Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
DUNÁNTÚLI Vnáo méter/hjM Éljen május 1 — a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe! AZ MDP BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁ NAP LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 101. alám ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 1 ÉLJEM MÁJUS ELSEJE! Szerte a világon, — így nálunk is —, nagy ünnepet ülnek ma a dolgozók: május elsejét, a világ Proletariátusának, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját. A munkások és parasztok, az egyszerű emberek milliói országhatárokra való tekintet nélkül, szoros egységben köszöntik a világ munkásai testvériségének gyönyörű ünnepnapját. Éljen május 1 — a békéért harcoló népek seregszemléje, a Proletár nemzetköziség nagyünnepe! Ezzel a jelszóval vonulnak fel dolgozóink a városokban és a falvakon, ennek a jelszónak a fényében ünnepelnek a baráti országok népei és a még imperialista, gyarmati elnyomás alatt élő dolgozók tömegei. E jelszót nemcsak ezrek és milliók kiáltják, e jelszó ott lobog mindenütt azokon a vörös zászlókon, melyeknek fyomán haladnak a dolgozók legjobbjai. E jelszó mélyen benn a szívekben és ott izzik ott Parázslik még a börtönök mélyén, m még Tito Glavnicsájában is. És ismerik e jelszót még azok is, akik rettegnek hallásától. Ismerik e jel**ót az imperialisták, a tőkések és annál jobban félnek tőle, minél inkább feltűnik mellette egy újabb jelmondat: Megvédjük a békét! Ez a két jelszó ma már szervetlen és elválaszthatatlanul egybekapcsolódik. A békemozgalom legerősebb hadserege, a nemzetközi Munkásosztály, a békeharc legbiztosabb alapja a proletárinternacioralizmus. A történelem számtalanszor bebizonyította már: a dolgozók nemzetközi összefogása nélkül nem lehet kivívni és megőrizni a szabadságot. Hogy ez így van, azt legjobban talán mi, baranyaiak tudjuk és érezzük. Az Izjak, a Horthy-fasiszták egyik legjobb ütőkártyája mindig a nemz®tiségi viszálykodás felidézése volt. Ha délszláv dolgozóink szabadságjogaikat követelték, a magyarokat, vagy a németeket uszították ellenük. És megfordítva, úgy, ahogy ezt ma Tito Jugoszláviájában teszik. Azonban hazánkban egyszer s mindenkorra végetrettünk a nemzetiségi viszályoknak. Alkotmányunk éppen olyan jogokat biztosít nemzetiségi dolgozóinknak, mint amilyeneket a Magyar anyanyelvűek számára meghatároz. A sztálini nemzetiségi politika alkalmazása hazánkban és különösen megyénkben, megnyitotta a szíveket, közelebb hozta egymáshoz a dolgozókat. Azonban nemcsak a felszabadulást, nemcsak az állandó segítséget és támogatást, nemcsak a sztálinilenini tanok egyre szélesebb terülten való alkalmazását köszönhetjük a Szovjetuniónak. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy újjáépítésünk, halálos kábulatunkból való felépülésünk közben nem tértek ránk az imperialista sarkaik és békében, szabadon nevelhetjük gyermekeinket, építhetjük a Várainkat és művelhetjük földjeinket. A Szovjetunió hatalmas békeművei a mi hazánk határainál nem érnek véget. A békeművek nálunk is egyre szebbé, egykönnyebbé teszik életünket. Az e földi fásítások megszüntetik az aszályt, a Sztálin Vasmű csodálatos gyorsasággal épül és a mi Romlónk gyönyörű várossá erősödik. Ki nyújtott segítséget, mi adott erőt nekünk hatalmas alkotásaink megteremtéséhez? A balti szovjet nép, a hatalmas Szovjetunió segítsége tette lehetővé a sát eredményeinket, a népi demokratikus testvérnépek eredményeit . * Szovjetunió ad erőt a gyar- és félgyarmati sorban élő ogozóknak szabadságharcuk kialvásához. Ezért jelszava pártunkéi és dolgozóinknak: Éljen a tartós béke szilárd erődje: a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Ezért jelszavunk: Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága! „Egyszer Kiruna sarkvidéki svéd városkában jártam, ahol vasércet bányásznak —– írja Ilja Erenburg. — Minden meglepett: a lappok rénszarvasai a gépkocsik közt, a tundra és a neonfény, a „pukkerliző“ lányok és a keménykalapos bányászok. Arra gondoltam, milyen érthetetlen mindez. Bevezettek egy házba és a falon megláttam egy fényképet. Sztálint katonaköpenyében Elmosolyodtam. A házigazda, a bányászszövetség titkárának kemény arcán is mosoly derengett fel. ,,Sztálin" — mondta gyengéden ... Hallottam, hogyan ismételgették ezt a nevet a madridi fiatalemberek és fiatal lányok ... Ezt a szót hallottam Albánia eldugott falvaiban is ... Sztálin bejárta az egész világot..." És eljött Sztálin hozzánk is. Elküldte katonaruhás fiait felszabadításunkra, elparancsolta a nehéztüzérséget Budapest és Pécs falai alól és mi éreztük megvalósulni szavait: „A munkások hozzák meg az emberiségnek a tavaszt és szabadítják meg az embereket a kapitalizmus bilincseitől; a munkások hivatottak megújítani a világot a szabadság és a szocializmus alapján." Sztálin tanított meg bennünket az igazi hazaszeretetre, és ez az új hazafiság, ez az igaz hazafiság megérttette velünk, hogy az emberiség ügye egy a magyarság egvével. A közös ügy pedig ,nemcsak a mi hazánk iránti szeretetet követeli meg tőlünk, hanem megköveteli valamennyi nép számára a szeretetet és elsősorban a szovjet nép iránti szeretetet. A szovjet nép és a Szovjetunió iránti szeretet, megbecsülés és hűség nemzetközi és hazafias kötelesség számunkra, hiszen a Szovjetunióban saját hazánkat, a szovjet népben saját szabadságunkat is szeretjük. És így lett a mi május elsejénk legmegbecsültebb jelszava: Dicsőség a nagy Sztálinnak, a békéért harcoló emberiség lánglelkű vezérének, a népek közötti barátság zászlóvivőjének! Miben nyilvánul meg a népek közötti forró barátság? Kezdjük ,talán a közelmúlt eseményein: néhány hete a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából megyénket is felkeresték a nagy Szovjetunió követei. Kucser elvtárs Komlón és Pécsbányatelepen adta át értékes tapasztalatait. Dolgozóink ezrei gyönyörködtek két egymást követő estén az Uráli Állami Orosz Népi Együttes csodálatos művészetében. Szkrjabin akadémikus nemcsak előadást tartott egyetemünk hallgatóinak, nemcsak professzorainkkal és tudósainkkal folytatott elmélyült, értékes megbeszéléseket, hanem egy teljes vasárnapját áldozta arra, hogy egy érdeklődő pécsi orvostanhallgatóval megismertesse a helminthológia közelebbi problémáit. És ha tovább lapozzuk viszszafelé a naptárt, sorra eszünkbe ötlenek azok az események, melyek a szovjet és a magyar nép közti barátságot dokumentálják. A szovjet kolhozparasztok látogatása, a magyar parasztküldöttségek útjai a Szovjetunióban, a szovjet sztahanovisták tapasztalatcsereátadása ... de nem is kell tovább folytatni, hiszen minden más emléknél elevenebből élnek bennünk a szovjet emberekkel való találkozásaink ragyogó ünnepnapjai. Népi demokratikus szomszédainkkal is kiépítettük azokat az elvtársi kapcsolatokat, amelyek ma már szinte mindennaposak és így fel sem tűnnek. Csak néhány példát: Harcos Károlyt, a Baranya megyei Szikra Nyomda többszörös sztahanovistáját a Csehszlovák Népköztársaság hívta meg ingyenes üdülésre az elmúlt évben. Szakács Mihály, komlói sztahanovista vájár Heringdorfban üdült a Keleti-tenger partján. A világ ifjúsága megbonthatatlan egységben tüntetett a Világifjúsági Találkozón és a messzi Kínából is eljöttek hozzánk azok a művészek, akiknek csodálatos teljesítményeiről hetekig és hónapokig beszélt az egész megye, az egész ország. Milyen hatalmas ellentét a két tábor között! Amíg a kapitalizmus táborában dúl a háború, az elnyomás, a sovinizmus, az ellenségeskedés és az egyenetlenkedés, addig a szocialista táborban a nemzeti szabadság, egyenlőség ,és függetlenség mellett a kölcsönös bizalom és béke, a testvéri együttműködés a jellemző. A május elseje, mint a porletár nemzetköziség nagy ünnepe, hivatott arra, hogy az új típusú államok közötti barátságot és szeretetet még inkább elmélyítse és ezért írtuk zászlainkra jelszóként: Testvéri üdvözlet a szocializmust építő, a békéért harcoló népi demokráciáknak! Testvéri üdvözlet a békét védelmező, a népi demokráciát építő nagy kínai népnek! Éljen az imperialista tömeggyilkosok ellen szabadságáért és hazája függetlenségéért hősiesen harcoló koreai nép! Éljenek a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség élharcosai, a testvéri kommunista pártok! Szerte a világon a kommunista pártok azok, amelyek a május elsejét ünneplő tömegeket vezetik, amelyek a dolgozókat a békeharcra lelkesítik. Az imperialista államok munkásai, a gyarmati népek munkabeszüntetéssel, sztrájkkal ünnepelnek. A felszabadult népek nagy családja azonban a kommunisták vezetésével több és jobb munkával ünnepel. Ha az amerikai imperialisták koreai testvéreinket baktériumbombákkal támadják, mi több szenet termelünk és erősítjük a béketábort. Mikor a görög hóhérok rettegve Beloiannisz elvtárstól, meggyilkolták őt, mi több termeléssel mutattuk meg tiltakozásunk mellett, hogy a görög szabadsághősök önfeláldozása nálunk is a munka sokszáz új hősét ihlette meg. És most, május elseje virágzó ünnepe előtt is munkasikerekkel ünnepeltek dolgozóink. Meghallottuk és fülünkben cseng állandóan a jelszó: Munkások, Munkásnők! Harcoljatok a második negyedévi terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért! A termelés újabb győzelmeivel ünnepeljétek május 1-ét! Bányamunkások, széncsaták hősei! Termeljetek ma többet, mint tegnap! Szilárdítsátok a munkafegyelmet, adjatok még több szenet a hazának! Dolgozóink e jelszavak nyomán termeltek többet. Többet termeltek, tudva, hogy a mi hazaszeretetünk, a mi május elsejei ünneplésünk, a mi proletárinternacionalizmusunk a terv teljesítésében, a normák túlszárnyalásában, a kötelezettségek teljesítésében és túlteljesítésében nyilvánul meg legigazabban. A szászvári bánya dolgozói 110százalékon felül teljesítették tervüket, a kásádi Délszláv termelőcsoport tagjai május elseje helyett már április 25- én befejezték a vetést, a csányoszrói Új Március termelőszövetkezet női dolgozói már csaknem egy hónapja őrzik a legjobb munkacsapatot megillető vándorzászlót. Radics Ferencné munkacsapatának tagjai pedig egy-másfél munkaegységet teljesítenek rendszeresen naponként. De sorolhatnánk Alsószentmárton délszláv dolgozóit, akik példát mutatnak a begyűjtésben, vagy Drávaszerdahely dolgozó parasztjait, akik a községek között folyó begyűjtési versenyben az elmúlt héten negyedik helyre küzdötték fel magukat, így lett hússá és vérré a jelszó: Előre az ötéves tervért, nagy békeműveinkért, a szocialista Magyarországért! Ez a jelszó azonban nem veszti hatályát május elsejével. E jelszó serkentse még lelkesebb versenyre dolgozóinkat a második negyedévi terv teljesítésére, a június elsejei béketalálkozóra. Különösen vonatkozik ez azokra a pécskörnyéki és, komlói bányászokra, akik adóssággal vonulnak fel a munka ünnepén, azokra, akik még csak részben teljesítették tervüket, felajánlásukat. Megvan rá a lehetőség és megvan rá a mód, hogy az elmaradók behozzák a mulasztottakat és be is kell hozniuk a mulasztottakat, hiszen a terv minden egyes dolgozóra törvény, a terv maradéktalan teljesítése fokmérője annak, hogy milyen mértékben vesszük ki részünket az egész világot megmozgató békeharcból, a terv teljesítése mutatja meg, hogy méltóképpen illeszkedünk-e a szocializmust építő népek nagy családjába. Járjanak élen ebben a harcban kommunistáink, a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai. Járjanak élen a II. negyedévi terv teljesítéséért vívott küzdelemben békebizottsági tagjaink, DISZ-fiataljaink. A példamutatás a legjobb eszköz arra, hogy magunkkal ragadjuk a dolgozók tömegeit. Tanuljunk a Bolsevik Párt tagjainak példáiból, a komszomolok példamutató tetteiből, a szovjet emberek félelmet nem ismerő, bátor békeharcából. Követnünk kell az ő példájukat, hiszen a mi munkánk nemcsak a magyar nép ügye, hanem egyben a világ dolgozóinak ügye is. A nyolcszázmilliós béketábor tagjának lenni nemcsak megtiszteltetést jelent, hanem kötelezettségeket is ró ránk. Azt a kötelességet elsősorban, hogy terelésünket emelve, a tervet teljesítve, a párt köré tömörülve még magasabbra emeljük a békéért és a szocializmusért vívott harc zászlaját. Feladatainkra felkészülve, a május elsejei seregszemlétől új erőt nyerve induljunk tehát harcba és jó munkánkkal támasszuk alá a május elsejei jelszavak legszebbikét: Éljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen pártunk Központi Vezetősége! Éljen a béke első magyar harcosa, a szocialista Magyarország első építője, Rákosi Mátyás elvtársi . Május Kína Kínáiban egyre nagyobb lendületet vesz a május elseje tiszteletére folyó termelési verseny. A versenyben munkások, alkalmazottak és parasztok egyaránt részt vesznek. A 9-es számú gépgyártó üzem munkásai (Északkelet-Kína) a május elsejei verseny során több miint kétszeresére emelték munkájuk termelékenységét, a fucseieni szénbányák főmechanikai üzemének villanyszerelői pedig 60 százalékkal. A mejhokou-i (Északkelet Kína) fűtőház 1153-as számú mozdonyának brigádja április 14-én a mozdony napi teljesítményét 1014,5 kilométerre emelte és ezzel rekordot állított fel a kirjingi vasút igazgatóság körletében. Nagy termelési sikereket értek el a Csinceou-i vonalon fekvő Csengcsiatung fűtőház munkásai, továbbá a Szncsiatung állomás és a Pajcsonec fűtőház vasutasai is. Franciaország- A Z’inay-kormány ultrareakciós politikája ellen harcolva, francia dolgozók a CGT felsdása alapján arra készülnek, hogy május elsején hatalmas erővel kifejezésre juttatják akcióegységüket a legközvetlenebb követeléseik kielégítéséért, a béke és a szabadság védelmében vívott harcban. Számos előlkészítő bizottságot alakítottak, amelyekben a legkülönféléb szakszervezetek tagjai vesznek részt. A CGT, a keresztény dolgozók szakszervezetének megyei szervezetei és a „Népfelszabadító mozgalom“ la Manche-megyében felhívta helyi szervezeteit, hogy egységesen vegyenek részt a május elsejei felvonulásokban. Nagyszabású felvonulásokat tartanak Páriában éstöbbszáz vidéki városban. Bulgária A Bolgár Népköztársaság dolgozói új termelési sikerekkel köszöntik a nemzetközi szolidaritás nagy ünnepét. Ezek a sikerek lehetővé teszik, hogy az ötéves népgazdasági tervet négy öt alatt teljesítsék. A dhmitrovgrádi „Sztálin Vegyészeti Gyár“ dolgozói 103,37 százalékra teljesítenék első negyedévi tervfeladatukat. 167 százalékra tesz eleget a negyedévi tervének a 13. számú üzem kollektívája. A bolgár főváros 92 iparvállalata honosította meg Levcsenko és Muhanov szovjet sztahanovisták módszerét, aminek eredményeként negyedév alatt 72 millió leva megtakarítást értek el. Májusi tiszteletére a szófiai „Proletár“ letélgyár száz munkásnője napi normáját 150 százalékra teljesíti. A földművesszövetkezetek szántóföldjein széleskörű verseny bontakozott ki május elseje tiszteletére a vetés mintaszerű elvégzése érdekében. Olaszország Olaszországban május elsejét a dolgozók egységének, a békéért, a nemzeti újjászületésért, az ipar megmentéséért, a munkabér és a dolgozók életszínvonalának emeléséért vívott harc jegyében ünnepült meg. Az Olasz Általános Munkaszövetség (CGIE) végrehajtó bizottsága javasolta szervezeteinek, hogy Olaszország minden városában és falvában a többi szakszervezettel, különösen a kereszténydemokraták, a köztársaságiak és a szociáldemokraták szakszervezeteivel együtt ünnepeljék meg május elsejét. Olaszországiban 1950 május elsejét úgy ünnepelik meg, mint „az olasz ifjúság napjáét, azét az ifjúságét, amely számára jobb életet, munkára és művelődésre való jogot biztosító, független és békés Olaszországért harcol. Ez alkalomból a demokratikus ifjúsági szervezetek, valamint a szociáldemokrata és köztársasági ifjúsági szervezetek együttes felhívást tettek közzé, a világ dolgozóinak nagy ünnepe