Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

D­INÁMTÚLI fTttifc PR&LETARJ4F EGYESÜLJETEK? A MAI SZÁMBAN* X SaoTjttEmW «wrSgfildaáSgl miniszterének fogadása a magyar parkettkülditttség tiszteletére (2. o.) — Cseh*slo­rik tervjelentés 1951 első félévéről (2. o.) — Befejezéshez közelednek a VIT előkészületei (2. o.) — Bnihoreczki János szaval népnevelő a békebegyűjtés győzelméért harcol (3. o.) — A Bőrgyárban van még javítani való a versenyértékelés körül (3. o.) — A gyógyító vér (4. o.) — „Ez az én szövetkezeti tagságom története“ (4. o.) — Teljesítsük tejbegyű­jtési kötelezettségünket (4 o.) V___________________________________________________| AZ M­D P B­ARANYAM­ÉNYEI PA­­RTBI 2 OTT ÁCÁN­A­K LAPJA VIEL ÉVFOLYAM, 177. SZÁM ARA DO FILLER SZERDA, 1951 AUGUSZTUS 1 A minisztertanács zászlajáért A minisztertanács zászlajának el­­nyeréséért harcolnak megyénk bá­nyáinak, üzemeinek dolgozói. Hogy ez a harc eredményes, azt bizonyít­ja az, hogy a Pécsi P°rcellángyár már két ízben volt első az országos versenyben, hogy a Bőrgyár dol­gozói országos viszonylatban elsők a bőrgyárak között, hogy az Útfenn­tartó Vállalat az elsők között vég­zett országos visz°nylatban a má­sodik kiértékelésnél. Van még más eredmény is: A Pécsi Kokszművek dolgozói másodikak lettek az él­üzem cím kiosztásánál, a Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói egy­két napon belül büszkén veszik át az élüzem II. helyezettnek járó zászlót. Pécsbányatelep bányászai harmadik helyet értek el az élüzem cím kio­szt­ódánál. Szép eredmények ezek, amelyek azt mutatják, hogy az alkotmányi verseny egyre szebb és nagyobb eredményeket hoz felszínre, meg­gyorsítja a harmadik­ negyedévi terv végrehajtását. Az egész me­­gyében eddig a legszebb eredmé­nyeket a Porcellángyár dolgozói ér­­ték el, akik 10 százalék köré szo­rították selej­tjüket, amely sokmil­­lió forintot jelent népgazdaságunk­­nak._ Ezenkívül idő előtt és kiváló minőséggel teljesítik, bel- és kül­földi szállításaikat, — meggyorsít­­va ezzel Inota építését, — biztosít­va népünknek az értékes külföldi Valutákat. Azonban a szép eredmények mel­lett még vannak tennivalók, hogy az országos méretű versenyben to­vábbra is elsők között, a végső kiértékelésnél pedig az elsők legye­nek üzemeink. Első és legfontosabb tennivaló — mint ahogy ez a pécsi pártbizottságon tartott vállalatveze­­tői megbeszélésen is világosan ki­domborodott, — a verseny nyilvá­nosságának további javítása. Azt lehet tapasztalni, hogy egyes üze­mekben, mint például a Kesztyű­gyárban „lehetetlennek“ tartják a verseny napi értékelését. Ezelőtt né­hány nappal még Péterfia elvtárs , Bőrgyár vállalatvezetője is ha­sonló véleményen volt, de ott való­­ban forradalmi módon megoldot­ták a szűk keresztmetszetet, maguk e munkások értékelik eredményei­ket, a műhelyi értékelő bizottságon keresztül. Miért nem lehet ezt a Kesztyűgyárban a helyi adottságok­­nak megfelelően megvalósítani? Minden ütemben el kell érni, hogy a versenyt rendszeresen, na­ponta értékeljék, mert a verseny pontos, jó értékelése fél sikert je­­lent a győzelemhez. Az alkotmányi verseny során ed­­dig azt lehet tapasztalni, hogy több­­helyütt a műszaki vezetők nem a fizikai dolgozók vállalásának meg­felelően tettek felajánlást, hanem attól nem egy esetben függetlenül. Ez helytelen. Éppen ezért, most a bányák példája nyomán az üze­mekben is kezd meghonosodni a kétoldalú verseny. Ebben a verseny­ben a műszaki vezetők kötelezett­­séget vállalnak, hogy biztosítják azokat a feltételeket, amelyek szük­­ségesek ahhoz, hogy a vállalást tett dolgozó teljesíthesse is felajánlá­sát, így megjavul az anyagellátás, az üzemszervezés, mert a felelős műszaki vezető ennek végrehajtá­sát, megvalósítását vállalja. Ilyen versenyszerződés kijavítja az olyan hibát, mint amilyen az Állami Gép­javító Válallatnál van, ahol a mun­kásoknak jás, egy esetben félórákat kell várni a szerszámra, majd az anyagra, hogy dolgozni tudjon és így nem csoda, ha 90 százalékra tudja csak teljesíteni a normáját. Néhány nappal ezelőtt a Bőrgyár vezetői tapasztalatcsere látogatá­son voltak a Porcellángyárban. Ezt a látogatást viszonozták a porcel­­­­ángyári vezetők, akik szintén sok értékes tapasztalattal tértek vissza üzemükbe,­­ annak ellenére, hogy a két gyár gyártmányai egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz. Ezt a tapasztalatcsere-látogatást kell ki­szélesíteni üzemeink között, amely igen sok eredménnyel járhat, to­­vábblendítheti a versenyt. Eredményesen folyik a harc a Sopiana Gépgyárban a verseny kampányszerűsége ellen. Eddig 52 dolgozó teljesítette az alkotmány tiszteletére tett vállalását. Ez az 52 dolgozó azonnal vállalást tett no­vember 7-i határidőre és újabb harcra indultak, nem tették ölbe kezüket, míg a többiek is befejezik a vállalásukat. Ezt a példát hono­sítsák meg a többi üzemben is, így az alkotmány ünnepe után nem lesz még pillanatnyi visszaesés sem a versenyben. Előre tehát jó munkával, a hiá­nyosságok kijavításával a minisz­tertanács zászlajáért, a győzele­mért! Gyorsítsuk a begyűjtés ütemét! Előre a Megyei Pártbizottság zászlajáért! A békebegyűjtési verseny még min­­lassan halad, az eredmények egy­általán nem kielégítőek. Tovább kell okozni, javítani a munkát, hogy a­­négyek közti versenyben előretörhes­sünk. Első továbbra is a hétfő esti jel­kések szerint­­ a mohácsi járás : százalékkal, azon ők is igen lassan ludnak előre, a­kár rúdját már igen gy­rén tartják kezük, a vikingi járás ro­mosan tör előre, s­­ legközelebbi kiérté , . . . lésnél talán már a helyre ,s kerül! A villányiak százaléknál állnak, előző jelentés mintegy négy százalékot haladtak e re, megelőzték a szigetvári járást. A szigetváriakat megelőzte a pécs­radi járás is (22,3 százalék), a ható negyről egyenesen a harmadikra 1 fék előrel üdvözlet a pécsváradi keharcosoknak, akik egyetlen nap 40 vagon gabonát vittek a begyn­ nelyekről .... . J Negyedik helyre a szigetvári járás szorult 19.6 százalékkal, de ha nem igyekeznek jobban, akkor a pécsiek is lehagyják őket (19 százalék). Hato­dik a versenyben a komlói járás 18.2 százalékkal. A csiga-brigád tagjai még mindig a régiek. A lendület ezekben a járások­ban nem fokozódott, — egyedül a sásdi járásban valami keveset — alig­­alig mozogna!., egész megyénket hát­rahúzzák a versenyben. A semelyei já­rás 12,2 százalékon, a siklósi 12 szá­zalékon, a sásdi pedig 4,8 száza­lékon áll. Ezek­ben a járások­ban induljanak új rohamra a békeharcosok, népnevelők cséplőmun­kások, hogy jobb eredményeket tud­janak felmutatni, hogy egész me­gyénk bü­szke lehessen rájuk. Segít­sék minden erejükkel, az eddiginél sokkal nagyobb lendületet, jobb mun­kával megyénket a lemaradás behozá­sában! Illocska, vagy Ivándárda lesz az első a versenyben­ Az illocskaiak A falu szélén csépel a gép. Éppen ebédelnek Ivándárdán a cséplő­brigád dolgozói. Nemigen beszélnek, ha hallat­szik egy-két szó, az is arról, hogy „vígy igyekszünk, hogy lehagyjuk az illocs­­kaiakat a versenyben.” Nem is húzzák sokáig az ebédidőt, hanem egy-kettő mindenki a helyére és tovább folyik a cséplés, nyeli a gép a kalásztól súlyos kévéket, gyors egy­másutánban. Nem találni otthon még az asszonyo­kat sem Ivándárdán. — „Repülőgéppel akarják lehagyni versenytársukat, IT locskát“ — mondják. Az akaratukat tettekkel bizonyítják. Magasan megra­kott kocsik hordják be a tarlókról a búzát. — Minél előbb fejezzük be a behordást — mondja Tolnai Rezső népnevelő —, biztosítsák, hogy ne iigyen szem­veszteség, eső esetén ne ázzon meg a gabonánk és a kazal készen várja a cséplőgépet. Nagy versenyben vagyunk,­ ­ lépéssel előbbre vannak, nem hagyják magukat! most dől el, melyik község dolgozik jobban, Ivándárda, vagy Illocska. Most a mi küldöttünk megy át Illocskára megnézni, hogyan állnak a begyűjtés gyors és jó teljesítéséért vívott harc­ban. Tegnap az illocskaiak hozták a je­lentést Ivándárdára, ma az ivándárdai­­ak viszik. Ez azért is jó, mert az U­­locskaiak is, meg az ivándárdaiak is saját szemükkel akarnak meggyőződ­ni arról, hogy állnak a másik község­ben. Ezért küldik a legjobb népnevelői­ket az ivándárdaiak is: Gálai Imrét, Horváth Erzsébetet, Fujtó Károlyt, hogy hozzák Mocskáról a hírt. Most nagy az izgalom Ivándárdán. A cséplőgépnél, a behordásnál dolgozók alig várják a hírt, hogy mi az újabb eredmény. Legutóbb, mikor az Mocskai küldöttség hozta­ a jelentést, nagyon feltűnően viselkedtek. — Mikor elmentek, beszélgettünk — mondják a népnevelők —, mert mind­­annyiunknak feltűnt a viselkedésük. Olyan büszkék voltak, hogy erős a az ivándárdaiak gyanúnk, van valami jó módszerük. No, de majd hozza a küldöttségünk a hírt és meglátjuk, milyen az új módszerük, mert biztosan átadják. Az Mocskai és ivándárdai dolgozik egymást segítő versenyben állnak. Minden másnap, amikor áthozzák a je­lentést, az eredmények mellett megír­ják az eredmények elérésének módját is és az élenjárók nevét és teljesítését. Az ivándárdaiak egyéni versenyben ■is állnak egymással. Nagyon sűrűn né­zik meg a faliújságot, hogy nem szár­nyalta-e valaki túl az előirányzatukat. A legutóbbi jelentés szerint az il­­locskaiak egy lépést előre töt­tek. Azon­nal elterjedt a híre a faluban és a népnevelők fokozott harcba indultak. Másnap kettőzött erővel végezték a cséplést, többet csépeltek, többet vittek a begyűjtő helyre. Ujjongva újságolták: „Nem hagyjuk a versenyben magun­kat­" A villányiak vállalták: kétszáz százalékra teljesítik a beadást! A cséplőgép dohogása betölti egész Villányt. Ez a dohogás ilyenkor aratás után, a legszebb muzsika. Szí­vesen hallgatják a dolgozó parasztok és alig várják, hogy hozzájuk is beáll­jon a gép. Alig várta idősebb Pólya Ferenc is a cséplőt és hogy megérke­zett hozzá, megsímogatta az ormótlan nagy alkotmányt Most már az utolsó kévéket csépli a gép. Már számol is Pólya Ferenc, ho­gyan fizetett a gabona: — Hát az árpa bizony nem hozott sokat, mindössze hat mázsát holdan­ként. Akik ősszel vetettek, bizony jobban jártak. Azoknak tizenkét mázsájuk is megtermett, a hármas csoportban pe­dig húsz mázsa is­ lett holdanként... Pólya Ferenc saját kárán tanulta meg: érdemes, a Pártra hallgatni, érde­mes minél korábban elvetni az árpát, az ősziárpát. — Idén már ősziárpát vetek, azaz vetünk —, mondja megvigasztalódva, — hiszen az egyes tipusú csoport már az összes közösen műveli meg a lói­dőt, most­ válik majd csak igazán ter­­melőcsoporttá az Előre. A búza jobban fizetett Pólyáiknál. Még az utolsó kévékből elcsépelt ma­got le se mázsálták, de máris többe­t mértek a, három holdnyi búzavetésből, mint harminc mázsát. — Beadom a felesleget azonnal —, határozza el magát Pólya Ferenc, mi­kor a cséplőgép vezetője megkérdi tőle, hogy mi a szándéka. — beadom, miért is tartsam itthon, kti volt tegnap a Babelláné, a népnevelő és elmondta, hogy ha beadom, erősítem az országot, meg magamnak is jó, mert kapok utal­ványt vásárlásra és szabad őrletés is lesz ... Miközben az utolsó zsákok felkerülnek a mázsára, akadt valaki, aki kiszámította. Kettejüknek a fejadag négy mázsa negyven kiló, a vetőmag három holdra három mázsa harminc kiló, a beszolgál­tatás A—B-re kerek 10 mázsa, a csap­­lómunkások részére. 172 kiló, az ara főrész kereken három és fél mázsa. Ez összesen 23 mázsa. Több, mint nyolc mázsa lesz a felesleg. — No, akkor jut. A beadásra bőven —, állapítja meg örömmel Pólya Fe­renc , csak tud­nám,­hogy is van az­zal ön őrlési kedvezménnyel... A magyarázat most sem késik, pótol­ja egy pécsi elvtárs, amit a népnevelő elmulasztott. — Először is félre kell termi 80 ki­lót, mert­ ennyi őrlési jutalom jár ösz­­szesen annak, aki augusztus huszadi­káig és november hetedikéig rendben eleget tesz minden kötelezettrácével. Aztán ha leadnak C-re 5 mázsát, me­­­gint beőröltethetnének két es ret má­zsát, amit szabadon értékesíthetnek. Közben lemérik az utolsó zsákokat és összeadják az eredményeket: ponto­san 31 mázsa 28 kiló búzája termett idősebb Pólya Ferencnek. — Hát akkor így is leszünk —, ígéri meg a család nevében ifjú Pólya Fe­renc, hármas­ típusú csoportj­a­g, aki segít apjának a nagy munkában, a cséplésben. — Legalább kapunk vásár­lási utalványt is .. . — Pontosan 375 forint árát — szá­molják ki pillanatok alatt. — Érdemes időben beadni! Érdemes bizony, Villányban már ott várja a földművesszövetkezetb­en a sok jó, olcsó áru a jól teljesítőket. Idő­sebb Pólya Ferenc is ezek közé kerül és ha a községi tanács vezetné a dicső­­ségtáblát, akkor oda is felkerülne a neve: „Idősebb Pólya Ferenc teljesített 150 százalékot.” 150 százalék: szép teljesítés. De a község még ennél többet vállalt. Vál­lalták, hogy 200 százalékra teljesítik beadási kötelezettségüket! Ezt a válla­lást azonban csak úgy tudják beváltani, ha a népnevelők nemcsak általánossá­gokkal agitálnak a dolgozó parasztok között, mint eddig, hanem minden egyes dolgozónak kiszámítják, mennyi feleslege marad és elmondják azt is, hogy milyen kedvezmények várnak a jól teljesítőkre. A társadalmi bizottság­nak is munkába kell állnia, hogy a ti­­zennyolcszázalékos eredmény ugrássze­rűen növekedjék: elérje az öt­venet, szá­zat és meg se álljon egészen a kétszáz százalékig! A cséplőgép dobogása ma a legszebb muzsika Villányban. Alig várják már a dolgozó parasztok, hogy az ő udvaru­kon pöfögjön a gép és a kövér szemek a zsákokba hulljanak. A cséplőgép, a traktor, az egymásra hulló aranybarna búzaszemek pedig ezt beszélik: „Két­száz százalék, kétszáz százalék..." ifi. Üdvözlet a békebeőyűjtésben élenjáró dolgozó parasztoknakl VÖRÖS ISTVÁN négyholdas (Szébé­ny) 285 százalék FAZEKAS MIHÁLY hé­lyoldas (Szobányi 155 RAGSCHENBERGER JÁNOS három holdas (Mecseknádasd) 180 „ GARZÓ ISTVÁN négyholdas (Pécsvárad) 559 „ SCHOLTZ ANTAL háromhol­das (Szederkény)­­ 320 „ MEZSNYANSZK­ ISTVÁN nyolcholdas (Szellő) 158 „ KINCSE PÉTER úlholdas (Mar­­onfs) 150 HORVÁTH GYÖRGY öthold­as (Erzsébet) 108 STODER GYÖRGYNÉ '­ízholdas (Fazekasiroda) 200 „ TÓTH ISTVÁN nyolcholdas (Maráz­s) 200 SPEIDL ÁDÁM kétholdas (Szajkl 863 KLICS GYÖRGY négyholdas (Szajk) 508 BRADICS ISTVÁN négyholdas (Somberek) 315 * VIZLER JÓZSEFNÉ kétholdas (Nagynyitrád) 896 DRUBICS ANTAL­NÉ öt és félholdas (Lánycsók) 331 LEOPOLD GÁSPÁR kétholdas (Székelyszabar) 885 BOGNÁR MIHÁLY ötholdas (Köfked) 143 TELEKES VENDELNÉ ké­toldas (Szűr) 135 SZEREMLEI LAJOS nyolcholdas (Edesmárok) 121 RITZ HENRIK kilencholdas (Borjod) 189 FÁY JÁNOS négyhol­­das (Tillos) * 283 MÜLLER TÓBIÁS nyolcholdas (Liptód) 300

Next