Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VUIO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBA­Ni Magyar áSamiérBMc fid-»8x16 táviratai ■ Kínát Náptrfetár- Mnág teanAMáaánsk harmadik évfordulója aUcalmébAL (2. o.) — Az Ukrán, Litván ás K*réLFinn Kommunista Párt kongresszusai. (2. o.) — N« hagyja az István-akn»i pArtfi­ztottsátf. hu*» Dézsi Bá’a jobboldali szociáldemokra­ta gátolja a békekölcsönjegyzés sikerét. (3. o.) — Mit ad­­na* az nYampak és mennyit kaptak a tervtől egy m«vx*«i új bányász ház lakói. (3. o.) — A szovjet módszerek alkal­mazásával gyorsítsák meg a gyapot érését. (4. • AZ MDP BARANYA ME­GYEI PÁRTBI­ZOT­SÁGÁN­AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM AKA 5­0 FILL.F.M SZERDA, 1962 OKTOBER 1 Megyénk községei kövessék a villányi dolgozók lelkes, hazafias kezdeményezését Villány község valamikor ar­­ról volt híres, hogy ott terpesz­kedtek a gróf Telekiek, akik mint grófszöllősgaz­dák dőzsöltek, ter­­peszkedtek, kényuraskodtak. Az iri vitág tagjai erről úgy beszél­ek, hogy a ,,gróftelekiek Villány­on gazdálkodnak." A gazdálkodás módszeréről, eszközéről legtöbbet a villányiak tudnak mesélni, hisz átélték mindazt, amit át lehetett élni a grófvilágban a szegényem­­bernek. Nem a telekiek verejtéke öntözte a villányi hegyoldalakat —­ ezt mindenki jól tudja. Ma már nem a ,,méltóságosgróf­­i izék" az urak Villányban sem,­­ hanem a dolgozók, azok, akik ha­t­­almon vannak és napról-napra e nősítik hatalmukat. A múltat­­azonban nem felejtették el a villá­nyiak és éppen ezért néhány nap óta azért lett községü­k neve híres az ország előtt, mert nem feledez­ték a múltat, mert értékelni tud­ják a jelent, mert látják a jövőt és egy emberként készek harcolni ezért, hogy a múlt soha vissza ne térhessen, a jelen még szebb legyen és a jövő minél közelebb kerüljön, mielőbb megvalósuljon. Ezért jegy82*^ jegyzik fo­rintjaikat olyan lelkesen, ezért ad­ják kölcsön az államnak. Tudják, hogy forintjaik is jelentik a jelen­leg szebbé tételét, a jövő építé­sét. Tudják­, ha m­indenki becsü­lettel, jó hazafi módján eleget tesz kötelességének, ezzel az ország a­d­ tTisd»’" '“«ék­ határozták el, hogy vers­enyre hívják az ország többi községét" ,,október 2-re ne le­gyen olyani dolgozó, aki még nem jegy­­elt békekölcsönt. Hazafias tett a villányiak felhí­vása. Nem mindegy számukra, hogy mindenütt eredményes-e a jegyzés úgy, mint náluk, nem­csak a "­villányi szemmel" nézik a most folyó lelkes népszavazást, hanem országos szemmel. Ország gazdáinak érzik és tudják magukat ►is ezért indítottak versenyt, hogy­­ legyen sehol az országban olyan h­ÍDZÓ, aki ne adna legjobb te­­sttségéhe­z mérten kölcsönt az Al­binnak. Ebben a hazafias tettben K­vitányiak akarnak az elsők len­n, ők tűzték maguk elé, hogy fil­óber községük minden _r&H.v­.óta jegyez békekölcsönt. Te­hát minden dolgozó legyez. Le­­gyen az az összeg IFO, vagy 1000 forint- kinek milyen a tehetsége, de jegyeznek, mert azt akarják, hogy minden dolgozó tehetségéhez mérten vegye ki részét az ország építéséből, az építés meggyorsítá­sából. A villányiak úgy tartják: a boldog Hen, a még szebb jövő"­, közös ügy, — tehát közös ügy és kötelesség a boldog jelen még szebbététele, a szebb jövő céljai­­n­ak mielőbbi megvalósítása és ezt­­ segíti elő a harmadik békeköl­­csonjegyzés Az ország többi köz­ségeinek példát mutatnak a villá­nyiak a hazafias tettekben. Köves­sék ezt a példát az ország- ezen belül a megye községei, legyenek méltó versenytársai a villányiak­nak. A villányi dolgozók versenyfelhí­vása kötelez. Kötelezi elsősorban a villányiakat az adott s­zó telje­sítésére, hogy szavuk, ígéretük tetté váljon és a cselekedetekben is mutassák meg; nem csak a ver­senyszellem megteremtésében, ha­nem a tettekben is élenjárnak, el­sőnek teljesítik jó politikai meg­győző munka eredményeként a vállalást. Nem könnyű az amire a villányiak vállalkoztak, az ered­mény számukra sem hullik man­naként az égből. Szívós, mozgósí­tó, meggyőző munkára van szük­ség, hogy célkitűzésük maradékta­lanul megvalósuljon. A vállalás teljesítéséhez minden lehetőségük megvan, ha tovább fejlesztik a meggyőző, nevelőmunkának azo­kat a jó módszereit, amelyekkel az eddigi eredményeket elérték. A felhivés kötelezettséget jelent úgy is a villányi dolgozóknak, hogy segítsék versenytársaikat a nemes vetélkedésben. A községben és a járásban eddig alkalmazott jó érveket, módszereket, adják át versenytársaiknak, hogy azok birtokában mindenütt az eddiginél is szebb eredmények szülessenek Ne feledjék el a villányiak, hogy nem az a jó versenyző, aki eltit­kolja módszereit, amellyel az eredményt elérte, hanem az a pél­damutató és jó versenyző, aki ver­senytársait segíti, hogy másutt még szebb eredmények szülesse­nek, mint, amilyenek a felhívásá­ban szerepelnek. Ebben a verseny­ben egy győztes lesz,­­ a magyar dolgozó nép és a győzelmet így segítsék elő a villányiak. Példamutató kezdeményezés villányiak felhívása. Ehhez a kez­deményezéshez csatlakozzanak megyénk községei, tegyék magu­kévá a villányiak felhívását és harcoljanak megvalósításéért olyan lelkesen, ahogyan azt a vil­lányiak teszik. A verseny során a községek pártszervezetei szélesít­sék ki, erősítsék meg a népnevelő­­hálózatot a jegyzésben példát mu­tató dolgozókkal, érjék el, hogy minden példamutató jegyző le­gyen lelkes agitátora a harmadik békekölcsönnek. Jussanak el a népnevelők minden dolgozóhoz és érjék el, hogy megyénkben ne le­gyen olyan dolgozó, aki ne je­gyezne békekölcsönt. A népnevelők meggyőző munká­juk során mélyítsék el a dolgo­zókban a haza, a béke, a párt sze­­retetét és felvilágosító szavukkal érjék el, hogy mindenütt legyen olyan lelkes a hangulat, a kiállás, a békekölcsönjegyzés mellett, mint­ amilyen Villányban. Az ország figyelme most Vil­lány községen és a felhíváshoz csatlakozó községek dolgozó pa­rasztjain van. Az ország dolgo­zói azt figyelik, hogy melyik köz­ség, melyik járás, melyik megye mutat legszebb, legkövetendőbb példát a jegyzési versenyben. Me­dvénk községeiben a népnevelők dolgozzanak úgy, hogy az ő köz­­ségük, az ő járásuk legyen a leg­­példamutatóbb. ( Sorra csatlakoznak a községek a villányi felhíváshoz Ózdon minden dolgozó másodikéig leszavaz jegyzésével a békére Kedden Villány község felhívást intézett az ország valamennyi köz­­­ségéhez: október­­ re mindenki je­gyezzen békekölcsönt. Számos köz­­ségben élénk visszhangra talált ez a hazafias felhívás. Különösen nagy „mozgást" váltott ki a szomszédos siklósi járás községeiben. A villányi járás és a siklósi járás községei már versenyben állnak egész éven át és nem akarnak márt a békekölcsönjegy­zékben sem elmaradni egymástól. A siklósi járásban Oki község azonnal csatlakozott a viányiak­­elhívásá­hoz. A következőket írják: „Ms. Old község dolgozói, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai, örömmel csatlakozunk VII- rany felhívásához. Követjük példájukat, és ígérjük, hogy október 2-re községünk minden dolgozója jegyez bé­kekölcsönt A mi községünk közvetlenül a határ mentén fekszik. Lakói boldog, megelégedett emberek A nyugodt éle­tünk nagyon drága nekünk, mert jól tudjuk, hogy a titóisták mindent megpróbálnak a mi drága hazánk meg­támadására. Községünk dolgozó parasztjai lelkesen jegyeznek békekölcsönt. Mindössze 37 ház van, ahová még nem jutottak el a népnevelők. De akiknél már voltak, most is bebizonyították, hogyan kell helytállni a békéért, a déli határon. Horváth János a községünkhöz tartozó eperjespusztai dolgozó paraszt 600 forint bé­kekölcsönt jegyzett. De nemcsak Horváth János vette ki a részét példamutatóan a békekölcsönjegyzésből. — Mészáros Mihály is 600 forintot jegyzett, id. Guzsvány Pál és Garai István is Nagyszerűen veszik ki a ré­szüket a kölcsön­jegyzés sikeréért vívott harcban a DISZ-fiatalok is, akik elsősorban saját szüleik meggyőzé­sére kezdik meg a felvilágosító munkát. Fáradozásuk sikerrel jár. A békekölcsön jegyzésben élenjáró dolgozó parasztok szívesen kapcsolódnak be a felvilágosító munkába. Csak néhány napja népnevelő még Guzsvány Pál és Garai István is. Most egyre szélesebb körben terjed az, hogy a példamutatóan jegyző dolgozó parasztok népnevelőként vegyék ki részüket a kölcsönjegyzésben. Mind többen viszik a hírt a tahiban hazánk építéséről, hazánk eredményeiről, községünk fejlődéséről. Többen laknak nálunk olyanok, akik az egyik hatalmas építkezésünkön, Komlón dolgoznak. Ezek beszélnek az új, nagyszerű gyárakról, eredményekről Mikor a népnevelők ellátogattak Stefanoczky János dolgozó paraszthoz, az azt mond­­ta: örülök a bók*kölcsönt?Ogzósne*)i, sziveden adok ci­hatónak. De örülök azért is, m­ert el­jönnek a népnevelők hozzánk, tanítanak bennünket, mi megismerjük egész hazánkat, feladatainkat." Mi az egész község dolgozó parasztsága nevében fogadjuk, hogy nem maradunk el semmiben sem a villányiak mögött: október 2 -- minden ózdi lakos­­egyez békekölcsönt, ígérjük, hogy fogadalmunkét valóra. Lokom­ pal Minő Gyorgyne balogh sándor párttitkár tanácselnök DISZ-titkár GAP­AJ ISTVÁN ID GUZSVANY PÁL egyénileg dolgozó paraszt egyénileg dolgozó paraszt . A virányfldr felhíváséhoz sorra csatlakoznak a községek. A siklósi já­rásban kedden délig az alábbi közsé­gek t­élen tették telefonon pont.Változá­sukat, hogy október 2 re községük minden dolgozója jegyez békeköl­­csötrt: Alsószentmárton, Rádfala, Vajasló, Vejti, S­rávapa­­konya, Ipáért­fa és Szaporca. ___ Perfifi-akna halad az élen a MESZHART-aknák között folyó versenyben léki VESZB.4PT bányákon példamutatóan jegy/jrff Hárma. A p­ér * ma ~ik Békekölcsönt a dolgozók jelen­tős része, de a kezdeti lendület alább h*tott~ elmaradtak a pásvidéki bányászok „* ország«* versenyben /vynir _ , _ „apaivelére nem agitálnak harms, meggyőzés Mfni’elmaradás ›­*«. A,"fV a Hépn­ér,.,,. ,ny­ ahogy ut.t a komhi Hanyag, pjunto I áltálul "•Míra' m j/nivelöi , eredményt érték el, hogy Ti hontmr­:.,. k 1„eyrmek maguk I« nérmrvrlök NHrk és ,,i n békekölcsön-jegyzést. Köpessék az , a jelöltaknaiak példáját­ a vájárok, uk­ik g.gere- István, ét Bernic-’ikrnu 37 HÁZ MEG VISSZAVAN e! !... Elég ez fősem * béke védelme-'L'Tfogadjuk! — határolt» .— •-'Mihó Györgyeié, Old község ász? Mert én a békére, sokat tudok Tudom, hogy Ti­tóik arra fenekednek, ami nekünk a legdrágább... özvegy Safarik .Jánosné Tótok­­földjén 400 forintot írt be. — Egyik fiam a háborúban elesett. A másik most katona. A férjem, hogy kell adnom, így mind a ketten a vé­­két őrizzük! Kálmán Ferenc Komlón dolgozik. Felesége azonban a faluban jegyzett 100 forintot.) Ő a népnevelő értekez­­eten mondta el, miért jegyzett mun­­kahelyén békekölcsönt! — Most, hogy Komlón dolgozom tudom csak, mit építünk! Nekem hi­ány nem kellett ott mondani, hogy jegyezzek. Jegyeztem én, tudom, mi­re adom! tanácselnöke, miután elolvasta a vil­­­lányiak versenykihívását. — Elfo­gadjuk! Mi is befejezzük a békeköl­csön- jegyzést második­ra! Márpedig, amit Mikó elvtárné el­határoz, annak súlya van a faluban Nemcsak azért, mert ő a tanácselnök, hanem azért is, mert ő a falu leg­­jobb népnevelője. Olyan szépen be­szél az országról, a megyéről, meg a kis határszéli Old közs­égről, hogy akárhányan szívesen elhallgatnák napokig’ is. — Látjátok, mennyi mindent kap­­tunk, llá.OO0 forintért kultúrházat, az iskola, a DISZ rádiót hajtott — így sorolja fel a község gyarapodásá­nak adatait, de ugyanakkor rámutat arra is, hogy vannak olyanok, akik­nek ez a gyarapodás nem tetszik. — Látjátok, Ticoék nem szeretik, hogy mi így élünk. Ildiésnek határ­őreinkre, hisz emlékeztek rá... Ta­­valy is két kémüket fogtuk el itt az erdőben... A jó népnevelő munkának meg is van a foganatja. A faluból még :17 dolgozó paraszt és három termelő csoporttag nem jegyzett le, a többiek már jegyzékükkel is kifejeztrtt adtak Imzafia—-Aguknak. Sokan azonban szóval is kimondták, miért jegyez­nek békekölcsönt. Garai István és Guzsvány Pál 14' 14 h­oldas középi-k­asztok Tótok földje pusztán laknak. Mindketten 1100 m tkN) forintot jegyeztek és utána vasárnap délután a tanácső­­nökk együtt végiglátogattak még kilenc családot. Ott azután elmondták, miért jegyeztek — Idefigyeljetek! — kezdte a szám «»Adóknál Guzsvány Pál. — Én 600 for­intot jegyeztem. Azért irtam má­nyit, mert megértettem, hogy a bé­kéért kell adni. A békéért pedig azon, na­ és önként adtam. Mészáros Mihály 10 holdss dolgozó par»*»t Eperjes-pusztin th­0 forintot jegyzett. — F.n Idáig még mindenben élen jártam. Begyűjtésben is, munkában it. Most különösen élen akarok jáni a hasa, a béke megőrzésében! Horváth János meg sem várt* hogy a népnevelők si­kere­k. Egy mr«*n brrn­nt a lanáedioz, letpt M hók elvárninővel szemben ö* rákszc I«:! —• Nekem lé holdam »Vf*. . . KOO forint békekölcsönt akarok jegye •1 7 hé* van még viasaa Óidon *­* Sok lenne ez egy embernek még ha az a legjobb népnevelő is Sok lenne hit Mihó Györgynének, a tanácselnöknek. Azonban nem is így akarják m’don befejezni másodikáig a jegyzést! Hanem úgy, hogy moz­gósítják mind a 28 népnevelőt. Hoz­zájuk csatlakoznak még az újak: Giu­rai István, Guzsvány Pál, Mészáros Mihály, Horváth János, meg mind­­azok,­akik élenjártak a jegyzésben ők már a népnevelőknek, de mások n­ek is elmondták saját szavaikkal sa­ját példájukkal, hogy amit adnak azt a haza javára, a saját hasznukra adják. Egész hadsereg lesz így a nép­nevelőkből, akikkel nemcsak Oldot és a hozzá tartozó két pusztát, de egy eg­rsz járást meg lehetne hódí­tani! Igaz, Oldon is van ki és mi ellen harcolni. Itt vannak elsősorban kukikok. Sáfárfi Mihály például a bék­­ében, hosszában azt hireszti ki, hogy az­ éhhalál küszöbén áll, hogy nem lehet békekölcsönt jegyezni. Bizony, el kell mondani a dolgozóknak, hogy ráfárik beszéde szemenszedett hazug­­ság. Hiszen ő maga jó fizetést húz Gyűrűsben, az, állami gazdaságban, fia otthon műveli az öt hó­d földet, az istállóban két csikó viháncol, egy ló és egy tehén is szaporítja a jó­szágok számát ,« az ólban hat sürdő várja hogy hiz­ásra fogják. Hát így hal élen a kulák! Azután itt van még a közömbös­ség. Idősebb Kozma Mihály (bizonya* hogy kulikkal beszélgetett hosszabb ideig) ugyancsak éhezésről, nöktűkö­­zésről beszél, dolgozó paraszt létére. Ki kell mondani a faluban, hogyan „éhezik" idősebb Kozma Mihály. Két zsák kenyérmertje, egy zsák finom­­­li*ztje — még tavalyról — A4 a padláson. Az éléskamrában két,három tábla szalonna lóg és lesz szalonnája jövőre is, hiszen van a háznál hízó. Ha Koz­miéknak nemcsak Mikó elv. társnő hanem a népnevelők, a hb. osv­.els­en jegyzők tömegei mondják el „Ha csak a hasunk érdekel bme­ntünket, akkor körülfoghatja az or­­szágot nyugodtan az ellenség" — akkor bizonyos, hogy ők U lejegyez­nek békekölcsönt.­­1* harcba Indulnak a nép­­nevelők, élenjáró dolgozó pa­rasztok a határszéli Old községben. A harc eredménye, nem kétséges, győzelem lesz! 0 d község teljesíti vállalását; másodikára a fáin vala­­mennyi dolgozója leszavaz a békéra, az ötéves tervre! G. 1. Édesapám 600 forintot adott kölcsön az ál­amnak Szeptember 25 én nálunk Bodán is megkezdődött a III békekölcsön/egy ze*. Már kora reggel kiírták tanács, ad/ a jegyzés eredményeit. Édez­­apám neve is ott szerepelt a többi dolgozó neve között, ti0U lóimtól adott kölcsön az államnak. Édesapám jó/ tudj a, hogy miért jegyzett békekölcsönt. Látja, hogy az államnak adott pénz hogyan térül viitsa százszorosán a községnek és saját magunknak A teli­fon, az új tanterem, a kum­i­hár év az árlé/f kitt. mind mind az állam ajándéka. Ezen kívül erő.»!!/£Hc néphadseregünket, hogy megmutassuk a háborúit az ottók­­nak, milyen erősek vagyunk. Hiszen néphadseregünk védi legnagyobb kin­­csünket,­­ a békés , m­­­i azért harcolunk, tanulunk valamennyien. A jegyzés eddigi eredménye mutat­­ja, hogy mennyire szeretnek bennün­ket, gyermekeket a szüleink, akik azért ad­ják forint­aikat, hogy nekünk még szebb életünk legyen KAKAS JÁNOS Vili oszt, úttörő, Duda.

Next