék a jelentést, de a munka torszerű irányítására, segítésére már nem. Eddig ugyanis a bizottság öt tagja körüljárta — de csak a heti jelentéstétel előtt — a hozzá tartozó tízegynéhány házat és megkérdezte, hogy miből mennyi munkát végeztek el. Ennek a megbízatásnak a teljesítése is nehéz volt. Mire lejárták a szomszédokat, hogy a „jelentéste4 megcsinálják, annyi időt vesztettek, hogy maguk elmaradtak a munkában és könnyen kikezdhették volna őket a többi parasztok, hogy csak szájasul tudnak. Nem volt hát gazdája a mezőgazdasági munkának. Arra már két héttel ezelőtt rájöttek, hogy ha nem a községben szomszédos házaik szerint,, hanem a földjük fekvése szerint válogatják meg ki-kihez tartozik, máris könnyebb a munka. Belátja míg ki vagy bemegy a községbe mindenki, hogy az egész dűlőben ki hogyan áll a növényápolással. Mindjárt ellenőrzi is saját szemével a munkák állását — nem marad papíron a jelentés! — Igen ám, de így ötjükre igen nagy darab határrész jutott. És nem is tudtak érintkezni így sem minden dolgozó paraszttársukkal, így is csak bólintgattak az eredményekhez, de nem irányították, segítették a munkát. Emellett a módszer mellett is elpazarlódhatott volna az ígérkező kiváló termés egy része. Kiegészítették az állandó bizottságot, felosztották a dűlőket A község pártszervezete és Pártunk központi sajtója, a Szabad Nép segítette ki a községet a kátyúból, amikor megírta, hogyan dolgozzon az állandó bizottság. A pártszervezet vezetőse fel hívta a tanács figyelmét arra a hasznos módszerre, amellyel a tanács - közelebbről a mezőgazdasági állandó bizottság - valóban gazdájává válik a növényápolási munkának, piacilégy-módra szaporodik. Már kapálni kellene nagyon a kukoricát is. De még a Cukorrépa egyetéssel sem végeztek, pedig öt-hat levélben bokrosodik már. Ha jó termést akarnak burgonyából, akkor máris töltögetni kellene azt is. Azt veszik észre, hogy elkéstek mindennel, mint a tavalyi májusi eső. Kiegészítették az állandó bizottságot a község három tekintélyes, igen igyekvő dolgozó parasztjával. Méghozzá úgy, hogy mindhárom olyan határrészre essen, ahol nem tudták eddig átfogni eddig a határt. Majd pedig állandó bizottsági ülésen feloszlották most már nyolc tagúra kibővült állandó bizottság egyes tagjai közé az egész határt. Mindenki a maga dűlőjéért felel. Tamás Imre bizottsági elnök a Cserdülő, Bessenyei Anna a Puszta-dűlő, Decsi János az Erdő-dülő, Magosi Rudolf a Középdülő, stb.gazdáivá váltak. Fejetlenül, csak úgy találomra most már nem ugrottak neki a munkának. Annak — megtanulták — nincsen semmi teteje. Ahogyan Tamás Imre mondja: — „Első feladatunk az volt, hogy megnéztük: határrészünk melyik munkában maradt le a legjobban. Mivelegyszeribe megtalálták a dűlők közli munkaverseny reális alapját szabályozó szerkezetét is. Nem kapásból tesznek vállalásokat, hogy ekkorra, meg amakkorra befejezik a növényápolást, hanem az előbbiek szerint kiszámítják, hogyan állnak az erőkkel, a helyes beosztásukkal, csoportosításukkal, mennyivel rövidíthetik meg a munkák elvégzésének idejét. Mert, hogy ezzel a módszerrel verselést lehet futni az idővel, de a legnagyobb esővel is, arra is rájöttek. Úgy történt, hogy Tamás Imre, az állandó bizottság elnöke versenyre hívta az állandó bizottság valamennyi tagját a növényápolási munkák minél előbbi befejezésére. De a határidőknél felényire szorította le a kapálásra szánt időt, mint az a legüzetesebb számolás alapján is teljesíthető lenne. Amíg a bizottság tagjaival nem ismertette „titkát", addig azok is lehetetlennek tartották, hogy a cukorrépát csütörök estig kiegyelik, megkapálják, a kukoricát szombat délig ugyancsak kifigyelik és meg is kapálják, ugyanez idő alatt a burgonyát is megkapálják másodszorra és fel is töltögetik, a napraforgó kapálását hétfő estig befejezik,dául a cukorrépa egyelésében. Most aztán már mozgósítottuk is szomszédainkat, hogy legelőbb is a lemaradást hozzuk be: a cukorrépát egyeljük ki valamennyien. — Az új módszer igen hamar megtanította a helyes, eredményes vezetésre, irányításra az állandó bizottságot. Most már meg tudják azt is határozni, hogy mennyi idő alatt hozzák be a lemaradást, sürgetni, gyorsítani tudják a munkák menetét. Ez sem ördögi mesterség, láha menynyien számbavették azt is, hány hold munkájáért felelnek a hozzájuk tartozó dűlőben hány igaerő és főleg hány kisgép áll a munkák elvégzésénél rendelkezésre. Decsi elvtárs számvetése így néz ki: hozzája tartozik 15 hold föld az Erdő-dűlőben. Ebből 50 hold kapás növénnyel van bevetve. A dűlőjében nyolc dolgozó paraszttársának az övével együtt hat ekekapája van. Ő kölcsönadja ekekapáját Boly Jánosnak, de gondoskodik róla, hogy Boly Ferenc és Kisboly Ferenc is kapjon kölcsön ekekapát. Így valamennyi területet ekekapával házalhassák meg. Most már csak azt kellett kiszámítania, hogy a hat ekekapával egy napalatt hány holdat tudnak megkapálni. Egy kapával egy nap két holdat, így a hallal tizenkettő. Az ötven hold kapásnövényt mindenestől megkapó!* halják jó négy nap alatt! Ezt csakis úgy tudja megvalósítani, hogy újítási vezettt be, melyet az állandó bizottság új beosztása, a pártszervezet tanácsadása tesz lehetővé. Nem egy ekekapát huzatnak a két ökör mögött, mint eddig, hanem széles járomba fogják az ökröket, vasborona húzójára két ekekapát kapcsolnak és így két ekekapát huzatnak egyszerre. Máris felényi idő alatt végzik el az egész kapálást. Decsi elvtárs, Böröcz János azonnal át is vette az újítást, sőt meg is toldotta azzal: megteremtik annak lehetőségét, hogy két ló után három ekekapát járassanak. A nyolc bizottsági tag határrésze között így heves verseny indult meg és az új módszer segítségével megtalálják annak a lehetőségét, hogy könnyen csúfot űzzenek a természet okvetetlenkedéséből, játszi könnyedséggel behozzák a növényápolás terén néhány nappal ezelőtt még tapasztalt lemaradást. Kisherend dolgozó parasztsága biztosan megtesz mindent a módosított ötéves terv sikere érdekében. Nem herdálja el éretlen korában a kínálkozó kiváló termést. Gondoskodott róla pártszervezete, mert hasznos módszerhez segítette a község mezőgazdasági állandó bizottságát. A mezőgazdasági bizottság rájött, hogy rossz a munkamódszere Igazi munkaverseny kezdődött Beremend község a járási tanács versenyzászlajáért harcol A földművelésügyi miniszter felhívása után megindult a harc Beremend községben is a gondos növényápolás gyors elvégzéséért. A harc élén a Dózsa tszcs halad. A tszcs befejezte a cukorrépa és takarmányrépa egyelését, hozzáfogtak a napraforgó és kukorica kapálásához. A csoport nagy gondot fordít a takarmány és a széna betakarítására. Ezideig a takarmánybetakarítási munkákat 65 százalékban elvégezték. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok követik a termelőcsoportot, szépen megy a beremendi határban a növényápolási, munka, különösen a cukorrépa egyelése, a burgonya kapálása és a gyapot sarabolása. Az egyénileg gazdálkodók közül jó uhurkával kiemelkedik Kondor István 15 holdas, Etsinger János hatholdas, Márkovics István 11 holdas, Tarabán Márk kilencholdas dolgozó paraszt. A délszláv dolgozó parasztok nagy gyülölettel tekintenek a Tito-banda feré, s jó munkájukkal is bizonyítják, hogy szeretik hazájukat, dolgoznak megerősítéséért, a békéért. Beremend község dolgozó parasztsága ma nagyobb gondot fordít a növényápolásra, mint bármikor máskor fordított, ezzel is bizonyítva, hogy megértette Sztálin elvtárs szavait és kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét. A község dolgozó parasztsága a begyűjtésben is megállja a helyét. Fényes bizonyítéka ennek, hogy második félévi kenyérgabona beadási kötelezettségüket 310 százalékra teljesítették. A tojásbegyűjtésben eddig 62 százalékra teljesítettük tervünket. Id. Sebők István és Ürge Mihály már egész évi beadását teljesítette. Beremend község, dolgozó parasztsága elhatározta, hogy jó munkával első lesz a járásban és elhozza a járási tanács versenyzászlaját. KACSA JÁNOS levelező, VB-elnök, Berlin: -rf Üzemeink a felemelt ötéves terv teljesítéséért harcolnak Városversennyel készülnek az újhegyi fiatalok a Vit-re A Sopiana Gépgyár DISZ-szervezete a VIT tiszteletére versenyre hívta a megye ifjúsági szervezeteit. Felhívásukat elsőnek az újhegyi erőmű fiataljai fogadták el. Az újhegyi ifi-brigádok már a kongresszusi verseny ideje alatt kitűntek jó munkájukkal. Az újhegyi iszapoló-brigád volt a MESZHART legjobb kongresszusi ifi brigádja. Most újabb DISZ brigádot szerveznek. Az üzem terven felül 400 darab csillét készít az aknának, hogy ezzel növeljék a csilleparkot. A munkarészleget fiatalokból állítják össze, akik a VIT tiszteletére párosversenyre hívják „öregebb" társaikat is. A fiatalok lelkes készülődése nymán a szállítóbrigádoknál is egyre javul a munka, Vasason a Vimsz-lejtés újra teljesíti előirányzatát adottságaihoz mérten megkapták a csapat tagjai az előirányzatot, amely szerint 3.9 csille szén helyett, 4.5 csillét kellett termelni egy műszakon minden vájárnak. Az előirányzatot a Nimszfejtés 78,4 százalékra teljesítette a hónap elején. Az üzemvezetőség a dolgozók javaslatára megvizsgálta, mi a hiba, mi akadályozza a termelés emelését. Meg is találták a hibát. A fejtésbe az éjjeles fabeadó brigád a ren. A Sopiana Gépgyárban tavaly decemberben indult meg az öntőszeminárium. Az üzemrész dolgozóinak nagy többsége részt vett ebben a szakmai oktatásban. A szakmai képzés nyomán egyre alacsonyabb lett a selejt. Márciusban 5,63 százalék volt a selejt. Ezzel az eredménnyel országos viszonylatban ötödik hely kerültek. Áprilisban viszont felszökött a hozzáfigtakt, hogy a hibát kijavítsák, de a méretnél nagyobb fát adott, amelynek elvágása jelentős időmennyiséget vett el a termelő munkából. Átszervezték az éjjeles faadó-brigádot és az éjjeles csapat vezetőjének, Wéber Bálint régi, tapasztalt vájárt rakták. Az átszervezés nyomán a Nimszfejtés bányászai egy hét alatt 76,5 százalékról 100 százalékra emelték termelésüket. Új összetételű öntőhomokot állítottak össze, az ellenőrzést megszigorították, az öntök pedig fokozottabb gonddal végezték munkájukat. A selejtszázalékot májusban alacsonyabbra akarják visszaszorítani mint amilyen márciusban volt Ehhez segítséget adnak a régi tapasztalt öntők, akik gyakorlatban is tanítják munkatársaikat, hogyan kell selejtmény dolgozni. Harc a selejt ellen a Sopiana Gépgyárban Petőfi-aknán szovjet ciklusos fejtési módszerrel fejti a szenet Nini?.. , József fejtési csapata. Májusus-én •f%É 5‘d* szazatokra. Ékkőt .:munka megszervezésébe TJVié.