Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

DUNÁNTÚLI VIÁY PROLETÁRJA! EDVESYÜLTEK! A MAI SZAMBAN: Hja Ereitburg elvtárs felszólalása a III. összszövetségi békeértekezleten (2. o.) — A Szovjetunió kormányának tiltakozó jegyzéke az USA kormányához (2. o.) — A né­met nép elutasítja a római katonai értekezlet döntéseit (2. o.) — Az alapszervek — a verseny szervezői (3. o.l — A püspökhelyi állami gazdaságban Gulyás és Széplaki elvtársak tíz nap alatt 168 hold földet szántajak fel (3. o.) — A megyei tejb­egyűjtési verseny győztesei (3. o.l AT MD |P BARAfIYAMECYIEl P­A­­RTB1 Z 0#T*rt ÁGÁN­A­K LAPJA | Vili. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1931 DECEMBER 1 Készüljünk a „Magyar Sajtó Napja” méltó megünneplésére (H. M.) Közel tíz éve, 1942 febru­ár 1-én jelent meg első ízben a dolgo­­zók harcos lapja, az illegális Sza­bad Nép. A minisztertanács ennek a napnak emlékére, 1952 február elsejét, a Szabad Nép fennállásá­nak tízéves évfordulóját, a Magyar Sajtó Napjává nyilvánította. A Szabad Nép szerkesztősége ebből az alkalomból, február másodiká­ra és harmadikára először hívja­­ össze a magyar sajtó munkás- és parasztlevelezőinek országos kon-­­ ferenciáját. Ez a tény hatalmas jelentőségű és óriási lépést jelent előre abban, hogy pártunk még jobban meg­szilárdíthassa a tömegekkel tartott kapcsolatát, amely egyre mélyül, szélesedik a dolgozók szerkesztő­séghez küldött levelein keresztül is. Lenin elvtárs azt a gondola­tot, hogy a dolgozókat minél na­gyobb számban kell a sajtó munká­jába bevonni, a következőkben fe­jezi ki: „ ... a sajtó akkor lesz ele­ven és életképes, ha majd öt ve­zérszerepet betöltő és állandóan írással foglalkozó irodalmárra el­­szál, meg ötezer nem irodalmár munkásíró jut.“ Pártunk megadta ezt a lehetőséget a munkásoknak, dolgozó parasztoknak és értelmisé­gieknek, hogy bátran, szabadon ír­hassanak az újságba életükről, ér­dekeikről, munkájukról, elmond­hassák véleményüket a pártsajtó hasábjain keresztül. Üzemi, gyári dolgozóink, termelőszövetkezeti tagjaink, gépálomási traktoristá­ink, vállalatvezetőink, néphez hű értelmiségeink büszkén élnek is e jogaikkal. Nusszer Péter elvtárs, a komlói Mélyépítő Vállalt kubikosa, aki már igen sok esetben rámutatott a vállalatnál megmutatkozó hibákra, ugyanakkor, nemcsak a hibákat tárta fel, hanem tanácsot is adott, hogyan, miképpen lehetne azt kija­vítani. Nusszer Péter levelezőnk, a pártsajtón keresztül gyakorolt bí­rálatával elérte azt, hogy a kom­lói Mélyépítő Vállalat munkája megjavult. De Nusszer Péter leve­lének nemcsak egyoldalú eredmé­nye mutatkozott. A bátor és helyes bírálatnak az lett a következmé­­­­nye, hogy a vállalatnál dolgozó munkások csatlakoztak Nusszer elvtárs véleményéhez és ezeket a dolgozókat Nusszer Péter saját pél­­dáján keresztül arra buzdította, hogy írjanak ők is a pá­rtsajtónak, mondják el levélen keresztül ész­­revételeiket, véleményüket egyes dolgokról. Így látogatott meg bennünket a szerkesztőségben Papp János ku­bikos, aki ugyancsak Komlón dol­gozik és azt kérte, hadd lehessen ő is a pártsajtó levelezője. Papp János azóta már két érté­kes levelet írt a szerkesztőségnek. Egyikben feltárta, hogy milyen fe­l­­­előtlen anyagpocsékol­ás folyik ügyes építkezéseken és megírta őszintén a véleményét: „ebben sze­­repet játszik az ellenség is és tuda­­tosan végez romboló munkát, or­szágunk építését akarja hátráltat­ni.“ Papp János levelének biztos meglesz majd az eredménye, fele­lősségre vonják majd azokat, akik felelőtlenül bánnak a dolgozó nép vagyonával és ellenséges magatar­tásukkal gátolni akarják az ötéves terv teljesítését, szocializmusunk felépítését. Üzemi és falusi dolgozóink nap­­ról-napra új, komoly problémákat vetnek fel leveleikben, mint például Bokros Sándor elvtárs levelezőnk, amikor megírta a szerkesztőségnek, hogy Zóna István elvtárs, az Ist­­ván­ aknai üzem helyettes vezetője, osztályellenségnek adott lakást az új meszesi bányászházakban. Bok­ros elvtárs megírta őszintén, hogy Zóna elvtársnak ez a tette majdnem lerombolta benne pártunkban való hitét, szeretetét és bizalmát, s ott is akarta hagyni munkahelyét, a leányát. Bokros elvtárs jól gondol­ta, nem lett volna helyes, ha erről a dologról hallgat, megírta a szer­kesztőségnek. A levél segítségével megvizsgálta a szerkesztőség a la­káshoz juttatott Horváth János kulák múltját és a sajtón keresztül feltárta a becsületes dolgozók előtt, ki volt az a Horváth János, aki ma álszenteskedve dolgozik Ist­­ván-aknán s akit Zóna elvtárs új lakásba költöztetett. A cikk nyo­mán most már nemcsak Bokros Sándor és Mézer János csillések követelik, hogy távolítsák el Hor­váth Jánost az új lakásból, hanem a bányászdolgozók színe-java! Beszélhetünk arról, hogy némely üzemben igyekeznek elnyomni a vezetők, a becsületes dolgozók bí­rálatát. Erre nemcsak a komlói Mélyépítő Vállalatnál, vagy a pécsi Porcellángyárban találunk példát, hanemi a MÁV-nál is, ahonnan Ács Zoltán elvtárs, sajtófelelős június­ban egy levelet küldött hozzánk- Ács elvtárs javaslatot tett, hogy a takarítóknak adjanak porvédőt, munkájuk könnyebbé tétele érde­kében. A levelet a MÁV politikai osztályára küldtük fel, ahová be­hívatták a levél vétele után Ács elvtársat és keményen megdorgál­ták azért, mert „kivitte a MÁV belső ügyeit.“ Pártunk Politikai Bizottsága határozata többek között azt is tartalmazza, hogy sú­lyosan meg kell büntetni azokat a szerveket, amelyek­­a dolgozók bí­rálatát elnyomják, leveleiket, ja­vaslataikat semmibe veszik. A Politikai Bizottság határozata óta világosan áll szerkesztőségünk előtt is, hogy milyen óriási jelen­tősége van egy-egy munkás-, vagy parasztlevélnek, amely akár ered­ményekre, akár hibákra hívja fel a szerkesztőség figyelmét. Amióta megjelent pártunk Politikai Bizott­ságának határozata, nagyobb fi­gyelmet szentelünk levelezőink megvédésére és ennek az eredmé­nye abban mutatkozik, hogy na­ponta nő az olyan dolgozók szá­ma, akik üzemekből, gépállomások­ról, termelőcsoportokból írnak a szerkesztőségnek és leveleikben különböző hibákra, hiányosságokra mutatnak rá. Amióta a szerkesz­tőség több figyelmet fordít a dol­gozók leveleire, nagymértékben megjavult a kapcsolat a levelezők és a szerkesztőség között. Ma már nem ritka eset, hogy a levelezők feljárnak a szerkesztőségbe, ahogy Mézer János, Papp János, vagy Pollák Dezső teszik és leveleik megírásához tanácsot, segítséget kérnek a szerkesztőségtől. Levelezőink a­­járt sajtón keresz­tül már eddig is felismerhették a szerkesztőségekhez beküldött leve­leik nagy jelentőségét. Láthatják, hogy a párt becsüli őket, gonddal, szeretettel bánik írásaikkal, tiszte­letet és megbecsülést szerez azok­nak, akik levelezőmunkájukkal se­gítik a párt és a tömegek közti kapcsolat elmélyítését. Buzdítja ez az üzemi és falusi dolgozók újabb százait arra, hogy az eddiginél jobban, szívesebben, lelkesebben és harcosabban vegyenek részt a levelezőmunkában. Rákosi Magyars elvtá­rs b­esszédét szombaton este filél ómkor k­özvetíti a Rádió A Magyar Dolgozók Pártja Kö­z­ponti Vezetősége november 30-án ü­l­ést tartott, melynek napirendjén sze­repelt Rákosi elvtárs beszámolója nép­gazdaságunk kérdéseiről. Rákosi elvtárs beszédét a Rádió december 1-én, szombaton este hét órakor közvetíti. Pártszervezeteink szervezzék m­­eg a rádióközvetítés csoportos megha­lgatását. versenyben az évi terv teljesítéséért A Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói békeműszakot tartanak a megyei pártértekezlet tiszteletére Tegn­ep délelőtt a Mezőgazdaságii Szerárugyár dolgozói Taggyűlést tar­­totta­k, amelyet Nagy József elvtárs, sztahanovista melegpréselő kezdemé­nyezett. Nagy elvtárs több dolgozó társával megvitatva javasolta, hogy a kilencedikén megtartandó megyei pártértekezlet tiszteletére december 3 án tartsanak békeműszakot. A Szer­árugyár összes dolgozója nagy lelke­­sedéssel járult ehhez és csak annyit változtattak rajta, hogy ne nyolcadi­kén, szombaton tartsák a békeműsza­­kot, — mert akkor csak fél napot dol­goznak — hanem hetedikén, pénte­ken. Elsőnek Nagy elvtárs tette meg vállalását. Hozzászólásában elmondot­ta, hogy a megyei pártértekezlet tisz­teletére a békeműsz­­ákon kiemelkedő eredményt fog elérni-és Sztálin elv­társ születésnapjának tiszteletére vál­lalt teljesítményének 13 százalékos emeléséhez még három százalékot vállalt és az vállalt tizenhat százalékos teljesítmény-emelést maradék nélkül teljesíti. Ezután a dolgozók további felaján­lásokat tettek. Bernáth Anna három százalékot, Nagy Istvánná hidegpré-e­­lőnő két­­százalékot, Zsirmann lánc­szerelőnő három százalékot, Gulyás Jánosné­ hegesztőnő két százalékos teljesítmény emel­ést vállaltak a me­­gyei pártértekezlet tiszteletére. Né­meth Imréné hegesztőműhely csoport­­v­ezetője a jó munkabeosztást, Kaiser Viktor, Kiss Józsefné és Ujvári Mi­hály munkaátvevők a békeműszak be­fejezésekor a munkák azonnali átvé­telét ajánlották fel, hogy a műszak eredményét a befejezés után azonnal értékelhessék. A műszakiak sem maradtak el a felajánlásokból, Márton László mű­szaki vezető a műszakiak nevében vál­lalta ki békeműszak jó megszervezé­sét, a műszaki feltételek teljes bizto­sítását. Kiss József­né üzemi pártszervezet elnöke.» A Magasépítési Vállalat dolgozói eredményesen harcolnak Rákosi elvtársnak tett vállalásaik teljesítéséért A Pécsi Magasépítési Vállalat dol­gozói soha nem látott lelkesedéssel indultak harcba, hogy újabb kimagas­ló termelési győzelmekkel ünnepel­hessék Sztálin elvtárs 72. szü­letésnap-M Versenyt indítanak a ..Vállalat Legjobb Munkahelye N­erm­ elnye­réséért. Ebben a versenyben az első hely el­nyeréséért fej-fej mellett kü­zd a ját­szótéri és a bőrgyári építkezés. A ját­szótéri dolgozók munkájuk jobb meg­szervezésével, az egymásnak nyújtott elvtársi segítséggel 140 százalékra emelték az átlagos teljesítményüket. A lelkesen dolgozó munkások három százaléka már elérte, sőt túlhaladta a sztahanovista termelési szintet. A vállalt 20.000 forintos megta­karításukból eddig 7.408 forintot takarítottak meg. Hasonló szép eredményeket értek el a bőrgyári építkezés dolgozói is. Az elmúlt dekád ideje alatt átlagos tel­­jesítm­ényüket 130 százalékra emelték és rendszeres tapasztalatáldással el­érték, hogy ezen az építkezésen nincs száz százalékon nint teljesítő dolgozó. Ennek eredményeképpen egyre több dolgozó ér el magasabb termelési eredményt és jelenleg is a dolgozók 3­1 százaléka teljesít " sztahánovis'a szinten felül. A vállalt, 3000 forint értékű anyag megtakarításukból eddig már 2.025 forint értékű anyagot taka­rítottak meg. A vállalat egyik legnagyobb építke­zése a meszesi építkezés, ebben­­ a versenyben a lovászherényiek mögött a negyedik helyre került. A legutóbbi dekád átlagteljesítménye 125 száza­lk. A dolgozóknak mindössze hét százaléka teljesít sztahánovista szin­ten felül, de ezek sem terjesztik meg­felelően a jó munkamódszereiket, amit bizonyít az is, hogy az építkezés dolgozóinak nyolc százaléka száz szá­zalék alatt teljesítette napi tervelő­­irányzatát. Az anyagta­karékosságg te­rén már szebbek az­ eredmények A vállalt­­13.020 forint megtaka­rí­tás helyett már 17.020 forinnt értékű anyagot takarítottak meg. Az eddiginél még sokkal nagyobb FEJTÉSI VÁJÁROK: 1. Kusz János, komlói szénbányák. Három havi átlagteljesítménye 225,3 százalék ELŐVÁJÁSI VÁJÁROK: 3. Farkas Ferenc III. ME­­ZHART, Pécs. SZÁLLÍTÁSI CSILLÉSEK: 1. Cserni István, MESZHART, Pécs. Háromhavi átlagteljesítménye 151 szá­zalék. 2. Rejtő ,Vendel. MESZHART Pécs. FEJTÉSI CSILLÉSEK: 1. Neubauer József II. komlói szén­Pécsbányatelep, a MESZHART leg­jobb bányakerülete, tervszerű műsza­ki irányítással, az itt dolgozók példa, mutató, fegyelmezett munkájával ha­vi tervelőirányzatot 26-án már nyolc százalékkal túlteljesítették. A terv határidő előtti befejezéséért folyó verseny élén az üzem negyven­hét sztahanovistája jár akik nem­csak a maguk munkáját, javítják lé­pésről lépésre tovább de ehhez hoz­zásegítik a fiatalokat, a gyengébbe­ket is. Példájával tanít, buzdít a kö­vetésre Horváth István (18), a kerület ezidőszerint legjobb vájárja, a­ki nem­csak 1951 évi tervét fejezte be no­vember elsején, de az ötéves tervvel is már jövő májusban jár. Vele együtt a fiatalok tanítómestere Sudár Fe­lendülettel kell végezni a meszesi építkezésen a munkát, hogy a határ­idő betartása terén mutatkozó lém­a vadásukat haladéktalanul behozzák és a Rákosi elvtársnak tett vállalásukat teljesítve, a 120 bányászlakást mielőbb átadhassák a széncsalák hőseinek. bányák. Háromhavi átlagteljesítménye 190 százalék. 2. Makai Endre, komid szénbányák­ 3. Miklós András,komlói szénbányák. BÁNYAMESTEREK. BÁNYATECHNIKUSOK:­ ­ 1. Szokola Ferenc bányamester. MESZHART Pécs. Háromhavi átlag­­teljesítm­énye 111 százalék BÁNYAGÉPÉSZEK: 1. Birselmig István. MESZHART Pécs. Háromhavi átlagteljesítmény: 151 százalék. 2. Harmath Albert, MESZHART Pécs, Jenc Kossuth-díjas vájár, aki hosszú­lejáratú versenyszerződésében három új bányász nevelését, tanítását vál­lalta.­­ A két élenjáró a november hetedi­ke után továbbfolyó versenyt új kez­­deményezéssel lendíti előre, segítenek nekik a többi kipróbált jó bányászok. Elhatározták: a Kolpács-fejtésből ala­kult DISZ-brigád tizenegy fiatalját úgy megtanítják a legfejlettebb mun­­ka,módszerre, hogy a brigád a­z év vé­gére minőségi brigád, a brigádtagok pedig valamennyien sztahanovisták legyenek A tanítómesterek és tanítványok együttes munkájával jó úton halad­n­ak az elhatározás valóraváltása, a csapat évi tervének december 21-re befejezése felé. A „Szakma legjobb dolgozója*' vilitért folyó verseny állása a bánya és energiaiparban as augusztus­­október házi teljesítmények alapján Szén­bányá szál­­écsbányaletéren tanítják az új munkásokat A Ferenc-aknai Kincses-körlet kollektívája egy ember iránt dolgozik a terv teljesítéséért; a munkafegyelem megszilárdításáért 157 bányásztársával együtt harcol Kincses József, Ferenc-aknai körlet­vezető az évi terv túlteljesítéséért. A legutóbbi havi termelési előirányza­tukat 119,2 százalékra teljesítették s csupán néhány tized százalékkal ma­radtak el a MESZHART legjobb ke­rülete mögött Eddigi eredményeiket együttes, jó munkával érték el. A műszakkezdés előtti megbeszélések nemcsak a szo­kásos formaszerinti összejövetelek ebben a körletben, hanem a vezető és a munkatársainak közös tervezé­se a munka megjavításáért. Egy ilyen megbeszélésen határozták el az egyik csillés javaslatára hogy a második telepi rendezőt meghosszabbítják, az­óta két sejtésnél sikerült megszüntet­ni az üres csillehiányt. Itt merült fel „a tartalékfejtések“ kérdése is. Kin­cses József megfogadja a jó tanácso­kat: ma már két helyen készítenek elő tartalékfejtést, hogy a mostani fejtő­munkahelyek kimerülése után folya­­matosan továbbfolytathassák a szene­­lést akkor is, ha az elővárás másutt még késedelmeskedik. Egyébként — a szovjet módszerrel termelő két tej­­tés­­mellett — ciklus-­ módszerrel végzi a munkáját a Müller-csapat is, amely MESZHART-bányák legjobb előválása. Nemcsak a műszaki előfeltételek megteremtésén fáradoznak együtt mint egy család, a körlet tagjai, fel­lépnek a rendbontók, a műszakmu­lasztók ellen is. Októberben 56 mu­lasztás gátolta a többtermelést s mind­ez javarészt négy fegyelmezetlen há­nyás­ hibájából. A dolgozók javasla­­tára fegyelmi elé állították mind a négyüket, kettőt közülük elbocsátot­tak. Kincses József gondot fordít a kör­let dolgozóinak szakmai előrehaladá­sára. Ő, aki a felszabaduláskor lett vájár, s 47-ben kapott körletet maga is rendszeresen továbbképzi magát. Jelenleg a pécsi mérnöki továbbkép­ző tanfolyamra jár. Az itt tanultakat nemcsak gyakorlatban valósítja meg, de megtanítja rá a többi társait is.

Next