Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-01 / 255. szám

DUNÁNTÚL! akA Ulti ! ILLIQ. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ --------------------------------------------------------------------------,­­ MAI SZÁMBAN: Megérkezett a szovjet küldöttség a Béke Világtanács bécsi ülésszakára (2. o.) — November 7-én hárommillió forint jutalmat osztanak ki a begyűjtési verseny győz­tesei között (2. o.) — A sellyei kommunisták bírálata nagy segítséget jelentett az újjáválasztott vezetőség to­vábbi munkájához (3. o.) — A MESZHÁRT bányák ak­náinak, csapatainak versenyeredménye (3. o.­ — Ma nyílik meg a Kínai Szovjet Baráti Társaság tevékenysé­­gét bemutató kiállítás (4. o.) A­Z M­D P BAR­ANYA ME­GYEI PÁRTBI­ZOTT­SÁGÁN­AK LA­P .1 A VIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM A „Nase Novine“ — a délszláv dolgozók lapja Valamennyiünk emlékezetében még élénken élnek a­ fasiszta Hor­­thy-rendszer uralmának napjai, amikor a dolgozóknak csak arra volt joguk, hogy robotoljanak, a gazdagok pedig dőzsöljenek a dol­gozók verejtékén. E nehéz napok­ban a délszláv dolgozók — ha le­het —, még nehezebb körülmények között éltek, mint magyar testvé­reik. A délszlávok végigszenvedték a nemzeti elnyomás keserűségeit is: nem beszélhettek saját nyelvü­kön, nem vallhatták magukat szer­­beknek, h­orvátoknak, vagy szlové­neknek. A felszabadulás után gyökeres változás állt be egész életünkben, így az állam és a nemzetiségek vi­szonyában is. A sztálini nemzeti­­ségi politika tanításai alapján a nemzetiségek teljes egyenjogúsá­got nyertek, megindult kulturális és politikai fejlődésük. A délszláv g­yermekek délszláv iskolákba ezdtek járni, amelyeket népi ál­lamunk nyitott meg számukra. Napról-napra nőtt a szerb-horvát nyelven megjelenő tankönyvek szá­­ma, úgy, hogy ma a délszláv isko­lák tanulóinak minden tankönyv saját anyanyelvükön rendelkezésük­re áll. Végül a szabad élet legfon­tosabb megnyilvánulásaként szerb­­horvát nyelvű lap is indult: a „Na, de Novine.“ A Tito-klikk, amely már a há­ború befejezése előtt is arra ké­szült, hogy a délszláv dolgozókat — amint ez a Rajk-perben kide­rült, — a magyar népi demokrácia ellen használja fel, a délszlávok vezetői közé olyan embereket csem­pészett be, mint Roth Antal és mun­katársai. Ezek a kém­ek, ahelyett, hogy a különféle nemzetiségű dol­gozók testvériségén és egységén munkálkodtak volna, ahelyett, hogy rámutattak volna: a nép ellenségei a kulákok­ és kiszolgálóik — legye­­nek azok magyarok, délszlávok vagy szlovákok —, azon dolgoztak, hogy a soviniszta gyűlöletet élesszék és elkenjék a falusi osztályharcot. A Rajk­banda felszámolása után a Magyar Dolgozók Pártja köz­vetlen segítségével gyors iramban fejlődni kezdett a délszláv dolgo­zók kulturális és politikai élete. E fejlődésben fontos szerepet játszott a délszlávok lapja, a „Nase Novi­ne" is. A „Nase Novine" legfontosabb feladatként a magyar és a délszláv testvériségnek s egységnek erősíté­sét állította maga elé. E célt szol­gálják a lapban megjelent cikkek,­­ ezért ezt a lapot nemcsak a dél­szláv dolgozók olvassák, de mind­azok a magyar dolgozók is, akik szerb vagy horvát nyelven beszél­nek. A „Nase Novine" nagy szerepet játszik a délszláv dolgozók életé­nek bemutatásában, problémáik felvetésében. Foglalkozik azokkal a délszláv dolgozókkal, akik mun­kájukkal példát mutatnak a többi dolgozó számára. Azokról a kérdé­sekről ír, amelyek a délszláv kul­turális és oktató munka terén fel­vetődnek. Rámutat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeire és ezzel nagy szerepet játszik a délszláv dolgo­zók jobb, boldogabb életének ki­alakulásában. A „Nase Novine" leleplezi a nép ellenségeit, a kulá­­kokat­­, akik jólétünk, békénk, or­szágunk függetlensége, s ezzel együtt a délszláv dolgozóknak a boldogsága és jobb élete ellen is aljas romboló munkát végeznek. Minden délszláv dolgozót érde­kel a jugoszláviai helyzet. A „Nase Novine" nagy figyelmet szentel en­nek a kérdésnek, minden számában foglalkozik vele. Eredeti írásaiban és a jugoszláv politikai emigráns sajtóból átvett anyagokban a lap megmutatja az áruló Tito—Ran­­kovics-banda igazi arculatát. Rá­mutat, hogyan akarja becsapni Ti­to és Rankovics bandája Jugoszlá­via dolgozóit és a világ közvéle­ményét. Foglalkozik Jugoszlávia népeinek a fasiszta banda ellen ví­vott mind elkeseredettebb harcá­val. A „Nase Novine“-t olvasva, a délszláv dolgozók megismerkednek jugoszláv testvéreiknek a Tito­­banda ellen, a békéért vívott hősi harcával az ellen, hogy Jugoszlá­viát berántsák egy Szovjetunió és a népi demokráciák elleni háború­ba. Megismerkednek a népi demo­kráciák határain elkövetett titoista provokációk valódi céljaival. A délszláv dolgozók ellenségei minden módon arra törekszenek, hogy a délszláv dolgozók­ tömegeit távoltartsák a „Nase Novine"-től. Aljas módon különféle híreket ter­jesztenek, pl. mindazokat, akik a „Nase Novine"-t olvassák, titois­­táknak fogják tekinteni. A délszláv dolgozók előtt világos, hogy azok, akik a „Nase Novine”-ről ilyen hí­reket terjesztenek, államunk, de elsősorban a délszláv dolgozók el­­lens­égei. A Magyar Dolgozók Pártja ébe­ren őrködik, hogy a délszlávok al­kotmányban biztosított jogai a gyakorlatban is megvalósuljanak. Ezért nyújt segítséget a „Nase No­­vine‘‘-nak is. A „Nase Novine“-nak legyen ol­vasója minden délszláv dolgozó, minden délszláv párt- vagy állami funkcionárius. A „Nase Novine" nem csak abban lesz segítségükre, hogy jobban megismerik a délszláv dolgozók előtt álló problémákat, hanem abban is, hogy megismer­kedjenek saját anyanyelvükön a korszerű politikai és tudományos kifejezésekkel és ezzel megköny­­nyítsék tömegmunkájukat. Délszlávok és magyarok egyaránt nyújtsanak segítséget a „Nase No­­vine"-nak abban, hogy minél több délszláv család legyen előfizetője a lapnak. „ Lelkes verseny a „gyapotszedés mestere44 címért megyénk állami gazdaságaiban Gyapottermésünk betakarítása min­­d­en nappal sürgetőbbé válik. Ha nem szedjük fel idejében a gyapotot, fel­mérhetetlen kárt okozunk saját ma­­gunknak, mert annyival kevesebb ru­ha és különböző textiláru jut ellátá­sunkra. Sok állami gazdaságban ,,békemű­­szak­­okat szerveznek a dolgozók és ezeken a műszakokon nagyon jó eredményeket érnek el. Október 30 én a sátorhelyi állami gazdaság gya­pofiszedői közül Milics Mária megdőlt főtte eddigi legjobb eredményét, mert fél héttől, déli tizenkét óráig 92 kilo­­gramm gyapotot szedett le. Milics Mária, aki november 7-ig kétezer ki­ló gyapot leszedésére indított ver­senyt, eddig már 1529 kilogrammot szedett le. P­app Anna, a gazdaság másik élenjáró gyapotszedője hat éve alatt 94 kiló és 10 deka gyapotot sze­di.60, Hegedűs Mária 58.70 gyapotot szedtek le hat óra alatt, a szovjet kétkezes szedési módszerrel, a sátor­helyi gazdaságban nagynyárádi dol­gozók is résztvesznek­ a békeműsza­kon. Beck Zsófia 72.40, Hornung An­na 52.70, Bálla Lenke 45.90 kilós sze­dés, eredményt értek el hat óra alatt Megyénkben addig már három ki­váló gyapotszedőnő érte el kormány­zatunk magas kitüntetését, a „gyapot­­szedés mestere“ címet: Méhes Mária, Papp Anna és Vida Irén, a sátorhelyi gazdaság gyapotszedőnői, akik októ­ber 25-én már elérték az 1000 kilót szedést. Hétfőn és kedden számos v-­pót szedő közelítette meg az több kilós teljesítményt, így Sátorhelyen Hege­dűs Mária eredménye 901.80. Nagy Joláné 942.85. Paulics Teréz­é 941. Koller Annáé 9191. Kocz­ka Rozáliáé le Vidd íreit 03.B6. Nagy Jolán 1914.95, Méhész Irmáé 869.35 kiló. l.StjtOHTÜK, 1951 NOVLMB11! 1 A tk­aranya megyei Operativ Oivou­sag felhívása a tömegszervezetek­hez, megyénk dolgozó parasztságoh­­ok Alig néhány nap választ el bennü­n­­ket november 7-től, a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójától. Ezen a napon fejeződik be a bé­kéért, ötéves tervünk, dolgozó népünk jólétéért folytatott harcunk központ­jában álló békebegyű­jtés első szaka­sza. Megyénk dolgozó parasztsága, a mi községi tanácsaink vezetése mel­lett, megértve pártunk és szeretett vezérünk, a mi drága Bakost elvtár­sijuk útmutatását, hét nap alatt fejez­­te be az aratást, határidő alatt vég­zett a csépléssel, augusztus 20-ra a gabonabegyűjtésben is az élenjárók közé emelkedett és a most folyó őszi munkálatokban is jó munkát végez, hogy megyénk lemaradását felszámol­ja. A Baranya megyei Operatív Bizott­ság a november 7-ével záruló begyűj­tési verseny kiértékelése előtt újabb nagy erőfeszítésre hívja fel községi tanácsainkat, tanácselnökeinket, VB- titkárainkat, valamennyi tanács­funk­cionáriust, ideértve a tanácstagok széles hálózatát, az állandó bizottsá­gokat. Felhívjuk továbbá az MNDSZ, DISZ, DÉFOSZ szervezetek vezetősé­gét és tagságát, a földművesszü­vetke­­zetek igazgatóságát és dolgozóit és felhívjuk legelsősorban is megyénk valamennyi békeharcos dolgozó pa­rasztját, hogy legkésőbb november 4- ig minden erejét mozgósítva teljesítse gabona, kukorica,­ napraforgó és b­ur­­gon­yabeadási kötelezettségét, illetve minden község teljesítse ezekből a terményekből A., B., C-tervét. Ennek érdekében november 3-án és 4-én minden egyes községben — de már ezt megelőzően is­­— szervezzék meg úgy a begyűjtést, hogy minden hátralék maradéktalanul raktárba ke­rüljön és váltsák valóra Drávacsepely, Drávaszerdahely dolgozó parasztságá­nak felhívását ■ a száz százalékos be­gyűjtésre, illetve túlteljesítésére vonat­kozóan. Vegyenek példát Drávacsepely és Drávaszerdahely dolgozó parasztsá­gáról, akik eddig is többszáz száza­­lékban túlteljesített terven telü­l még további két és fél vagon gabonát gyűj­tenek be és amely községek a kuko­­rica­terv teljesítésében már 250 szá­zalék körül járnak és túlteljesítették napraforgó, és burgonya-tervüket is. Erre a dicsőséges példára itt, a Tito­­banda szomszédságában figyeljenek fel megyénk dolgozó parasztjai, köz­ségi tanácsaink, tömegszervezésein­k, földművesszövetkezeteink és pártunk, pártszervezeteink vezetésével novem­ber 3-át, 4-ét tegyék a tervteljesítés diadalmenetévé, amellyel Baranyát az élenjárók, megyék közé emeljék. Hálánkat a szabadságunkért. ..jólé­tünkért és békénkért a nagy Szovjet­­unió iránt, azok Iránt a h­ősü­k iránt, akik értünk hullatták vérüket, csak úgy róhatjuk le, ha a minden eddigit felülmúló begyűjtési eredménnyel vá­laszolunk a Tito-bandának, a hábo­rús liszttől, imperialista vérebeinek. Dolgozó parasztok, tanácselnökök, tömegszervezeti vezetők! Gondoljatok a koreai hősökre, az Iráni, egyiptomi, Szudánt és a többi gyarmati békehar­­cosra, akik fegyverrel a kézben küz­denek családjaikért, otthonaikért, jö­vőjükért, mialatt ti a nagy Szovjel Intő vezette béketáborban békében épít­hetitek jeleneteket és jövőtöket, a szo­cializmust. Ugyanakkor váltsátok valóra Z­'táta község dolgozó parasztjainak felh­í­­vását, éljetek a törvény szigorával azokkal a spekulánsokkal szemben, akik beállási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akiknek nem a haza iránti kötelességteljestés az első. Minden egyes dolgozó paraszt, aki teljesítette kötelezettségét, sőt túltel­jesítette, serkentse azokat, akik még nem tettek eleget törvényes kötelezett­ségüknek, szólítsák fel az elmaradó­kat, magyarázzák meg, hogy milyen szégyen az, ha törvényes, hazafias kötelezettségüket nem teljesítik, ha erre úgy kell kényszeríteni őket. Min­den egyes dolgozó paraszt, aki becsü­lettel teljesítette hazafias kötelezett­ségét, harcoljon községe, járása é­s azon keresztül Baranya megye begyűj­tési győzelméért, a béke védelméért Előre november 3-a és 4-e b­ékebe­­gyűjtési napok győzelméért! SZIKRA SÁNDOR MDP baranya megyei titkára NAGY SÁNDORNÉ a megyei békevédelmi bizottság elnöke VARGA JENŐ Megyei Operatív Bizottság elnöke JELIIcS LÁSZLÓ DISZ baranyamegyei titkára özv. RAB JÁNOSNÉ MNDSZ megyei titkára CZÉGÉNY JÓZSEF a DÉFOSZ baranyamegyei titkára BRÜCK JÓZSEF a MÉSZÖV megyei titkára. A porcel­lán­gyár elnyerte a megtisztelő él­izem cím­et Turu István­ boldog hangja úgy szortít a Porce­lángyár sajtó­s műhe­lyén keresztül, mintha a B­­etgifer üzem boldogságát egy kiáltással akarná ki­­fej­ezésre juttatni. Elvtársak, éliizem lettünk! A kiáltásra boldog háromszoros hur­rá volt a fel­elet. A máskor ollyan ko­moly arcok most meg­elég­ed­et­ten mo­solyogva hajoltak a préselőgépek fö­lé, hogy a nagy cél elérésének örö­mére még az eddiginél is több és jobb munkával vegyék ki részüket a termelésből. Csordás M­ihályné a legrégibb saj­­tolója a műhelynek. Ez az oka talált, hogy örömkönnyek gyűltek a szemé­ben, amikor meghallotta, hogy amiért versenyzett és harcolt, azt végre el­érhette. Csordás ehszártnó boldog, amikor meghallja Balogh István vi­­dám­ hangját, amikor a többieknek misélll: — Tudjátok, mire vagyok a leg­büszkébb? — Arra, hogy munkánkat elismer­­ték és megdicsérték. Nem úgy, mint a­ „fő Zsolnay urak“ akik inkább be­lénk rúgtak, mint, hogy dicséretet kaptunk volna tőlük. Jogosan büszkék lehetnek a rakodók is a munkájukra, mert az élüzemért folyó Versenyben felejtő­jüket 15—20 százalékról 0,83 százalék­ra csökkentették le. Jobban, kihasz­nálják az égetésnél a­ kemencét is. Ed­dig a tokátvezerők égetésnél üresen maradtak, most kistányérokkal töltik meg az üres tok átvezet­őket és így mindeni égetésnél 37 darab kistányér­­ral többet égetnek kemencénként. Fábri Gyula szt­ahinovista szig­etelő esztergályos is nagy örömmel fogadta a jó hírt. — Tudtam, hogy nem maradt ered­ménytelen a mankáunk. Kündig mond­tam az elvtársaknak, hogy érdemes dolgozni, mert a jutalom nem fog el­maradni. Hát nem is maradt el. Délben az ebédlő asztalai mellett másról sem folyik a szó, mint az él­­­­zem elnyeréséről. Az uldvár is zeng a hangoshíradó hangjától. Az üzem vezetőségre éppen most köszönti a termelésben élenjáró dol­gozókéit, akik példamutatóan vették ki részüket az élüzemért folyó ver­senyből. Megmutatták a Porce­lángyár dol­gozói augusztusban is az­ alkotmá­­nyunk ünnepére tett felajánlásaik tel­jesítésénél, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. Az alkotmány ünnepére elért eredmények azt mutatták, hogy a Porce­lángyár dolgozói még sokkal nagyobb eredmények elérésére képe­sek. Megmutatták, hogy amit­ kormá­nyunk és az egész dolgozó népünk várt tőlük, azt maradéktalanul telje­­síteni is tudják. Vigyék a Percellongyár dolgozói a versenyt továbbra is olyan lendület­tel, mint ahogy azt az élüzemért fo­lyó harcban tették, akkor büszkék lehetnek és bátran mondhatják majd, hogy rájuk az egész dolgozó képi­­l-: biztosan tábhás­zkodft át. Az élelmezési minisztérium helyzetjelentése a gabona- és kukoricabegyűjtési verseny állásáról A november 7-i felajánlások telje­­sítéséért folyó verseny egyre erőtel­jesebben bontakozik ki. A napi be­gyűjtés üteme cs­akn­em minden me­gyében emelkedik. Az elmúlt hét át­­lagos napi eredménye a gabonabe­gyűjtésben például másfélszerese volt az előző hét eredm­ényeinek. A hátralévő egy hét alatt minden községben teljes erővel fokozni kell a napi begyűjtési eredményeket, hogy november 7.6­, a vásallások maradék­talan teljesítésével ünnepelhessék. A megyék gabortabegyű­jtési versenyének rangsorában egymáshoz szorosan fel­zárkózva csopánt pár tized százalé­­kos különbséggel a következő rangsor alakul ki: 1. Békés, 2. Skotlalk, 3 Csongrád­, 4. Ilujda-Bih­ar, 5. Best, 1­. Bács- Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 8. Borsod, 10. Tolna, II. Nógrád­,­­ 12. Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Szabolcs, ifj. Győr, 16. Komárom, 18. Vesziirím­, 1­). Somogy. A kiskorieabegyűjtési versenyben is mind jobban felzárkóznak egymás­hoz a megyék. Preál megye már csak egy egész kifele­c tized százaléknyi kü­lönbséggel maradt el Békés mögött, így az elkövetkezendő napokban erő­teljes vetélkedés várható Békés és Pest között a kukoricabegyűjtés első helyezéséért. A Az október 29-i állapot­nak megfelelően a rangsor a kuko­­ricabegyű­jtésben a következőképp alakult: 1. Békés 82.1, 2. Pest 80.2, 3. Ba­ranya 75.0, 4. Vas 75.1, 5. Hajdu- Bálinr 73.4, 1. Csongrád 72.2, 7. Somogy 64.7, 8. Veszprém 63.1, 9. Bács-Kisku­n 59.8, 10. Szabolcs­ Szatmár 58.5, 11. Heves 56.7, 12. Tolna 56.6, 13. Zala 56, 14 Győr-Sopron 55.9, 15. Szolnok 55.3, 16. Fejér 54.3, 17. Borsod 54, 18. Komárom 53.4, 19. Nógrád 53 százalék. A burgonyubegyűjtésben­ Komá­rom, Baranya é­s Győr-Sopron járnak az élen, a rangsor végén Szolnok, Zala és Hetes kiilloat­unk

Next